Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

Napirenden a szabolcsi gazdaságok pénzügyei Ülést tartott a párt-végrehajtóbizottság Évente 20—30 ezer tekercs számítógép nyomtatóhoz való festékkendőt készítenek az Információ-technikai Vállalat 7. számó területi üzem nyíregyházi szervizé­ben. Képünkön: Srankó Józsefné a tekercselőgép ke­zelője. (Császár Csaba felvétele) Ne csak a lakosságra építsenek A bankok kese a mi zsebünkben Képviselői vita a letéti jegy bevezetéséről Kapkodok NI művezető mondja: II a legnagyobb átok, ami ezen a válla­laton ül, a kapkodás. Min­dig jön a telefon, hogy most csináljunk ebből a munkadarabból négyet, azután ebből ötöt. Átállí­tani a gépet, rohamtem­póban működtetni egyik percről a másikra. Per­sze, hogy a minőség síny­li meg. Amikor reggel a műszaknak kiadják a me­lót, és hagynak nyugod­tan dolgozni, precízen le­szállítjuk az előírt meny- nyiséget. Nincs kapkodás, nem kell idegeskedni amiatt, hogy megint az hiányzik, ami nélkül le­áll például a másik üzem. Amikor telefonhoz hív­nak, már előre -sejtem a beszélgetés menetét. Most képzelje el, ezután* hogy megyek oda a köszörűs­höz vagy az esztergályos­hoz. Látom az arcukon a Í csalódást, már megint át kell állniuk. A művezető kesergése újabban mindennapos. A ! kapkodás, a tervszerűség hiánya pedig szép lassan terjed, terebélyesedik. A hiányzó lyukat először még könnyű betömni, csak egy telefon kell hoz­zá, de amikor beindul a láncreakció, akkor követ­kezik a pánik. Ha hagy­nák nyugodtan dolgozni, ha lenne stratégiája a vál­lalatnak — csupa feltéte­les mód — ennek megléte egészséges nyugalmat köl­csönözne a munkapad mellett dolgozóknak. Tel­jesítményük egyenletesen nőne, és-a hó végén átvett boríték is jobban dagad­na. A kapkodás eredményét sokáig nem is tudták fel­mérni. A jó szakemberek fogták munkakönyvüket és továbbálltak, néhányan maradtak. Mivel mindig sikerült újakat felvenni, a létszám nem nagyon változott. Fiatalok érkez­tek, akik akkor kerültek ki az iskolapadból. A kap­kodás viszont egy idő után egyre több feszültsé­get okozott. A fiatalok, mivel tapasztalat hiányá­ban lassabban dolgoztak, nehezebben álltak át egy- egy sürgős munkadarab­ra. Egyre több lett a se­lejt, és egyre kevesebb sikerélményük volt. In­kább továbbálltak ők is. M ost néhány tapasz­talt szakember mellett újra fiata­lok dolgoznak, de terme­lésük messze elmarad a maximális kapacitástól. Most szívesen vennének fel szakembereket, de a kapkodás híre szinte min­denkihez eljutott. Nem csoda, hogy elkerülik az üzemet. Most megfeszített ütem­ben dolgoznak, rengeteget túlóráznak, hogy utolér­jék önmagukat. Hajtanak, güriznek, próbálják ellen­súlyozni a hiányosságo­kat. Hogy meddig birják? Azt ők sem tudják. (máthé) A „Szatmári irodalmi na­pok” rendezvénysorozat ün­nepélyes megnyitóját tegnap délelőtt tartották Fehérgyar­maton, a városi pártbizottság székházában. A csaknem 150 résztvevőt Széles Lajos, a városi tanács elnöke üdvözöl­te, majd László Béla, a helyi pártbizottság első titkára mondott megnyitó beszé­det. Utalt Szatmárnak a tör­ténelmünkben betöltött fon­tos szerepére, nem hallgatva el azt sem, hogy ma már saj­nos, ennek a vidéknek is egyre fogy a népessége. Szat- már nem képes meg- és el­tartani lakóit, amit az bizo­nyít, hogy míg 1960-ban 60 ezer ember élt Fehérgyar­Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága augasztus 17-én a többi között a gazda­ság pénzügyi helyzete me­gyei tapasztalatairól tár­gyalt. A napirend — amely­nek vitájában részt vett dr. Bódi László, a Magyar Nem­zeti Bank elnökhelyettese is — előadója Farkas Ferenc MNB megyei igazgató volt, aki a megyei székhelyű gaz­dálkodó szervek működésé­nek pénzügyi folyamatairól szólva rámutatott: a bank­rendszer átszervezése sok te­kintetben pozitívan hatott, de számos jel figyelmeztet a gondokra. Mérséklődik a hi­telezési tevékenység, a pénz visszaáramlása nem halad a terv szerint, a beruházási hi­teligény jelentéktelen. A ke­reskedelmi bankok amúgy is sovány hitelkerete 18 száza­lékkal volt alacsonyabb az első fél évben, mint egy év­vel korábban, a hiteleket rendkívül rövid lejáratra, s nem a reálfolyamatokhoz igazodva adják. Az év eleji — elsősorban mezőgazdasá­got sújtó — likviditási vál­ság lényegesen enyhült. Pol­gárjogot nyert a költségve­tési szervek és vállalatok egymás közti hitelezése is. Több nagyvállalat megyén kívüli pénzügyi szervezettel kötött hitelmegállapodást, a felvásárlási célokra kiadott váltók forgalmazásába be­léptek a takarékszövetkeze­tek is. Szembetűnően romlott a vállalatok fizetőképessége. Tartósan fizetésképtelen a Nyírbátori Auróra Cipőgyár, a megyei vállalatok nem tel­jesített fizetési kötelezettsége többszöröse az elmúlt év ha­sonló időszakáénak. A lakossági pénzfolyama­tok jellemzője a tartalékok felélése, az eladósodás, a hi­tel—betét arány további rom­lása. A végrehajtó bizottság kö­Í vetkeztetése: a vizsgált 94 gazdálkodó szervezet mun­kájának hatékonysága, jöve­delmezősége alacsony, elma­rad az országos átlagtól, s tendenciózusan növekvő a szintkülönbség.* 1988. első fél évi eredménye meg sem kö­maton és vonzáskörzetében, összesen 48 településen, ad­dig 1980-ban már csak 48 ezer, napjainkra pedig 40 ezerre csökkent a lakosság száma. Beszédének végén László Béla köszöntötte az irodalmi napok vendégeit „a tenyérnyi haza északkeleti csücskében”. A megnyitó után előadá­sokkal folytatódott a prog­ram. Ma erdélyi kirándulá­son vesz részt a vendégek egyik csoportja, a többiek megyénkkel ismerkednek, augusztus 20-án pedig Szat- márcsekére látogatnak, ahol emlékünnepség lesz Kölcsey halálának 150. évfordulója alkalmából. zelíti a bá^is időszakét, a nettó nyereség annak mind­össze 42 százaléka. Ennék láttán a gazdaság számos tartalékára hívta fel a figyelmet a testület. Java­solta, hogy az illetékes álla­mi, érdekképviseleti és tár­sadalmi szervek a gazdálko­dás tartalma alapján minő­sítsék a vállalatok, szövetke­zetek gazdasági-társadalmi vezetőit. Megyei banktanács­kozáson is ismertetni kell a helyzetet. Egy bank- és adó- szakemberekből alakuló bi­zottság elemezze a gazdasá­gok helyzetét, az így 'készí­tett gazdálkodási ranglista alapján egyértelműen tűnjék ki hol, milyen természetű tennivalók vannak. A magyar mezőgazdaság és a világ mezőgazdasága volt a témája annak az előadásnak, amelyet szerdán délelőtt Má­tészalkán tartott Csáki Csa­ba, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem rektora. A Magyar Közgaz­dasági Társaság mátészalkai területi szekciójának rende­zésében mintegy száz szak­A számítógépes nyelvésze­ti kutatásokról rendez nem­zetközi konferenciát Buda­pesten augusztus 22. és 26. között a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság. A tanácskozáson tájékoztató hangzik el egyebek között a természetes nyelvek gépi fel­dolgozásának új kutatási Végezetül javasolta, hogy az oktatási igazgatóság, a közgazdasági társaság és az SZVT összehangoltan vállal­ja a vállalati vezetők, szak­emberek képzését, tovább­képzését. A testület ezt követően jó­váhagyta az esti egyetem 44 tiszteletdíjas tanára meg­bízására tett javaslatot. Tu­domásul vette, hogy a szep­temberben kezdődő pártok - tatási évben egyharmaddal csökken az osztályok, s a ta­nárok száma, az oktatók egyharmada pedig kicseré­lődik. Az oktatási igazgató­ságon az új igényeknek meg­felelően létrehozzák a videó, számítógép és közvélemény­kutató munkacsoportot. ember vett részt a rendezvé­nyen, ahol a hallgatók kér­déseikre is választ kaptak. A Számos-menti Állami Tangazdaságban Hegymegi István vezérigazgató és mun­katársai mutatták be a ven­dégnek a gazdaság legújabb exportra termelő beruházása­it. Délután Nyírbátorban is­merkedett Csáki Csaba a mű­emlékekkel. eredményeiről. Ismertetik a gépi fordítás, az automatikus nyelvi elemzés, a számítógép­pel támogatott tanulás elmé­leti és gyakorlati kérdéseit. Szó lesz a tanácskozáson a számítógépes szövegfeldol­gozásról, valamint arról, hogy angol nyelven már stílusvizs­gálathoz is felhasználják a számítógépet. Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi, vala­mint terv- és költségvetési bizottsága egyetért a letéti jegy bevezetésével, ám a két testület szerdai együttes ülé­sén a Parlamentben több képviselő megfogalmazta ké­telyét is az újfajta értékpa­pír kibocsátásával kapcso­latban. A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott írásos beszámoló szerint a lekötési idő, a név­érték és a kamat meghatáro­zása szempontjából rugalmas letéti jegy bevezetése a la­kossági, illetve a vállalati és szövetkezeti megtakarítások további ösztönzését szolgál­hatja. Az új értékpapír­konstrukció egyben az első lépést jelentheti a lakosság és a gazdálkodó szervek bankkapcsolatait elhatároló merev korlátok megszünteté­se felé. A rendelettervezet szerint a pénzintézetek ma­gán és jogi személyek részé­re egyaránt kibocsáthatnak letéti jegyet, s az korlátozás nélkül átruházható. A letéti jegy beváltását a kibocsátás­tól számított egy éven túl kell megkezdeni, és három éven belül be kell fejezni. A kamat mértékét a kibocsátó pénzintézet határozza meg. Az egyik paragrafus szerint azonban a kamat mértékére a Magyar Nemzeti Bank el­nöke felső határt állapíthat meg. Madarasi Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár a letéti jegy bevezetésének szükségességét indokolva rá­mutatott: az idei tapasztala­tok is jelezték, hogy az eddi­gi megtakarítási formák még mindig nem kellően vonzóak, nem bizonyultak elegendőnek a kitűzött pénzügyi célok el­éréséhez. A betétállomány a megszokott növekedés helyett stagnál — bár a bankoknak még mindig jelentős a kész­letük —, s a lakossági kézben lévő kötvényállomány sem emelkedett számottevően. Igaz, ebben szerepet játszha­tott az is, hogy a rövidebb — három éven belüli — lejára­tú kötvények egyelőre nem jelentek meg az értékpapír- piacon. Létezik ugyan a rö­vid lejáratú kincstárjegy, hi­ányoznak azonban a közép­távra szóló értékpapírok. Az államtitkár kiemelte, hogy a társulási törvénnyel össze­függésben az értékpapírfor­mák további jelentős meg­erősítésével kell számolni, amely Magyarországon alap­vetően átalakítja a pénztőke mozgásának lehetőségeit, be­folyásolja irányait, s élénkíti a gazdasági tevékenységet. Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvényerejű rende­lethez végrehajtási rendelke­zések nem kapcsolódnak majd. A tvr. a bankokra bízza a letét működtetésének minden formáját. A vitában felszólaló Török Sándor (Szolnok megye) e gondolathoz kapcsolódva an­nak a véleményének adott hangot, hogy a letéti jegy (Folytatás a 4. oldalon) Kétrészes női kosztümöket varrnak NSZK-megrendelésre a Nyíregyházi Nyírség Ru­házati Szövetkezetben. Képünkön: az egyik 800 darabos megrendelést varrják szala­gon. (cs) Szatmár vendégei Irodalmi napok kezdődtek Előadás Mátészalkán A mezőgazdaság lehetőségei Konferencia Budapesten Számítógépes nyelvészet XLV. évfolyam, 197. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 18., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents