Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

XLV. évfolyam, 208. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 31.. szerda Szikséi V árható volt, de még­is meglepő az a be­jelentés, hogy szele­tembe!' elsejével (ismét) növekszik a műtrágya ára. A gazdák nyilvánvalóan nem örülnek ennek, annál is inkább, mert a mező- gazdasági termelés, a ki­rívóan magas egyszeri ár­emelés nélkül is, szaka­datlanul drágul. A műtrá­gya árának 25 százalékos növekedése a mezőgazda- sági üzemek amúgy is kri­tikus pénzgazdálkodását tovább rontja. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az áremelésre akkor kerül sor, amikor a tápanyag nagy tömegű felhasználá­sa szükséges. A.szükség viszont nagy úr. Az őszi kalászosokat bő három hét múlva is­mét vetni kell. Szabolcs- Szatmárban a búza, a rozs, az őszi árpa termő­területe évtizedek óta alig változik, százezer hektár körül van és a termesztés­technológiában a műtrá­gya — ami most lényege­sen drágább lesz — alap­vető elem. Négy tonnán felüli búzát, két tonnán fe­lüli rozsot a mi talajainkon a legjobb magágyban, a legjobb vetőmaggal is csak nagy adagú műtrá­gyával lehet megtermelni. Mindezt tudva és a gabo­nafélék felvásárlási árát ismerve, hatalmas kérdő­jelként magasodik a gaz­dálkodók elé a jövedelme­zőség, a gabonatermesztés hatékonysága. Vetni azért mégis kell. Százezer hektár szántóföl­det mással, mint őszi ka­lászossal, ésszerűen pilla­natnyilag nemigen tud­nánk hasznosítani. És a műtrágya, a talajerő-visz- szapótlás mértéke sem csökkenthető, hiszen egy alacsony termésátlaggal, a többletköltséget is megha­ladó veszteségre számítha­tunk. JVTi hát a teendő? Ha van még tartalék, amellyel a gabonatermesz­tés hatékonysága fokozha­tó, akkor az a szerves trá­gyázás nagyobb arányú felhasználása, meszezéssel a talajjavítás és nem utol­sósorban a technológiai fe­gyelem szigorítása. K öltségcsökkentő le­het továbbá a művelőutas ve­tés, későbbiekben az őszi kalászosok op­timális, szükség szerinti növénytáplálása. Mindez természetesen nem recept és nem az a jó tanács, amelyre azt mondhatjuk, hogy aki megtartja, annak nem okoz majd gondokat a műtrágyák árának eme­lése. Erről, sajnos, szó sem lehet, hiszen a gabonater­mesztés anyagfelhasználá­sában a műtrágyák költ­sége volt eddig is a legna­gyobb és ezek után még inkább az lesz, de valamit tenni kell. Mert vetni szükséges, mert gabonát termeszteni kell, cseleked­jünk úgy, hogy a kedve- zőtlenség hatása némikép­pen mérséklődjön. S. E. KEREKASZTAL-KONFERENCIA Vita az európai leszerelésről A Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői ültek tárgyalóasztalhoz kedd délelőtt Budapesten, hogy megvitassák az európai ha­gyományos leszereléssel kap­csolatos kérdéseket. A kü­lönféle vélemények, nézetek protokolláris kötöttségektől mentes megfogalmazásának teret engedő eszmecserére Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió, illetve Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK és Olaszország jeles közéleti személyiségei, ma­gas rangú katonai vezetői, neves tudományos kutatói kaptak meghívást a rendez­vény házigazdájától, a Ma­gyar Külügyi Intézettől, és társrendezőjétől, a New York-i Kelet-Nyugati Biz­tonsági Tanulmányok Inté­zetétől. A budapesti tanácskozással — mint azt a rendezvényt megnyitó bevezetőjében Kar­di Péter kiemelte — a ma­gyar házigazdák olyan fóru­mot kívántak létrehozni, amely az európai hagyomá­nyos leszerelés átfogó téma­körében a rangos szakértők kötetlen véleménycseréjét te­szi lehetővé. Ennek megfele­lően — a meghívóban fog­laltak szerint — a részt ve­vők magánszemélyként ér­keztek hazánkba, amivel ugyancsak a rendezvény in­formális jellegét hangsúlyoz­ták a szervezők. A