Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. július 9. Nyúlszőr és gyapjú alapanyagú divatos női és férfikalapokat készítenek a Rota- filc Tomp és Kalapgyár nyír- madai üzemében. Felvételünk a kalapok egyik befejező műveletéről, a díszvarrásról készült. (Elek Emil felvétele) TEMPÓS ELBOCSÁTÁS „Ez munkahely, nem óvoda...” Két hete négyen megtagadták a munkát a Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél. Egyszerűen nem mentek be dolgozni, cserbenhagyták a kollektívát. J . os a fegyelmi, az elbocsátás, gondolhatnánk, amikor legjobban sújtja megyénket a foglalkoztatás nehézsége... A dolgozó szemszögéből vizsgálva a -munkamegtagadást, máir közel sem egyértelmű a helyzet. A szombati, termeléskiesést pótló munkanapra jelentették be hiányzásukat. „Kénytelen voltam elrendelni..." — Nézze, ez nem óvodia, ez munkahely — jelenti ki tárgyilagosan Kohuth István, elnök. — Mivel a szerződések alapján lemaradásaink yoilták, a Piértnek pedig el kellett küldeni a termékeiket, kénytelen voltam júniusban három szombatra elrendelni a munkát, összehívtam a sajtoló és a tálca - üzem dolgozóit és közöltem velük, hogy a szövetkezet érdeke úgy kívánja, valamennyien bejöjjenek szom- baton. Aiki neon veszi fel a mu'nká't, az hétfőn mehet a m u nlkaikö ny v é ért. A műszakvezetőik szerdán kapták meg az erről szóló le- velet, csütörtökön és pénteken szólítak beosztottjaiknak. Ketten a pénteki, rögtönzött munkásgyűlésen szóltak, hogy nem tudnak szombaton dolgozni. — Én 15 éve dolgozom a szövetkezetnél — kiabálja túl a holland gép zaját Laczkovszki Tiborné —, de egy szombátról családi gondok miatt maradtam távol. Férjem beteg volt, a gyerekre kellett vigyázni. Hétfőn bementem az elnökhöz, ezt elmondtam, ő közölte, hogy még egyszer ilyen ne forduljon elő. Visszamentem dolgozni a géphez. Egy hét múlva hallottam, hogy emiatt fegyelmi elé állítanak. Bár a fizetésem, amit kézhez kapok, csak 3650 forint, mégis szeretnék maradni. szont feleségem gyes-en van, megbeszéltem vele a szombati munkát, mivel nem tudta vállalni a helyettesítést, én kézbesítettem a napilapokat. — Amikor lakásépítési támogatás, kedvezményes fuvaroztató«, ügyes-bajos dolgok elintézése kell, akkor hozzám fordulnak és ezek nagy részét sikerül elintézni — sorolja az elnök. — Amikor a szövetkezet eredményessége, a késztermékek időbeni szállítása forog kockán, akkor reméltem, hogy a szövetkezet érdeke előbbre való, mint az egyéné. LiacZkovszkinénak megértettem, hogy családi gondja volt, de Töröknek dönteni kell, melyik fontosabb: a főállása vagy a mellékállása? Szabó Izabellának engedélyeztük a továbbtanulását, ő arra hivatkozott, hagy édesanyja MÁV-doLgozó, azon a szombaton dolgozott, neki kellett bevásárolni és a kitshúgára vigyázni. Amikor lemaradásunk van és ezt be kell pótolni ilyen indokát nem fogadok el. fizetésem hatezer forint, de ebben benne van a műszak utáni százalék, emellett szerelem, beállítom a gépekét és szombatonként ugyanúgy bent vagyok. — Bár azt ígértem — magyarázza végül az elnök —, hogy alki szombaton nem jön be, az veheti a munkakönyvét, mégis mérlegelnem kell. Nem vehetem egy kalap alá azt, aiki 15 éve itt dolgozik tagként és azt, akit egy éve alkalmazottként vettünk fel. Mind a négyük ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztem. Jogászunk meghallgatja őket, de valószínű, hogy a két tag, Török és Lac zkoys zk in é marad, viszont a két alkalmazottnak, (N-ttiié és Sz.) felmondunk. Aiki meim tud azonosulni a szövetkezet érdekeivel, arra nincs szükségünk. Amennyire helyeselni lehet a kollektíva érdekének védelmét, annyira kívámatos és indokolt, hogy megteremt- Sék a fettételeiket a kiegyensúlyozott termeléshez, amivel csökkenteni lehat a túlóra elrendelés gyakoriságát. Mert a jó munkaszervezés is legaláíbb annyira vád Lala - ti, szövetkezeti érdek, mint