Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
2 itelet-Magyaromóg 1988. július 11 I Fájdalommentes, olcsó, hatékony Szőnek, fonnak, faragnak Kazettát „visel” a szívbeteg A vére lett a bizonyíték Hová tűnt a ritkaság ? A korongozás fogásait Bély Agnes mutatja be az érdeklődőknek. Forradalmasíthatja a szívgyógyászatot az a komputeres EKG-készülék, amelyet lassan egy éve használnak a Jósa András megyei kórház I-es belgyógyászati osztályán. Az egész országban mindösz- sze három található a minden bizonnyal a jövő útját jelentő műszerből: kettő a fővárosban, egy Nyíregyházán szolgálja a szívbetegek gyógyítását. Dr. Szegedi János osztályvezető főorvos több szempontból is rendkívül fontosnak tartja az angol gyártmányú készülék „csatasorba állítását”. — A szív különböző megbetegedéseit, működési zavarait ma már világviszonylatban több modern berendezéssel vizsgálhatja az orvos. Ez a műszer roppant előnyös a betegnek, mert megkíméli a fájdalmas és költséges katéterezéstől. A műtéti körülmények közt végezhető szívkatéterezés legkevesebb hatezer forintba kerül. Ez, valamint a hagyományos EKG-vizsgálat nem mindig ad megnyugtató képet az orvosnak a beteg szív állapotáról. Elsősorban azért, mert a fekvő betegnél, nyugalmi állapot mellett próbáljuk kimutatni, miként reagál a szív a hétköznapi életben előforduló terhelésekre. Az új műszer éppen a hagyományos tevékenységek között tájékoztatja az orvost a szívműködés minden pillanatáról. A vizsgálatban egy magnó- kazettához hasonló kazettát rögzítenek elektródákkal a beteg felsőtestére. Huszonnégy órán keresztül rögzítik így a beteg szívműködését jelző EKG-t. Amint a kazettát leveszik, a komputer értékeli a kapott adatokat. Monitorra kivetíti és az orvos a 24 óra bármelyik percében észlelt jeleket újból és újból megnézheti a képernyőn. Ezzel tehát mérhetővé válnak a beteg szubjektív panaszai. Ugyanis gyakori eset, hogy a beteg különböző tüneteket említ, de a hagyományos EKG-felvétel az adott percben nem mutat rendellenességet. Az új műszer viszont a nap bármely percében előforduló pszichés vagy fizikai terhelésre jelentkező szívritmus-változásokat rögzíti. — A fájdalmas katéterezés kiiktatása és a pontosabb diagnózis mellett ezzel a berendezéssel azt is mérhetjük, hogy az adott gyógyszer mennyire hatásos. Ugyanis nagyon sokféle, zömében nyugati gyógyszert alkalmazunk a szívritmus-szabályozásra. Viszont, ha nem tudjuk, a sokból melyik lesz a betegnek a leghatásosabb, sokfélét kell „bespájzolni”. Ha viszont ismerjük a pontos diagnózist, akkor akár személyre szólóan lehet megrendelni a drága importgyógyszert. Lényegesen hatékonyabban használhatjuk fel a rendelkezésre álló gyógyszerkeretet. A komputer és a monitor 4,5 millió, a kazettaszerű recorder 500 ezer forintba került. A megyei tanács, a megyei kórház közösen adta rá a pénzt, mert felismerték a diagnózisban és a gyógyításban rejlő hallatlan előnyöket. S nemcsak Nyíregyházán alkalmazhatják az új eljárást, hanem a kisvárdai és a mátészalkai kardiológiai decentrumokban is. Mind- öss2fe egy-egy recorder szükséges, amely 24 órán át a betegen összegyűjti az adatokat. S utána csak ezt a kazettát kell beküldeni a megyei kórházba, hogy a komputer értékelje az EKG-t, Nem szükséges a beteget utaztatni, mégis megbízhatóan reh- delhet neki gyógyszert az orvos a modern adatgyűjtés nyomán. Dr. Szegedi János főorvos szerint rutineljárás lesz ez 5—10 éven belül. Világszerte ugyanis az a törekvés, hogy a drága kórházi kezelést a minimálisra csökkentsék és az ágyszám bővítése helyett a műszerezettséget javítsák. Ezzel ugyanis hatékonyabban gyógyíhatják a betegeket, mintha a kórházban eltöltött napok számát növelnék. Tóth Kornélia Ezelőtt néhány nappal — július 6-án — ütöttek sátrat a Nagykálló melletti Harangodon a második Kis-Tékatá- bor általános és középiskolás korú résztvevői. A tíz napig tartó táborozáson kilencven gyerek és tíz foglalkozásvezető sző, fon, farag, korongozik