Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 24. Új tanév, új iskolában Egyetlen lehetőség az „önerős" Az új tanévet új iskolában kezdték meg a nyíregyházi 3-as számú Bem József Általános Iskdlía diákjai. A Körte utcáin átadott épületben — amit a SZÁÉV épített 94 millió foilinitos költséggel — 650 tanuló és a 17. számú általános iskolából két vendégosztály kezdte meg a tanévet. A korszerűen felszerelt, modem épületben 21 tanterem, öit előadóterem, könyvtár, játékszolba, úttörőszoba és sportcsarnok biztosítja a zavartalan tanítást. Képeink az iskola életéből adnak ízelítőt. (császár) A tágas és világos folyosó. Magyaróra a 4. b. osztályban. Kutatás, tanítás, informálás a középpontban Irodalomtörténeti társaság a megyében A nyíregyházi tanárképző főiskolán megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szabolcs-Szatmár megyei tagozata. Pál György, a főiskola irodalom tanszékének vezetője a Társaság megbízásából köszöntötte a megjelenteket, s bevezetőjében hangsúlyozta: a megyei tagozat nem önálló társaság, hanem része a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, amely 1912-ben alakult; első elnöke Beöthy Zsolt volt. Jelenleg a társaságnak csaknem 900 tagja van; megyénkből eddig 22-en léptek be. „A társaság azzal a szándékkal! alakult — mondta Pál György —, hogy az irodalomtudomány művelésének, eredményei népszerűsítésének teret adjon.” Emlékeztetett arra, hogy mindig is működött ún. „tanári tagozat”, amely az irodalom közvetítését vállalta. Ezután ismertette a tagozat működési szabályzatát, amely kiemeli; fő feladat az irodalomtörténeti ismeretek fejlesztése, a megyei (s az ország más tájain élő, illetve klasszikus) alkotók életművép.slc kutatása, irodalomtanítás eredmé- nye'ücgenek befolyásolása, a pedagógus-továbbképzésben való részvétel, és együttműködés a megye más kulturális intézményeivel. Ezután élénk vita következett, melynek fő kérdése volt: mi a társaság speciális feladata. Csorba Sándor főiskolai tanár úgy fogalmazott: két célunk lehet, egyik a tudomány művelése, a másik az iskola segítése. Pataki József, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője kifejtette: fontos a kutatások felkarolása, és a friss információk eljuttatása a pedagógusokhoz, ezért főleg felolvasásokat kell tartani, publikációkat megjelentetni. „Érdemes lenne napjaink megyei irodalmát objektí- vebb mércével megvizsgálni” — indítványozta Jeney István. Az alakuló ülés végén a jelenlévők megválasztották a vezetőség tagjait: az elnök Pál György lett ^Tselnök Czine Mititkár Jeney í!Uvan; tagok: Fohsz József - né, Virányi Györgyné, Futa- ki László, Csorba Sándor, Shariff Mohamedné. Telefonhívás Beregből Ma az ország fejlettségének egy mutatója: a telefonellátás. Igazán nem büszkélkedhetünk vele. A huszadik század végén sok települést még nem kapcsoltak be az országos telefonhálózatba. Szabolcs-Szatmár megye ilyen téren is elmaradott. A beregi rész különösen. A Vásárosnaményi Városi Tanács enyhíteni kívánta a telefonínséget. Tizenhatmillió forintért, bankkölcsönből ■vásároltak egy konténerköz- . pontot, amely ezer távbeszélő állomás bekapcsolására alkalmas. Ezzel egységes helyi telefonhálózatot teremtettek. Ide tartozik Vásárosnamény, Vitka, Gergelyiugornya, Jánd és Olcsva. A beregi emberek mégis azt panaszolják, hogy a posta a konténerközpont felszerelése ellenére sok telefonigénylést utasít el. Telített hálózat — Mennyi telefon-előfizető van Vásárosnaményban és az említett községekben? — kérdeztük meg Juszku Sándort, a megyei távközlési üzem vezetőjét. — Jelenleg körülbelül háromszázharminc. A konténerközpont segítségével a helyi előfizetők közvetlenül hívhatják . egymást, nincs szükség a fárasztó kézi kezelésre. Mintegy hatszáz előfizetőt lehetne még bekapcsolni az egységes helyi hálózatba, de ez annyira telített, hogy a posta a legtöbb kérelmet visszautasítja. Ez — ahogy hallottuk — számukra is nagy gondot jelent, mert a postának az az érdeke, hogy minél több telefon-előfizetője legyen. — Ügy tűnik, hiányzik az összhang a beruházás és a A tárgyalóteremből Ami kellett, vitték A huszonöt éves Sárközi Jenő és a 31 éves Bálint Mária — mindketten nyíregyházi lakosok — múlt év októberében élettársi viszonyt létesítettek, A két büntetett előéletű ember nem helyezkedett el sehol, megélhetésüket alkalmi munkával biztosították, ám mivel az ily módon szerzett jövedelmek nem fedezték igényeiket, gondolták, rövid úton szerzik meg azt, -amire szükségük van. 1987. december 22-re virradó éjszaka Sárközi portyára indult, s az Ipari út egy maszek presz- szója előtt kötött ki. Lefeszítette annak ajtajáról a lakatot, s bent néhány doboz márkás cigarettát, három üveg bort, kávét és száz forintnyi váltópénzt vett magához mintegy 720 forint értékben. Ezeket hazavitte, s bejelentette élettársának, hogy minden lopott. A sikeren felbuzdulva ez év január 18-án éjszaka már együtt indultak a városba olyan helyet keresni, ahonnan lopni tudnak valamit. A Közép úton lévő Bú- felejtö presszót szemelték ki. Bálint Mária megállt egy közeli buszmegállóban, onnan figyelve a környéket, hogy élettársa nyugodtan „dolgozhasson”. Sárközi meg is tett mindent, hogy bejusson a szórakozóhely raktárába, de az ácskapoccsal hiába feszegette annak ajtaját, nem ment. Akkor aztán a presszó első bejárati ajtaját .igyekezett kifeszíteni, de ott is hasztalan volt minden erőfeszítés. Ám a kudarc nem kedvetlenítette el őüqÍ: nyugodtan hazasétáltak egy üvegvá- ] góért, és visszatérve a Búfelej- ] tőhöz, betörték a bejárat ajtajának üvegét. X férfi most már akad*’^ (aianul bejuthatott a helyiségbe, s ott összeszedhetett mindent, ami megtetszett neki. Egy magnetofont, két kazettát, tíz doboz cigarettát, két üveg tokaji aszút, egy üveg vodkát, két kilogramm húst, 60 dkg őrölt_ borsot és ötszáz forint készpénzt vitt magával 7637 forint értékben. Három nap múlva megint elmentek ketten az Ipari úti presz- szóhoz, ahol Sárközi egyszer már szerencsét próbált, de úgy látszik, kevesellte azt, amit zsákmányolt. Ojra lefeszítette a lakatot, s egy üveg pálinkát, 46 doboz cigarettát, i irhamellényt s 300 forintot tulajdonított el 2277 forint értékben. Útban hazafelé a Csályi Ferenc úton haladtak, amikor egy ajándékbolt kirakata előtt Bálint Mária közölte élettársával, hogy rég szeretne már olyan kenőcsöt, ami a kirakatban van. Sárközi a maga módján igazi gavallérként viselkedett: előreküldte az asszonyt fedezni, ő pedig bezúzta a kirakat üvegét, kirámolta onnan a parfümöket, spray- ket, iestápolókat, bizsukat, dezodorokat, dísztárgyakat, piperecikkeket, aztán a 6417 forintnyi új szerzeménnyel hazasétáltak. E számukra jól sikerült betörések nem csillapították tolvajszenvedélyüket. Január 26-án egy újsághirdetés nyomán elmentek özvegy B. sándornéhoz, aki eltartási szerződéshez keresett partnereket. Hosszabb időt töltöttek az asszony lakásán,, s miközben beszélgettek vele, megfigyelték, hogy az jelentős ösz- szeget tart a párnája, glatt lévő pénztárcájában., Bálint Mária aztán egy alkalmas pillanatban megszerezte a bukszát, majd.— azzal az ürüggyel, hogy vásárolni mennek — elhagyták a lakást. Később megszámolták a rwí-izt; 4150 forint volt benn“ Ügyükben ~ nyíregyházi Városi üíróság járt el, s Sárközi Jenőt 10 hónapi börtönbüntetésre, illetve 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte, Bálint Mária nyolc hónapi — három évre felfüggesztett — szabadságvesztést kapott, s pártfogói felügyelet alá helyezték. Sárközi túlságosan súlyosnak találta a büntetést, és enyhítés végett fellebbezett, ám a Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság helyben hagyta büntetését, csak cselekménye minősítésén változtatott. fejlesztés között, mert a konténerközpontot megvásárolta a tanács, de a telefonellátás alapja, a kábelhálózat hiányos. Mi erről a véleménye? Tilos megvágni a kábelt — Csak az egységes helyi hálózat épült meg, mert a postának nincs több pénze. A tervezett hatmillió forint helyett így is nyolc-tíz millió forintot emésztett meg, hogy Vásárosnamény hálózatába bekerüljön Gergelyiugornya, Jánd, Olcsva és Vitka — válaszolta Juszku Sándor. — Vásárosnamény belső területén mindenki megkapta a telefont, akinek a környezetében megvolt a felszereléshez szükséges műszaki feltétel. Előreláthatóan még a Rákóczi út 1. szám alatt és a Mező Imre út 12., 13., 14-es számú házban szerelünk fel távbeszélő állomást. A Jókai utcában sajnos már telített a hálózat. A közeljövőben még Gergelyiugornyán is tizenhét igénylőnek szerelünk fel telefont. — Vitka és Vásárosnamény között földkábelt építettek. Fel lehetne-e használni ezt a kábelt arra, hogy többen hozzájussanak végre az áhított telefonhoz? — Nem, mert, ez a kábel Vásárosnaményt és Vitkát köti ősze. Az előírás szerint tilos megvágni. Ennek a kábelnek a segítségével hívhatják egyébként Gergelyiugornya, Jánd, Olcsva és Vitka lakói közvetlen tárcsázással a vásárosnaményi telefonelőfizetőket. Ez is nagy előrehaladás a mai helyzetben. Menny/ a „belépő" Egy lépés előre, kettő hátra — ehhez hasonlítható a fejlesztés. Vásárosnaményt az évtized fordulóján — amikor a mátészalkai gócközpont megépül — az országos távhívó hálózatba akarják bekapcsolni. További fejlődés csak a kilencedik ötéves tervben várható, addig meg kell elégedni a mai állapotokkal. Félő azonban, hogy avitt és használhatatlan lesz akkorra minden, ami ma korszerű. A posta egyetlen lehetőséget tud a helyzet megoldására, az „önerős” lakossági fejlesztést. A lakók a vásárosnaményi tanácsnál rendeljék meg a távbeszélő-ellátást. A'tanács a befizetett pénzt átutalja a postának. Abban esetben nem kell majd külön fizetni, ha a telefonkérel- mezök belépési díja (ikerállomásnál 8 ezer, fővonalnál 12 ezer forint) elegendő a beruházás-fejlesztési költségekre. Amennyiben nem elég, még jobban ki kell nyitni a pénztárcákat. Reménykedhetünk még, hogy addigra megalakulnak az országban a telefontársaságok ... Tóth M. Ildikó VERADOHET. A Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár megyei vezetősége közli, hogy a szeptember 26-tól 30-ig tartó héten a következő helyeken lesz véradás: 26-án a tiszalöki HÖDIKÖT-ben, 27- én a nyíregyházi tűzoltóságon és a TÜZÉP Vállalatnál, 28-án Nyíregyházán, az OTP-nél és a megyei könyvtárban, 29-én a megyei társadalombiztosítási igazgatóságon, 3C-án a nagyhalászi kenderjuta gyárban és a fehérgyarmati METRIPOND- ■ban. Hitelt a szónak! Már közhelyszámba megy, hogy idegesek, fáradtak vagyunk, túlhajszoljuk magunkat, egészségtelenül élünk! Lassan legyintenek erre az emberek, mondván, a könyökükön jön ki; de amíg az árak egyre emelkednek és drágább az élet, addig kény-* télén hajszolni magát mindenki. Csak akkor döbben rá, hogy valamit jóvátehetetlenül elvesztett, ha a szíve nem bírja a tempót, ha az idegei nem képesek feldolgozni a folyamatos stresszhatásokat, ha ... Tudjuk, jószerivel természetes folyamatokról van szó, de egyáltalán nem mindegy, ki meddig élhet betegség nélkül. Sorscsapás helyett inkább önmagunkat hibáztassuk a bekövetkező bajokért. Éppen ezekről a manapság sajnálatosan háttérbe szoruló kérdésekről vitatkoztak a szakszervezetek megyei tanácsának kibővített elnökségi ülésén a minap. Havasi Sándor főigazgató-helyettes főorvos statisztikai adattal igazolta, hogy a betegségek 35— 40 százalékáért helytelen életmódunkat és táplálkozásunk rossz szokásait tehetjük felelőssé. Az egészségügyi világszervezet, a WHO adatai szerint az egy főre jutó cigaretták száma nálunk 3258 szál egy évben, míg Ausztriában 1900, az NDK-ban 1400, Svájcban 1150. Alkoholfogyasztásban hatodik helyen állunk a világon, de akik megelőznek (franciák, spanyolok, portugálok), inkább bort isznak és nem pálinkát. Az is igaz, hogy az utóbbi egy-két évben visszaesett a szeszfogyasztás, de ki merné ezt egyértelműen az egészségvédő propaganda javára írni? Inkább az áremelések tartják vissza az embereket. Reformot sürgetünk minden téren, de ezt csak testileg, szellemileg egészséges emberekkel lehet végrehajtani. Ehhez azonban önmagunkat kellene először megreformálni — vélekedett Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese. Jó példaként említette a Szívügyem az egészségem elnevezésű megyei akciót, amely tág teret kínált az egyéni kezdeményezéseknek, a községekben, városokban számos érdekes, sokakat vonzó előadásokat, bemutatókat, kiállításokat szerveztek. Ezernyi lehetőség kínálkozik o rossz szokások megszüntetésére. Kezdve a személyes példával. Mert ki hiszi el az orvosnak, hogy a dohányzás káros, ha ő maga is rágyújt? Vagy a pedagógusnak, ha a szünetben rögtön a cigarettát keresi? Azt viszont igazolta az élet, hogy adminisztratív eszközökkel — például a 9 óra után vehető italokkal — nem lehet visszaszorítani az alkohol- fogyasztást. Sokkal inkább hihető propagandára van szükség. Ügy, hogy az személyhez, egyénhez szóljon és ki-ki felismerje benne a saját érdekét. Mert manapság mindenféle szervezet és hivatal hirdeti az egészség fontosságát, csak az egyén nem érzi, hogy kincs ez a természettől örökölt állapot. A szakszervezet sokat tehet az egészségvsuelem sikeréért. Hiszen aktivistáik a dolgozók között élnek, jól ismerik, miként lehet megtalálni a kulcsot társuk leikéhez. Ehhez ismerniük kell a táplálkozástudomány legújabb eredményeit. A boltban tartani kellene korszerű, de olcsó ételeket és végül összesíteni a társadalmi szervek, hivatalok és mozgalmak ez irányú tevékenységét, hogy erőinket és anyagi eszközeinket ne forgácsoljuk szét. Tóth Kornélia
