Kelet-Magyarország, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

Az egészség, mint alapvető érték, aikikor tudatosul ben­nünk, amikor már elvesztet­tük. Éppen ezért az érdekvé­delem fogalmába — tágabb értelmezésben — az egészség megóvása is ^beletartozik. E gondolatok jegyében tanács­Csölckent a szeszfogyasztás és a dohányzás / Az egészség megóvása - érdekvédelem Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szovjetunióból érkező ömlesztett műtrágyát fogadják az AGROTEK Vállalat és a MÁV közös beruházásában épült telepen Eperjeskén. A korszerű gépekkel csomagolják és szállítják a műtrágyát, a komputeres berendezéssel folyamato­san figyelemmel kísérik a termelést. ikoztak a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kibőví­tett elnökségi ülésén szep­tember 13-án Nyíregyházán. Tóth Géza, az SZMT vezető titkára elöljáróban a téma fontossága mellett a szak- szervezeteknek az egészség- megőrzési társadalmi prog­ramból adódó feladatait vá­zolta. Majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se fűzött szóbeli kiegészítőt a nagy horderejű program megyei végrehajtásáról szóló beszámolóhoz. Különösen a múlt év őszén indított „Szív­ügyem az egészségem” elne­vezésű akció eddigi tapaszta­latait részletezte. Évente 4 ezer szívbeteg és 1200 daganatos beteg hal meg Szabolcs-Szatmárban. Egy esztendő alatt 300-an lesznek öngyilkosak és a ko­rábbi ezer helyett ezerhat- iszázan kísérlik meg az ön­pusztítást. A koraszülések és a csecsemőhalálozás me­gyénkben meghaladja az or­szágos átlagot. Nem biztos, hogy a közel egyéves programnak tulajdo­nítható, mindenesetre tény, hogy az egy főre jutó égetett szeszesital fogyasztása az 1985. évi 12,3 literről tavaly 9,4 literre csökkent és 87 ezer tonnával kevesebb gyü­mölcsből főztek pálinkát. 1986-tól nem nő, hanem csökken a dohányzás: míg 1986-ban 1 milliárd 450 mil­lió szál fogyott, tavaly 47 millióval kevesebb talált gaz­dára. Alapjában véve az egészségvédelmi program szervezeti összefogását jól oldotta meg a Szívügyem az egészségem nevű megyei ak­ció. A gazdasági bajök és a tár­sadalomban végbemenő fo­lyamatok nem kedveznek az egészség megőrzésének. Ügy kell alakítani a társadalom- biztosítás, a bérreform, a szakszervezeti törvény pasz- szusait, hogy az egészség* kézzelfogható és zsebben érezhető érték legyen. Mert manapság minden szervezet hangoztatja az egészség fon­tosságát, csak éppen az egyén nem látja az értékét — mondta Gyúró Imre. Nehéz az életmód változ­tatására, a túlhajszoltság el­kerülésére biztatni az embe­reket, amikor a megélhetés kényszerít erre mindannyi­unkat — mondta az építők nevében Lencsés János. Ré­gen az emberek kötelesség­tudatból tisztították a kör­nyezetüket, ma erre akciót kell szervezni — véfekedétt Oláh Gábor. Kádár Tihamér, az SZMT munkavédelmi felelőse a fá­radtságból, figyelmetlenség­ből, no és a nullára leírt gé­pek hibáiból adódó munka­helyi balesetekre hívta fel a köz figyelmét. A szakszerve-' zetnek időszerű a mostani nehéz körülmények közt is foglalkozni az egészség vé­delmével — hangsúlyozta Marik Sándorné, az SZMT titkára. (t. k.) (----------------------------------'N Vízgazdálkodás számítógéppel Társulatok tanácskozása Nyíregyházán A társulati mozgalom kérdéseivel is foglalkoztak a szakemberek kedden Nyíregyházán azon a ta­nácskozáson, amelyet a Vízgazdálkodási Intézet Tanácsadó Szolgálata szer­vezett. öt vízügyi igazga­tóság (Budapest, Miskolc, Szolnok, Debrecen, Nyír­egyháza) területén műkö­dő víztársulatok ügyvezető igazgatói, főmérnökei és főkönyvelői azért találkoz­tak immár ötödik alka­lommal, hogy információ­ikat, tapasztalataikat ki­cseréljék, s megvitassák a • felvetődő gondokat, prob­lémákat, A vízgazdálkodási tár­sulatok többek között fog­lalkoznak közcélú csator­nák karbantartásával és üzemeltetésével, meliorá­ciós munkákkal, valamint ivóvíz-, szennyvízcsatorna „ építéssel és egyéb műsza­ki feladatokkal. A tegnapi tanácskozáson a megnyitó elhangzása után Mudri Sándor ügyvezető-igazgató mutatta be a Nyírségi Víz­gazdálkodási Társulatot, majd a résztvevők a me­zőgazdasági vízgazdálko- ' dás és a számítástechnika kapcsolatáról és az adó- igazgatás aktuális kérdé­seiről hallottak előadást. A > tanácskozást ma folytatják a szakemberek, amelyen- a- számlázási-számviteli fel­adatok gyakorlatát, a bér- és szociálpolitika reform­jának lehetőségéit vitatják meg. Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Megkeresni a kitörés útját Szekcióülésekkel folytató­dott, s a vitát összegező ple­náris üléssel befejeződött kedden Gyulán a 26. közgaz­dász vándorgyűlés. Az Erkel Ferenc Művelődési Házban megtartott tanácskozás elő­adásai és hozzászólásai fő­ként a piacgazdasági rend­szer felé haladás szükségessé­gét és lehetőségeit elemezték elméleti, politikai és gyakor­lati vonatkozásokban. Az eszmecseréből is kitűnt, hogy a gazdaság jelenlegi ne­héz helyzetéből csak átfogó és következetesen végrehaj­tott reform révén lehet ki­emelkedni. Az állami irányí­tás és a vállalatok együttmű­ködése, a gazdálkodó szervek önállósága, a piac változásai­ra válaszolni képes magatar­tás, a tulajdonformák egyen­jogúsítása és más tényezők együttes hatására alakulhat­nak ki azok az életképes stratégiák, amelyek a ma­gyar gazdaság megújhodását szolgálhatják. A vándorgyűlés I. szekció­jának munkáját Csáki Csaba társelnök, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rektora összegezte a ked­di plenáris ülésen, amelyen Kemenes Ernő államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társa­ság főtitkára elnökölt. Az említett munkacsoportban általános volt az a vélemény, hogy a vállalatok kibonitakOT- zásának, fejlődésének akadá­lya a restrikció, a vállalatok­nak „elegük van” a csapon­gó, utólagos beavatkozásokat alkalmazó szabályozásból, s egy átgondolt, világosabb, egyértelműbb, konkrétabb gazdaságpolitikát, megfogha­tó iparpolitikát igényelnének. Nagy hangsúllyal foglalkoz­(Folytatás a 4. oldalon) Kiállítás, filmvetítés, ételkósteló Stájerország bemutatkozik Bár a nyári hónapok el­múltával csökken az idegen- forgalom, a szakemberek újabb és újabb lehetőségek megteremtésén, kapcsolatok kiépítésén dolgoznak. A Nyírtourist Idegenforgalmi Iroda az ausztriai stájer .tar­tomány idegenforgalmi szö­vetségével alakított ki szoros együttműködést, s ennek ke­retében az osztrák partner sajtókonferenciát és fogadást tart „Stájerország bemutat­kozik” címmel Nyíregyházán szeptember 16-án a Korona szálló dísztermében. A sajtótájékoztatót film­vetítéssel egybekötött kiállí­tás követi, amelyen bemu­tatják az országrész termé­szeti szépségeit, sportolási le­hetőségeit, történelmi és iro­dalmi nevezetességeit. Graz neve eddig is népszerűén csengett a magyar turisták körében, s az új lehetőségek által a közeljövőben még többen megismerkedhetnék Európa egyik legrégebbi vá­rosával. A rendezvénynek ré­sze az a gasztronómiai be­mutató, amely során a Koro­na étteremben szeptember 16—19-ig stájer ízeket, tájjel­legű ételeket, specialitásokat kóstolhatnak meg az érdek­lődők. Az idegenforgalmi kapcso­latok mellett van lehetőség gazdasági szakemberek, va­lamint kulturális-művészeti delegációk cserelátogatására is. Nemcsak nálunk van ér­deklődés Ausztria iránt, ha­nem a szomszéd ország tu­ristái is most kezdik felfe­dezni a beregi és a szatmáíi vidék szépségét, különleges népi építészetét, művészetét. Közlekedésiek a bérreformról Kisebb a termés a vártnál A kukorica is „váltós” lesz? A szakszervezet megújulá­sáról és a tervezett bérre­formról mondták el vélemé­nyüket kedden Nyíregyházán a Szabolcs Volán, a megyei közlekedés felügyelet, az autóközlekedési tanintézet és a 13. sz. autójavító válla­lat szakszervezeti tisztségvi­selői. A tájértekezlet résztve­vői kritikus hangnemben szá­mos javaslatot tettek az eredményesebb szakszerveze­ti munka és az igazságos bér­reform érdekében. A tájérte­kezlet munkájában részt vett Moldován Gyula, a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, a szakmai szakszervezet köz­ponti vezetőségének tagja. Bizonytalan a kukorica ter­méskilátása, a mezőgazdák és a gabonaipari vállalatok újabb és újabb mintavételek­kel igyekeznek felmérni, va­lójában milyen hozamra szá­míthatnak ebből a fontos ta­karmánynövényből. Az ország egyes déli vidékein már a be­takarítást is megkezdték — így például Baranyában és Békésben —, ám ez amolyan kényszerű megoldás, hiszen a tartós nyári szárazság követ­keztében van szükség a gé­pek korai indítására. A ter­més ugyanis sokfelé „meg­sült” és így már semmi re­mény arra, hogy normálisan érjen be, s kielégítően fizes­sen a gazdálkodóknak. A gabonatröszt szakembe­rei arra számítottak, hogy az idei termésből 1,8 millió ton­na feletti mennyiséget vehet­nek majd át az állami gazda­ságoktól és a termelőszövet­kezetektől. A gabonaipar me­gyei vállalatainak eddigi jel­zése szerint azonban esetleg szerényebb mennyiséggel is be kell érniük; az eddigiek szerint 1,65 millió tonnát kí­nálnak fel a termelők, min­denekelőtt azért kevesebbet, mert az idei termés a terve­zettnél várhatóan kisebb lesz. A jelenlegi szerződésállo­mány szintén ezt tükrözi, de ez a továbbiakban még mó­dosulhat; az elmúlt évek át­lagában a ténylegesen átvett mennyiség 300—400 ezer ton­nával meghaladja azt, amit a szerződésekben eredetileg le­kötöttek. A tröszt minden­esetre valamennyi kukoricá­ért 5 százalékos felárat íizet, a jelenlegi árrendelet értel­mében. Technikailag felké­szültek a termés fogadására. Uzsonnaidőben. A tiszaberceli óvoda paszabi tagóvodájában hatvan gyerek felügye­letéről és neveléséről, valamint iskolai előkészítéséről gondoskodnak. Képünkön: uzsonnáznak a kicsinyek. XLV. évfolyam, 220. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. szeptember 14., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents