Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. szeptember 21. IBS HYfRBiTDRMW ■ ■■■■■■■■■■I ■ WM L'' ii ■■■■■■ ii ■■■■■!! ■■■■■■■■■■■ ii ■ H ■ ■ ■■■■nnnrir~Ti--nnTr r~rm n------------------------------------------------------um» ■■■■■■■■■■■■ _ Újabb telefonok Kilencezertől harmincezerig Tovább bővül a városi te­lefonhálózat. A Kossüth ut- ~eáiF rövidesen befejeződik a kábelek földbe helyezése, amelynek következtében ezen a részen is jelentősen meg­szaporodik a telefonbekap­csolások száma. Szükség is van a javulásra, hiszen csak ezen a városrészen közel szá­zan várnak jelenleg telefon­ra. Ha a posta átadja a föld­kábeleket, akkor nemcsak a Kossuth utca, hanem a Bóni és közvetlen környéke is to­vábbi telefonokhoz juthat. A fejlesztést jelentősen elősegí­tette a növényolajgyár, amely 2 millió forinttal já­rult hozzá a költségekhez. A közeljövőben a Zrínyi Ilona, Váci Mihály utca, és Sóhordó utca környékén kez­dődik kisebb mértékű fej­lesztés. Sajnos, az elvárások­kal ellentétben ezen a kör­nyéken továbbra sem tud­nak minden igényt kielégí­teni. Ha a vezeték nincs is, terv már van a Rózsa Ferenc ut­ca, és Édesanyák útja tele­fonhelyzetének javulására. A jövő évben ugyanis ez a kör­nyék számíthat a legjelentő­sebb bővítésre. Nyírbátorban jelenleg 642 telefonállomást tartanak nyilván. Legnagyobb növe­kedés a crossbar bekapcso­lásával történt, az előfizetők száma szinte ugrásszerűen megnőtt. A tervek szerint a követ­kező esztendőben további 250-nel gyarapszik a telefon- tulajdonosok száma. Elsősor­ban azokon a helyeken, ame­lyeken már megtörtént a ve­zetékek elhelyezése, vágj' a közeljövőben megtörténik. A költségek épp ennek függvé­nyében változnak jelentősen. Ahol egyszerűbb a helyzet, kevesebb szerelésre van szük­ség, mint jelenleg a Fáy-lakó- telepen, ott már 8—9 ezer fo­rintért ikertelefonhoz jut­hatnak a lakók. A vezetékek hosszától, a szerelés nagysá­gától függően azonban, en­nél jóval magasabb is lehet egy-egy telefon ára. Bár a nemzetközi cross­bar-vonalat a városlakók nem élvezhetik közvetlenül, a határokon túlra ugyanis (augusztus 14-e óta) a Sza­badság téri nyilvános tele­fonfülkék egyikében _van crossbar-hívásra lehetőség, egyébként csak a központ kapcsolásával. Nevelni gyermeket és szülőt „Élvezik, hogy zubog a víz..." Vidám gyermekcsoport játszik az őszi verőfényben. Márkás farmernadrág, szebbnél szebb kötött pulóverek, némelyiken hófehér ing. öltözködésük alapján bármelyik városi óvoda tagjai lehetnének, az ország valamennyi óvo­dásához hasonlítanak. Egy valamiben különböznek. Cigány gyerekek. A nyírbátori 1-es számú napköziotthonos óvoda 151 óvodása közül 61 cigányszár­mazású. Valamennyien az úgynevezett iskola-előkészí­tő csoport tagjai, akik az ál­talános iskola előtti évet töl­tik ebben a közösségben. Egy évtized — Tíz éve működik óvo­dánkban külön cigánycso­port, amelyet azért hoztunk létre, hogy megpróbáljuk csökkenteni azt a lemaradást, amelyet a származás, a kör­nyezet jelent ezeknek a gyer­mekeknek — mondja beveze­tőül Harcsa Ferencné vezető óvónő. Legnehezebb maga a felkutatás. A tanács anya­könyvi nyilvántartójában rendszeresen megnézzük, kik azok, akik az adott évben is­kolakötelesek lesznek. Gyer­mekvédelmi felelősünkkel, Török Mihálynéval felkeres­sük ezeket a gyerekeket, el­beszélgetünk szüleikkel, pró­báljuk megértetni velük, mit jelenthet számukra az óvoda. IVfa persze már jóval köny- nyebb a meggyőzés, mint egy évtizede volt. Mostanra a ci­gányok is belátták, gyerme­keik jobb helyen vannak az óvodában. Már csak azért is, mert enélkül bizony jóval ne­Röviden A LENGYELORSZÁGI DE- BICÁBAN vendégszerepeit baráti látogatáson a nyírbá­tori Báthori Sport Club röp- labdaszakosztálya. Az ottani sportegyesület fennállásának nyolcvanadik születésnapja tiszteletére rendezett tornán a nyírbátori női csapat má­sodik, a fiúk pedig harmadik helyezést értek el. A nyírbá­tori sportolók a torna után ellátogattak Krakkóba, Rze- szówba, valamint Oswiecim- be is. A LENGYEL TESTVÉR- VÁROS, Láncút kommunális szolgáltató vállalatának igaz­gatója és párttitkára tartóz­kodott szeptember 15—18. kö­zött Nyírbátorban, ahol a ta­nács költségvetési üzemének munkájával, életével ismer­kedtek meg. A PÁLYAKEZDŐ PEDA­GÓGUSOK BARÄTI TA­LÁLKOZÓJÁT — a hagyo­mányoknak megfelelően — idén is megtartották, a vá­ros vezetői minden évben meghívják azokat a pálya­kezdő pedagógusokat, akik első munkahelyül Nyírbátort választották. A résztvevőket a város helyzetéről, tervei­ről, gondjairól tájékoztatták, s ismertették azokat a fel­adatokat is, amelyeknek tel­jesítésében a fiatal szakem­berekre is számítanak. hajdú jAnos kárpát­aljai FESTŐMŰVÉSZ az alkotóház vendége ebben a hónapban. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA hezebb lehetne számukra az iskola. A statisztika szerint a gyer­mekek 50—55 százaléka be­szédhibás, nem ismerik a számok fogalmát, az alap­színek közül jó, ha kettőről tudják, mi az. Legtöbben a saját nevüket sem képesek megmondani, legtöbbször egymást is csak csúfnevükön szólítják. A tisztaság sokuk számára nem létező fogalom. Épp ezért az első napok az alapvető higiénés szabályok megismertetésével telnek. — Nem ismerik a W. C.-t, a csapot, sokszor órákig ját­szanak a mosdóban, élvezik, hogy zubog a víz, mondja Harcsa Ferencné. Többen kérik Az iskola-előkészítő óvo­dában lassan kevés lesz a hely. A kezdeti ingyenes el­látás helyett ma már napon­ta 7 forint 50 fillért fizetnek a szülők, akiknek nevelését szintén célul tűzte az óvoda. Az óvónők számára az szá­mít legnagyobb örömnek, amikor a papa, mama büsz­kén panaszkodik: az óvodá­ban látottakra, tanultakra hivatkozva gyermeke csak a terített asztal mellé hajlan­dó leülni vagy éppen arra fi­gyelmezteti szüleit, hogy ét­kezés előtt az óvodában kezet szoktak mosni. — Annak idején tizenkét gyerekkel, egy iskolai tante­remben kezdtük meg a mun­kát — emlékezik Török Mi- hályné, aki a módszer elin­dítója, 34 éve óvónő. — Nagy Ildikó dajkával akkor még csak azt tudtuk, mit szeret­nénk, hogyan, az csak a gya­korlat során alakult ki. — Legnehezebb volt be­csalogatni az óvodába, most meg már maguktól jönnek — fogalmaz Törökné, majd hoz­záteszi : Sajnos oktatómun­káról még ma is csak halkan beszélhetünk. Nálunk ahe­lyett leginkább a nevelés a fontos. Nekünk itt egy év alatt kell megtanítanunk a legalapvetőbb fogalmakat, el­sajátíttatni a közösségi élet legfontosabb szabályait. A szülők ma már tudják, hoz­zánk bátran fordulhatnak, amiben csak tudunk, min­denben segítünk. — Legnehezebb ma is né­mely szülőt megnyerni ma­gunknak. Minek menjen is­Az egykori „úttörő”. Török Mihályné az apróságok köré­ben kólába? Úgysem lesz belőle tanító, perelnek velünk ma is némelyek. Legnagyobb hibá­nak tartom, hogy sokan még ma sem látnak konkrét célt maguk előtt — summázza Törökné, majd hozzáteszi: Gondunk az, hogy később gyakran visszaesnek ezek a gyermekek. Ezért is szeret­nénk bővíteni a kapcsolatot az iskolával, figyelemmel kí­sérni, hogyan állták meg he­lyüket, hogyan tanulnak egy­kori óvodásaink. Elismerés a várostól — Speciális, saját ké­szítésű program alapján végezzük az iskola-előké­szítést — mondja a ve­zető óvónő. — Figyelembe kell vennünk, hogy ezek a gyermekek egy egészen sa­játos közösségből jönnek hoz­zánk. Azt szeretnénk, ha nem csak nálunk, hanem az isko­lában, később majd az élet­ben is megállnák a helyüket — mondja búcsúzóul Harcsa Ferencné. Az 1-es számú óvoda hát­rányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó nevelő kollektívá­ja „a nehezebb körülmények között végzett lelkiismeretes és tartalmas nevelő mun­kájáért” a közelmúltban Nyírbátor város tanácsának Pro Űrbe kitüntetését kapta. Megkérdezi az illetékest Hány gyermek kezdte meg az új évet a város óvodáiban? Van-e még üres hely? Pásztor István osztályveze­tő: a város óvodáiban össze­sen 750 gyermek elhelyezé­sére van lehetőség. Ebben az évben 693 óvodába járó gyermeket tartanak nyilván, üres helyek tehát jelenleg is vannak. Az Édesanyák útja környékén élők a 2-es számú, a Sport utca környékén élő szülők pedig a 3-as számú napköziotthonos óvodába írathatják még be gyerme­keiket. Hol vehetnek telket a csalá­di ház építéséhez készülődök? Horváthné Kemecsei Anikó, a tanács csoportvezetője: a Mátyás király utcán egy ötös sorházzal beépíthető telek, a Zrínyi utca folytatásában 13, családi házzal beépíthető építési telket vásárolhatnak meg az építkezők. Miért maradt el a városi sportcsarnok átadása, és mi annak újabb időpontja? A 140-es számú ipari szak­munkásképző intézet torna­csarnokának beruházója a megyei tanács művelődési osztálya. Az építkezést a Nyírber szervezi, 1988. augusztus 26-án a műszaki átadás-átvétel megtörtént, a Száév a hiánypótlási munká­kat szeptember 20-ig fejezi be. Az 1060 négyzetméter alapterületű játéktér tölgyfa­parketta burkolatának elké­szítésére a Nyírber külön szerződést kötött a Nyíregy­házi Építőipari Kisszövetke­zettel, ám a szükséges parket­tát csak az átadás-átvétel után sikerült beszerezniük. A parkettázás megkezdődött, az üzembe helyezés újabb idő­pontja 1988. október 29. Megkezdődött a tanév Újdonság: német és számítástechnika Néhol még tart az alma­szedés, néhol meg már ja­vában folyik a tanulás a város általános és középis­koláiban. Amint azt Pásztor István osztályvezetőtől meg­tudtuk, idén valamennyi in­tézményben zökkenők nélkül indult a tanév. Az általános iskolákban á tavalyinál valamivel keve­sebb, 2250 kisdiák kezdte meg az évet. örvendetes tény, hogy ezekben az isko­lákban mostanra teljesen megszűnt a pedagógushióny, mindössze néhány gyesen, il­letve gyeden lévő tanárnőt kell átmeneti időre helyette­síteni. Ez már csak azért sem gond, mert a nyugdíjba vonult pedagógusok legtöbb­je örömmel folytatja a mun­kát, s vállal akár szakos he­lyettesítést is. A széles körű érdeklődés­re tekintettel a 2-es számú általános iskolában német tagozatos, a 3-asban pe­dig matematika—számítás- technika tagozatos osztályo­kat indítottak az idén. Ter­vezik, hogy a következő tan­évben az általános iskolától kezdve a középiskoláig folya­matossá teszik a második idegen nyelv, ez esetben a német oktatását. Ehhez