a fegyelem megtartása! Máthé Csaba Fedezni a valós költségeket Napirenden a napidíj NAPIDÍJ: a kiküldetésben levő dolgozó élelmezési költségeire fix ősz- szegben meghatározott, béren felüli juttatás. (Szakszervezeti kislexikon) A parlament nyári ülésszakán a pénzügyminiszter expozéjában utalt rá, hogy a napidíjak javadalmazását vállalati hatáskörbe utalja át a kormányzat. Csak emlékeztetőül: az országjáró osztályvezetők 37, a beosztott dolgozók 31 forintos kiküldetési díja harminchét éve nem változott. Ezzel kapcsolatban a 'vasútnál, és két vállalatnál a következő három kérdésre vártunk választ: 1. ön szerint 1951 óta miért nem változott a napidíj összege? 2. Hány forintot tartana reálisnak ma? 3. Mit tenne ön, ha arról kellene döntenie, hogy a munkahelyén a későbbiekben miij en formában vezessék ezt be? Budai Gábor, a Kartográfiai Vállalat nyíregyházi ki- rendeltségének osztályvezetője: 1. Szerintem azért, mert eddig mindenki csak a központi keretből látta megoldhatónak ezt a kérdést. A merev gazdasági irányítás nehezen képzelte el, hogy erről a vállalatok saját hatáskörükben döntsenek. Pedig ezek a költségek a vállalat költségeit befolyásolták leginkább. 2. A reális érték úgy nyolcvan és száz forint között lenne. Nyolcvanat adnék egy napra, és százat, ha kint is alszik az illető. Ezt egyébként a vállalat minden dolgozójára egységesíteném. 3. Maximálnám a napidíjak nagyságát, de ezen belül a nyereségtől tenném függővé azt. Az elszámolás rend- szerén nem könnyítenék, mert itt már komoly összegekről van szó, és ezeknek kell, hogy legyen pénzügyi dokumentációja. Fokozottat)-1 ban odafigyelnék ezután arra, hogy egy munkát szüksé- ges-e például tíz napig csinálni, vagy elvégezhető lenne akár öt nap alatt is. Én sokkal nagyobb önállóságot, szabad kezet adnék a vállalatoknak, hiszen végül is az ő pénzükre menne a dolog. Szalai Andrásné, a MÁV megbízott számviteli osztály- vezetője : 1. Szerintem a dolgozók nem követelték eddig eléggé ennek felülvizsgálatát. Mivel ez „csak" egyéb költség és nem bér, nem vették ezt komolyan. 2. Minimum 150 és 200 forint között. Ha valaki megnézi az éttermi árakat, akkor nem csodálkozik ezen. Ebből is alig futja reggelire, ebédre, vacsorára. 3. Ésszerűbben, takarékosabban kell felhasználni majd az ellátmánykeret összegét. Meg kell vizsgálni jobban, hogy valóban indokolt-e kiküldetésbe menni a dolgozóknak. Egyébként a konkrét napidíj összege mellett az szól, hogy ebből mindenki úgy gazdálkodik, ahogy tud. Az esetleges éttermi számlák visszaélésre adnának lehetőséget. Németh János, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat munkaügyi osztályvezetője: 1. Ez a pénz régen jelentős összegnek számított, akkor érthető volt, hogy egy ideig nem nyúltak hozzá. Az áremelésekkel később viszont nem tudom miért, nem tartott lépést... 2. Mindenképpen ennek többszöröse, úgy 100 és 120 forint között. 3. A mai összeget fokozatosan emelném fel az előbb javasoltig, mint érzékelhető költségtényezőt szabályoznám, hogy ne lehessen visz- szaélni vele. Véleményem szerint azonban az lenne a legjobb, ha a javasolt összeget a munkaköri alapfizetésekbe beépítenénk. így egy csomó felesleges nyilvántartástól megszabadulhatnánk. Ügy gondolom, hogy a rendelkezésünkre álló pénzösz- szegeket szétaprózzuk, pedig sokkal komplexebben kellene kezelni azt. Három szakember mondta el véleményét. Ki így, ki úgy csinálná. Talán rövidesen megtudhatjuk, hogy melyikük javaslata volt életképe- sebb. Abban azonban valamennyien megegyeztek, hogy a napidíj mai összege nem egy napra, reggelire is kevés. Száraz Attila Ha jobbak lennének a feltételek... Helyik az előbbre való érdek? Az üzem másik részén Török Sándor állítja be a gépét, mikor észrevesz, már sejti, hogy miről fogunk beszélget™, kikapcsolja a masinát. — öt éve szombatonként másodállásban újságot hordok ki Nyírpazonyba — mondj,a a távolmaradás okát. — Ha délutános műszakra kellett szombaton bejönni, akikor nem volt gond, kivittem az újságot és kettőre bejöttem dolgozni. Most viA szombati műszakot túlóraként számolják el a szövetkezetnél. Az asszonyok .többségének 17—22 forint az áriabére, a szombati nyolc óráért 130—170 formit pluszt vihetnek haza. Erre még jöhet a norma túlteljesítésért járó összeg, die ahogy az ott dolgozók mondták, veterán gépeken csak ritkán lehet száz százalékon felül teljesíteni. Legtöbbjük a szombati munkát úgy oldja meg, hogy péntek éiszakia megy be az üzembe, és így a hétvégéje szabad. Karip László művezető a történitek helyett inkább a lemaradások okait soroljá: anyaghiány, a gépek többszöri javítása. Ehhez ion a szerződés bármilyenáron való teljesítése a Piértnék. — Sajnos, a fizetések alacsonyak, az egyszeri jutalom év közben 500—1200 forint — teszi hozzá. A Tempó szövetkezet többi ágazata mind önelszámoló, a bérek is sokkal, magasabbak, nem úgy mint itt, ahol a gépkezelőik 3—4 ezer forint között vihetnek haza. Pedig nem titok, hogy a szövetkezet nyereségének majdnem a felét mi adjuk. Az én Megdöbbentő tanúvallomások A kétarcú apa? Az előre kitervelt emberöléssel vádolt ifjabb Nagy Gábor büntetőügye pénteken a tanúk meghallgatásával folytatódott Nyíregyházán. F. Zoltán kőművestanuló és mestere, B. Miklós a kérdéses napon, október 19-én reggel fél nyolc és nyolc között munka közben — a tett színhelyének közelében tataroztak egy házat — lövésre, majd jajkiál- tásra lett figyelmes. A SZOMSZÉDOK ÉSZREVETTÉK Átnéztek a szomszédos nyaraló udvarára, s látták Nagy Gábort, amint egy kockás ingbe csavart puskával jön ki a házból. A fiú leguggolt egy farakás tövébe, rágyújtott, többször a nyaraló felé nézett, aztán beült egy vajszínű Ladába és elhajtott. A felállványozott ház előtt lassított, hátranézett, figyelt a hétvégi ház irányába, aztán távozott. A kőművesek először egy arra haladó kerékpárost kértek meg, hogy értesítse a rendőrséget, mert valami gyánús történt, de később B. Miklós maga telefonált az orvosi rendelőből a rendőröknek. F. Zoltán, míg mestere odavolt telefonálni, észrevette, hogy a fiú visszatért és a kocsiból megint a ház felé figyel. Amikor a rendőrök megérkeztek, a mester is bement velük és megpillantotta a mellbelőtt férfit. — Amikor megismertem 1976- ban Zsuzsikát — kezdte vallomását Sz. Károlyné, az anya munkatársa — már többször láttam rajta ütésnyomokat, volt olyan, hogy szemüveget tett fel, ne lássuk a sérüléseit. Eleinte nem panaszkodott, vagy három éve hallottam először tőle. hogy rosszul élnek a férjével. Ha valaki elment hozzájuk, semmit nem vett ebből észre, én is csak egyszer lepődtem meg, amikor náluk voltam, milyen riadalmat okozott az apa hirtelen hazatérte. Nagy- nét és a gyerekeket rendszeresen verte, puszta kézzel, vagy ami a kezébe akadt — kutyalánccal, gumicsővel. Zsuzsika keze elnyomorodott, a szomszédjuk mondta, hogy a gázkulcs- csal verte szét a férje. A tízévi házasság alatt teljesen tönkrement, válni is szeretett volna, csak elmondása szerint a férjével nem lehetett leülni és megbeszélni a dolgot. A férje nőkapcsolatára is panaszkodott. SZEMBESÍTÉS — Gábor? Amennyire ismerem, rendes gyerek. Mindent megkaptak, külföldre jártak, lovat tartottak, az apjuk sífelszerelést vett nekik, motorjuk is volt. Ritkán találkoztam a gyerekekkel, de hallottam, hogyha valamilyen feladatot nem végeztek el. a férfi megverte őket. Gáborról tudom, hogy egyszer megszökött az apa kocsijával és vadászfegyverével, vagy három nap után fogták el a Balatonnál. Amikor másodszor is megszökött, állítólag azért ment el, mert félt, mit fog kapni, ha az apja megtudja, hogy megbukott. A tanú és a vádlott szembesítésekor Nagy Gábor beismerte, hogy időnként rászolgált a verésre. Azzal kapcsolatban azonban, hogy mennyi mindent kaptak az apjuktól, úgy nyilatkozott, hogy ezek a tárgyak csak látszólag voltak az övék, csak az apa engedélyével használhattak mindent és csak akkor, amikor ő akarta. ,.Kizsákmányolt minket ...” D-né, aki szintén az anya munkatársa volt. csak pletykák alapján értesült a Nagy család pokoli életéről. Dr. Nagy Gábort szerinte szerették és tisztelték a faluban, népszerű volt, mig a nagyhalászi téesz elnökeként dolgozott. „BESZÉL" A LÁTLELET A körzeti orvos elhozta a tárgyalásra Nagyné kartonját, melyből kiderült, hogy háromszor kellett orvoshoz fordulnia zúzó- dásos sérülések, s egyszer törés miatt. Idegi panaszokkal is többször járt a rendelőben. Az egyik seb különösen felkeltette az orvos érdeklődését: férfitenyérnyi nagyságú „skalpolással” a fején ment el hozzá egy éjszaka — azt állította, hogy a fürdőszobában elesett. Nagyné most bevallotta, hogy -félt a férjétől, azért nem mondta meg az igazat. Az elhangzott tanúvallomások után a bíróság családtagokat hallgatott meg, akik Nagyék in- timebb problémáit is ismerték — emiatt a bíróság zárt tárgyalást rendelt el. Az újabb tanúkat szerdán, nyílt tárgyaláson hallgatják ki. B. A. Megkérdeztük: Mikor ion a díjbeszedő? Molnár Ferenc, Napkor, Táncsics utca 6/a. alatti olvasónk kérdezte: miért nem közli előre a TITÁSZ, hogy mikor jön a díjbeszedő? Legutóbb ugyanis délután kopogtatott náluk az áramleolvasó, viszont akkor sem ő, sem a felesége nem tartózkodtak otthon — dolgoztak. Inkább szabadságot venne ki arra a napra olvasónk, nehogy kikapcsolják az áramot. Papp Gábort, a TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóját kérdeztük: több más szolgáltató céghez hasonlóan miért nem közölheti a TITÁSZ előre az áramszámlás érkezését? — Azért, mert az általunk megjelölt időpontban sem lenne otthon mindenki. A megyében 150 ezer fogyasztótól ÍO—15 díjbeszedő gyűjti az áramszámla díját. Ha valakit nem talál otthon, hagy egy értesítést és annak felmutatásával egész héten reggeltől estig és szombaton is be lehet fizetni a TITÁSZ központjában a díjat. De nyithat OTP átutalási számlát is az ügyfél, akkor soha nem háborgatjuk. Megkérheti a szomszédot is, sőt, ha ő maga leolvassa az órát és levelezőlapon közli velünk, úgy is elfogadjuk. A pénzbeszedőink igyekeznek mindig azonos időben felkeresni az ügyfeleket. Mielőtt kikapcsolnánk az áramot, ajánlott levélben szólítjuk fel a fogyasztót, hogy nyolc napon belül rendezze tartozását. Nyírkémiaközreműködéssel Dreher sör a választékban Dreher söröket hoznak Szabolcs-Szatmár megyébe. Együttműködésük bővítéséről állapodott meg a napokban a Nyírkémia Vállalat és a Kőbányai Sörgyár. Ennek jegyében a Nyírkémia Vállalat júliustól a Korona, a'Bu- dapest, a Tuborg és a Jubileum sörök mellett Dreher Export, Dreher Pils, Mester és Kőbányai világos sört is értékesít. Ez utóbbi enyhén pasztőrözött, a szavatossági ideje 20 nap. A sörgyártól Kőbányai Extra diabetikus sört is kapnak, mely 90 napig tartható el. A Dreher Export és Pits sörök díszcsomagolásban is érkeznek. Egyben hat üveg sör lesz, ajándékozásra is kiválóan alkalmas. Tóth Gábor, a Nyírkémia Vállalat kereskedelmi vezetője elmondta, hogy a Dreher Export sör a hagyományok megőrzésével, az új követelményekhez igazodva készül. Mindezek után azért senki se gondolja, hogy a lassan már országosan ismert üdítőital-gyártó Nyírkémia a szeszesital-forgalmazásra akar átállni, hiszen az az évi árbevételének kevesebb, mint 10 százalékát teszi ki. A söröket csupán áruválasztékának bővítéséért értékesíti. A kőbányaiakkal való kapcsolatai révén a Nyírkémia üdítő italai a sörgyár kereskedelmi láncán az ország más térségeibe is eljutnak. Az említett világos sörökből a közeljövőben naponta csupán egy kamionszállítmány érkezik, ezért korlátlan mennyiségre, ellátásra nem számíthatunk. (csgy)