hivatalos (Folytatás a 4. oldalon) A lassú szállítás ellenére Teljesíthető az almaexport Magyar—szovjet megbeszélések a megyében Bár minden évben szokásos a tárgyalás, azonban a pro­tokollal mentesen, a vitákat sem nélkülözve folytatnak megbeszéléseket az almaexport magyar és szovjet résztve­vői ezekben a napokban. Ennek jegyében kedden délelőtt a megyei pártbizottságon találkoztak az érdekeltek. Az almatermesztés az idén mind mennyiségben, mind minőségben jó — hangoztat­ta bevezetőjében Gyuricsku Kálmán, a megyei párbizott­ság titkára. Azonban ennek ellenére a feszültségek nem kisebbek a megelőző éveké­nél sem a termelőknél, sem a forgalmazóknál. Nehéz megérteni, hogy a jobb mi­nőség mellett az árak nem változnak. Meggyőződésünk, hogy felkészült munkával a minőséget jobban meg lehet őrizni a szállítás után is. Csak a megye almáskertjei tudják garantálni, hogy az államközi megállapodások teljesüljenek. Bár az eddigi kiszállítás rendkívül kevés volt, de lehetséges a terv tel­jesítése. Fontos tényező en­nél, mennyire tudjuk meg­őrizni a minőséget és milyen árakat érnek el a termelők az exportban. Egy olyan maga­tartás változásra van szükség, amikor objektív minősítés alapján exportra szinte kizá­rólag első osztályú alma ke­rül, s ezt elismerik az árban is. A jövőre nézve bíztató, hogy az Almaegyesülés tag­gazdaságai dolgoznak, a faj­taváltáson, a választék bő­vítésén. Szovjet részről Jevgenyij Szorocskin, a Szojuzplodoim- port vezérigazgatója elmond­ta, hogy nekik a magyar al­mára szükségük van. Meg­értik, hogy a magyaroknak gondot okoz az alacsony ár, azonban a hosszú távú egyez­ményben rögzített mennyi­séget a szovjet fél kéri, az idén is képesek többet átven­ni az államközi szerződésben rögzített 260 ezer tonnánál. Az alma iránt más piaco­kon is van érdeklődés — fej­tette ki Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyette­se. Mi a szovjet exportban az államközi szerződést ko­molyan vesszük. A mostani nagyobb arányú szállítást gá­tolja, hogy nem kellően szí­nezett és kicsi az alma. Vár­hatóan szeptember 5-től a napi száz vagont, rá egy hét­re a 200 vagont meg lehet rakni. Ilyen ütemben az adott mennyiség kiszállítható az országból, ha lesz elegendő vagon, konténer és kamion a rakodáshoz. A termelők a szerződésben rögzített minő­ségi paramétereket teljesíte­ni tudják, azonban a jobb al­mának a minőségben iß meg kell jelennie. ' Ugyancsak a minőséget emelte ki Iklódi László, az Almaegyesülés elnöke, a va­jai II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezet elnöke. A szerződésben rögzített 65 százalékos első osztályú arányt kell tartani ahhoz, hogy jövedelmező legyen az export. A jövőben további ártár­gyalásokra van szükség — vélte Nemes Tibor, az expor­táló Hungarofruct vezér- igazgatója. Ugyanakkor ma a szállítás minél jobb meg­szervezésére kell gondot for­dítani. A Szojuzplodoimport veze­tői hétfőn Csapon a szovjet vasutasokkal egyeztették a szállítási ütemtervet, majd Tuzséron, a Hungarofruct hűtőházában vettek részt egy bemutatón. Kedd délután a vajai II. Rákóczi Termelő- szövetkezetben tájékozódtak, majd további termelőket ke­resnek fel. A zárótárgyalásra a magyar és szovjet fél kö­zött pénteken kerül sor Bu­dapesten. Barackszüret Szedik az őszibarackot a nagyecsedi Kossuth Tsz kert­jében. A 45 hektár barack közepes termést hozott, ame­lyet a Nyírség Konzervipari Vállalatnak szállítanak. Szombaton kezdődik a Nyírségi Ősz Karneváli menet, lovas kocsis násznép Mint arról már hírt ad­tunk, szeptember 3-án — szombaton — lesz a Nyírségi ősz nyitórendezvénye. A je­les esemény zavartalan le­bonyolítása érdekében a szer­vezők több forgalomkorláto­zó intézkedést hoztak. Kilenc órakor indul a kar­neváli menet az Október 31- e térről, ezért azt már a ko­ra reggeli órákban lezárják a gyülekezőhelyül szolgáló Egy­ház utcával egyetemben. A gyümölcskompozíciókat szál­lító gépkocsik, illetve a me­net többi résztvevője a Kos­suth Lajos utcán haladnak végig a városi stadionig, ezért a Kossuth utca és a Sóstói út stadionig tartó részére sem hajthatnak be a járművek. A körút forgalmát a Márka ' presszó előtt lévő keresztező­désben rendőrök irányítják majd, a karneváli menet moz­gásától függően. A stadionban tartott ren­dezvényekre kocsival érke­zőknek a Jósavárosban talál­ható Május 1. tér lesz kije­lölve parkolásra. Hasznos tudnivaló, hogy a felnőttek­nek 120, míg a gyerekeknek 20 forint lesz a belépőjegy, .mely tulajdonképpen eg£ nyíregyházi képeslappal azo­nos, melyről le lehet választa­ni egy szavazócédulát. Ezzel szavazhatnak a nézők a gyü- möleskompoziciókra, mégpe­dig úgy. hogy felírják rá a tetsző kompozíció számát, s bedobják a Kossuth utcán és a stadion előtt e célból elhe­lyezett urnák egyikébe. Ugyancsak szombaton kez­dődik a vasárnap is tartó népművészeti vásár. Ennek színhelye a Tanácsköztársa­ság és a Jókai tér lesz, par­kolni tehát ezeken a helye­ken sem lehet. Este hat órakor még egy­szer korlátozzák majd a for­galmat egy rövid időre. Az éjszakai program — a Krúdy szálló teraszán megtartandó lakodalom — főszereplői ugyanis lovas kocsikon men­nek ki a Sóstóra. A házasság- kötő teremtől a Kossuth ut­cán és a Sóstói úton fog elhaladni az ifjú pár és a násznép. A szervezők kérik, hogy az érdeklődők ne a Krúdy szálló előtti téren par­koljanak le, mert ott utcabál lesz. (czine) Evadttyitás a színházban A társulati ülés résztvevőinek egy csoportja. Kedden délelőtt 11 órakor a Himnusz hangjaival meg­kezdődött a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház évad­nyitó társulati ülése. Mádi Zoltán, a szídház gazdasági igazgatója köszöntötte a je­lenlévőket, majd Léner Pé­ter, a színház igazgatója megtartotta beszédét, amely­ben hangsúlyozta: ma a szín­házat fokozott társadalmi aktivitás jellemzi. Beszélt arról is, hogy a színházművé­szetnek mekkora szerepe van a nemzeti önbecsülés­ben, a viselkedéskultúra ala­kításában, a világnézet for­málásában. A jelenleg tíz­ezer bérlőt számláló társu­latról elmondta: „Megtanu­lunk dolgozni.” Kiegyensú­lyozott pénzügyi helyzetben, jó atmoszférában az ország szellemi vérkeringésének ré­sze lettünk. Külön szólt arról, hogy a színészek beszédkultúrájá­nak javítása érdekében be­szédtanárt szerződtettek. Ez­után ismertette az 1988 89-es évad tervezett bemutatóit. Végezetül arról szólt, hogy ezentúl minden évben jelen­tős európai mesterek tarta­nak majd színészkurzust; a sort Vasziljev , nyitja meg. A tervek között szerepel az avignoni Alain Timár Genet- rendezése is. Vida János, a megyei ta­nács művelődési osztályának helyettes vezetője ezután köszönetét fejezte ki a szín­ház valamennyi dolgozójá­nak, mert „megtalálták a kö­zönséggel a kapcsolatot”, és éves munkájuk céltudato­sabbá vált. Utalt arra, hogy a mai gazdasági helyzetben nehéz igényes színházat csi­nálni, de a társulat nem mondott le eddig sem az ér­tékközvetítés, a szórakozta­tás, a gondolkodtatás, hár­masságáról. Baja Ferenc, a városi ta­nács elnökhelyettese kiemel­te: a Móricz Zsigmond Szín­ház immár nem csak a sző­kébb hazáé, de eredményei országos figyelemre méltók. Tóth László, a megyei párt- bizottság munkatársa szerint a „nyolcvanas évek legna­gyobb kultúrpolitikai tette volt a megyében az önálló társulat létrehozása”, és hoz­záfűzte: a politika ezután is (Folytatás a 4. oldalon) MA A K-M Mátészalkán (2. oldal) Várakozáson aluli szereplés (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents