Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-25 / 203. szám
XLV. évfolyam, 203. szám ASA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 25., csütörtök r*. MA A kalász árnyéka (3. oldal) Túlélte a villámcsapást (5. oldal) Erősíteni a határ menti forgalmat I Magyar Gazdasági Kamara moszkvai képviselőjének megbeszélései megyénkben NYÍREGYHÁZÁRÓL FRANCIAORSZÁGBA. Közel ezer mandzsettás női blúzt varrnak francia megrendelésre a nyíregyházi Nyírség Ruházati Szövetkezetben. Képünkön: Lukovics Imréné a divatos blúzokat állítja össze. (Császár Csaba felvétele) Kihasználatlan lehetőségek vannak a határ két oldalán a gazdasági kapcsolatok erősítésében a Szabolcs-Szatmár megye és a Szovjetunió Kár- pátontúli területe között. Többek között a kölcsönös érdekeken alapuló vállalati kapcsolatok erősítését szeretné elérni a Magyar Gazdasági Kamara a maga eszközeivel. Ennek jegyében tájékozódott szerdán szabolcs- szatmári vállalatoknál Szabó Ferenc, a Kamara moszkvai képviselője Török Imrének, az Észak-alföldi területi Bizottság titkárának társaságában. A szovjet külkereskedelem liberalizálása újabb partneMunkabeszintetés a pécsi bányában Megegyezés született a kormány és a bányászok között Szerda délután befejeződtek a tárgyalások a kormány és a bányászszakszervezet vezetői között azokban a kérdésekben, amelyek miatt Pécs bányaüzemének István-ak- náján kedd éjszaka figyelmeztető munkabeszüntetést kezdtek. A munkaleállás okairól, az ez ügyben folytatott tárgyalásokról Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tájékoztatta az MTI munkatársát. A figyelmeztető munkabeszüntetés közvetlen kiváltó oka a tegnap közzétett hirdetmény volt, arról, hogy múlt évi teljesítményeik alapján Pécsbánya dolgozói mekkora hűségjutalomban részesülnek. A kihirdetett hűségjutalmak nettó összege több ezer forinttal kevesebb ' volt, mint egy évvel korábban, s ezt a bányászok úgy értékelték, mint munkájuk lebecsülését, a bányászat leértékelődését, ami már hónapok, évek óta nyugtalanítja őket. Kovács László a hajnali órákban érkezett a helyszínre Kapolyi László bányászati kormánybiztossal. A tárgyalások azonnal megkezdődtek, s mint Kovács László elmondta, a bányászoktól megszokott higgadt magatartás, őszinteség jegyében zajlott le a beszélgetés. A bányászok ismertették problémáikat, s ezek képviseletére felkérték Kovács Lászlót és Kapolyi Lászlót. Mivel a bányászok panaszait a szak- szervezet is jogosnak ítélte, a bányászszakszervezet főtitkára azt kérte, hogy válasszák meg képviselőiket, s azok jöjjenek fel velük Budapestre. A kormány vezetőivel a bányászok kérésére Kovács László és Kapolyi László tárgyalt. Kapolyi László ez ügyben Medgyessy Péter és Marjai József miniszterelnök-helyettesekkel, míg Kovács László Grósz Károly pártfőtitkár-miniszterelnök- kel tárgyalt. A bányászszakszervezet főtitkára Grósz Károlynak átadta Pécs-Bánya- üzem dolgozóinak levelét, amelyben egyebek között kérik a bányászat jövőjének egyértelmű tisztázását. Levelükben arra is felhívták a miniszterelnök figyelmét, hogy már az elmúlt években romlott a bányászat anyagi elismerése, amit az új adórendszer most tovább súlyosított. A tárgyalások eredményeként megállapodás született arról, hogy a Pécs-Bánya- üzem dolgozóinak hűségjutalmát ki kell egészíteni a tavaly kifizetett hűségjutalom nettóértékére, amihez a szükséges anyagi fedezetet bankhitel útján bocsájtják rendelkezésükre. Mivel a mecseki bányáknál szanálási eljárás van folyamatban, ezt a hitelt is annak kapcsán rendezik majd. Megállapodás született arról is, hogy az adórendszer tapasztalatainak összegzésekor megvizsgálják a bányászok pótlékrendszerét s annak adóztatási mértékét, mert a pótlékok az új adórendszer hatására veszítettek ösztönző erejükből. Megvizsgálják a bányászoknak azt a javaslatát, hogy a különféle pótlékok az alapbértől függetlenül, ne azzal együtt halmozottan, hanem külön megállapított sávban adózzanak. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: a pécsi bányászok megbízottai szerdán este tértek vissza Budapestről, s elmondták, teljesítették feladatukat. Ezután a délutános műszak jelenlevő dolgozói nyomban leszálltak a bányába, hogy rendbe tegyék a munkahelyeket és előkészítsék a másnapi termelő műszakot. Sorsjegy tízmázsánként Alma a kistermelőktől Megkezdte az almaátvételt a megyében az egyik legnagyobb felvásárló, a Szabolcs- Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalat is. Az icfén 175 ezer tonna alma átvételére kötöttek szerződést termelőszövetkezetekkel, áfészekkel és kistermelőkkel. A szerződött mennyiségen felül is szeretnének felvásárolni almát, természetesen csak a jó minőségűt. A kistermelőkkel 33100 tonna alma átvételére kötöttek szerződést. Ezenkívül az áfészektől 24 500 tonnát vesznek át, s ez zömmel a háztájiban terem. A termelőszövetkezetek is vásárolnak almát a kistermelőktől, így mintegy 60 ezer tonna kerül a háztájikból a ZÖLDÉRT- hez. A vállalat felvásárlói egyébként javasolják a termelőknek a csomagolást, hiszen jelenleg az így átadott almánál a legmagasabb a felvásárlási ár. A ZÖLDÉRT az almából nyereségre számít, melyből részesednek a termelők is. Vonatkozik ez a kistermelőkre is! A múlt évhez hasonlóan az idén is akciót hirdetnek: minden leadott 10 mázsa alma után sorsjegyet kapnak a kistermelők, s a sorsoláson félmillió forint értékű ajándéktárgyat nyerhetnek. A nyeremények között van kistraktor, kapálógép, rotációs kapák, motoros permetezők, öntözőszivattyúk, más különböző mezőgazda- sági eszközök, valamint vásárlási utalványok. Természetesen a külön sorsoláson is részt vesznek a sorsjegyek, amelyen — november. 30-án — egy Dácia TX személygépkocsi talál majd gazdára. rek felkutatását teszi lehetővé, azonban több adminisztratív korlát, á szállítások ellentételének megteremtése okoz gondot a kétoldalú kereskedelem gyorsabb bővítésében. A megyei úton a Nyírség Konzervipari Vállalatnál, a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában és má- tészálkán, a Szatmár Bútorgyárban tett látogatások azt erősítették, hogy az eddigi kezdeményezéseket érdemes támogatni. Több szempontból számít a megyei vezetés is a Kamara támogatására — derült ki azon a megbeszélésen, amelyen Gyuricsku Kálmánnal, a megyei pártbizottság titkárával találkoztak. Fontos, hogy minél több, közvetlen vállalati kapcsolatot alakítsanak ki magyar és szovjet cégek között. Ebben a tekintetben a megye helyzete, a jobb adottságok külön figyelmet érdemelnek. . Üzletházat nyitottak Cserhágó-csemege Balkányban Az élénkülő vállalkozási kedv egyik jó példája, hogy egy mezőgazdasági üzem, a Nyírlugosi Állami Gazdaság 10—15 egységből álló üzlet- házláncolatot épít ki a gazdaság környékén, illetve Nyíregyházán és Budapesten. A gazdaság központjáról Cserhágó-csemegének keresztelt első üzletház átadására kedden délután került sor Balkányban. A megjelenteket dr. Moldvay István, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte, majd Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár megnyitó beszédében a több szektorú kereskedelem hasznáról, a helyi kezdeményezések felkarolásáról szólt. A Nyírlugosi Állami Gazdaságnál öt éve folyó program része, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékeket feldolgozzák, ezeket a nagy- és kiskereskedelem csatornáin át egészen a fogyasztóig eljuttassák. Ennek II bécsi buszbaleset után Mint tegnap árról már beszámoltunk, Bécs mellett . a kedd délutáni órákban súlyos szerencsétlenséget szenvedett egy magyar turistákat szállító autóbusz. Az első órákban ellentmondásos hírek érkeztek a távirati irodáktól, de szerdára már pontos adatokat továbbítottak. Eszerint harminchatan voltak az autóbuszon, közülük tizenketten haltak meg. A kórházakban ápolt sérültek állapota kielégítő, valószínűleg közülük a jövő héten már csak három beteg marad Bécsben, a többiek e hét végén hazajöhetnek. (További részletes tájékoztatást lapunk 4. oldalán közlünk.) keretében épült egy évi tízezer tonna kapacitású zöldség-gyümölcs konzervüzem, az idén februárban adták át a 15 ezer sertést feldolgozó húsüzemet, s szeptemberben megkezdi működését egy évi 7500 tonna kapacitású zöldség-gyümölcs gyorsfagyasztó üzem. Ezek a beruházások társulásos formában, a környező termelőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezet, bankok és külkereskedő cégek részvételével jöttek létre. A termékek 50—80 százaléka tőkés és szocialista exportra kerül, míg a többit belföldön értékesítik. Az üzletház-lán- colatnak ez adja meg az alapját. A Balkányban kialakított Cserhágó-csemegét 600 négyzetméteren hozták létre. A 12 millió forintos beruházásból jutott hely egy ABC-áruház- nak, melyben tőkehúsokat és húskészítményeket is kínálnak, köztük a gazdaság termékeit. A zöldség,gyümölcs részlegen megszervezték az élőhalárusítást, és egy ételbár is fogadja a betérőket hideg-meleg szendvicsekkel, egytálételekkel, üdítőitalokkal. A gazdaság a termelő és kereskedelmi beruházásokat a megyei fejlesztési elképzeléseknek megfelelően végzi, a különböző pályázatok alapján — amiben lényeges a munkahelyteremtés — pénzügyi támogatást is kap. A KISZ ellenvéleménye Mi legyen a munkanélküli fiatalokkal? Több pontban nem egyezik a véleménye, a fiatalok érdekében változtatást vár a KISZ a foglalkoztatási gondok tervezett megoldásában — derült ki a KISZ KB Intéző Bizottsága közelmúltban megtartott üléséről kiadott tájékoztatóból. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal előterjesztését vitatták, s az egyik legilletékesebbet, Rusznák Andrást, az IB tagját, a záhonyi MÁV üzemi KISZ-bi- zottság titkárát kérdeztük álláspontjukról. — Amiben megegyezünk: a KISZ állást foglalt abban, hogy a magyar népgazdaság előtt a szerkezetátalakítás a legfontosabb feladat, ezt vállalni kell a foglalkoztatáspolitikai feszültségekkel együtt is. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha ezt a kérdést végre jelentőségének megfelelően, kormányzati szinten kezelnék. Nem megoldás, hogy külön foglalkoznak az oktatással, a munkahelyteremtő beruházásokkal stb., mert így az egységes kép nem alakul ki. — Milyen tisztázatlan kérdések vannak? — A munkanélküliséggel kapcsolatos néhány fogalmat kellene pontosan meghatározni. Nem ismeretes például, milyen lesz a szociális kedvezmények rendszere. Azt is tisztázni kellene, hogy aki önhibáján kívül munkanélküli, annak az állás nélküli ideje beszámít-e a nyugdíjévéibe. Tudni kellene, hogy akinek OTP-tartozásai vannak, azt át lehet-e ütemezni, a közüzemi díjak fizetése — ha a létminimum alatt van egy munkanélküli családjában a jövedelem — miként oldható meg. — Milyen álláspontot alakított ki az Intéző Bizottság? — Véleményünk szerint nem a segély a cél, hanem, hogy első munkahelyet kapjanak a fiatalok. Éppen nálunk, a megyében ez az egyik legszorítóbb gond, de nem látszik semmiféle rendszerbe ágyazott koncepció a megoldására. El kell jutni ahhoz, hogy ha a jelenltegi eszközrendszerrel a kormányzat nem tudja garantálni a foglalkoztatást az iskolát végzett fiataloknak, akkor segélyt kapjanak. — Milyen ismeretek vannak ezen a téren? — A jelenlegi munkaügyi információs rendszer alkalmatlan annak nyilvántartására, hogyan alakul az állásnélküliek száma. Ismerni kellene jobban az igényeket, ehhez tervezni a képzést, hiszen mai bajunk éppen az, hogy hiába van esetleg szakmunkás-bizonyítvány a fiatal kezében, ha nem tartanak munkájára igényt. Megyénkben különben fontosnak tartjuk a munkahelyteremtő beruházások szorgalmazását, mégpedig rugalmas, decentralizált döntésekkel, amelyek igazodnak a piaci viszonyokhoz. Ugyancsak erősíteni lehetne egy színvonalas átképzési rendszert. L. B.
