Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 18. Példamutató vállalkozás Kracert a közséinek A vállaji római katolikus templom, az augusztus 19-i hangverseny helyszíne Gyógyulás gyógyszer nélkül? Fogyás fülklipsszel? Akar egy fogyasztó klipszet? Bizonyára sokan nemcsak a csinosságuk, hanem az egészségük megőrzéséért, javításáért is szeretnének meg­szabadulni fölösleges kilóiktól. Ezt egy biológus speciá­lis fülklipsszel könnyíti meg. A vállajiaknak minden okuk megvan rá, hogy büsz­kék legyenek a templomuk­ra amely pedig nagyon ne­héz időkben, az első világ­háború idején épült. Mégis, a vidék egyik legszebb, s ta­lán legnagyobb temploma lett. Kicsit restellkedve val­lom be Ritli Gyula esperes úrnak, hogy jómagam elő­ször járok itt. Az augusztus 19-i koncert híre hozott Vál- lajra. Ugyanis a Nyírbátori Zenei Napok augusztus 20-i, nagy hangversenyének mű­sorát egy nappal korábban ebben a templomban mutatja be a mintegy 180 közreműkö­dő. Erkel, Kodály, Beethoven és Muszorgszkij muzsikája szól majd a jó akusztikájú épület falai között. Vámos­atya, Nyírmihálydi és Má- riapócs nyomában az idén Mérkvállaj is csatlakozik a koncertező falvakhoz. —' Manapság, amikor az emberek egyre kevésbé tar­tanak igényt a szellemi erő­feszítést igénylő műfajokra, önök éppenséggel komoly ze­nét kínálnak a közönségnek. Nem tartanak a kudarctól? — osztom meg aggodalma­mat a nagyközségi közös ta­nács elnökével, Révész An­tallal. — Mi úgy gondoljuk, hogy a kudarc árnyékában is fel kell vállalni az értékek nép­szerűsítését. Egyébként pe­dig bízunk benne, hogy en­nek a hangversenynek igen­is sikere lesz. Az előzmé­nyekről annyit, hogy három éve rendezünk karácsonyi hangversenyeket, amelyek népszerűsége nőttön nő. Pe­dig a felnőtteknek 70 forint­ba kerül egy jegy, ami nem kevés. Mégis, kiadásainknak mind nagyobb hányada térül meg, az idei koncert költsé­geinek már 90 százalékát fe­dezte a bevétel. — Ne értsen félre, termé­szetesen lelkes pártfogója vagyok az ügynek, de nyil­ván más egy karácsonyi kon­cert és más egy -„szabályos” hangverseny, ráadásul au­gusztusban, amikor a munka dandárja van. És bizonyára Önöknél is helye van minden forintnak. Egyszóval: meg­éri ? — Anyagilag talán nem, hiszen a koncert 30 ezer fo­rintba kerül. Az idén műve­lődésre költhető összegnek ez körülbelül a kétharmada. Vi­szont egyrészt abban bízunk, hogy végül is pénzünknél maradunk, mert a bevételből visszakapjuk ezt a 30 ezer forintot. Másrészt az év leg­fontosabb, legértékesebb kul­turális eseményének tekint­jük a pénteki hangversenyt. — Egy kicsit persze ismét provokálom, amikor azt mon­dom, hogy biztosan lett volna olyan rendezvény, amely még nyereséget is hoz ... Néma csönd uralkodik a vidéken. Az egykori nyüzs­gés, sürgés-forgás helyett a tunya rendetlenség ütött ta­nyát. Valaha ez igazi tégla­gyár volt. 1988 júliusában, amikor én utoljára láttam termelés közben a tiszaberceli tégla­gyárat, már felvetődött az esetleges szanálás rémké­— Tessék egyet említeni __ — Mondjuk egy magyar- nótaest. Telt ház, semmi koc­kázat. — Nehogy azt higgye! Az is belekerül vagy húszezer forintba, és egyáltalán nem biztos, hogy több bevételt hoz, a környék lakóit nem mozgatja meg. pe, de az emberek bíztak, s a munka folyt tovább. Az adagológép monoton hang­ja, a műhely ütemes zöre­jei, a száradó téglák nedves illata, a téglakihordók verej- tékes homloka ma már csak az emlékeimben élnek. Most itt lépkedek, s nosztalgiával gondolok vissza azokra a nyári napokra ... Megállók a téglaégető mellett, és visz- szaemlékezem. Innen a tég­lahordók lépnek elő jól meg­rakott furikokkal, amiben még forrón vöröslenek a téglák. Versenyeznek, ki tud több téglát kihordani egy­szerre. Amott a színek mellett a csillés baktat, lova fárad­tan húzza a nyers téglával megpakolt kocsikat. A szín­be érkezve asszonyok vár­ják, óvatosan lepakolják a törékeny portékát. Most rozsda eszi a” gépeket, az egykori munkások egy része elhelyezkedett a kör­nyéken, de még hisznek, bíz­nak abban, hogy újra elindul a termelés, s szükség lesz új­ra rájuk. A gyár siralmas állapot­ban van. Az adagológép már hasznavehetetlen, a színek teteje is felújításra szorul­na. A csillesíneket benőtte a gaz. A széntároló fedele tel­jesen feltépve, az istálló roz- zantan áll. 1986. december 31-én a termelés megszűnt, a dolgo­zók 1987. március 15-ig fagy­szünetet kaptak. Március 16- tól október 31-ig termelési szünet, majd újra fagyszü­net következett. 1987 végén pedig felszámolták a gyárat. A jövőt illetően még van remény.. A magánvállalkozók az új társasági törvényt vár­ják, s latolgatják azt, hogy megveszik a gyárat. A me­gyei tanács munkaügyi osz­tályán a gyár további sorsát illetően azt mondták, hogy először tanulmány készül a gyár állapotáról, s esetleges felújítási költségeiről. Bő­vebb információt csak a ta­nulmány elkészülése után tudnak adni, ezt az Építés­gazdasági és Szervezési In­tézet készíti el. Tompa Zoltán Ugyanis a természetes gyógymódok alkalmazói sze­rint a fül egy bizonyos pont­jára kifejtett nyotnással, in­gerléssel testsúlycsökkenés idézhető elő. Többek között ez is elhangzott a közelmúlt­ban Kecskeméten, a Magyar Természetgyógyászok Tudo­mányos Egyesületének köz­gyűlésén, melyen Mészáros Endre, nyíregyházi lakos is részt vett. — Az Egészségügyi Mi­nisztérium szakmai felügye­lete mellett működő szer­vezet jelenleg mintegy 300 tagot számlál — újságolja Mészáros Endre. — Célja: a népi gyógyászat ma is hasz­nosítható elemeit, megfigye­léseit, tapasztalatait, továb­bá a természetes gyógymó­dokat széleskörűen alkal­mazni, kamatoztatni, is­mertetni, népszerűsíteni. Mindezt áltudományoskodás nélkül teszik. A rendezvényen dr. Tamá­si József orvoselnök elmond­ta, hogy hazánkban a gyógy­szerfogyasztás ijesztő mér­tékű, pedig a népi, illetve természetes gyógymódokkal az egészség megőrizhető, a Tisztelt Aszonyom! Minden bizonnyal hirtelen ha­ragjában fogott tollat, hogy — mint ön írja — egy „rázós” té­ma sorsáról érdeklődjön tőlünk, bár az is lehet, hogy elkesere­dése vitte rá a levélírásra, hi­szen ön évek óta vár lakásra, s természetes, ha úgy találja: má­sok se előzzenek családi, rokoni kapcsolataik miatt szabálytala­nul. A nyílt levelet természete­sen nem emiatt írom. hisz ezt magánlevélben is megírhattam volna, inkább azért, amiért ön rázós ügynek nevezte, s azt fel­tételezi: ha valamilyen szabály­talanságot vagy visszaélést egy vezető beosztású ember követ el. akkor arról mindenki hallgat. Ebben nagyot tévedett. Nem hallgatott a helyi, a Mátészalkai Népi Ellenőrzési Bizottság, ami­kor bejelentés érkezett hozzájuk arról, hogy a TITÁSZ mátészal­kai üzemigazgatóság igazgatója visszaél beosztásával, szabályta­lanságokat követ el. anyagi elő­nyökhöz juttatja családtagjait, és néhány kivételezett embert. Először egy tájékoztatást kért az üzemigazgatóságtól és a vállalat központjától. ám mivel olyan magyarázatot kapott, amelyet nem lehetett elfogadni, vizsgála­tot indított és megállapította: a bejelentésben szereplő dolgok többsége igaz. Miről is volt szó? A bejelentés egyik része az üzemigazgató lá­nyának lakáshoz jutásáról szólt, amely teljesen szabályos lenne, ha mások esetében is ilyen gyorsan intézkednének. Az igaz­gató lánya 1983. szeptemberétől dolgozott az üzemigazgatóságon. Négy hónap sem telt el. kiutal­tak neki egy vállalati bérlakást. Körülbelül két év telt el. amikor a vállalat központja javasolta, hogy ezt a házat — 12 lakás van benne — értékesítsék a benne lakóknak. Felértékelték 600 ezer forintra és 1985. december 27-én 150 ezer forintért meg is vették a lakók. A lakást 1987. október 12-én eladták. Másnap az igaz­gató lánya 100 ezer forint ka­már kialakult betegség vagy tünetei eredményesen ke­zelhetők — olyan esetekben is, melyeknél az Európában elterjedt beavatkozások cső­döt mondtak. Az idén Budapesten meg­alakult a Természetgyógyá­szok és Egészségvédők Tu­dományos Egyesülete. A cél­ja, programja hasonló a kecskeméti szervezetéhez. Tervezik, hogy külön-külön csoportban a szakemberek­nek és a laikusoknak tan­folyamokat szerveznek. A továbbképzéseket két szek­cióban tartják. Az egyikben az akupunktúra, az akupresz- szúra és a moxaterápia, míg a másikban a gyógynövények alkalmazása iránt behatóan érdeklődők vesznek részt. Az előadásokat a jövő év januárjától szombatonként kívánják megtartani, melyen az egyesületi tagok és mások az említett szakterületek leg­kiválóbb hazai és külföldi specialistáitól kaphatnak tanácsokat, felvilágosítást. Jelentkezés levélben. Cím: 6001 Kecskemét, Pf. 333. matmentes kölcsönt kapott csa­ládi lakóház vásárlásához. Mint ahogy ön is írta asszo­nyom, mélyen felháborította ez az „ajándék”. Pedig, mint ön is tudja, lényegében semmilyen szabálytalanság nem történt. La­kást igényelni mindenkinek jo­ga, a szolgálati, vagy tanácsi la­kások eladását jogszabályok te­szik lehetővé, és aki házat épít. annak adhat kamatmentes köl­csönt a munkahely. Ahhoz is joga van egy dolgozónak, hogy kollégáit kérje fel bizonyos munkák elvégzésére, így tehát az sem volt szabálytalan, hogy az üzemigazgató lányának az igazgatóság dolgozói szerelték be a villanyt a házába, hiszen azt munkaidő után végezték, a beépített anyagokat pedig a tu­lajdonos biztosította. Nem volt ilyen szabályos vi­szont, ami az üzemigazgatóság motorcsónakjával történt. Még 1973-ban vett az* üzemigazgató­ság egy motorcsónakot 57 ezer forintért a tivadari üdülőbe. 1986-ban elhatározták, hogy fel­újíttatják. Miután megállapítot­ták, hogy a költség százezer fo­rintnál is több lenne, azt java­solták: selejtezzék ki. A selejte­zést azonban még egy ideig el­napolták. Vásároltak 48 ezer fo­rintért egy főtengelyt a csónak- motorhoz, aztán 26 ezer forint­ért beépítették, csak ezután kö­vetkezett a selejtezés. Az ára 400(!) forint volt. A motorcsóna­kot az igazgató vásárolta meg. A csónakot vastömegként tar­tották nyilván, ezért az eladási ár súlyra történt. . . Ezután fe­lülvizsgálta a központ a motor­csónak javításának dolgait, és 8148 forint pótszámlázást rendel­tek el. Így már 8500 forintba ke­rült a csónak. Szerintük. A NEB felkérte a Bizományi Aruház Vállalat becsüsét, aki a csónak­motort 45 ezer forintra, a csó­naktestet pedig 15 ezer forintra értékelte. Sok egyéb aprósággal is szol­gáltak a bejelentők a népi ellen­ÖTLETEK LÁPOKBÓL HELYBE MENT AZ OTP Üj szolgáltatással bővítette a kaposvári OTP-fiók a tevékeny­ségi körét. Kísérletképpen meg­nyitotta az OTP kihelyezett pénztárát a Kaposvári Villamos- sági Gyárban. Fizetésnapokon napi két órában vállalnak mun­kát a gyárban. Ebben az időben pénztáros, pénztárellenőr, szám­fejtő, hitelszakértő várja a dol­gozókat, akiknek pénz ki- és be­fizetésére egyaránt lehetőségük van. Mindenféle csekket, hitelt befizethetnek. Lehetőség van rövid- és középtávú hitelek föl­vételére, s arra is, hogy új be­tétkönyvet nyissanak, vagy a régiben helyezzenek el pénzt. GALAMBRIASZTÓ Győrött található a Galamb­riasztó gmk központja. A gaz­dasági munkaközösség nevének megfelelő szerkezeteket gyárt. A riasztórendszer saját tervezésű, készítésű és gyártású tartóele­mek felhasználásával készül. A riasztóhuzal wolframmal bevont sárgarézből készül. A védendő felületekre a megfelelő méretű és típusú tartóelemek kiválasztása és elhelyezése a legfontosabb. Falifülkékben elhelyezett szob­rok védelmére keretejemeket al­kalmaznak. Karbantartást, ener­giafelhasználást nem . igényel, élettartama 15—20 év. A gmk magánszemélyeknek is forgal­mazza kizárólag saját kivitele­zésben. Tehát egyszerű az egész: egy fémzsinórt megfelelő módon és erősséggel kifüggesztenek, ez a galambok szárnyának suhogá­sára olyan, emberi fül számára nem érzékelhető hangot ad, -amelytől a galambok máshová szállnak és ott folytatják szük­ségleteik kielégítését. ÜGYINTÉZÉS — UTAZAS NÉLKÜL A péceli tanács es a gödöllői rendőrkapitányság együttműkö­dik egyes igazgatási feladatok végrehajtásánál. A gödöllői rendőrkapitánysággal történt megegyezés szerint, az útlevéllel kapcsolatos ügyintézésbe bekap­csolódnak egyelőre oly módon, hogy az ügyfélszolgálati irodá­ban. ahol mindennap reggel nyolctól délután fél háromig van félfogadás átveszik az okmányo­kat. Ezeket még aznap továbbít­ják Gödöllőre és onnan más­nap elintézve visszahozzák. Ha­sonló ‘módon megszervezték a külföldiek bejelentkezését. To­vábbi terveik is vannak a péce- lieknek: a munkahelyváltozá­sokkal kapcsolatos bejegyzések intézését az igazgatási csoport teljes egészében, átveszi, s így majd emiatt sem kell Gödöllőre utazni. A továbbiakban a föld­hivatallal is akarnak olyan együttműködést, melynek ered­ménye a helyben végezhető ad­minisztráció, és ennek előfelté­teleként távfénymásoló berende­zést is szeretnének beszerezni. őrzésnek, ezek nagyobb része azonban nem felelt meg a való­ságnak, vagy teljesen szabályos volt. de az például már kérdője- lezhető: illik-e az üzemigazgató­nak 223 ezer forint értékű mun­kahelyi szerszámot hazavinni? Persze ezt is hivatalosan vitte haza. az üzemigazgatóságon ugyanis az a gyakorlat, hogy a dolgozók és vezetők hazavihetik a szerszámokat, ha arra szüksé­gük van. Ezt egy kartonon nyil­vántartják. így voltaképpen le­gális az ügy, az viszont már megint megkérdőjelezhető: sza­bályos volt-e az üzemigazgató­nál lévő eszközök közül 167 ezer forint értékűt kiselejtezni anél­kül, hogy azokat bárki is meg­nézte volna. Volt ezek között gyertyakulcstól csavarhúzóig, barkácskészlettől diagnosztikai táskáig, személyi számítógépig sok minden. Az igazsághoz tar­tozik azonban, hogy a kiselejte­zett szerszámok. felszerelések egy részét az MHSZ-nek adták át, amelynek egyik klubtitkára a TITÁSZ üzemigazgatója. Volt selejtezés a tivadari üdü­lőben is. ahol 130 ezer forint ér­tékű fogyóeszközt értékesítettek, ugyanígy járt az igazgató 1984- ben vásárolt Laura—II. garnitú­rája. amelynek eredeti ára 41 6r forint volt. s amelyet az it selejtezés után a lánya 3125 • rintért vett meg. Mint láthatja Asszony nemcsak a közvetlen környr szerezhet tudomást ezekrő- szabálytalanságokról, és ezu» hasonló esetekben nyilván mu. dig a nagyközönség elé tárják ezeket, hiszen — amint azt az MSZMP országos értekezletének állásfoglalásában olvashatjuk —: az erkölcsi normák megtartását, a közélet tisztaságának védelmét minden vezetőtől, minden párt­tagtól szigorúan meg kell köve­telni. Aki nem tudja ezt vállal­ni. annak a nyilvánosság előtt is tartani kell érte a hátát. Balogh József Égi csatornákon láttuk Meghatódás nélkül Megszoktuk a külföldi csa­tornákat. A kezdeti lelkese­dés lohadt, sokan csalódot­tak. Az a várakozás, ami megelőzte a Sky, a Super adásait már a múlté, sokan rájöttek, nyelvtudás nélkül az egész nem sokat ér. Az­tán világossá vált, a fiatalok­nak a top-, poplisták tetsze­nek, a rajzok, a szöveg nél­küli dolgok még elviselhető- ek, aztán vége. Talán a sportműsorok azok, melyek izgalmasak, bár itt is ismé­telnek a világba, ontják a számunkra érdektelen auszt­rál focit, az autó- és motor- versenyek özönét. Az egész hideg, rideg, hűvös, ember­nélküli. Mert a gyenge soro­zatok, az úgynevezett „szap­panoperák” bárgyúnak tűn­nek, az akciófilmek sablono­sak. Talán a Super esti hír­adója az, ami az angolul tu­dó nézőnek mond érdekeset, bár ez is inkább nyugaton le­het érdekes. Egy műsort emelnék ki, ami a Superen felkelthette a megyei érdek­lődést: az a film, mely a ci­gányok életét vizsgálta, s Hodászról közölt példákat, érdekesen, mutatósán. Észrevehették, hogy az eddigi felsorolásból kima­radt a francia TV5 Europe műsora. Így kell lennie, mert ez egészen más. Kulturált, gonddal készült. Igaz, jó francia nyelvismeret kell ah­hoz, hogy megértsük, sok benne a beszéd, a kommen­tár, az olyan társasági mű­sor, melyben fontos szerep jut a párbeszédnek. Mégis, azt kell mondani, ez a leg­jobb a három közül, ad is­meretet, konyhaművészetet, komoly művészi programot, mértékkel, de minőséggel sportot, zenét, filmet, még­pedig jót. Ez a fajta prog­ram áll a legközelebb hoz­zánk, s úgy vélem, fel is fog­ja lendíteni a francia nyelv- tanulást. Ez az adó foglalko­zott terjedelmesen és ab­szolúte korrekten az Erdély­ből menekültekkel, jó tíz percen át, híradóiban helyet kapnak országunk fontosabb eseményei is. Az avatott fül megismerkedhet a francia belpolitika kis és nagy csa­táival. Az „égi csatornák” műso­rára ki kellett térni, hiszen egyre több helyen fogható Nyíregyházán, s hamarosan a megye más településein is felállítják a parabolaanten­nákat. A gyakorlat szerint csak keveseket vonnak el a magyar tévétől vagy rádió­tól. Főleg a késő esti, éjsza­kai adásait nézik, s így tör­tént, hogy ma a Sky és a Su­per jóvoltából golfszakértők lettünk. Ez is valami. (bürget) Gönczi Mária A téglagyár sorsa Bizonytalanságok Bereden (eselényi) A VILÁG LEGNAGYOBB RÄNTOTTÄJA. Becsben három szakács szorgoskodik a világ legnagyobb rántottája körül. A Guinness-féle rekordok könyvébe is bekerülő „alkotás” 2500 darab tojásból harminc perc alatt készült, nagysága eléri a hét négyzetmétert. (Telefotó — MTI) Nyílt levél egy olvasóhoz Rázós ügyek az TITÁSZ-nál

Next

/
Thumbnails
Contents