kap­csolódik az a hír is, hogy ha minden igaz, jövőre német nyelvű speciális tantervű ok­tatás kezdődik a Báthori Ist­ván Gimnáziumban. Gondot szeptember elején mindössze az okozott, hogy az 5-ös számú általános is­kolában néhány nappal ké­sőbb kezdődött a tanítás. A késedelem oka azonban igen­csak örvendetes, hiszen a munkák befejezése utón idén már korszerű gázfűtéshez kezdhetnek ebben az intéz­ményben. A középfokú oktatásban ez év szeptemberében nem tör­tént jelentős változás, ör­vendetes az ének-zene okta­tás iránti fokozott érdeklő­dés, amelynek köszönhetően idén már a második osztály kezdheti meg a tanulást. To­vábbra is gondot okoz a be­töltetlen angol tanári állás, a kollégiumiban nevelőta­nárra, a szakmunkásképző­ben pedig mérnöktanárra lenne szükség. Ni vigyázzon a kertekre? Társadalmi vita — kevés résztvevővel Korábban örömöt, mostaná­ban jóval több bosszúságot je­lent a nyírbátoriak számára a kiskert. A szépen termő gyü­mölcsfákról manapság egyre gyakrabban szedik le a termést, megdézsmálják a szőlőt, felsze­dik a krumplit, letörik a tenge­rit. No persze nem azok. akik gondozták, ápolták a kerteket. A tettes legtöbbször ismeretlen. Ezért is döntött úgy a városi tanács, hogy felülvizsgálja a mezőőrök alkalmazásával, járu­SZOLGALTATÄS. Az OTP új totózó-lottózó irodát nyitott Nyírbátorban. A közel egymilliós átalakítást a SZAÉV szakemberei tervezték, a kivitelezés pedig a Nyírbátori Építő- és Szakipari, valamint a Faipari Szövetkezet dolgo­zóit dicséri. A totózók, lottózók nagy örömére csütörtökön és pénteken a korábbinál tovább fogadják a kollektív szelvényeket az új irodában. A képen: a szerencsevadá­szok. lékával kapcsolatos tanácsren­deletet. s lehetőség szerint szá­mukat is növeli. A módosítás előtt társadalmi vitára hívták az érintetteket, a zártkertek tulajdonosait. Amint azt Nagy László vb-titkártól megtudtuk, a tanács illetékesei több módon — újsághirdetés­ben, körlevelek útján, mezőőrö­kön keresztül próbálták értesí­teni a kerttulajdonosokat, akik közül azonban csak igen keve­sen jöttek el a vitára és mond­ták el véleményüket. Közülük is jobbára azok, akiknek már jó néhányszor okoztak bosszúságot a tolvajok. Nyírbátorban jelenleg 354 hek­tárnyi zártkertet tartanak nyil­ván. A város közigazgatási te­rületén magánszemélyek tulaj­donában, illetve használatában nyolc külterületi dűlőben, illet­ve zártkertben találhatók a kü­lönféle nagyságú hobbikertek, amelyeknek őrzése egyre na­gyobb gond a tulajdonosok szá­mára. Amint a társadalmi vita részt­vevői megállapították,, a mező­őrök számát mindenképpen nö­velni szükséges. Javaslataik alapján a jövőben az eddigi kettő helyett négyen vigyáznak majd a kertekre. Több mezőőr beállítására anyagiak híján sincs lehetőség. Egy-egy mező­őr ugyanis évente 105 ezer fo­rintjában van a tanácsnak, a részmunkaidőben tevékenyke­dők foglalkoztatása pedig 61 ezer forintba kerül. A vélemények figyelembevéte­lével a tanácsnál elkészült ren­delettervezet. amelynek sorsáról még a szeptemberi tanácsülé­sen döntenek. Az új rendelet persze önmagában igen keveset ér. Mindössze arról határozhat, növelik-e, s ha igen, mennyire a mezőőrök számát, illetve a kerttulajdonosok által fizetendő mezőőri díjat. A tolvajok ellen sajnos a legszigorúbb törvény sem jelenthet garanciát. Ahhoz ugyanis egy rendeletnél jóval több szükségeltetik.

Next

/
Thumbnails
Contents