Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-20 / 199. szám
Berki Sándor számvetése így látják a szabolcsi képviselők A megújuló Országgyűlés „A népképviseleti testületek legyenek a nyílt politizálás fórumai. Az Országgyűlés legfőbb feladata a törvényalkotás. Ebben kizárólagos jogköre van. Ugyanakkor legyen nagyobb szerepe a társadalmi érdekegyeztetésben, a közös érdekek képviseletében, a törvények megtartásának ellenőrzésében, a kormányzati munka kereteinek meghatározásában és a kormány ellenőrzésében. A párttag képviselők a népképviseleti testületekben meggyőző érvekkel érvényesítsék a párt politikáját. Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalásából idéztük ezt a néhány mondatot. Vajon hogyan képzelik ennek megvalósítását, aprópénzre váltását a képviselők? Erre kértünk választ Moravszki Györgytől, a tiszavasvári Munka Tsz elnökétől, dr. Pregun Istvántól, a Görögkatolikus Hittudományi Akadémia rektorától és Soltészné Pádár Ilonától, a Hazafias Népfront megyei titkárától. Moravszki György: — Hat esztendővel ezelőtt adtam fel a jánkmajtisi termelőszövetkezetben az állásomat, azóta magam gazdája vagyok — mondja Berki Sándor. Kisnaményban lakik, ereje teljében levő, 44 éves, jó kötésű, erős férfi. Feleségével, édesanyjával és két tinédzserkorú fiával él a parányi község egyik szép házában. A lakás városias ízléssel és igénnyel berendezve fogadja a látogatót, az átlagosnál magasabb élet- színvonalra utaló bútorokkal. — Háromezer-hatszáz forint volt a fizetésem, amire azt is mondhatná, hogy errefelé nem kevés. Legalábbis hat éve ... Én azonban akkor sem találtam arányban azzal a munkával, amit elvégeztem. Sorolja panaszait: A kertészetben középvezetőként „kötetlen munkaidőben” valóban hajnaltól napnyugtáig kellett menni, ősszel pedig az almaeladás Tuzséron ... Rendelet írja elő, mennyi kilométert lehet ebben a beosztásban fizetni, amely nincs tekintettel arra, hogy valaki Záhonyban lakik-e vagy Kisnaményban. Havi ezres tiszta ráfizetés. Aztán ott a saját kertben levő nagydarab almás, azt nem lehet a távollevő családfő nélkül leszedni, csomagolni, eladni. Száz szónak is egy a vége: egy sor gondolkodás után Berki Sándor elhatározta, a maga szakállára folytatja. o A gazda kihív az udvarra, megmutatni gazdasági felszerelését. Csalódok is, meg nem is. A bőséges terméssel kecsegtető, szép almás előtt parányi kis előtér, any- nyi, hogy a traktor megfordulhasson rajta. — Ezt a gépet vettem a megtakarított pénzemből annak idején — mutatja a meglehetősen viseltes MTZ-t. — Van még egy kisebb traktorom is, és mind a kettőhöz egy-egy permetező. — Megtapogatja a szercsorgás- tól csíkos tartály oldalát, és kesernyésen mosolyog: — Ezt hajtva tavaly tizenöt kilót fogytam egy nyáron. Régebben úgy volt, hogy télen visszaszedtem, most azonban már nem sikerült, igaz, volt ok az idegeskedésre, mert ma már gondolkozni is valóságos izommunka, annyi minden változik napról napra a törvények és rendelkezések között. Begyalogolunk a gyümölcsös közötti sorokba. Derékig érő csalán és gaz akadályozza lépéseinket. — Le kellene már kaszáltatni valakivel, de úgy elmegy a nap, hogy alig marad valamire időm. Nézzük az almát: elég apró, de Berki Sándor bízik még benne, meg fog az nőni, messze még szeptember. — Szóval a rendelkezések ... — folytatja. — Én például a munkakönyvem szerint szakcsoporttag vagyok, de az, nem tudom milyen szempontból, nem számít munkaviszonynak, és én nem bérelhetek a tsz-től almást. A feleségem és az édesanyám viszont igen. Így lehet nekem az ő almájukat művelnem. Nem tudom, komolyan veszi-e valaki ezt az egészet, hiszen nyilvánvaló, hogy a jövedelem a családé. A másik: van ugye két traktorom. Mint ahogy két lovat se lehet egy fenékkel, én is megkérem egy tehertaxis ismerősömet, hogy szezonban hajtsa. Fizetni nem tudok neki, mert any- nyi állandó tőkém nincs. Bér fejében az ő kertje in- gyen van permetezve. A tsz bármennyire szeretné, nem képes vállalni a kertek permetezését. A bér- szabályozás adta lehetőség ugyanis annyira kevés fizetésre ad fedezetet egy pisz- tolyos részére, hogy azért senki sem fogja egész nap a szert nyelni a gép után. Berki fizethet, amennyit akar, ő maszek. Hogy aztán alkalmazottja-e az a két ember, vagy napszámosa, vagy micsodája, azt sem ő nem tudja, sem a pisztolyqs, sem senki ... A lényeg az, hogy a kertek egyelőre meg vannak védve. Nem is akárhogyan, mert ezt látva a faluban és a környéken még hárman- négyen bekapcsolódtak az üzletbe, gyilkos konkurenciával. Elég egy fuzikos alma, és jövőre a másikat hívják. Ebbe a nagy permetezésbe fogyott le Berki Sándor tavaly, de ebben az évben is hamar lötyögni kezdett rajta a munkásnadrág. Vajon megéri-e a hajtás? Ismét a szoba hűvösében beszélgetünk. Mielőtt bármit is mondana, nem árt, ha az előbb már dicsért berendezésből rögtönzött leltárt készítünk. A „magasabb árfekvésűnek” tekinthető szekrénysor polcán Commodore számítógép látható olyan kiegészítőkkel, amelyekből arra. lehet következtetni, hogy a fiúk játéka. Japán színestévé néz át a másik szobából és .elejtett szóból jegyzem meg, a video sem hiányzik. Igaz, ez már másutt sem ritkaság. Az előszobában faragott, román ebédlőbútor tágas asztallal. Nagy a család. Talán szűkös is lehet, ha Berki Sándor hat testvére, hazajön ... — Ahhoz, hogy az üzletmenetben bökkenő be ne álljon, nekem jó százezer forintnak, vagy néha annál is többnek állandóan kéznél kell lenni — kezdi a kalkulációt. — Ettől a számtól biztosan sokan meghökkennek, de bárki beláthatja: ez az enyém is, meg nem is, egyszer felhalmoztam, megspóroltam, ezzel indultam. Azóta azonban csak látszólag rendelkezek vele. Ami nekem bejön, az sokkal kevesebb, mint gondolná. Igaz, jócskán túllépi a bevételem az adómentes félmilliót — a munkabérem azonban —, mindennek a levonása után nem több évi nyolcvanezer forint körüli összegnél. Osztunk-szorzunk... A várható több mint tizenöt vagon alma, ami 150 tonnának felel meg, hatalmas mennyiség. A leszedésének napszáma viszont horribilis pénz még akkor is, ha a népes család munkáját in- gyen vesszük. De miért tennénk? Minden pénzben van, az így számba vehető munkaerőnek is az értéke. Berki Sándort — szavai szerint —, akármikor visz- szavenné a tsz, szüksége lenne az agilis középvezetőre. Fizetni azonban nem tud neki, mert megköti az elnök kezét a bérszabályozás. így is alig tud már munkát adni, termelőeszközeit használni. Kisnaményban a tucatnyi fiatalember mind-mind valami egyéni vállalkozásba fogott. Próbálják megsejteni a szabályozók, a rendelkezések várható alakulását és ahhoz igazítani cselekedeteiket — több-kevesebb sikerrel. Energiájukat önállóként jobban hasznosítják, de ^gyaníthatóan kizsákmányolják saját magukat — hétköznapi nyelven: agyonhajszolt emberek. O Egy ember életén keresztül megmutatni a mai egyéni gazda létének másra is általánosítható vonásait, nehéz, talán lehetetlen is. Felvillantani egy sorsot a sok közül mégsem minden haszon nélküli. A jobb sorsra érdemes tsz, az el nem keseredő egyén, aki mindig újra képes kezdeni, kicsit hasonló Berki Sándor almásához. Erős, jó fák vannak benne, de a gazdája — igazán nem akarom megsérteni —, nem érkezik benne lekaszálni a gazt, ami akadályozza a benne folyó munkát. Becsületére legyen mondva, második beszélgetésünkre tiszta volt a fák alja. Ésik Sándor Eltüntetni a szakadékot — Az Országgyűlés és annak bizottságai, valamint a törvényeket, jó döntéseket végrehajtó szervezetek között látok ma is egy óriási szakadékot. Az Országgyűlés hoz egy elvi döntést, egy törvényt, ám amikor ezt aprópénzre kell váltani, soha nincs idő előkészíteni. Itt volt a családi pótlék felemelése. Azt mondták: fogadjuk el azt a változatot, hogy gyerekenként 100 forinttal emelik a családi pótlék ösz- szegét, mert már lejárt a határidő, amikor be kellett volna