Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 15. Mái! ÉC DRO Sokan töltötték a hétvégét aktív pi- DMD. henéssel a háztájiban vagy a hétvégi kiskertekben. A nyírteleki Kurucz József és családja a cir- kásbabot szedte le majd csövezte, de akadt munka bőven a mák fejtésével is. Képünkön: szedik a mákgubót, vesz- szőkosárba gyűjtik a babot, (császár) Rakjon rétéi csempéből — Most festjük a fürdőszobát és kellene ÍZ négyzetméter felhőskék csempe. Te ott dolgozol a gyárban, hátha tudnál szerezni. Megígértem, hogy még aznap telefonálok Vásárhelyre, a mintaboltba és értesítem az eredményről nyíregyházi ismerősömet. Sajnos, egy négyzetméter sincs, sőt a mintapéldányokat is eladtuk — hangzott a boltvezető válasza. Szabadságom végén visz- szatértem munkahelyemre, azzal az elhatározással, kinyomozom hol is tűnt el a keresett csempe. Több okát is felsorolták a hiánynak: most csak exportra és közületi megrendelőknek gyártunk, különben is elavultak a gépek, és kevés a nyersanyag. Bár az alapanyagot fél évre előre megrendelik, van ami már egy éve nem érkezett meg. Egyáltalán mi is kell a csempegyártáshoz és milyenek azok az elavult gépek? A csempe előállításához felhasználnak agyagot, kaolint, ezek az ország több helyéről származnak. A gyártáshoz szükséges még mészkő, dolomit, üveghulladék, só és égetett selejt. Ez utóbbi ■a kemencében keletkezett hibás, repedt, mázolatlan termék. Ezeket az anyagokat meghatározott mennyiségben hatalmas malmokba adagolják, őrlőtestek segítségével összezúzzák, majd vízzel a kapott törmeléket hígítják, valósággal kimossák a malmot. A bisquitet — a kemencéből kikerülő terméket hagyják kihűlni, majd a hibátlanokat kézi erővel szalagra rakják. A gyárban négy szalagon folyik a termelés. Kettőn készülnek az egyszínű csempék (fehér, zöld, kék, négerbarna stb.). Itt a bisquitet mázzal vonják be. A másik két szalagon készülnek a dekorált csempék. A kézi festéssel készült termékek a legszebbek, de egyben a legdrágábbak is. Minden csempének saját recepturája van, amelyek alapján történik a gyártás. Különböző papírmunkák után történhet csak a szállítás. A szalagok rossz állapota miatt sok a selejt, kevés az I. osztályú termék. Az olasz építők napjainkra tervezik a felújítást, ami szükséges. de újabb termeléskiesést jelent. Az Alföldi Porcelán Burkoló Gyáregységében minden évben legalább húszféle terméket kísérleteznek ki és eddig 220 fajta csempe létezik. Ezekből azonban egy hónapban 15— 20 különbözőt gyártanak, megpróbálva igazodni a kereslethez. A külföldi partnerek, főként a tőkés magánkereskedők elsősorban a fehér csempét keresik. Itthon előnyben vannak a "színesek, és ismertek az úgynevezett képek is. Egy kép több nagy lapból állhat — 1—18-ig. A lapok egymás mellé rakásával alakulnak ki a minták, ábrázolhat erdőt, rétet, madarakat. Ezeket azonos színű nagy lappal kombinálva hangulatos fürdőszobát varázsolhatunk. A felhős csempék is igen keresettek, ezek lehetnek zöldek, rózsaszínűek, illetve kékek, rájuk nézve felhős égbolt benyomását keltik. Szilágyi Zsuzsa Biztonságos tűzvédelem Mit tud a Strázsa? Lapunk augusztus 1-jei számában beszámoltunk arról, hogy egy fiatalember a házának vagyonvédelmét újszerűén oldja meg. Annak lényege: az őrzendő, védendő fiákra, szekrényre láthatatlan helyen mikrokapcsoló- kat szerel. Ha az óvott helyre illetéktelen személy nyúl, akkor a kapcsolók nagyon vékony huzalok, illetve egy akkumulátor révén egy végtelenített szalagú magnetofont hoznak működésbe. Az automatikusan lejátszódó segélykérést a CB-rádió egy éjjeli-nappali portaszolgálattal rendelkező vállalathoz továbbítja, ahonnan értesítik a rendőrséget. Tehát a betörő lebukik anélkül, hogy azt észrevenné. A védelmi rendszer a helyszínen nem ad hangjelzést. Miután cikkünk megjelent, a Hajdú-Bihar megyei Szolgáltató Vállalat nyíregyházi kirendeltségének munkatársa közölte velünk, az említett megoldást jónak találják. Ők viszont Strázsa néven tűzvédelmi rendszert fejlesztettek ki. Mivel úgy véljük — az eredmények ellenére — megyénkben a vagyonvédelem terén még sok a tennivaló, ezért röviden a Szoliváll Strázsa nevű védelmi módszeréről is szólunk. — Az általunk kifejlesztett tűzvédelmi módszer a jelenleg elterjedtnél jóval korszerűbb, általa a tűzesetről az illetékesek hamarabb értesülnek, így az oltáshoz is előbb foghatnak hozzá — tájékoztatott Auxi Sándor, a Szoliváll munkatársa. — A rendszer lényege, hogy az adott gyár tűzveszélyes helyein hő- és füstérzékelőket helyeznek el, melyek vagy CB-, vagy URH-rádióval vannak összeköttetésben. A berendezés tűz esetén önműködően az egész gyár területén elektromos jelzést ad, s ha azt majdan a tűzoltóság is fogadni tudja, akkor ott is. De az eszközök hagyományos kézi jelzéssel is működésbe hozhatók, ebben az esetben házitelefonszerűen funkcionálnak. Az országban már több helyen védi a vagyont ilyen berendezés, de a Szoliváll tudtával Szabolcsban még sehol sem. A Strázsa kifejlesztéséhez az adta az ötletet, hogy a tűzoltóság hiába van a tűzoltásra kellően felkészülve, ha a tűzjelzés későn, körülményesen jut el hozzá. A Strázsa a vészjelzést rádióhullám segítségével továbbítja a kiépített központba. Vele kétoldalú rádiókapcsolat hozható létre. Vezetékes rendszerekhez képest köny- nyen és olcsón ideiglenes jelleggel is — például mező- gazdasági termények védelmére — telepíthető. (cselényi) Eltűnt... A pedagógusok bérezésében általános gyakorlat volt 1988-ig, hogy a nyári hónapokra az előző tanítási év túlóráinak átlagával növelték az alapfizetést. Ügy tudom, a kormányrendelet szerint biztosítani kell 1988-ra is legalább azt a bért, amit 1987- ben megkaptunk. A tapasztalat azonban ennek ellentmond, mert a tavaly megkapott átlagtúlórák díja most júniusban és júliusban is elmaradt, s úgy tűnik, hogy augusztusban is hasonló lesz a helyzet. Az én esetemben ez havi 800 —1000 forintos fizetés- csonkulást jelent, és emiatt jóval alacsonyabb a nyári bérem, mint tavaly ilyenkor volt, noha 1988- ban 400 forinttal emelkedett a fizetésem, fgy a bruttó valahogy nincs arányban a nettóval. Nagyon megértő vagyok én, ha a szükség úgy hozza, bár a „gazdasági helyzet”-re történő hivatkozásokat úgy vélem, kezdjük alaposan eltúlozni. Am, legyen! Ne kapjunk átlagtúlóra díjat az említett helyzetre hivatkozással. Én belenyugszom. Azért a tisztesség mégis úgy hozta volna, — ha egyáltalán ilyesmiről van szó —, hogy legalább az iskola igazgatóját értesítsék idejében a tényről az illetékesek. Ha viszont mégis jár nekünk ez a díj a nyári hónapokra, akkor csak a kérdést tehetem, fel újra: hová tűnt el? Talán kerül illetékes a válaszadásra! Esetleg az érdekeinket védő szak- szervezet vizsgálja felül a dolgot. Mert ugye, ha már elébe nem nézett, nézzen legalább utána a problémának! Balogh László tanár Rohod l J Ha szerencsés és kap... A tárgyalóteremből Titkolt terhesség tragédiával Alkalmi kapcsolatot alakított ki tavaly augusztusban egy férfivel a 23 éves kál- mánházi Szabó Erika. A kapcsolat rövid ideig tartott, de a lány teherbe esett. Szabó Erika megijedt, amikor megtudta, hogy gyereket vár. A szüleivel lakik együtt, a háztartást vezeti, mert dolgozott ugyan két évig a Budapesti Vegyi Műveknél, de kisgyermek kora óta tartó bőrbetegsége miatt a munkahelyét ott kellett hagynia. Apja nem nézte jó szemmel, hogy még nem állt munkába, s ha a kelleténél többet ivott, gyakran kötekedett is emiatt a lányával. Szabó Erika nem is a szüleihez fordult, hanem a barátnőihez, s nekik mondta el, hogy terhes. Tőlük kapott valamilyen gyógyszert, amitől remélte, hogy elmegy a magzata. A terhesség észlelése után egy hónappal megoperálták epekővel a kórházban, s a lány úgy vélte, hogy ettől egész biztos megszakadt a terhessége. Nagy meglepetésére azonban december második felében megmozdult a gyermek, s ekkor jött rá, hogy mégsem sikerült elhajtania. Elhatározta, hogy keres Nyíregyházán valamilyen munkahelyet, albérletbe költözik és ha eljön a szülés ideje — amit 1988. május közepére tett — a kórházban megszüli a gyermekét, majd állami gondozásba adja. Sem a szülei, sem a barátnői nem tudtak a másállapotról, a barátnők is úgy gondolták, hogy a gyógyszer és a műtét hatásos volt. Elhelyezkednie nem sikerült, annak éllenére, hogy több vállalatot is megkeresett. Apja emiatt többször is szemrehányást tett neki, ráadásul a titkolt terhesség miatt is állandóan szorongott, ezért idegállapota nem volt valami jó. Április 10-e körül erős derékfájások kezdték gyötörni, azt hitte, kiújult a vesebetegsége. Egy héten keresztül kínlódott, s április 16-án bevett egy hashajtót, mert a derékfájáshoz székrekedés is társult. Amikor kiment az udvari W. C.-be, érezte, hogy megindul a szülés. Saját maga segítette világra életképes, 3800 grammos fiúgyermekét., A szülés már befejeződött, amikor egyszer csak megpillantotta az ajtó deszkáin át az apját. Megijedt, hogy az apja rájön, mi folyik bent, ezért ijedtében beleejtette a gyermeket a W. C.-be. Gondolkodott, hogy mit tegyen, úgy döntött, jelenlegi helyzetében nem tudná felnevelni a kisfiút, ezért legjobb lesz, ha hagyja megfulladni. Papírlapokat dobált rá, ftiajd bement a házba, s lepihent. Ö maga is öngyilkos akart lenni, de erről a szándékáról később letett. Hogy a környezete ne vegyen észre semmit, másnap a barátnőjével meccsre ment, de akkor már erősen vérzett. Estére olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani. A kórházi vizsgálat során végig tagadta, hogy gyermeket szült volna. A bíróság előtt azonban Szabó Erika őszinte feltáró vallomást tett,. azzal védekezett, hogy nem készült előre gyermeke megölésére, csak a szülés váratlanul érte, nagyon megrémült. A Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság a vádlottat emberölés bűntette miatt négy év és hat hónapi börtönbüntetésre, valamint öt év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyész az ítélet súlyosí- tása, a vádlott és védője enyhítése miatt nyújtott be fellebbezést a Legfelsőbb Bírósághoz. A védő arra alapozta az anyhítést, hogy Szabó Erika négyéves kora óta pikkelysömör betegségben szenved, s ez a betegség a börtönbüntetést elviselhetetlenné teszi. B. A. Karátos szolgáltatás. házi VAGÉP Úra- és Ékszerjavító Leányvállalat. Lakossági és közületi megrendelésekre 11 ezer órát javítottak egymillió 200 ezer forint értékben. Az ötvösöknek és aranyműveseknek is bőven volt munkájuk, ékszert 9,5 millió forint értékben javítottak és 10 ezer db új, egyedi ékszert készítettek. A leányvállalat kereskedelmi tevékenysége 8 millió forintot hozott, ami ajándéktárgyak, díszműtárgyak eladásából tevődik össze. A jövőben tervezik egy új részleg megnyitását Fehérgyarmaton, a választékbővítés érdekében laoszi és kambodzsai népművészeti tárgyak forgalmazását is megkezdik. Képünkön: Pataki Sándorné és Zákány Mihályné az ékszereket csomagolja, (császár) Kölcsey Társaság alakul Irodalmi napok Kölcsey Ferenc augusztusban született, augusztusban is halt meg. Nem véletlen tehát, hogy emlékére éppen ebben a hónapban rendezik meg a Szatmári irodalmi napokat, amelyre a jövőben kétévenként kerül majd sor. Az idei lesz az első, nagyszabású rendezvény. A szervezők különös gonddal állították össze a programot, hiszen augusztus 24-én emlékezünk Kölcsey halálának 150. évfordulójára, ez alkalomból szeptemberben Kölcsey Társaság is alakul megyénkben. A Szatmári irodalmi napokra másfél száz résztvevőt, irodalomkedvelő pedagógust várnak az ország minden tájáról. Az ünnepélyes megnyitó augusztus 17-én, azaz szer- dán koradélelőtt lesz Fehér- gyarmaton, a városi pártbizottság székházában. Ezt követően előadások sora szól majd a szatmári táj irodai- máról, Kölcsey és kortársai kapcsolatáról. Délután Cé- génydányádra, Nagyszekeresre és Vámosorosziba látogatnak a résztvevők. Ugyancsak az első napon megzenésített Kölcsey-versekből hangzik el összeállítás, este pedig kórusmuzsika és a Szatmár néptáncegyüttes műsora szerepel a programban. Másnap a résztvevők egyik csoportja egynapos erdélyi kirándulásra indul, a másik pedig Szatmár-Bereg történelmi, irodalmi emlékeit keresi fel. Pénteken ismét több előadás foglalkozik a Himnusz költőjével, a szekcióülések témája pedig: verstani ismeretek az iskolai gyakorlatban. Ezen a napon újabb kirándulás lesz Penyigére, Turistvándiba, Tiszabecsre, Tiszacsécsére, Szatmárcseké- re, Tivadarba. Augusztus 20-án kiállítás nyílik Andruskó Károly jugoszláviai művész szatmári grafikáiból. Szatmárcsekén 10 órakor kezdődik a Kölcsey- emlékünnepség, s ezzel véget ér • a Szatmári irodalmi napok idei rendezvénysorozata. (gm)
