Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
Ülésezett a Politikai Bizattság A pár! támogatja az országgyűlési munka korszerűsítését Tervegyeztetés az ipari tárcával Az önerőhöz központi támogatás szükséges Terveg;-'í /,iij;o tárgyalás oerecz Frigyes a kisvárdai Vulkánban a megye nagyobb iparvállalatainak vezetőivel konzultált. Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A tanácskozást követő szóvivői tájékoztatón Major László, a KB Irodájának vezetője ismertette a tárgyalt témaköröket, amelyekhez Kovács Imre, a KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője és Budzsáklia Mátyás, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának helyettes vezetője fűzött kiegészítéseket. Mint elhangzott: a testület áttekintette az Országgyűlés működésének tapasztalatait. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az 1985-ös választások óta az Országgyűlés tevékenysége aktívabb lett, és napjainkra államipolitikai életünk hatékony intézményévé vált. A társadalmi életbe végbement változások megalapozták és szükségessé teszik, hogy a parlamenti munkában is fokozottabban érvényesüljön a demokratizmus. A pártnak az az álláspontja, hogy az Országgyűlés a szocializmus építésének nemzeti céljait szem előtt tartva még hatékonyabban teljesítse alkotmányos funkcióit, a törvényalkotást, a kormányzati munka kereteinek meghatározását, a törvények megtartásának és a kormány munkájának ellenőrzését — segítve ezzel a társadalmigazdasági kibontakozási program megvalósulását. Friss mérleg Kevesebbet vásárolunk A Kereskedelmi Minisztérium most közzétett áruforgalmi gyorsjelentése arról ad számot, hogy a kiskereskedelem januártól augusztus végéig 435,2 milliárd forint értékű árut értékesített. Folyó áron 10,9 százalékkal nagyobb, összehasonlító áron 5,2 százalékkal kisebb volt a forgalom, mint tavaly ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy az idén nyolc hónap alatt 5,2 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, 10,9 százalékkal nagyobb összegért. A forgalomcsökkenés különösen a vendéglátásban és a ruházaticikk-kereskedelem- ben számottevő, 17,2, illetve 13,7 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy a lakosság készpénzbevételeinek a korábbiaknál kisebb hányadát fordítja bevásárlásokra: az elmúlt év első nyolc hónapjában 100 forint bevételből átlagosan 74,28 forintot költöttek el az üzletekben, idén ebben az időszakban csak 72,83 forintot. A Politikai Bizottság támogatja az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítését. Indokoltnak tartja a képviselői munka kereteinek egyértelmű kijelölését, az érdek- egyeztetési rendszer javítását, a szükségtelen, merev kötöttségek feloldását, hozzájárulva mindezzel a döntések jobb megalapozásához. A Politikai Bizottság támogatja és ösztönzi az országgyűlési munka nyilvánosságának kiteljesedését, a képviselők és a választópol- gáfok közötti kapcsolatok elmélyítését. A Központi Bizottság egy korábbi ülésén saját tagjai sorából munkacsoportot hozott létre a lakásgazdálkodás áttekintésére és korszerűsítése irányelveinek kidolgozására. Az előkészítő munkában az államigazgatási szervek mellett részt vettek a tanácsok, tudományos intézetek, különböző társadalmi és érdekképviseleti szervek, szervezetek képviselői is. A lakás- bizottság most tájékoztatta a Politikai Bizottságot eddig végzett munkájáról. A Politikai Bizottság egyet értett azzal, hogy a jelenlegi lakásgazdálkodási gyakorlat társadalmi feszültségeket hordoz, ezért átfogó korszerűsítése szükséges és időszerű. Javasolta, hogy a munka- csoport még ebben az évben tájékoztassa a Központi Bizottságot is elképzeléseiről. A testület ezután folyó ügyeket és a hatáskörébe tartozó személyi kérdéseket vitatott meg — hangzott el a szóvivői tájékoztatón. Kedden ülést tartott a nyíregyházi városi pártbizottság. A testület tájékoztatót vitatott meg a vállalati tanácsok és a vállalatokat, üzemeket irányító egyéb kollektív szervezetek működésének tapasztalatairól, a vállalati párt- és tömegszervezetek testületéivel kialakított kapcsolatáról. Ezután az MSZMP országos értekezlete állásfoglalására született városi intézkedések megvalósulásának folyamatát elemezték. A pártbizottság levélben fordult Nyíregyháza párttagságához, amelyben kérte, hogy október 5-ig jelezzék az alapszervezetek a kommunisták szándékát: elegendőnek tartják-e az eddigi és a tervezett intézkedéseket, vagy városi pártértekezlet összehívását kívánják. A testület ezt követően Szemján Tibort, a pártbizottság gazdaságpolitikával foglalkozó titkárát — akit a napokban megválasztottak a Mezőgép vezérigazgatójának — érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. Szűrös Mátyás Romániába utazott A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 20- án, kedden Bukarestbe utazott Szűrös Mátyás, a/ MSZMP KB titkára. Kíséretében van Szokai Imre, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) céljából zvénkbe látogatott kedd. üt- ecz Frigyes ipari miniszter. A megyei pártbizottságon délelőtt Varga Gyula első titkárral, László Andrással, a megyei tanács általános elnökhelyettesével, Bacsu Józseffel, a pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjével, Káná- si Erikával, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjével, és Kovács Zoltánnal, a kisvárdai Vulkán Öntödei Vállalat igazgatójával, a megyei terv és ipari bizottság vezetőjével folytatott megbeszéléseket. Szabolcs-Szatmár vezetői elmondták: nagyon fontos ez az előzetes megbeszélés, mert a kormány is hamarosan tárgyalni fogja Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és megyénk — az elmaradott térségek zömét magába foglaló országrész — problémáit. Nálunk az ipar problémái a telepítés időszakára nyúlnak vissza, és ebben gyökereznek szerkezeti és színvonalbeli Rendkívül vontatott a Szovjetunióba irányuló szabolcsi almaexport é.s az ipari alma felvásárlása. Ennek oka — mint azt már közöltük — az almaár körüli bizonytalanság. Mind a gyümölcstermelő nagyüzemek, mind a kisgazdaságok kertjeiben lassú a szüret. Jó nékülönbségeink is más tájakhoz viszonyítva. Az utóbbi időben megindult a szerkezetátalakítás — annak minden negatív vonása jelentkezik is már —, ennek ellenére nem haladunk lényegesen előbbre önerőből, mindenképpen központi támogatásra van szükségünk. Szűkös eszközeinkből is nagyon sokat áldoztunk az elmúlt esztendőkben az infrastruktúra fejlesztésére, bár nagyon szorító kérdés a munkahelyteremtés. Több száz millió forintot ajánlottunk fel a postának, hogy az európai méretekben elmaradott telefonhelyzethez viszonyítva is hátul kullogó megyénk fejlesztése megkezdődjék, ehhez azonban a posta nem teszi le az egyébként megígért saját részét. Az elmaradott térségek fejlesztésére szánt összegnek egy harmada megyénké, ami nem kevés. Mintegy 4500— hány közös gazdaság pedig egyenesen azzal fordult megyei érdeikképviseleti szervéhez — a tsz-ek területi szövetségéhez —, hogy a termelő megkérdezése nélkül meghatározott almaárakat me- gyeszerte ne fogadják el. Mint a szervezési bizottság legutóbbi ülésén jelezték: az illetékes megyei szervek több ízben sürgették, a gondok megoldását, az árak növelését, hiszen a jelenlegi ár- helyzet fenntartása rendkívül nagy veszteségeket okoz megyénknek. Munkatársunk felhívta Váncsa Jenő mezőgazdasági .és élelmezésügyi minisztert, aki közölte: eldöntött kérdés, hogy a különböző tartalékokból 100 millió forint áll rendelkezésre a szovjet exportra kerülő alma árának támogatásához. A miniszter védőár kialakítását szorgalmazza az ipari alma esetében is. A MÉM illetékesei kedden is tárgyaltak a különböző érintett főhatóságokkal, s végül úgy döntöttek; hogy csütörtökön, az almaegyesülés igazgatóságának budapesti rendkívüli ülésén tárgyalnak az 1988. évi al- maértékesítés helyzetéről, s ott születik végleges döntés az export- és az ipari alma árának konkrét alakulásáról. 5000 munkahely létesítésére elegendő. Sok pályázatot hirdettünk, nagyon nehéz azonban külső cégeket „ide csábítani” az ország más részeiből. Az Ipari Minisztérium nagy segítséget nyújthatna partnerkeresési erőfeszítéseink támogatásához — hangzott el a tanácskozáson. A meglévő eszközrendszer nem nyújt elegendő lehetőséget megyénknek, azok módosítása volna szükséges. Adókedvezmény, sőt adó- elengedés lenne igazán vonzó, ez bebizonyosodott más országok gyakorlatában is. Feszültségeink közül legnagyobb a foglalkoztatásban mutatkozik. Ellentétben az iparvidékekkel, nálunk nem koncentrálódik egyes körzetekben, de méreteiben nagyobb a munkanélküliség. A gazdálkodó egységek helyzete tovább romlik, egyes helyeken egyenesen kritikus. Berecz1 Frigyes a tárgyaláson, és délután a kisvárdai Vulkánban, ahol a megye nagyobb iparvállalatai vezetőivel konzultált, többek között elmondta: — A megye minden gondja megérthető és orvoslása nem halogatható. Az ország iparának eredményei sem adnak okot túlzott büszkeségre, ugyanúgy veszély fenyegeti az emberek munkahelyeit. Fel is vetődhet a kérdés: miért éppen itt emelkedjék a foglalkoztatás, amikor fejlettebb iparú helyeken is csökken? A költségvetés támogatásleépítési programja sem segíti az ilyen irányú gondok megoldását, éppen ellenkezőleg. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál 1991-re teljesen megszüntetik az ilyesmit. Az iparvállalatok letelepülési kedvét pedig elveszi, ha itt lábra állás után azonnal önállósodni akar a telephely. Varga Gyula itt közbevetette, hogy az ilyen törekvések veszélyeit a megye vezetése is felismerte, és egyáltalán nem támogatja. A közös álláspont megegyezett azzal, amit a miniszter javasolt: minden gyáregység legyen önálló „mérleghely”, azaz önállóan vállalkozó, kockáztató és gazdálkodó egység, amely szerves része az anya- vállalatnak. Jó példa gyanánt a Taurust említették. A határ menti kapcsolatok erősítését is jónak tartaná Berecz Frigyes, az elszámolási problémák áthidalására korlátlannak látja a barter- lehetőségek, azaz a konkrét árucsere-megállapodások felkutatását. Végleges döntés csütörtökön lavulnk ai almaárak XLV. évfolyam, 226. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 21„ szerda Levél az alapszervezetekhez MU NMia? TAKARMÁNY TÉLÉRE. A csengeri Lenin Termelőszövetkezetben egy 50 ezer mázsás „silóhegyet” tömörítenék a nehéz traktorokkal. (E. E felv.)