a táborban, amely az idén már vizesblokkal, szaunával, étkezővel várta a vendégeket. Képeink a tábor életéből adnak ízelítőt, (császár) A legtöbben a gyöngyfűzés iránt érdeklődnek. Ács Anita és Blanár Katalin a gyöngyfűzés „mesterfogásait” mutatja be a gyerekeknek. MIT KÉR AZ OLVASÓ? Piros csík a gerincen Minden közm-' elődési könyvtár maga dönti el, mi az, amit kölcsönözhetnek az olvasók, és mit lehet csak helyben használni (úgynevezett „zárolt anyag”, tehát amit csak kutatói engedély birtokában lehetne tanulmányozni, nincs ezekben a könyvtárakban) Az iménti döntésnél csakis egy szempontot mérlegelnek: mi szolgálja jobban a nagyobb közösség érdekeit. Lom ezek otthonra is A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban például kifogásolják a látogatók, hogy bár van videotéka — videofilmeket nem adnak kölcsön. A magyarázat: mindössze 120 videóiilmj ük van, s ezekből is csupán egy- egy példány. Évente 50 ezer forintot költhetnek ilyen természetű vásárlásra, s ez bizony nem sok. Videomagnóból is csak egy van, ezt a készüléket „húzgálják” egyik fiókkönyvtárból a másikba, mert rendszerint ott, esetleg iskolákban vetítik ezeket az ismeretterjesztő, kötelező olvasmányokat vagy népmeséket feldolgozó filmeket. Csupán az utóbbi néhány évben vált lehetővé, hogy kölcsönzésre szánt példányokat is vegyenek a hanglemezekből. A gyűjteménynek ez a része az olvasóteremben található, ott lehet kiválasztani azokat a lemezeket, amelyeket otthon szeretne meghallgatni a könyvtár tagja, A zenetárban található anyag viszont továbbra is csak helyben hallgatható, a nyelvleckékből nincs is kölcsönözhető példány. De hozott szalagra minden hanganyagot átmásolnak (térítés ellenében). A folyóiratok, hetilapok, könyvek cikkeit, illetve oldalait is át lehet másoltatni. Üjabban 36 féle heti-, havilap kölcsönözhető is, de csak azok a példányok, amelyek még nincsenek bekötve (általában egy év után kötik be az egyes számokat, összegyűjtve egy-egy évfolyamot). A bekötött évfolyamokat — éppen a többi olvasó érdekében — nem lehet hazavinni. A tárgyalóteremből Gazdag kézikönyvtár Ami a könyveket illeti: némi bizonytalanságot okoz, hogy mind a kölcsönözhető, mind a csak hegyben használható kötetek kint vannak az olvasótérben (szakterületenként csoportosítva, ami viszont nagyon praktikus). Pedig egyszerű az eligazodás: ráragasztott piros csík jelzi a könyvön, ha nem kölcsönözhető. Sajnos, a katalóguscédulák még nem tartalmazzák ezt a fontos tudnivalót — csak most kezdik rábélyegezni ezt az adatot is, de a hatalmas állomány miatt nyilván nem kevés időbe telik, amíg végeznek vele. " Minden könyvtár, amelyik ad magára, gazdag kézikönyvtárat alakít ki, azzal a szándékkal, hogy a legfontosabb szakmunkákat, tanulmányokat, enciklopédiákat, műveket, szótárakat, gyűjteményeket stb. helyben mindig megtalálhassa az olvasó. Persze vannak olyan könyvek is, amelyeket más meggondolásból nem lehet kölcsönözni : például mert igen terjedelmesek, vagy lapokból állnak, illetve ritka, értékes kiadványok. Gyékényfonást tanulnak a lányok a harangodi tó partján Ferenczi Piroskától. Ismeretlen tettes ellen indult meg a nyomozás 1987 november végén, aki megölte az 58 éves, rokkantnyugdíjas Kálmándi Miklós baktaló- rántházi lakost. Tanúként hallgattak meg egy tizenöt éves kis cigánylányt, aki néhány nappal a gyilkosság előtt seprűvel házalt, s utána több alkalommal is megfordult Kálmándi lakásán. A lány tagadta, hogy ismeri az áldozatot, hogy seprűt árult abban az időben. A szálak azonban hozzá vezettek, s egyre több terhelő bizonyíték gyűlt össze ellene. A gyümölcsboros üvegen, amellyel fejbe verték az áldozatot, a szakértők megtalálták B. Beáta ujjlenyomatát, egy véres férfiingen és munkáskabáton pedig a lány vércsoportjával egyező nyomokat azonosítottak. A tettes kiléte egyértelművé vált, amikor megállapították, hogy az ingen lévő vér limfocita- tulajdonsága roppant ritka: minden 10 millió ember közül csak hétnek a vérében mutatható ez kil B. Beáta dzsekijén ráadásul találtak egy hajszáltöredéket, amely Kálmándi Miklóstól származott. A baktalórántházi B. Beátát nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolták. A róla készült jellemzésből kiderült, hogy házasságon kívüli kapcsolatból született, kilencnapos korában állami gondozásba adták. Nevelőszülőkhöz került, de nyolcévesén visszaadták a gyermekotthonba, mert az osztálytársaival agresszíven viselkedett, és több alkalommal is lopott tőlük. Intézetből intézetbe vándorolt, majd beíratták Budakalászra szövőtanulónak, de innen egy hónap múlva hazaszökött az (édesanyjához. 1987 novemberében, valóban házalás közben ismerkedett meg az alkoholista Kál- mándival. A férfi az idő tájt jutott nagyobb összegű, 20 ezer forintnyi nyugdíjhoz, s ezzel fűnek-fának eldicsekedett. Amikor beállított hozzá B. Beáta a seprűkkel, pénzt adott neki, meg néhány tojást. A lány másnap is megjelent, előadta, hogy egyedül él és éhes, nincs egy fillérje sem. Kálmándi megsajnálta, adott neki 500 forintot és elküldte borért meg cigarettáért. Kár volt ilyen jószí- yűnek lenni, ugyanis B. Beáta ezután még kétszer járt nála. Másodszorra nem akart neki pénzt adni, ezért vendége felkapott egy üveget és az ágyon fekvő részeg férfit többször is fejbe ütötte vele. Kálmándi elkábult, ekkor fogott egy nagy konyhakést és kilencszer mellbe szúrta, valamint egyszer beledöfött a nyakába. Az erősen vérző férfi nyakára tett egy zoknit, majd betakarta, megmosta a kezét és elkezdett pénz után kutatni. 9750 forinttal távozott a lakásból. A fiatalkorú, teljesen beszámítható B. Beátát a megyei bíróság a terhelő bizonyítékok és a később tett beismerő .vallomása alapján 9 évi fiatalkorúak börtönére ítélte. Az ítélet nem jogerős, a fellebbezésről a Legfelsőbb (Bíróság dönt. B. A. — Az érték egyébként nem feltétlenül azonos a könyv árával, s ha elvész, akkor bizony ez előbbit kell megtérítenie aj olvasónak. Rendkívül keresett könyv volt például Makai Gusztávnak még az 50-és években kiadott, verselemzéseket tartalmazó kötete, amiből egyetlen példánya volt a könyvtárnak, s az, úgymond, „elveszett”. Ilyenkor nem marad más hátra, kölcsön kell kérni egy példányt, amit aztán oldalanként másoltatott le és köttetett be a könyvtár. Az ilyen és ehhez hasonló eseteket akarják — nem megelőzni, mert az szinte reménytelen, de legalább ritkítani azzal, hogy ennek a munkának a költségeit megtéríttetik a „feledékeny” olvasóval; így bizony megeshet, hogy az eredetileg 30 forintba kerülő könyvért több száz forintot is le kell szurkolni... Sajnos, az sem ritkaság, hogy megcsonkítják a könyvet, folyóiratot, magyarán: egyszerűen kitépik, kivágják bizonyos oldalait. (gűaczi) Pár hónapja hunyt el Óvári László festőművész, aki 1926- ban Nyíregyházán született, s Szabotcs-Szatmár megyében töltötte ifjúságát. A Képzőművészeti Főiskolán 1954-ben kapott diplomát. Mestere Főnyi Géza és Szőnyi István volt. A magyarországi neokubiz- mus egyik legmarkánsabb egyénisége volt Óvári László. A Képzőművészeti Kiadónál most megjelent kismonográfiában Losonczi Miklós művészet- történész azt írja: tájai. iÚté- rieurjet, murális munkái nem leírások, hanem emblémák. Nem megálmodott. hanem megszerkesztett festői világ. A kritika óvárinak már a pályakezdését is élénk figyelemmel kísérte. Első bemutatkozásán (Í956) falusi életképeit, munkaábrázolását emelték ki. Alkotásain kazalrakókat, répaszedőket, rizsaratókat, pusztát, kakast, fűzfákat mutatott be. Artner Tivadar így ir: „Elmélyedt embertanulmányok és a természet állandó figyelése: e kettő az alapja Óvári László a táj és az ember egységes megragadására törő festészetének, ebben gyökerezik kompozícióinak rendezett rendje”. Óvári László művészetének megértéséhez 17 színes és 25 fekete-fehér- reprodukció is segítséget ad. A kötet angol nyelvű összefoglalót és képjegyzéket is tartalmaz. (Képünkön: Tél című alkotása.)