Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

I XLV. évfolyam, 227. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 22., csütörtök Az egész társadalom érdeke a reformkibontakozás A kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása Szerdán a SZOT székhazában megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT képviselői Pozsgay Imre állammi­niszter, illetve Nagy Sándor főtitkár vezetésével. A tanács­kozás résztvevői áttekintették gazdasági helyzetünk idei alakulását, a jövő évi népgazdasági tervvel, gazdaságpoli­tikával kapcsolatos kormányzati és szakszervezeti vélemé­nyeket, álláspontokat, valamint gazdaságirányítási rend­szerünk egyes kérdéseit. A házigazdák nevében Nagy Sándor üdvözölte a je­lenlévőket, hangsúlyozva: az­zal a szándékkal ültek a tár­gyalóasztalhoz, hogy az azo­nos álláspontok mellett meg­ismerjék az eltérő nézeteket is, azokat közelítsék egymás­hoz, s ha mód van rá, konk­rét megállapodásokra is jus­sanak­Pozsgay Imre elöljáróban leszögezte, hogy a kormány képviselői elfogadják a SZOT javaslatait a tárgyalás napi­rendjére. Egyetértett azzal, hogy az egész társadalom­nak alapvető érdeke fűző­dik a politikai stabilitás megőrzéséhez, s egyben olyan reformkibontakozáshoz amelyben mind a gazdasági, mind a politikai reform egy átfogó, radikális változás ke­retében valósulna meg, ahol a történelmileg elkövetett hibák, az egyoldalúságból eredő következmények nem állnak elő újra. Ezzel kapcso­latban utalt az utóbbi évti­zedekre, amikor is a gazda­sági egyensúlyzavarok kelet­kezése mögött az húzódott meg, hogy a politikai intéz­ményrendszer fejlődése el­maradt a gazdasági követel­mények és a nagyobb telje­sítményre irányuló társadal­mi törekvések mögött. Sem­miképpen nem lenne jó és támogatható egy olyan poli­tikai szándék, amely most viszont pótlékként használná fel a gazdasági bajok és vál­ságjelenségek kezelésére a politikai intézményrendszer reformját — hangsúlyozta. A politikai intézményrendszer és a gazdasági élet reformja nem egymás helyettesítésére szolgál, hanem átfogó, egy­séges társadalmi program, együttesen, segítik a megúju­lást. — Tanúi vagyunk egyfajta sajátos politikai jelenségnek, annak, hogy általában az or­szág hivatalos intézményei — amelyeket korábban alapin­tézményeknek tekintettünk — a közvélemény szemében kissé leértékelődtek — mond­ta. Ez a leértékelődés nem OKTÓBER 27-ÉRB Összehívták a megyei tanácsot Javasolt napirend: az egészség- védelem programja Szerdai ülésén úgy határo­zott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága, hogy 1988. október 27-én, csütörtökön 9 órára összehívja a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsot. Javasolja, hogy a testület ak­kor tárgyalja meg és hagyja jóvá a lakosság egészségvé­delmének társadalmi prog­ramjára vonatkozó feladat­tervet, továbbá vitassa meg, s értékelje a VII. ötéves terv terület- és településfejleszté­si tervének időarányos telje­sítését, s az 1990-ig várható lehetőségeket. A végrehajtó bizottság ezt követően szerdán külön na­pirendi pontként tárgyalta a megyei földhivatal tevékeny­ségét — különös tekintettel az új földtörvény és a racio­nális földhasználat érvénye­sülésére. Megállapította töb­bek között: gazdasági éle­tünk szempontjából megha­tározó a földnek, mint nem­zeti kincsnek a tulajdonát, használatát, forgalmát és vé­delmét érintő rendelkezések. Az új földtörvény életbe lé­pésével megszűnt a földek tartós használatba adása, az ilyen földek a használók tu­lajdonába kerülnek. Kitűnt: a megyében építési célra ko­rábban 5764 ingatlant, 502 hektárnyi területet adtak tartós használatba, s ebből több mint 2670 ingatlannál hivatalból történt meg a tu­lajdonjog bejegyzése. A to­vábbi több mint 3 ezer in­gatlannál csak a használatba­vételi engedély beérkezését követően kerülhet sor. A la­kásépítők közül sokan kifo­gásolják és a rendelkezést méltánytalannak tartják, hogy azoknál az ingatlanok-' nál, ahol a tartós használat­bavételi szerződést lakásszö­vetkezet kötötte meg, ott a tulajdonjogot nem az egyén, hanem a lakásszövetkezet ré­szére jegyezték be. A vb a továbbiakban átte­kintette a termelési célra ko­rábban tartós használatba adott ingatlanok helyzetét s a nagyüzemek által mezőgaz­dasági művelésre alkalmat­lan termőföldek eladását. Megállapították többek kö­zött; valószínű, hogy az új tsz-törvény által lehetővé tett vállalkozások megvaló­sulása után az ingatlan­haszonbérlet iránti igény nö­vekedni fog. A továbbiak­ban a testület áttekintette a megyei földhivatal tevékeny­ségét, majd a feladatokat rög­zítette.. kerülte el sem a kormányza­tot, sem pedig a szakszerve­zeti mozgalmat, hiszen a ko­rábbi politikai kapcsolatrend­szer és együttműködési for­mák azt sugallták, hogy ez a két szervezet lényegében azo­nos politikai intézményrend­szer, azonos alapintézmény, így egyik szervezet sem ke­rülheti el, hogy a válság ide­jén súlyos társadalmi kriti­kának legyen kitéve. Az ál­lamminiszter véleménye, sze­rint természetes és iogikus, hogy a szakszervezetek le­vonják a rájuk vonatkozó következtetéseket, s ezt az önvizsgálatot a kormánynak is meg kell tennie. A politikai stabilizációhoz fűződő érdekünk megkívánja, hogy a kormány a társada­lom szemében újra hatékony és erőteljes szervezetként je­lenjék meg, birtokában le­gyenek a problémák megol­dásához szükséges politikai és államigazgatási eszközök, s munkájához társadalmi jó­váhagyással rendelkezzék. E szempontból nagy várakozás­sal tekint a kormány a szak- szervezeti mozgalom felé. A kormányzatnak érdeke fűző­dik ahhoz, hogy a szakszer­vezet autentikus és autonóm, szuverén partnere legyen eb­ben a folyamatban. Amiben a kormány a szak- szervezeti mozgalom megér­tését és támogatását kéri, hz mindenekelőtt az, hogy a szakszervezetek is legyenek megértéssel a kormány hely­zete iránt, nemcsak a tanács­kozás napirendjén lévő gaz­(Folytatás a 4. oldalon) Döntött a megyei pártbizottság I -m Novemberben összehívják a megyei pártértekezletet A megyei pártbizottság szerdán megtárgyalta a testület tagjaival folytatott beszélgetések tapasztala­tait, amelynek előadója Makrai László, a pártbizott­ság által választott munkabizottság vezetője volt. Elhangzott, hogy 62 testületi taggal, ezen túlmenően mintegy 170 különböző beosztású gazdasági-társa­dalmi, tömegszervezeti vezetővel, párttagokkal és pártonkívüliekkel beszélgettek. A megkérdezettek egysége­sek voltak abban, hogy az ország súlyos társadalmi-gaz­dasági helyzetéből csak radi­kális fordulattal lehet kike­rülni, a pártbizottság mun­kamódszerének átalakítása szükséges és halaszthatatlan. Egységes volt az álláspont abban is, hogy el kell vé­gezni a megye helyzetének mélyreható elemzését, fel kell tárni az elmaradás tényleges okait, meg kell ta­lálni azokat a gócpontokat, amelyekkel belátható időn belül megállítható az ország­hoz viszonyított elmaradás növekedése. A megye hely­zetének javítása — az össze­foglaló szerint — nem csak a megyei vezető szintek meg­újítását, hanem az alapszer­vek felzárkóztatását is igény­li, amelyek jó részében igen alacsony színvonalú munka folyik. Az elbeszélgetések so­rán sok kritikát kapott a végrehajtó bizottság, mind személyi összetételét, mind munkamódszerét illetően. Bírálat érte az apparátust, amelynél a létszám csökken­tését és a feladatkör átalakí­táséit hangsúlyozták. A párt­bizottsági tagok túlnyomó többsége a korábbi beszélge­téseken úgy foglalt állást, hogy a pártértekezlet össze­hívása nem időszerű, mert az az érdemi munkától vonná el a figyelmet, s mert alap­vetően új program kidolgo­zása nem lehetséges. Az igé­nyelt személyi változtatások pedig e nélkül