Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 27. A kereskedő nem állhat a sarkára Ki mer itt kötbérezni? Amire eddig nem volt példa: az idén a nyári vásár kezdete előtt még alkudhattak is a boltvezetők a Kelet-Szövker. nagykereskedelmi raktárában. — Negyven százaléknál nagyobb engedményt nem tudtunk adni, de ezen belül valóban lehetett alkudni — mondja Szabó Károly igazgató. — Általában százmilliós készletünk van, ebből két-három millió forint értékű árut vontunk be a nyári vásárba, körülbelül any- nyit, mint máskor. Még maradt belőle. A gyerekholmik, ruházati cikkek, cipők voltak a legkelendőbbek. Általában véve azonban mérsékeltebb volt az érdeklődés, mint a korábbi években. Érezhető a pénzhiány, a kereskedők óvatosabbak, aki eddig elvitt tőlünk százötven pár cipőt, most nem visz, csak ti- zenötöt-húszat. Az emberek nagyon meggondolják, mire adják ki a pénzüket. A kereskedőket ez is arra szorítja, hogy új utakat keressenek. így született meg az úgynevezett „slepptúra” ötlete is: egy autót megraknak áruval, aztán megy boltról boltra, helybe viszi az üzletvezetőknek a választékot. A sikeren felbuzdulva, az idén beállítottak még egy gépkocsit, amely kifejezetten a kistelepüléseket hivatott segíteni. A tiszabecsi, zsaro- lyáni vagy kölesei egyszemélyes bolt vezetője nem engedheti meg magának, hogy árubeszerzés miatt akár egy napra is becsukja a boltját. A mintakollekció alapján azonban kiválaszthatja a helybelieknek szükséges három ruhát vagy két pár cipőt, amit aztán ki is szállítanak neki. — Ez ugyan nekünk már nem gazdaságos, de ott kell lenni a piacon — folytatja az igazgató. — Meg aztán ezek a kisboltok is tartoznak valamelyik áfészhez, így végül megtérül a dolog. — Gondolom, a nagykereskedelem már leírta a nyári szezont. Milyen választékra, árakra számíthatunk őszszel? — Sőt, mi az őszi szezonon is túl vagyunk, hiszen még tavasszal megkötöttük a szerződéseket. Jó választék ígérkezik, hogy csak a konfekciót, kötöttárut, ágyneműt, cipőt említsem. Inkább az árakkal van gondunk, nem annyira az őszi, mint inkább a télire szánt áruk esetében. A gyárak sorozatban jelentik be az áremeléseket, persze mindig az alapanyagok, előállítási költségek stb. árának növekedésére hivatkozva. Megemlítem Szabó Károly- nak azt a gyakran hangoztatott álláspontot, hogy ilyen esetekben sarkára kell állnia a kereskedelemnek — ám ez az út, mint kiderül, olykor egyenesen járhatatlan. — Időnként ugyan tényleg nemet mondunk, de ha a gyártó száz partnere közül csak öt mondja vissza az árut, akkor, ugye, nem történt semmi. Más esetekben pedig kifejezetten kényszerhelyzetben van a kereskedő és vele együtt a vásárló is. Példának okáért hiába találja drágának a bojlert — nincs más választása, mert nálunk csak egyetlen vállalat gyártja. Bojler pedig kell. Az automata mosógépet viszont nem muszáj megvenni húszezerért annak, akinek erre nem telik — megteszi a hagyományos is. Tehát az ilyen esetekben van mozgásterünk. Az év elején ugyan a gyártók megpróbálkoztak azzal, hogy egy-két apróságot kicseréltek a terméken, más nevet adtak neki, és mindjárt fel lehetett emelni az árát az „új” terméknek. Az is előfordult, hogy már csak a drágát akarták gyártani. így volt a bútorral — az első fél évben, hogy, hogy nem, csak 40—50 ezer forintos szekrénysort lehetett kapni. S mivel nem ment, aztán előkerült a 18 ezer forintos is ... — Tapasztalataik szerint javul-e a szerződéses fegyelem? — Mivel nagyobb a kínálat és kisebb a kereslet, ezért egy-két kurrens áru kivételével kezd helyreállni a rend. példát ilyen — Említene kivételre? — Isten őrizz, nem akarom magam alatt fűrészelni a fát! Kötbér ugyan van, de ki mer itt kötbérezni?! Egyébként ahol lehet, kisszövetkezetekkel, kisebb vállalkozókkal bővítjük partnereink körét. Ha egy nagyobb cég ráállt mondjuk a denevérujjú ruhákra, pulóverekre, akkor évekig nem tud mást csinálni. A kisebbek sokkal rugalmasabbak, gyorsabban alkalmazkodnak a kereslethez. Még valamit hadd említsek meg: találtunk egy nagyon olcsó, univerzális lengyel ragasztót, amivel nem lehet szipózni sem — egyelőre negyvenezer üveggel hoztunk be belőle, ezt ingyen odaadjuk az iskoláknak. Legyen ez a mi ajándékunk a tanévkezdéshez ... Gönczi Mária PISZKOS FRED SZÍNRE LÉP. (Jj produkció készül a Pannónia Filmvállalat műtermeiben. Varsányi Ferenc rendező Rejtő Jenő népszerű Piszkos Fred-történeteit viszi filmszalagra. A film színészekkel készül, mégis rajzfilm a végeredmény. Az élő szereplőket, a rajzolt figurákat és az álló grafikai hátteret egy különleges komputeres eljárás vetíti egymásra. Az egyedülálló technikai kísérletben a Pannónia Filmvállalat partnere az egyesült államokbeli Concord Motivum Picture. Egy hónap alatt Vásárosnaményban az Ifjúság utcában befejezték a gázvezeték építését. A körülbelül két hete átadott vezeték révén 29 család élvezheti a szolgáltatást. Rekordidő, mindössze egyetlen hónap alatt készítette el két gazdasági munkaközösség az Ifjúság utcai szakaszt. Erre másfél millió forintot költöttek. Miután a vezeték már továbbítja a gázt, a A tárgyalóteremből Tizenegy törszúrás Tizenegy évre ítélte aSza- bolcs-Szatmár Megyei Bíróság azt az embert, aki tavaly november 7-én Nyírbátorban megölte az ötvenkilenc éves hodászi Győri Jánost. Varga László Nyírbátor, Tulipán utca 3. szám alatti lakos mindössze tizennyolc és fél éves volt a bűncselekmény elkövetésekor. Értelmi színvonala elmaradt a hasonló korú társaiétól, mindössze négy osztályt végzett el, majd túlkorossága miatt felmentették az iskolalátogatás alól. Testi felépítése viszont jóval meghaladta a társait, ezért közöttük mindig vezérszerepet töltött be. Agresszív, gátlástalan ember, aki hajlamos pánikszerű viselkedésre — ugyanakkor se nem elmebeteg, se nem gyengeelméjű. Tizennégy éves korában a nyíregyházi bíróToronyházi szerelem m m állom, hallottam már #ff sokszor, ezek a mai mm fiatalok hihetetlenül erkölcstelenek. Még azt is a többi ember előtt csinálják, amit valamikor csak sötétben és egymás között csinálhatott az ember. Levittem a minap sétálni az alig négyhónapos fajtatiszta korcs kutyámat. Hajnalban, mert lévén ő illedelmes kislány, semmiképpen sem akartam megzavarni valamiféle erkölcstelennek tűnhető képsorokkal. A kutya szokása szerint kivágtatott az ajtón. Tette amit mindig szokott, nézett jobbra és balra, egyre zavartabban és egyre kapkodóbban, mert jobbra is ült egy macska, meg balra is. Mit tehet ilyenkor egy bérházi kutya? Egy macskát még csak megkergetett volna, de a kettő az sok volt. Ráadásul a macskák nem szaladtak el, ahogyan ez ilyenkor illik. Azok egymást nézték, mereven fénylő szemekkel, egyre nyá- vogósabban, szemmel láthatóan így is hódolva a májusnak. Szegény kicsike lányka kutyám. Ült közöttük, nézett jobbra-balra, valamit talán értett, sokmindent biztosan nem. Nyüszítve körbefordult a fenekén, és visszajött hozzám. A két macska? Azok tették, amit tenniök kellett. Bérházi macskák ők is szegények, kicsi a házak közötti tér. Még hogy a fiatalok erkölcstelenek? Bérházi gyerekek ők is szegények ... Bartha Gábor ság rablás és erőszakos közösülés bűntette miatt két év nyolc hónapi fiatalkorúak börtönére ítélte. Az étteremben még ivott Munkaviszonyban nem állt a fiú, de rendszeresen végzett alkalmi munkál. Azon a bizonyos napon Debrecenben dolgozott egy kőműves mellett. Este hat óra tájban érkezett meg munkatársaival Nyírbátorba. Munkadaójuk az Utas Étteremben fizette ki a jussukat, s a társaság egyből nekikezdett inni. Az asztalokra pálinka és sör került. Egyikük annyira leré- szegedett, hogy haza kellett cipelni. Varga László is erősen ittas állapotba került. Nyolc óra tájt az Utas Étteremből áttette székhelyét a Kakukkba. Ittassága miatt azonban a presszóban már nem szolgálták ki, de találkozott néhány ismerősével, akik beinvitálták az étterembe, s rendeltek számára újabb köröket. Az asztaltársaságnak Varga egyszerre egy tizenkét centiméter pengehosszúságú tőrkéssel kezdett dicsekedni. A többiek megkérdezték, hogy minek hord magánál ilyen nagy kést. Varga ittas ember módjára hőzöngött, hogy neki erre szüksége van. Megrémült a sötétben Tíz óra körül cihelődött fel, s hazafelé indult. Útközben betért a művelődési házzal szemben lévő sikátorba. Az ittas Győri János szerencsétlenségére éppen ezt a helyet választotta ki, hogy dolgát végezze. A sötét kis közben Varga László nem vette észre a guggoló Győrit, s rettenetesen megijedt, amikor elhaladva mellette az idős ember megfogta az egyik kezét, és meghúzta a kabátja szárnyát. Varga ijedtében előrántotta kését az övéből, bal kézzel megütötte az öreget, a másik kezével pedig gyors egymásutánban tizenegyszer merítette meg benne a tőrt. Győri János néhány másodperc múlva meghalt. A fiatalember a helyszínt futva hagyta el. A repülőhíd- nál összetalálkozott mostohatestvérével és utcabeli ismerősével, akiknek eldicsekedett vele, hogy megölt egy embert. A két fiú ezt nem hitte el, kérték, hogy mutassa meg, hol van a halott. Varga elvezette őket a sikátorhoz, de akkorra már a helybeli lakosok felfedezték a holttestet és a rendőrséget is kihívták. Ahogy Varga meglátta az egyenruhásokat, a kést egy közeli kertbe dobta. Felhívták, hogy igazolja, magát, de nem volt nála semmilyen irat, nagyon zavartan viselkedett, ezért két* társával együtt előállították a rendőrségen. A fiúk itt elmondták, hogy Varga László azzal dicsekedett, hogy megölt egy embert. Vallomás harmadnap Varga a rendőrségen csak harmadnapra tett beismerő vallomást. Eleinte az ijedtségére alapozta tettét, később már arról akarta meggyőzni a bűnüldöző szerveket, hogy azt gondolta, az öreg homoszexuális és le akarja őt fogni. A megyei bíróság Varga Lászlót emberölés bűntette miatt vonta felelősségre. A tizenegy évet mint visszaeső kapta, s elrendelték az alkoholista fiú kényszergyógyítását is. Az ügy megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is, ahol az ítéletet helyben hagyták. B. A. utcában családok hozzáláttak a bekötéshez. Megvették ia gázkazánokat, és a legtöbben OTP-kölcsönnel szerelik be a gázt, hogy mielőbb főzni és fűteni tudjanak vele. Családi kép Családi fotó készül a nyíregyházi Zrínyi Ilona utcában található szökő- kútnál. Testes férfi ölelgeti az egyik gráciát, kőpárkányon gubbasztó hozzátartozói, szintén jól táplált asszonyok, teli torokból hahotáznak, úgy, simuljatok összébb, utasítja modelljeit a fotográfus (ez a szoborcsoport tagjainak láthatóan nehezen megy) ... Kattan a gép zárja, a filmen rögzül a negédes pillanat. Ha jó volt az expozíció, az emlékkép túléli a szereplőket, kimerevíti a mesterkélt szituációt. Vajon mi készteti az embereket arra, hogy emlékművekre fölmászva, lovasszobrok talapzatán, híres épületek bejáratánál, jobb híján márkás idegen autók előtt örö- kíttessék meg magukat? A fénykép tanúskodik arról, hogy lám, erre is jártunk? Avagy valami tudat alatti sejtelemmel szeretnénk egy-egy örökkévaló műalkotás, esetleg modern életszimbólum társaságában szembenézni az idővel? Az objektív könyörtelen. A családi kép megőrzi a végtelennel szemközt állók mosolyát; Nyíregyházán éppúgy, mint Párizsban, Tokióban vagy Moszkvában . . . (k. zs.) ITW2HANG Mint lapjuk régi előfizetője és olvasója — megakadt figyelmem azon az írásukon, melyben az áll, hogy enyhíteni kell a papírhiányt és hogy e hó 15-től november 15-ig kampányt indít a MÉH a papírok gyűjtésére. Csakhogy a kampány nálunk nem működik! Míg Romlik a minőség — címmel olvashattunk augusztus 8-i lapjukban egy cikket. Sajnos mi is tapasztaljuk ezt Nyíregyházán. Körülbelül egy hónapja szép vastag kolbászt vásároltam a Szarvas utcai ABC-ben. Nagyon gusztusos darab volt, szinte kínáltatta magát. Vacsora mégsem lett belőle, mert belül szó szerint rohadt volt. Augusztus 4-én nagyon szép hurkát vásároltam a Papírhiány a korábbi években az is- ko.is gyerekek gyűjtötték, mostanában az is megszűnt, így nem maradt más hátra, mint elégetni. Tehát azt kérdezném, hogy ez ügyben nálunk mi lehet a megoldás? Maradok tisztelettel: Gere Kálmánná Nyírmeggyes Sávház alatti ABC-ben, de ebből sem lett vacsora. Ahogy mondják: a sós hering három méterről kalapot emelne a hurkának találkozáskor. Sokáig töprengtem: hogyan lehet ilyen árut előállítani automatizált korunkban? Most már elértük, hogy a lakosság nem pazarol olyan sokat az anyagiak miatt, viszont ezt kénytelen tenni a minőség miatt. Banu László Nyíregyháza Csaknem száz indiánsátor sorakozik azon a réten, ahol az NDK-beli indiántanács keretében működő klubok tagjai évente találkoznak. A rendezvénysorozaton 500 „indián” vett részt az ország különböző részeiből, akik csehszlovák vendégeikkel közösen, eredeti ősi hagyományokat és szokásokat elevenítenek (el.