Kelet-Magyarország, 1988. augusztus (45. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
Helyi televíziók Helyi televíziók Helyi televíziók HÉTVÉG! MELLÉKLET Véleményt, azonnal Magyarországon a helyi televízióstúdió iránti igény a hetvenes évek közepén jelentkezett először. Elsősorban a vidéki városok vezetői szorgalmazták, hogy legyen egy önálló hír- és műsorközlő rendszer a településen, amely megkönnyíti a lakossággal való véleménycserét. Politikai állásfoglalás hiányában 1983-ig meddőek maradtak a próbálkozások, ám ekkor zöld utat kapott a kábeltelevíziózás. Az első olyan tanácskozás, amely a helyi tévéstúdiókkal foglalkozott, 1984 tavaszán volt Pécsett. Ezen az értekezleten a technikai lehetőségeket és a szerkesztés főbb szempontjait vitatták meg a résztvevők. Közülük akkor jó néhányan csak tájékozódni akartak, ám azóta már sikeresen működő stúdiójuk van. Papucsos viták A helyi tévéstúdiók sikerén nincs mit csodálkozni, hiszen az állampolgárnak először nyílt lehetősége arra, hogy az adást nézve fölpattanjon és akár bekopogjon a stúdióba, hogy az ott zajló vitafórumon azonnal véleményt mondhasson a hallottakról. Ezek a papucsos viták eleinte szokatlanok voltak a helyi vezetőknek, de előbbutóbb meg kellett barátkozniuk a demokrácia újabb térnyerésével. Arról, hogy az adást mindenki, akit a nagyközösségi vevőrendszeren keresztül bekapcsoltak a hálózatba, jó minőségben élvezhesse, a posta gondoskodik. Ugyancsak ennek a szervezetnek a feladata, hogy megakadályozza az országos föműsorok vételének zavarását. Hazánkban ma huszonkilenc olyan helyi stúdió dolgozik, amely minden engedély birtokában van és jelenleg is számos kérvény járja a maga útját, másutt pedig most tartanak az előkészítésnél. Az elsők között kezdte meg adását a pécsi, székesfehérvári, debreceni kábeltelevízió, Baranya megye székhelyén tizenhatezer, Székesfehérvárott huszonöt- ezer, Hajdú-Bihar fővárosában pedig hétezer lakásba jut el a helyi műsor. Kuriózumnak számít Kaposvár, ahol egyelőre egyetlen házban látható a helyi televízió (ha csak azóta tovább nem fejlesztették a rendszert). S ennek nagy esélye van, hiszen az érdeklődés nem csökken. A szakemberek kezdetben arra számítottak, hogy a kábeltelevíziózásnak lesz egy felfutó ága, majd mérséklődik a figyelem. Gazdasági nehézségeink, az infláció ellenére sem így alakult az érdeklődés, egyre újabb közösségek, szervezetek jelentkeznek engedélyért. Ebben része van annak is, hogy Közéleti fórum a Nyíregyházi Városi Televízióban. a műholdas műsorok vétele központi antennarendszerrel és kábelre kapcsolva a leggazdaságosabb. S ha már ez a lehetőség megvan, már csak egy lépés, hogy az adott településen a közösséget leginkább érdeklő helyi műsorokat, információkat is látni lehessen. Nyíregyházán 12 ezer lakásban Jelentős rangot vívott ki magának a városi televíziók között a nyíregyházi, amely 12 ezer lakásban nézhető. A kezdeti, kísérleti adásoktól ma már eljutottak az élő közvetítésekig, a helyi politikai fórumok rendezéséig. Bekapcsoltak ezreket az aktív várospolitikába, megteremtették a tanács és az állampolgár dialógusának gyakorlatát. Városi vezetők, politikusok kapnak rendszeresen fórumot, a kamerák segítségével kinyitották a tanácsülés termének ajtaját. Azzal, hogy folyamatosan hírt adnak a lakosságot érintő eseményekről, ünnepségekről, kulturális rendezvényekről, mozgalmas műsort tudnak közvetíteni. Tájékoztató és mozgósító szerepet töltenek be, egyre javuló színvonalon. Szerencsére a technikai színvonal is magas, így nemcsak képes tájékoztatásra futja, hanem arra is, hogy képi élménnyel gazdagítsák az egyre növekvő nézősereget. Igen fontos, hogy a városi tévé felvállalta a városi, megyei hagyományok őrzését, megörökítését, bemutatását. Ezzel a hazafias nevelést is szolgálják, a lakóhelyhez kötődést erősítik. Azok a filmek, melyek bemutatják a megyeszékhelyt, annak történelmi múltját, a megye tájegységeit, a néprajzi hagyományokat, a természeti szépségeket, nem maradnak csak a helyi sugárzás körében, hanem cserék révén más televíziókhoz is eljutnak. Mi- itán az Ablak című műsorja is bekapcsolódtak, az országos vérkeringésbe is bekapcsolják a megyeszékhelyt és a megyét. Filmjeik alkalmasak arra is, hogy az idelátogató bel- és külföldi vendégek számára tájékoztatást adjanak az ország e részéről. A műsorpolitika kialakítása során születtek meg a rétegműsorok. így a kiskerttulajdonosok, a fiatalok, az idősek, a sport iránt érdeklődők, a színházi közvetítést várók, a mozikedvelők Is megtalálják a maguk örömét. Egyre több olyan lehetősége is van a Nyíregyházi Városi Televíziónak, hogy külföldről tudósítson, munkatársai nem egyszer művészeti vagy sportegyüttesekkel kelnek útra. Lakótelepen és a bekábelezett városrészekben végzett felmérések szerint, a kéthetente sorra kerülő műsorokat hétfőnként igen sokan nézik, telefonok, levelek, személyes észrevételek nyugtázzák a tetszést vagy kritikát. Új ötletek A városi tévé készít ezenkívül referenciafilmeket is, gazdálkodik, hogy a költség- vetését kiegészítse. Jóllehet a városi tanács gáláns, s a fejlesztés jelentős, ahhoz, hogy a VTV versenyképes legyen, s adását a jövőben sűríthesse, komoly anyagi erőkre van szüksége. Ma már látható, hogy ez az intézmény jelentős politikai tényező, a várospolitika szerves része lett. A jövő lényegében végtelen lehetőségeket ígér. A gyakoribb adások, a már működő képújság fejlesztése, mozicsatorna a kábelen, nyelvtanfolyam, bármilyen oktatás elképzelhető. A Nyíregyházi Városi Televízió, mint általában minden lokális kommunikációs eszköz igen rövid idő alatt pótolhatatlanná válik, s önálló profiljával a település életének formálója lehet. A nyírbátori képzőművész stúdióban készült Kovácsné Mórocz Ria Hegedűszó című, sgraffito-zománc alkotása. Szombati galéria Juhász Ferenc: Az ősz a rétre kék tavat varázsolt Az ősz a rétre kék tavat varázsolt, pedig tegnap még csupa hamvadás volt, kikericsek, kikericsek kékje borzolódik, néz a hamvas égre. Libák ülnek benne, mint a tóban, rijiganak és alszanak csomóban, csillagszemmel a napra vigyáznak, vagy a tolláik közt bogarásznak. S.ím, egyszerre rikoltva zendűlnek, mit tudom én miért? fölrépülnék. Lobognának, de nehezek, lomhák, hasukkal a fodrokat sodorják, s csillog, habzik, gőzöl, mint a víz, lábaiktól a sok kikerics. S csillog, habzik, gőzöl, mint a víz, szárnyaiktól a sok kikerics. ‘Juhász Ferenc augusztus lS-án lesz 60 éves. 1988. augusztus 13. 0 Irodalmi hírlevél A Bessenyei-kutatás megyei múltjáról „Bessenyei számára az irodalom . . . eszköz volt a magasabb közcél szolgálatában.'* (Belohorszky Ferenc) I smeretes, hogy a 90 éve alakult Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör alapvető célja a Bessenyei szellemi örökség ápolásának vállalása volt. Ezt az Alapszabály első mondata egyszerűen így fogalmazta meg: „A Kör célja a Bes- senyei-kultusz ápolása..Az e feladatot szolgáló ún. „tevékenységi formák” részletezése, vagyis a deklarált cél végrehajtási utasítása azonban, — meglepő módon — nem foglalkozik kifejezetten a Bessenyei-kutatás mibenlétének meghatározásával. Pedig a tevékenységi formák mai szemmel nézve is ugyancsak igényesek, hiszen a „folyóiratok, napilapok kiadásától, a Szabolcsi Bessenyei Hét és a népfőiskola megszervezésén át egészen a városi zeneiskola fenntartásáig” igen széles körben kívánták a megyei szellemi életet „megpezsdíteni”, befolyásolni. A magyar nemzeti irodalom vezető szakírói Toldy Ferenc mindmáig érvényes Bessenyei-érté- kelése nyomán egyre határozottabban kezdtek foglalkozni a magyar felvilágosodás vezéralakjának életművével. Gyulay Pál és Beöthy Zsolt után pl. Riedl FriI gyes az 1905/6-os tanévben egész félévet szentelt a pesti bölcsészkari előadásai során Bessenyei bemutatására. A filozófus-író halálának 100. évfordulóján — vagyis t 1911-bén — a kor egyik legjelentősebb irodalmára, Császár Elemér mondta ki: „Bessenyei lelke... széttörte koporsójának bilincseit... itt él köztünk. Bessenyei tevékenysége helyreállította a kapcsolatot hazánk és a Nyugat között, melyet a szatmári béke széttépett”. I A Bessenyei-kutatás érdemi részét változatlanul a pesti egyetem tanárai végezték, így elsősorban Eckhardt Sándor, aki a Bessenyei és a francia gondolat című korszakos munkájában a bölcselő, a filozófus Bessenyeire irányította a figyelmet. (Nem véletlen, hogy ezt a tanulmányt 1938-ban, éppen 50 éve, a Kör folyóirata: a Szabolcsi Szemle is közölte.) A kor jeles irodalomtörténészei: Horváth János, Benedek Marcell és Szerb Antal szintén foglalkoztak Bessenyei értékelésével, s ezzel olyan minőségű forrásanyagot halmoztak fel, amelyen most már széles körben folytatni lehetett a Bessenyei-életmű feltárását. Hozzátehetjük még, hogy ebben az időben indult Vajthó László kezdeményezése is Bessenyei kéziratos műveinek kiadására. Ez az az időpont, — az 1930-as év — amikor a j Nyíregyházán dolgozó irodalmárok is bekapcsolódtak az országos Bessenyei-kutatás munkálataiba. Ennek a tevékenységnek meghatározó személyisége Belohorszky Ferenc, a Kossuth Gimnázium fiatal tanára, aki ittlétének második évében, 1931-ben, már országos érdeklődést kiváltó munkával: Bessenyei kisebb költeményeinek sajtó alá rendezésével és kiadásával hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy a Bessenyei-kutatás vidéken is lehetséges, hogy a szülőmegye irodalmárai is képesek részt venni ebben a munkában. A ma is Nyíregyházán élő, 83 éves Belohorszky Ferenc tekinthető tehát a megyei Bessenyei-kutatás doyenjének. Irodalmi és szerkesztői tevékenysége idején 15 tudományos igényű értekezést írt Bessenyeiről, 5 alkalommal tartott előadást a Filológiai Társaságban a tiszaberceli születésű bölcsészköltőről. 1932—44 között vezető tisztségeket töltött be a Bessenyei Körben: folyóiratot szerkesztett, részt vállalt a népfőiskola szervezésében, a zeneiskola létrejöttében, Bartók Béla nyíregyházi fellépésében, Bessenyei hamvainak Nyíregyházára hozatalában, és így tovább. Már 1934-ben, a Szabolcsi Szemle első számában j kijelölte azokat a témákat, amelyekben a Bessenyei- kutatásnak lépnie kellene. Az 1936-os Ressenyei-tanul- mányban a „legendás és tragikus sorsú magyar ébresz- . tő”, a „nemzetnevelő” Bessenyei portréját rajzolta meg. Ez idő tájban a Magyar Rádióban elhangzó előadása J pedig az „Emeld nemzetedet, ez legyen törvényed” Bessenyei-gondolat szellemében értékelte a filozófusíró munkásságát. S a Filológiai Társaságban tartott egyik előadásán hangzott el a mottóként idézett tétele : „Bessenyei számára az irodalom ... eszköz volt a magasabb közcél szolgálatában”. Belohorszky Ferenc, a Bessenyei-kutatás első, jelentős megyei alakja, 1987-től a Bessenyei Társaság tiszteletbeli tagja. ] Bánszki István l J Tiszabecsi lakóház. Csizmadia Attila metszete. RM