is végrehajt­hatók. A munkabizottság úgy ítél­te meg, hogy a pártbizottság tagjai saját munkájuk meg­ítélésében kevésbé voltak kritikusak, a testületi tagok túlnyomó többsége nem csak vállalja, de alkalmasnak is tartja magát a további testü­leti munkára. Megfogalmaz­ta a fiatalítás általános igé­nyét, ^ aat a követelményt, hogy a pártbizottság új tag­jai környezetük elismert em­berei legyenek, akik színvo­A minisxterelnök üdvözlő távirata Darnyi olimpiai bajnak! Szerdán magasan lengtek a magyar zászlók az Olimpiai “park uszodájában, mert Darnyi Tamás a 400 méteres vegyes úszásban megszerezte a magyar küldöttség első szöuli olimpiai aranyérmét. Az Ü. Dózsa 21 éves úszója nagyszerű új világrekorddal, s csaknem három testhossz- nyi előnnyel utasította ma­ga mögé a mezőnyt, köztük Szabó Józsefet (19), aki csak hajszállal 'maradt le a dobo­góról, egyéni csúcsát alapo­san megjavítva negyedik lett. A többi sportágban is jó eséllyel léptek pályára a mi­eink. öttusában Martinék és a magyar csapat az arany­éremért versenyzett, csakúgy, mint birkózóink, vívóink.1 A Nyíregyházáról elkerült Vá- radi megszerezte első győ­zelmét ökölvívásban, női tő- rözőink a legjobb 16 közé ke­rültek... (Részletes olimpiai beszámolónk a 8. oldalon ta­lálható.) * * * Grósz Károly miniszterelnök szerdán az alábbi szövegű .táviratot juttatta el a Koreai Köztársaságba abból az al­kalomból, hogy az úszó Darnyi Tamás a 400 m vegyesen megszerezte a magyar küldöttség első olimpiai bajnoki címét: „Darnyi Tamás, Szöul, olimpiai falu Az első magyar aranyéremhez szívből gratulálok a nyer­tesnek, az edzőjének és a csapat vezetőinek. Grósz Károly miniszterelnök.’’ nalasan tudják képviselni a politikát és területüket. A beszélgetések során ki­tűnt, hogy a pártbizottság nyolc tagja nem kíván részt venni a testület munkájá­ban. Elhangzott, hogy a sok tanulság között is elsőrendű a kádermunka javítása. A jö­vőben jelentős személyi vál­tozásnak kell bekövetkeznie. Varga Gyula a végrehajtó bizottság javaslatát ismer­tetve hangsúlyozta: a meg­újuláshoz legfontosabbak a tartalmi kérdések, de nélkü­lözhetetlenek a személyi vál­tozások is. A végrehajtó bi­zottság javasolja a megyei pártértekezlet összehívását, mert az utóbbi időben a párt- szervezetek ez irányú igénye felerősödött. Különösen erő­teljesen képviselik ezt az ál­láspontot a fiatalabb pártta­gok és a városok értelmiségi alapszervezetei. A pártérte- kezleten elérhető lenne a pártegység megteremtése a megyét érintő döntő politikai kérdésekben, s ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor romlik a lakosság hangulata, igen erőteljesen fogalmazódik meg a bizalmi válság, amikor a párttagság jelentős része nem tud bizo­nyos dolgokra megfelelő vá­laszokat adni. A társadalom­ban igen sok a változás, amit a megye kommunistáinak je­lentős része nem ért. Sok kérdésben szükség van arra. hogy erőteljesen politizál­junk, hogy élére álljunk a megyei pártmozgalomnak. A végrehajtó bizottság meggyő­ződése, hogy egy pártérte- kezlet előkészítése erre alkal­mat ad. A párttagság bizal­ma óriási erő, egyfajta cse­lekvési feltétel. A megyei pártvezetés nem hagyhatja figyelmen kívül a párttagság hangulatát, amely programot és személyi megújulást is kí­ván. Az ezt követő 8 órás drá­mai vitában elsőként Kanda Pál nyugalmazott vállalati igazgató kért szót, aki azt a határozott álláspontját fej­tette ki, hogy ne legyen párt­értekezlet. Szerinte a pártbi­zottság ebben az összetétel­ben is képes megoldani a feladatokat. A párttagság egy részét nem a munka javítá­sa, hanem a személyi válto­zások foglalkoztatják. Hi­báztatta a végrehajtó bizott­ságot, hogy pártértekezletet javasolt, és azt nyilvános­ságra hozta. Véleménye sze­rint nem szabad elmarasztal­ni a tisztes eredményekben oroszlánrészt vállalt idős tes­tületi tagokat. Bírálta a me­gyei vezetést, amiért az in­dokolt kádercseréket nem hajtotta végre. Alexa László nyugalmazott SZMT-vezető titkár szerint a pártélet az utóbbi időben szinte személyi kérdésekre koncentrálódott, az olyan tar­talmi kérdésekre, mint a bü­rokrácia csökkenése, a de­mokratizmus fejlesztése, ke­vés energiát fordítunk. A testületekben és az appará­tusban szükséges bizonyos változás. A jelenlegi vezetés hibája, hogy néhány fontos megyei problémát nem ol­dott meg, a korlátozott tá­jékoztatás miatt sok a plety­ka és ez vezetőellenességet szült. Bejelentette, hogy nem tartja szükségesnek a megyei pártértekezletet. Tar Imre nyugalmazott el­ső titkár hangsúlyozta: lé­nyegesek a változások, nem tudjuk megfelelően kezelni a jelenségeket, a párt defen­zívában van a tendenciákkal szemben. E helyzetből csak úgy lehet kikerülni, ha a megyei pártértekezlet olyan gazdasági és politikai progra­mot ad, amellyel élére áll­hatunk a cselekvésnek. Van erőnk, hogy javulást idéz­zünk elő, képesek vagyunk egy konstruktív program ki­dolgozására és megvalósítá­sára, ha a párttagság, a la­kosság érzi, hogy változtatni akarunk. Szemerszki Miklós szerint Nyíregyháza számos párt- szervezete igényli a tartalmi és személyi megújítást, a pótcselekvések helyett az igazi cselekvést, tehát vállal­nunk kell a megyei pártér­tekezlet megtartását, amely- lyel a változás élére állha­tunk. Nagy Sándor nyugalmazott vállalati igazgató aggályait fejezte ki a gyakorlat néhány kérdésével kapcsolatban. Ja­vasolta a megyei pártértekez­letet, amelynek válaszolnia kell a kérdésekre, s amely olyan kreatív embereket vá­laszthat meg, akik többet tudnak tenni a jelenleginél a megye érdekében. Ekiér György megyei tit­kár egyetértett a végrehajtó bizottság számára megfo­galmazott kritikákkal. Mint mondta, olyan szélesebb de­mokrácia felé haladunk, amely nagyobb felelősséget, jobb munkát, hozzáértőbb, alkalmasabb embereket kí­ván a testületekbe. Szükség van a megyei pártértekez­letre azért is — fejtette ki —, hogy így is képesek legyünk szembenézni önmagunkkal, eredményeinkkel és hibáink­kal, hogy megtaláljuk a mű- ködőképesebb szocializmus modelljét. A pártértekezlet ellenzőinek válaszolva mond­ta: „Mi nem önmagunkért vagyunk, a bizalmat a párt­tagságtól, a lakosságtól kap­tuk, amelynek joga van a fo­lyamatos kontrollra és meg­mérettetésre.” László Béla, a fehérgyar­mati pártbizottság első tit­kára szerint erősítenünk kell az emberekkel folyó párbe­szédet, a példamutatást. Nagy szükség lenne a pártbizottság tagjainak önkritikájára, az előretekintésre, a múlt és az egyéni sérelmek emlegetése helyett. Ügy vélte, hogy me­gyei pártértekezlet nélkül is lehetséges a testületek meg­újítása. Ballai István, a munkás­őrség megyei parancsnoka arról szólt, hogy visszahúz bennünket még a régi gya­korlat, sokszor csak jelsza­vakban gondolkodunk. Az új és új programok keresése he­lyett meg kell valósítani az 'eddigieket. Úgy vélte, hogy ez a pártbizottság képes a megyét terhelő nagy problé­mák megoldására és a párt­értekezlet csupán kibúvó len­ne a munka alól. Említette a megyei sajtó felelősségét, mert a pártértekezlet meg­tartása ügyében befolyásol­ta a közvéleményt. Jókay László, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra megdöbbenésének adott kifejezést, hogy néhány párt­bizottsági tag ellenzi a me­gyei pártértekezletet, amely nagyon sokak elvárása. Ki kell mernünk állni, vállal­koznunk szükséges az igazi szembesülésre, hiszen nincs félni és szégyelni valónk, presztízsakok miatt nem szabad viszafogni a ha­ladást. Hinnünk kell ab­ban is, hogy képesek vagyunk az új stílus gyakorlására. A pártértekezlet alkalom arra is, hogy a párttagság széles körének véleménye érvénye­süljön fontos tartalmi és sze­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents