Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-16 / 195. szám
Iz utóbbi kileuc é* főbb népgazdasági falyamatai Übác^aszayor Még javában tart az uborkaszezon a Nyírség Kon- UUVIkiOivíVIli zervipari Vállalat nyíregyházi gyárában. A gyár kollektívája műszakonként 23—24 ezer üveg uborkát készít holland exportra. Képünkön: töltés előtt gondosan átmossák az uborkát, (cs) * Elemzés a közelmúltról A szabolcsi bérklubosok fél Magyar—NSZK kapcsolatok Grósz Károly fogadta üosof Stockot Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke az Országházban fogadta Josef Stockot, az alsó-szászqrszági tartományi parlament kereszténydemokrata (CDU) frakciójának vezetőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Hans Alfred Sieger, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A küldöttséget hétfőn fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter is. A kötetlen légkörű találkozón a magyar gazdaság helyzetére és a kormányzati elképzelésekre vonatkozó kérdések megbeszélésén túl a tartomány és hazánk közötti kapcsolatok fejlesztésének konkrét feltételeivel, módszereivel foglalkoztak. Egyetértettek abban, hogy adottak a feltételek a kereskedelmi forgalom és az együttműködés felzárkóztatására a Magyarországgal szorosabb kapcsolatban álló NSZK-tartományok szintjére. Ennek fő eszköze a minél szélesebb, közvetlen vállalati kapcsolatok létrehozása, fejlesztése, amit a kormányszervek saját eszközeikkel és lehetőségeik kihasználásával támogatnak. képest. Rakamazról vasúton utazott Nigériába a komplett szakmunkásképző intézet a hozzátartozó felszereléssel, amelynek értéke 43,8 millió forint. Belföldre kooperációban 54 millió forintért készítettek fémszerkezeteket, alkatrészeket. Árat nem emeltek, hitelezőik nem jártaik a nyakukra, ugyanis ezek is a feltételek közé tartoznak. Márciusban kockáztattak, hiszen 10 százalékkal emelték a dolgozók alapbérét, ami a fél év eredményei alapján reális. Év végéig célprémiumot tűztek ki a tervteljesítéshez. Egyelőre tárgyalások folynak újabb 10 milliós tőkés exportról. Emellett 60 milliós árbevételt remélnek. A Nyírteleki Agrogép Vállalatnál ebben a fél évben változnak az arányok. Az első fél évben belföldi piacra szállítottak, míg az év második felében hárommilliós tőkés exportot teljesítenek. A Herceghalmi Kísérleti Gazdasággal közösen holland partnernek készítenek permetezőgépeket. Az Agrogép nyereségtervét 30, míg árbevételi tervét 10 százalékkal teljesítette túl. Árat csak akkor emelnek, hangsúlyozták, ha á többiek rákényszerítik őket. Június végéig a DETK- tartálycsaládból 280-at, míg speciális tartályokból 300-at adtak el belföldön. Szeptemberben 5—:6 százalékos béremelést terveznek, emellett 500 ezer forintos prémiumot tűztek ki, amelyet tartalékolnak, és év végén fizetnek ki az előírt teljesítés után. A fejlesztők munkájának eredményeként a BNV-n már bemutatott szippantókocsit, fluid-rendszerű tartályokat és Liaz-al- vázra szerelhető folyékony műtrágya szállítására al'kaléve más nyerges pótkocsit kínál nak vevőiknek. A 177 milliós árbevétellel közel 50 százalékkal teljesítette túl tervét a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat. Svájci és NSZK-beli partnereknek hegesztett acélszerkezeteket és díszkapukat gyártottak. A 3,8 milliós tőkés export kicsinek tűnhet, de a múlt év hasonló időszakához képest a növekedés 23 százalékos. Nemcsak a vállalat, hanem leányvállalatai is növelték nyereségüket, az óraékszer három-, míg az autószerviz kétmilliós nyereséggel zárta az első fél évet. A bútoriparnak hat hónap alatt 15 milliós értékben készítettek hullámrugót, amivel egyeduralkodók a piacon. Ennek, valamint a zörejmentesítő PVC-csőnek az alapanyag-drágulását a vevőkre hárították. Az ismert Dávid-esztergá- ból negyvenet adtak el, emellett a számítógépvezérléssel kiegészített gépből, amelyet az oktatásban használnak, újabb tíz talál gazdára. Július elsejétől 9,2 százalékkal több bért vihetnek haza a VAGÉP dolgozói, akik korszerűbb gépeken dolgozhatnak. Húszmilliós beruházásban japán vezérlésű marógépet, valamint helyzetfúrógépet és palástköszörűt állítottak üzembe, míg az új megmunkáló központon szeptember 30-tól lehet dolgozni. Hogy mi lesz az elittel január elsejétől? Rebesgetik, hogy a bérklub megmarad, akik egy év után is megfeleltek, további kedvezményre számíthatnak. A hírek szerint kísérleti alanyok lesznek, rajtuk fogják kipróbálni az új bérreformot. (máthé) az egyensúlyjavítás forrását, és így a belföldi felhasználásnak csak kis mértékű visz- szafogására lesz szükség. Három év alatt azonban a gazdasági növekedés ténylegesen alig haladta meg a négy százalékot. A növekedésen belül a konvertibilis export bővülése kétszer olyan gyors volt, mint a rubel elszámolásúé (24, illetve 12 százalék). A belföldi felhasználás is eltért a tervezettől, 1 százalékos növekedés helyett 3 százalékos csökkenés következett be. Ezen belül a fogyasztás ekkor még elég jelentősen, 6 százalékkal növekedett — miközben a második olajárrobbanás okozta recesszió miatt a fejlett tőkés országok döntő többségében csökkent a személyes fogyasztás. Magyarországon az egyensúlyjavítás kizárólagos eszköze a felhalmozás csökkentése volt, ez három év alatt 21 százalékkal esett vissza. Felhalmozási hányadunk 1981-ben azonban még így is magasabb volt, mint a fejlett tőkés országokban, viszont az európai KGST-or- szágok között már a legalacsonyabb lett. Az 1982—1984-es időszakban a gazdaságirányítás központi kérdésévé az ország fizetőképességének megőrzése vált, s ennek érdekében tovább folytatódott a restrikció. A megtett intézkedések a külső egyensúly javulásában látványos eredményeket hoztak. 1983—1984-ben olyan (Folytatás a 4. öldalon) A szabolcsi elitnek nevezhetjük a három „bérklu- bost", akik első fél évét értékeljük. ök még év elején osztottak, szoroztak és arra a közös nevezőre jutottak, hogy megpályázzák az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tagsági belépőjét. Pontokba rögzített kemény és szigorú feltételeknek feleltek meg, míg megkapták a klubtagsági igazolványt. Kockáztattak, többet vállaltak, hogy a központilag előírt 2,5 százalék bér helyett akár több mint 10 százalékkal is emelkedjen dolgozóik alapbére. Mindössze hárman maradtak, hiszen azok a szövetkezetek, amelyek kisszövetkezetté alakultak, automatikusan kiestek a kosárból. És nem árt azokról a gyáregységekről szólnunk, akik megfelelnének a bérklub- vizsgán, de az anyavállalat már nem. Az első fél évben 97 milliós termelési értéket produkáló Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet nyereségét 40, árbevételét 20 százalékkal- teljesítette túl a tervhez XLV. évfolyam, 195. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. augusztus 16., kedd ók lesznek a bérreform kísérleti alanyai? Naponta 25—30 tonna 1 kg-on kiszerelésű lisztet csomagolnak a gabonaforgalmi és malomipari vállalat nyíregyházi csomagolóüzemében. Képünkön: Fekete Mik- lósné a töltőgép kezelője, (cs) A Központi Statisztikai Hivatalban elkészült az a jelentés, amely a gazdaságpolitikai irányváltás éve — 1979 — óta eltelt időszak főbb népgazdasági folyamatait elemzi. Az elmúlt kilenc évet a gazdaságpolitikai törekvések, ezek eszközrendszere, és az elért eredmények alapján három szakaszra — az 1979— 81, az 1982—84, valamint az 1985—87. közötti időszakokra bontották. A fő figyelmet az 1985—87 között lezajlott folyamatokra, és ezen belül is kiemelten az 198.7-es évre irányították. Az egyes szakaszok főbb jellemzői a következők: az 1979—1981 közötti időszakban az éves tervek viszonylag dinamikusabb, összességében 10 százalékos gazdasági növekedést irányoztak elő, abban a reményben, hogy a nagyobb fejlődés megteremti Ma kelnek útra a magyar ENSZ-kalonák Ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták el hétfőn a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában azt a 15 magyar katonatisztből álló egységet, amely augusztus 20-tól részt vesz az ENSZ iraki—iráni katonai megfigyelőcsoportjában. A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában bemutatták a katonák felszerelését. Egy-egy katonatiszt négy bőröndöt visz magával: úticsomagjukban hat napra elegendő hideg élelem van. Ruhatárukat az ENSZ kérése szerint a különböző éghajlati időjárási viszonyoknak megfelelően állították össze, s van benne egyebek között vegyvédelmi felszerelés és alapvető gyógyszer. Egy-egy felszerelés értéke 60 ezer forint. A katonatisztek ma a délelőtti órákban kelnek útra. A tanácsok pénzel, társadalmi munkával segítenek Bővülő gyógyszertárhálózat Szabolcs-Szatmárban Míg az igény napról napra nagyobb, a gyógyszertárak fejlesztésére egyre kisebb a lehetőség — tudtuk meg Csuzi Ferenciéi, a megyei gyógyszertári központ hálózatfejlesztési és fenntartási osztályvezetőjétől. Szabolcs-Szatmárban jelenleg 75 gyógyszertár működik, javarészük a nagyobb városokban, községekben található. Legnehezebb helyzetben e téren is a kistelepülések vannak, közöttük is elsősorban a lassan elnéptelenedő aprófalvak. Sajnos, még ma is található olyan község megyénkben, amelyből húsz kilométert is kell utazni a különféle gyógyszereidért. Mivel az új létesítmények építése igen költséges — az épület mellett speciális berendezések is kellenek — a megyei gyógyszertári központ csak a helyi tanácsok segítségével képes további fejlesztésre. Épp ezért örvendetes, hogy ma már a megyében épülő egészségügyi központok mellett mind gyakrabban adnak át gyógyszertárakat is. Eddig évente átlagosan 15 millió forint jutott a patikák fenntartására, festésre, mázolásra. Az idei év kiugrónak mondható, mivel ezúttal 18 milliót fordíthatnak a megye gyógyszertárainak fejlesztésére. Nagykállóban a közeljövőben kezdi meg működését egy vadonatúj, impozáns patika. Bár Apagyon hivatalosan még nem adták át a 6 milliót érő új létesítményt, már kiszolgálja a betegeket. Építését nemcsak jelentős anyagi támogatással, hanem nagymértékű társadalmi munkával is segítette a helyi tanács. Ibrányban két hónappal ezelőtt történt meg a műszaki átadás, jelenleg a hiánypótlást végzik az új gyógyszer- tárban, amelynek speciális berendezéseit, tárlóit, valamint az oficinát Szikszón készítik. Sóstón már régóta égetően hiányzott egy gyógyszertár. Mivel másra nincs pénz, ideiglenes jelleggel most úgynevezett gyógyszerszobát alakítottak ki, ahol a legfontosabb készítményeket, illetve gyári gyógyszereket kaphatják meg a betegek. Nyírteleken tavaly ősszel kezdődött meg a gyógyszertár építése, amelyhez szolgálati lakás is tartozik. A költségekből 1 millió forintot a gyógyszertári központ vállalt, a többit a helyi tanács adja. Ha minden a tervek szerint zajlik, ez év végéig megtörténik a műszaki átadás, s a jövő év első felében megnyithatja kapuit az új patika. Nyírbélte- ken egy lebontott régi épület helyén kezdődött új gyógyszertár építése. A létesítmény teljes költsége 6,5 millió forint, amelyből 2.5 milliót a nyíregyházi központ fizet. A műszaki átadásnak ez év vége, a teljes beüzemelésnek pedig a jövő év harmadik negyede a tervezett határideje. (k. é.)