nyújtani a törvényjavaslat módosítását, s ez újabb komplikációt jelentett volna. Meg hát végül is ez a jó. Ráadásul a képviselők többsége meg se kapta az anyagot. Ez technikai dolognak tűnik, de a tartalom nagyon is hozzátartozik, hiszen ennek a hatását ki kellett volna számolni. Fontos lenne egy-egy hozzáértőt megkérdezni, de nincs rá alkalom. El kell higgyem, hogy az előterjesztő, aki foglalkozott vele. az a legjobb alternatívát hozta elém. — Hogyan kellene a képviselői munkát végezni? Valamilyen profi stílust kellene vinni bele. De ha én el akarom végezni a gazdasági feladatomat és szakmailag is szeretnék előre lépni, akkor az a képviselői munka rovására megy. Rengeteg energiát kell fektetni az eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtésébe, s végül is az ember úgy tekinti: aszerint mérik, hogyan segíti azt a környezetet, amelyikre ráhatása van, s hogyan végzi azt, amit vállalt. Ha az én szövetkezetem veszteséges, nincs az a politika, vagy az a tagság, amelyik azt mondja, hogy alkalmas vagyok a képviselői munkára. — Akinek mindennap a vállán nyugszik, hogy holnap mi történik a gazdaságban, annak nagy fejtörést okoz, melyik munkáját helyezze előtérbe. Ezért szerintem ki kellene nevezni egy felelős helyettest a mandátum idejére, hogy a képviselői munkára maradjon idő. így eljuthatna a választókörzetébe, eljuthatna Pestre, időkorlátozás nélkül megkereshetne szakértőket, s nem kellene ilyenkor azon töprengeni, vajon mi történik a munkahelyén, míg távol van. Bevallom, nekem az az első, ami a szövetkezetben történik. Ebben van az egyéni perspektívám. Igyekszem természetesen a képviselői munkát is becsülettel ellátni, de azért a gazdasági tevékenységem színhelyén szeretném megérni a nyugdíjas kort. Soltészné Pádár Ilona: Yilágos alternatívák kellenek — Azt gondolom, a Parlamentnek úgy kellene megújulnia, hogy kifejezze azt, amit Pozsgay Imre még népfrontfőtitkár korában mondott: a népért való kormányzást fel kell váltani a nép által való kormányzásnak. Miért mondom ezt? Azért, hogy a képviselők is, a társadalom is közelebb kerüljön a döntésekhez. Előfordul, hogy parlamenti döntés után jönnek a különböző intézkedések és én mint képviselő csak ámulok, hogy mi történt. — Világos alternatívák kellenek, s ezek fölött kell a képviselőknek vitázni. A dön- téshozót, a képviselőt el kell látni információval. Nem regisztrált tájékoztatókkal, mint például az országházi értesítő. Nem azt kell leírni, hogy mi volt, hanem amiben döntést hozok, arról szeretnék sokat tudni, hogy megfelelően vitatkozni tudjak, hogy ütköztetni tudjam a helyi, a választókerületi, a megyei és az országos érdekeket. — Nincs egy tanácsadó testület, a képviselő, szaladgál, hogy valakitől össze tudjon szedni információt, hogy lelkiismerete szerint döntsön és a döntés után se találja magát azzal szemben, lám mégsem jól döntött. Itt volt az adótörvény. Megkérdeztük, melyik a jó változat, melyik hozza a kisebbik rosszat, mondtuk a buktatóit, aztán .megszavaztuk. Mi történt? A ■buktátok mind 'bejöttek. Miért nem lehetett ezt előre látni? Miért attól kell megkérdezni, mi egy javaslat buktatója, aki előterjeszti, hiszen feltehetően ő ezt tartja legjobbnak, s eleve nem látja ettől azokat a hiányosságokat, amelyek majd a törvény buktatói lesznek a gyakorlatban. Olyan bürokráciát, olyan adminisztrációt zúdított a vállalatokra, az emberekre, hogy az képtelenség. — Ahhoz, hogy a képviselőnek érdemi álláspontja legyen sokirányú, sokoldalú, megfelelő tájékoztatása elengedhetetlen. És ezt az érdemi közreműködést a személyi kérdésekre is értem. Egyszerűen arcpirítónak tartom, hogy a Parlamentben feláll valaki és javaslatot tesz bizonyos posztokra, a többi képviselő pedig hallgat. Miért nem lehetett előre gondolkodni azon, ki legyen az Országgyűlés elnöke? Miért csak ott kellett megtudni, hogy ilyen változás lesz? Miért nem lehetett a javaslatok között egyetlen alkalmas nő is? Angliának megfelel egy asszony miniszterelnöknek, nálunk még egy alelnök- nek sem javasoltak nőt. Nem a személyek ellen van nekem kifogásom, a gondolkodás ellen. — A Parlament feladatává tenném, hogy gondolja át a kormány munkaprogramját. Ne csak zsűrizze, ne csak kritizálja, hanem a megvalósítását is tudja segíteni. Legyen lehetősége olyan kormányt alakítani, amely felelősségre vonható. — Kölcsey mondta az 1832—36-os ülésszakon, hogy a képviselő feláll, elmondja a beszédét és leül a babérjaira, mint aki jól végezte dolgát. Sokszor ilyet érzek. Itt van például az az anomália, ami a felvásárlásokban tapasztalható. Mit tudok én tenni ez ellen mint parlamenti képviselő? Hiába írom az információt, hiába tudja az illetékes kereskedelmi miniszter meg a kormány, annyi tojás van, hogy Dunát lehetne rekeszteni vele, a piacon ugyanannyiba kerül mintha hiány lenne belőle. Lehetséges, hogy nem tudunk tenni semmit a szocializmusban azzal, amiből több van? Nem igaz. Ez az emberek alkalmatlanságán múlik. Dr. Pregun István: Bizalmi szavazás? — A legutóbbi Országgyűlésen született meg az a döntés, amely az alkotmány módosításnak előkészítésére bizottságot hozott létre, amelyben három egyházi személy is benne van. Én az Ország- gyűlés új ügyrendjét kidolgozó bizottság ■ tagja vagyok. Több alkalommal tartottunk ülést, ahol egyre inkább kikristályosodott, hogy az Országgyűlés új ügyrendjét csak az Alkotmány korszerűsítésével együtt lehet elvégezni. — Érdekes javaslatok merültek fel a képviselők munkájára. Elhangzott, hogy a képviselőt mandátuma idejére függetleníteni kellene. Volt olyan javaslat, amely arra irányult, hogy a képviselő egyénileg kérhesse füg- getlenítését. Néhányan arról is szóltak, hogy félállásban végezhessék el munkájukat, az is elhangzott, hogy a képviselő kapjon mandátuma idejére meghatározott munkaidő-kedvezményt, a legtöbben azonban azt javasolták, hogy a jelenlegi helyzet ne változzék. Az az igazság, hogy a képviselők többsége a függetlenítést nem akarja, foglalkozása, hivatása feladását nem vállalja. — Az Országgyűlés megnövekedett feladatköre miatt felvetődött, hogy legyen az Országgyűlésnek elnöksége. Ez elnökből, alelnökből és három megválasztott képviselőből állna. Az elnökség munkakörét az Alkotmány végleges korszerűsítése után határozná meg maga az Or- szágygűlés. Lehetne feladata az Országgyűlés összehívása és a törvények aláírása, amely most az Elnöki Tanács elnökének hatásköre. — Nagyon fontos javaslat a kétolvasásos tárgyalás bevezetése. A népgazdasági tervek és a lakosságot érintő jelentősebb programok mindig kétfordulós tárgyalás után emelkedhetnének törvénnyé. Az egyik ülésszakon megvitatnánk a javallatot, a másikon pedig a vita alapján átdolgozott program kerülne az Országgyűlés színe elé. Így a második fordulóban kialakított végleges szöveg lenne maga a törvény. — Szükségessé vált az ülésterem technikai felszerelésének korszerűsítése, s ezzel függ össze, a gépi szavazás bevezetése, amely a titkos szavazás eszköze is lehetne. Nagyon fontos dolog a bizalmi szavazás intézményének kérdése. Bizalmi szavazást indítványozhatna a Minisztertanács, ha nem tud azonosulni az Országgyűlés által elfogadott politikai vonallal, s eszközök híján nem tudja ezt megvalósítani, ha nem ért egyet más szervek által javasolt törvényekkel, vagy azokat nem tartja megvalósíthatónak. Ha az Országgyűlés nem alkotja meg a kormány által javasolt törvényeket, akkor is bizalmatlansági szavazást indítványozhat a kormány, ha a kormányzati munka viteléhez indokoltnak tartja. A bizalmatlansági indítvány tanulmányozására legalább három napot kellene biztosítani a képviselőknek, ezután következhet a vita és a szavazás. Az indítvány elfogadásához a képviselők többségének szavazata szükséges. A bizalom megvonása esetén a Minisztertanács ügyvezetőként hivatalban maradna az új Minisztertanács megválasztásáig. Balogh József