Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. július 9. O „Az együtt éneklés felvidít bennünket11 Síigctelnok, rakodnak, takarítanak NIKA = GYŐZ Lányok az építkezésen A szolfélzs órától az országos elődöntőig Meglepő kép fogadja az embert, ha szétnéz Sza- boIcs-Szatmár megye több építkezésén. A férfiak mel­lett munkaruhába öltözött tizenéves lányok keverik a maltert, hordják a téglát: nyári termelési gyakorlaton vannak. Nagy múlttal rendelkezik hazánkban a „Ki mit tud?” vetélkedősorozat, amely le­hetőséget biztosít a fiatalok részére, hogy a nagy nyil­vánosság előtt is bemutat­hassák, bizonyíthassák tu­dásukat, tehetségüket, a művészetek iránti szerete- tüket. Az idén Szabolcs- Szatmár megyéből is sokan neveztek be annak remé­nyében, hogy a városi, a megyei és az országos se­lejtezőkön túljutva, ott le­hetnek a legjobbak között. Az akadályokat sikerrel vette eddig a nyíregyházi „Nika” kamarakórus, s így tagjai részt vehetnek au­gusztus 17-én azon az elő­döntőn, amelyet a televízió is közvetíteni fog. Fél éve alakították meg a kórust énekelni szerető fia­talok. A lányok a Vasvári Pál Gimnázium, illetve a Zrínyi Ilona Gimnázium ta­nulói, a fiúk a Görög Kato­likus Hittudományi Főiskola növendékei. — A szemináriumból ki­jártunk a zeneiskolába Hu- divók Mariannához szolfézst tanulni. A lányok is hozzá jártak, de mi nem is tud­tunk egymásról — eleveníti fel Kocsis Péter az ismeret­ség kezdetét és a megalaku­lás történetét. — Mariann minden évben a félév befe­jezéseként növendékeivel ka­rácsonyi foglalkozást tart, s ő vetette fel a közös éneklés gondolatát. Ez olyan jól si­került, elhatároztuk, hogy együtt maradunk. Szerepel­tünk több ünnepségen, ren­dezvényen, s többek között felléptünk Érpatakon és Debrecenben is. Mikor hal­lottunk a „Ki mit tud?”-ról, Nagy Zsolt barátommal be­neveztük a kórust, a többiek akkor még nem is tudtak ró­la, csak később mondtuk el. Ügy gondoltuk, hogy nem veszíthetünk semmit, nekünk már az is nagy élmény, ha közösen egy jót énekelhe­tünk. A felkészülés során so­kat segített nekünk Szabó Dénes és Tárcái Zoltán, s nekik is köszönhetjük, hogy ezt a szép eredményt elértük. Ügy érezzük, hogy májusban Pesten, az országos selejte­zőn sikerült eddig legjobban a szereplés. Egy kis problé­mánk is akadt, mert a zsűri belekötött a műsorunkba. A megengedett 6 perces prog­ramban 4 dalt akartunk el­énekelni, de a szakemberek csak egyet szerettek volna hallani. Mi ragaszkodtunk mind a négyhez, végül fs be­A Vásárhelyi Pál Vízügyi és Építőipari Szakközépisko­la valamennyi diákjának — a magasépítő ágazatra és a vízügyi szakra járóknak egy­aránt —, nyári gyakorlaton kell részt venniük. Az el­sősök és a másodikosok 3 hé­tig, a harmadikosok 4 hétig dolgoznak. A megyében kö­zel 50 munkahelyen találha­tók meg az „éviszesek”. Nyíregyházán a sportcsar­nok hatalmas építkezésén si­kerül végül megtalálnom a III. B. osztály lányait, s elő­ször arról beszélgetünk, mi­ért jelentkeztek a magasépí­tő szakra. — Olyasmit szeretnék csi­nálni, ami egyedi, ami az én fantáziám, elképzelésem sze­rint valósul meg — fogal­mazza meg gondolatait Vánczku Rózsa. — Nem tu­dok kibékülni a panelházak­kal. Az emberibb környezet kialakítását tartom nagyon fontosnak, ahol nincs elzár­kózás, bezárkózás, szoros kapcsolat van a szomszédok között. Ügy érzem, ennek ér­dekében kisebb házak kelle­nek, amelyeket azonban nem sablon módon terveznek. Szükség van nagy épületek­re is, de ezek intézmény jel­legűek legyenek, mint példá­ul a művelődési központ és a sportcsarnok. Szerintem ez a két épület a tervezők ál­ma, a „csúcs”, ez az a maxi­mum, amit egy építőművész megcsinálhat. Az első osztály befejezése után a Ságvári-lakótelepen dolgoztak, második után pe­dig már itt voltak a csarnok építésén, kőművesmunkákat végeztek. Most, hogy az épít­kezés a befejező szakaszához közeledik, szigetelnek és bur­kolnak, de ha kell, rakodnak -és takarítanak is. — Nikecell lapokkal szige­telünk, ez könnyű munka — magyarázza Écsi Emese. — Kétszer három méter nagy­ságú és 5 centiméter vastag­ságú táblákban van, amelye­ket méretre vágunk, s az előre beállított párnafák kö­zé speciális ragasztó és ce­ment keverékével. Míg a többi fiatal táboro­Egy közös fénykép __ Hetente kétszer próbálnak. Szívesen találkoznának több­ször is, de sok az elfoglalt­ság. A lányok ezenkívül más kór- is énekelnek, ta­nulnak magánéneket, szol­fézst, s még hangszeres órák­ra is járnak. — Bármennyire is fárad­tak vagyunk, örömmel jö­vünk a próbákra — mondja Kurunczi Anikó, aki az idén végzett a Vasvári Pál Gim­náziumban. — Az együtt- éneklés mindig felvidít és felfrissít bennünket, a zene iránti szeretetet netrf lehet megunni sohasem. Az elmúlt hónapok folyamán közösség­gé kovácsolódtunk, jól meg­értjük egymást. Sokat neve­tünk, vidámak vagyunk, na­gyokat beszélgetünk. Bár még kevés ideje van­nak együtt, de már rengeteg sok élmény fűzi őket össze. Nevetve említik a májusi se­lejtezőt, amikor Budapesten a Batthyány téren a szerep­lés után egyenruhában éne­keltek. Pillanatok alatt ki­sebb tömeg vette körbe az mutathattuk a teljes anya­got. A kamarakórus műsorában legtöbbször motetták, madri­gálok szerepelnek, de éne­kelnek többek között XIII. századi katalán dalokat, és XIX—XX. századi zeneszer­zőktől is. A kórus vezetője Hudivók Mariann, ő választ­ja ki és tanítja be a műve­ket. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy a darab a kó­rustagok egyéniségének és életkorának megfeleljen. Az augusztusi elődöntőre új mű­sort állítanak össze, mivel a Magyar Televízió ezt kérte tőlük. Sok olvasónk biztosan kí­váncsi nevük jelentésére. Először nem akarják elmon­dani, arra hivatkoznak, hogy az elődöntőn ezt úgyis meg­kérdezik a kórustól. — A „nika” szó a keleti egyház egyik fontos szava, jelentése azonos a „győz” igénkkel — magyarázza vé­gül Orosz Árpád. — Az óko­ri görög mitológiában a győ­zelem istennőjét is Niké-nek nevezték. Ugyanakkor szá­munkra ez a szó azt is je­lenti, hogy minden, ami igaz érték, ami jó, ami tartalmas, legyen az bár együttlét, be­szélgetés, közös éneklés, a mindennapi élet egy-egy győzelmét jelenti. Ezért érez­zük találónak és kifejezőnek az elnevezésünket. énekkart, majd tapssal jutal­mazták meg a hirtelen rög­tönzött hangversenyt. Szíve­sen emlékeznek vissza a jú­niusi „Szüli-buli”-ra. Erre a rendezvényre meghívták szü­leiket, nevelőiket, s mind­azokat, akik segítik és tá­mogatják a kórus működé­sét. Élménybeszámolót tartot­tak, bemutatták az énekkar történetét, addigi működését. Hosszan hallgatnám még történeteiket, de már így is sok időt elraboltam a próbá­jukból, pedig minden percre nagy szükségük van. Elvál­nak most egy rövid időre, hiszen a nyári vakáció ki­rándulásai, táborozásai rájuk is várnak. Augusztus elején találkoznak újra majd, hogy felkészüljenek a „Ki mit tud?” elődöntőjére. A „Nika” kórus — amelynek tagja még Gubacsi Barbara, Csi- nószki Mária, Brabik Zsu­zsanna, Brabik Tünde, Schmidt Emmi, Majoros Gabriella, Pólyák Imre, Sza­bados Viktor és Szentesi Csaba —, az elmúlt pár hó­nap alatt szép eredményeket ért el, s mindennek a titka pedig nagyon egyszerű: sze­retnek együtt énekelni. M. M. L. zik vagy strandra jár, ők a verejtékcseppe. et törölgetik homlokukról. Biztos sokat el­gondolkoztak már azon, va­jon miért kell nekik ezt csi­nálniuk, miért kell 4 hetet feláldozni a megérdemelt nyári pihenésből. — Alapvető dolog, hogy fo­galmunk legyen az építkezés menetéről, az ácsok, kőmű­vesek, asztalosok, lakatosok, bádogosok munkájáról — mondja Rózsa. — Bárhol fel­használhatjuk még a látot­takat, a tapasztalatokat, s ez a lányoknak, fiúknak egy­aránt fontos. Számunkra ter­mészetes, hogy itt vagyunk. Amikor jelentkeztünk ebbe az iskolába, tudtuk, hogy mit vállalunk, s eddig nem bántuk meg. Végsheő Ildikó folytatja to­vább a megkezdett gondola­tot: — A gyakorlaton elsősor­ban az év közben tanult el­méleti és gyakorlati ismere­tek elmélyítésére, munkafo­lyamatok minél jobb elsajá­títására van lehetőségünk. Itt közvetlen közelről egysé­ges rendszerben látjuk a ta­nultakat, megfigyelhetjük, illetve begyakorolhatjuk a különböző munkák egymás- raépülését. A felnőtt munká­sok kímélni akarnak ben­nünket. Oda-odaszólnak, hogy ne csináljuk, mert nehéz, vagy összekoszoljuk magun­kat, de hát mi épp azért jöt­tünk, hogy mindent lássunk és megtanuljunk. Már két hete vagyunk itt, de egy-két felnőtt még mindig furcsán néz ránk, nem érti, mit ke­res egy lány az építkezésen... Reggel fél 8-kor kezdik a munkát, s hétszer 45 percet dolgoznak, ami egy tanítási napnak felel meg. Az előírá­sok rájuk is vonatkoznak, ezért mindig viselik a védőy sapkát, bár — mint mond­ják —, nem a legkényelme­sebb ruhadarab. Még kis el­sősökként szemtanúi lehettek az épület alapozásának, s akkor még el sem tudták képzelni, mi lesz majd belő­le. Most pedig napról napra látják a fejlődést, az előre­haladást, s jó érzés tudniuk, hogy ennek a hatalmas be­ruházásnak ők is alkotó ré­szesei. A középiskola befeje­zése után a műszaki egyete­men vagy főiskolán szeret­nének továbbtanulni, s talán az álom, az épületek terve­zése nemsokára valóság lesz. M. Magyar László Továbbra is őrzi első helyét Vincze Lilla és Kiki. két hó­napja élvezi bizalmatokat a V’ Moto-Rock, a Dolly Roll, és a Neoton. Az új lemezesek — R-GO, EDDA, HBB — egyelőre nem tudnak beleszólni az élenállók vetélkedésébe. A külföldi daloknál — ahogy azt már megszokhattuk — a Pet Shop Boys Szív című száma áll az élen. Érdekesség, hogy itt ezen a héten három új szám került fel a listára. HAZAIAK 1. Vincze Lilla—Kiki: S. EDDA: Fohász (8) Julis (1) 6. R-GO: Rosszlány (6) 2. V’ Moto-Rock: 7. Bikini: Adj helyet.-.. (—) Tüzvaráz.sló (2) 8. HBB: 3. Neoton: Latin szerenád (4) Másik Magyarország (7) 4. Dolly Roll: 9. Fan-Fan: Távol tőlem (10) Végleg a szívügyem... (3) 10. Bikini: Fagyi (5) KÜLFÖLDIEK 1. Pet Shop Boys: Szív (1) 7. Michael Jackson: 2. Black: Csodálatos élet (2) Szennyes Diana (3) 3. London Boys: Rekviem (4) 8. Pet Shop Boys: Mindig 4. Rick Astley: ez jár az eszemben (6) örökké ölellek (5) 9. France Gall: 5. Fairground Attraction: Ella, Ella I’a (—) Perfect (—) 10. Michael Jackson: Nem 6. George Michael: Hit (10) tudlak nem szeretni (—) 15Ó Ft-os könyvutalványt nyertek: Papp Zsuzsa Nyírká­rász, Vékony Agnes Káilósemjén, Gergely Csaba Nyíregyhá­za. A nyereményeteket postán küldjük el. Továbbra Is várjuk tippjeiteket — három-három hazai, il­letve külföldi dalra — amelyet július 16-ig adjatok postára lapunk címére: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. S—5. 4401. A le­velezőlapra írjátok rá: KM-Slágeriista. A „Ki mit tud?” országos selejtezőjén tovább­jutott a Nyírség táncegyüttes és a tagjaiból ala­kult Cimborák néptánetrió is. Az együttes au­gusztus 3-án szerepel a televízió által közvetített elődöntőben, a triót pedig — amelynek tagja To- kárszki Gyula, Nagy Árpád és Antal István —, augusztus 10-én láthatja a közönség. A közép­döntőt szeptember 3-án és 10-én, a döntőt szep­tember 17-én rendezik meg Budapesten: " KM Slágerlista

Next

/
Thumbnails
Contents