Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

»ts-----­XLV. évfolyam, 205. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1988. augusztus 27., szombat VASÁRNAP ARADON Grósz—Ceausescu találkozó Nyírbátorban az ipari szakmunkásképző intézet új tanműhelyében szeptember 1-jétől megindul a képzés. A jól felszerelt, 60 munkahelyes tanműhelyben ruhaipari, cipőipari, lakatos, villanyszerelő és forgácsoló szakmákban képeznek tanulókat. (E. E. felv.) I KISZ Központi Bizottságának ülése Az amerikai Kölcsönös megállapodás alapján Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke augusztus 28- án, vasárnap Aradon munkatalálkozót tart. Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője pénteken nyilatkozott a saj­tó munkatársainak. — Mint ismeretes, a ma­gyar-román viszonyt hosz- szabb ideje terhelő problé­mák megvitatása érdekében a magyar fél több alkalom­mal különböző szintű kétol­dalú tárgyalásokat szorgal­mazott. Ezt pártunk Közpon­ti Bizottságának a Román Kommunista Párt levelére júniusban küldött válasza is megerősítette, amelyben töb­bek között miniszterelnöki találkozót is javasoltunk. Az MSZMP főtitkára, Grósz Ká­roly több nyilatkozatában is hangsúlyozta tárgyalási kész­ségünket. Az RKP főtitkára, Nicolae Ceausescu augusztus 25-én, csütörtökön diplomá­ciai úton indítványozta, hogy a hét végén legfelső szintű véleménycserére kerüljön sor. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága ma soron kívüli ülé­sen megvitatta a román kez­deményezést. A magyarnem­zet iránti felelősség tudatá­ban, a kialakult helyzetre való tekintettel úgy döntött, hogy a szokatlanul közeli időpont ellenére magyar részről elfogadjuk a javasla­tot. A kétoldalú legfelső szintű megbeszélés tárgyalási kész­ségünk megvalósulását jelen­ti. Párbeszédre ösztönöz bennünket az a körülmény is, hogy a magyar—.román viszonyt terhelő problémák túlmutatnak a két ország kapcsolatain: zavarják a szo­cialista országok közösségé­nek együttműködését és az európai enyhülés és bizalom további elmélyülését is. A főtitkári megbeszélésen mi a magyar, a román és az e tájon élő valamennyi nép egymásrautaltságát, történél­Támogatás: alma L ehet-e tovább halmoz­ni a halmozottan hátrányos helyzet té­nyezőit? Rosszindulat len­ne akárkiről is feltételezni ilyesmit. Mivel azonban a pokolba vezető út véges­végig csupa jó szándékkal van kikövezve, íme egy példa, miként sújt ben­nünket, almatermelőket egy különben teljesen ész­szerű takarékossági intéz­kedés. Görömbei Györgytől, a Nyírkert igazgatójától tu­dom, hogy korábbi kísérle­teik kedvező eredményei láttán az idén rátértek a konténeres csemete alkal­mazására a telepítéseknél. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a téli kézben oltás után fóliazacskóban és fóliasátor alatt történik az oltványok előállítása. Ennek az intenzív neve­lési módszernek előnye, hogy a 15 hónapos nevelési idő a felére csökken, és le­hetővé teszi az augusztus végi telepítést. A csaknem 100 százalékos eredés, vala­mint a termőre fordulásban nyerhető egy esztendő kom­penzálja az ilyen csemete viszonylag magasabb árát. Mivel a Nyírkert gazdasá­gai jelentős almatermelők, ősszel a szedés miatt kevés időt fordíthatnának a ha­gyományos telepítésre, na­gyon hasznos lenne a kon­téneres csemete alkalma­zása. Lenne... A kedvező idő­járás, a gondos munka eredményeként egyik társ­gazdaságban, a nyíregyházi állami tangazdaságban fel is cseperedtek az idén au­gusztusra a fácskák, nem kevesebb mint 15 millió forint értékben. A közel­múltban azonban olyan in­tézkedés született népgaz­daságunk pénzügyi egyen­súlyának javítására, hogy felfüggesztik a telepítések anyagi támogatását, azaz „szüneteltetik a támogatási okirat kiadását”. Teljes bi­zonytalanság homályába vész a következő esztendő ilyen irányú „okirat-kibo­csátása” is, ezért a gazdasá­gok garancia hiányában végleg el akarnak állni te­lepítési szándékuktól. Elmarad az égetően szük­séges fejlesztés, a fajtavál­tás, a kivágott ültetvények pótlása, kárba vész a hatal- ‘ más értéket képező szaporí­tóanyag. A haszon? A meg­maradt támogatás az állam­kasszában. A kár? Most so­roltuk, de még hozzátesz- szük: tovább növekednek ezzel a piaci, a foglalkoz­tatási gondok megyénkben. Nagyon jól ismertek az államkassza ürességéről szóló információk, és még azt is elhisszük, hogy tény­leg nincs meg a fedezet a negyvenszázalékos állami támogatásra. De azt sem akarjuk tovább bizonygat­ni, mennyi vész majd el a vámon, ha most a rév szem­pontjai maradnak az irány­adók. érfiasan beismerem, nincs ötletem arra, honnan kellene előte­remteni a pénzt a telepítés támogatására. Ebben a me­gyében csak azt lehet látni: a kár hatványozottan na­gyobb lesz a várható ha­szonnál. Esik Sándor mi sorsközösségét tartjuk szem előtt. Az előfeltételek nélküli tárgyalások hívei va­gyunk, nincsenek kikötése­ink a párbeszéd megkezdésé­hez, a feszítő problémák rendezéséhez. A magunk ré­széről nyitottak vagyunk: fe­lelősségteljesen mérlegelünk valamennyi román kezdemé­nyezést. Elvi álláspontunk alapján arra törekszünk, hogy a két nép valóságos ér­dekei és a kölcsönös elő­nyök alapján kétoldalú kap- csqlataink mesterséges aka­dályok nélkül fejlődjenek po­litikai, gazdasági, kulturális, lakossági és nemzetiségi té­ren egyaránt. Készséggel megtárgyalunk minden olyan kérdést, amely országaink, népeink, pártjaink közös érdeklődésére tarthat számot, amely joggal aggasztja ha­zánk lakosságát és mindin­kább foglalkoztatja a nem­zetközi közvéleményt is. Meg­győződésünk : az MSZMP nemzeti és internacionalista kötelessége, hogy eddigi te­vékenységével összhangban, határozottan és felelősségtel­jesen mindent megtegyen a két nép kölcsönös érdekein alapuló együttműködés lehe­tőségeinek feltárásáért. Meggyőződésünk, hogy a magyar—román megbeszélé­sek joggal tarthatnak számot széles körű érdeklődésre. Eb­ben is az utóbbi időben ki­alakított őszinte és nyitott tájékoztatási gyakorlatot kí­vánjuk követni — hangsú­lyozta végül a szóvivő. (MTI) Korszerűsítés elölt az ifjúságpolitika Először fordult elő a KISZ történetében, hogy a KISZ Központi Bizottsága olyan témát vitatott meg a nyilvá­nosság előtt, amellyel az MSZMP Politikai Bizottsága foglalkozik majd. A párt if­júságpolitikájának korsze­rűsítésére vonatkozó javas­latot Hámori Csaba, a Politi­kai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára terjeszti majd elő a Politikai Bizott­ság szeptember 6-i ülésén. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot — már az orszá­gos KISZ-értekezlet előkészí­téseként is — tárgyalta az ifjúsági szövetség vezető tes­tületé pénteken, kétnaposra tervezett ülésén. A testület e'lé terjesztett írásos javaslat vázolja az if­júság helyzetét és a várható folyamatokat. Arra törekszik, hogy megfogalmazza az ifjú­ságpolitika hangsúlyait, ki­emelve, hogy nem külön if­júságpolitikára van szükség, hanem olyan jövőcentrikus társadalompolitikára, amely ifjúságpárti. Az ifjúsági in­tézményrendszerrel kapcso­latban a fiatalok körében el­kezdődött folyamatokra, va­lós szándékokra és az alul­ról jövő kezdeményezésekre építve villantja fel a struk­Nem kell már engedély Megszűnt a húskeret Ha két-három évvel ez­előtt a megyében járt a bel­kereskedelmi miniszter, vagy valamelyik helyettese, a megye vezetőinek mindig az volt az első kérése, hogy emeljék fel a húskeretet. Méltánytalannak tar­tották ugyanis, hogy Sza- boIcs-Szatmár lakói ke­vesebbet vásárolhatnak, mint az ország más ré­szén, de különösen a fő­városban élő emberek. Tavaly már nem volt ilyen gond, hiszen az időközben 12 500 tonnára f elemelt hús­keret már nemcsak kielégí­tette az igényeket, hanem el sem fogyott. A hús drágulása, az élet- színvonal csökkenése azt eredményezte, hogy csök­kent az országban eladott hús mennyisége, így lehetővé vált, hogy eltöröljék a hús­keretet. Miért érdemel mégis említést, ha már a keret eltörlése előtt is mindenki annyi húst vásárolhatott, amennyit akart? Mert ez az apró változtatás az elosztás helyett kereske­dést tesz lehetővé az élel­miszer- és a húsboltok­ban. Ha korábban egy megyéből egy másik megyébe akartak húst szállítani, azt bonyolult adminisztráció, engedélyezé­si eljárás előzte meg, ugyan­ilyen ceremóniát igényelt, ha egy megyébe húst hoztak máshonnan, s ez most meg­szűnik. Most mindenki ott értékesítheti a húst, ahol ve­vőt talál rá, s talán ez egy kis versenyre is készteti a húsipari vállalatokat, hi­szen ném kell engedélyt kér­ni ahhoz, hogy másutt ke­resett töltelékárukat ide hoz­zanak, vagy akár innen vi­gyenek máshová. Remélhető, hogy ez a verseny kedvez a vásárlóknak, hiszen rá­kényszeríti a húsipari vállalatokat, hogy_ ol­csóbb árukkal és jobb minőségű termékekkel versenyezzenek a vevő­ért. Szabolcs-Szatmár boltjaira ez nagyon ráfér. Az utóbbi hetekben két-háromféle töl­telékárunál nagyobb válasz­tékot még a legjobban ellá­tott boltokban sem találtak. (b. j.) túrálódási lehetőségeket, és jelzi az ifjúsági szövetségnek a más ifjúsági szerveződések­kel kialakítandó viszonyát. A párt ifjúsági szervezetével foglalkozó rész a párt és a KISZ szervezetének újszerű kapcsolatát, az ifjúsági szer­vezet tartalmi munkájának továbbfejlesztését, valamint szerveződési-szervezeti kere­teinek lehetséges változatait taglalja. A KISZ mandátumot kér a Politikai Bizottságtól a szervezet politikai platform­jának és felépítésének, kidol­gozására. Az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésben el­hangzott, az ifjúságpolitiká­tól elválaszthatatlan a KISZ jövőjéről való gondolkodás. A KISZ is változásra érett, ezért mélyreható, az alapo­kat érintő reformok kelle­nek. Ez a változtatás nem öncél, nem jelentheti mind­annak gyengítését, és külö­nösen nem szétrombolását, ami működik, ami ma érték. A KISZ történetének legna- gyob átalakulása előtt áll. Ennek az átalakulásnak a célja nem a felszámolás, ha­nem éppen ellenkezőleg, az erősítés. A KISZ Központi Bizott­ságának tagjai írásban kap­ták meg a javaslatot az or­szágos KISZ-értekezlet kül­döttválasztásának rendjére, időpontjára és helyszínére.- A javaslatokról a résztvevők 12 csoportban folytattak vi­tát. A késő esti órákig tartó tanácskozás szombaton ple­náris üléssel folytatódik. Egészségügyi központ Kemecsén Tanácsi beruházással kor­szerű egészségügyi központot építenek Kemecsén. Az épí­tési területet a közelmúltban átadták, a kivitelezést szep­temberben kezdi a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. Az építészeti mun­kálatok 24 millió forintba kerülnek, műszerekre, beren­dezésekre mintegy hatmillió forintot költenek. Az egész­ségügyi központ földszintjén két körzeti orvosi rendelő, egy gyefmekszakorvosi ren­delő, egy fogorvosi * rendelő, egy terhességi tanácsadó és két kis laboratórium lesz. Az első emeleten hat tanácsi bérlakást alakítanak ki — el­sősorban az egészségügyi dol­gozóknak. A létesítmény ava­tására 1989 végén kerül sor. Azt tervezik, hogy 1990-től a kemecseieknek és a kör­nyékbeli 4—5 község lakói­nak az új egészségügyi köz­pontban adják ki a gépkocsi- vezetői engedélyt. nagykövet látogatása Mark Fáimért, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vetét, kérésére, fogadta Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes. A nagykövet átnyújtotta Ronald Reagan elnöknek Grósz Károlyhoz, az MSZMP főtitkárához intézett levelét. Ronald Reagan üze­netében a főtitkár látogatá­sát a fejlődő magyar—ameri­kai kapcsolatok fontos sza­kaszának nevezte. Az ameri­kai elnök kifejezte kormá­nya meggyőződését, hogy a magyar vezetés az elkövetke­ző évtizedben is folytatja a nemzet érdekeit szolgáló po­litikáját. (MTI) Lengyel helyzet Nem közvetlenül ugyan, de közvetítők útján tárgyalások folynak a lengyel kormány és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” elnöke között. Pénteken tették közzé Varsó­ban a lengyel megyés püspö­kök, bíborosok közös nyilat­kozatát is, amely homályos megfogalmazásban ugyan, de az ország vezetéséhez és a sztrájkolókhoz intézett béke­felhívásként értelmezhető. A nyilatkozat II. János Pál pá­pát idézve leszögezi, hogy „a munka minden ember köte­lessége, Lengyelországnak munkára és azon felül is munkára van szüksége”, de egyben úgy véli, hogy a je­lenlegi sztrájkok a lengyel társadalom változatlanul tartó „betegségének” a kö­vetkezményei. Súlyos gondok Jugoszláviában A robbanásveszélyessé vált jugoszláviai helyzetről tar­tottak tanácskozást a JKSZ Központi Bizottságában. Az értekezleten a hát tagköztár­saság és a két autonom tar­tomány kommunista szövet­ségeinek elnökségi titkárai vettek részt, akik előttsSzte- fan Korosec, a JKSZ KB el­nökségének titkára mondott beszédet. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Jugoszlá­via társadalmi-gazdasági helyzete nem javul és rend­kívül nehéz. A dolgozók életszínvonala az év első fe­lében drasztikusan romlott, reálkeresetük a tavalyi azo­nos időszakéhoz viszonyítva átlag 8,4 százalékkal csök­kent. Legfőbb ideje — mon­dották —, hogy elsősorban a pártvezetőségek megértsék: a határozatokban rögzített politikát végre kell hajtani.

Next

/
Thumbnails
Contents