Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-07 / 161. szám
1988. július 7. Kelet-Magyarország 3 Szanálás, felszámolás A népgazdaság kontójára ? ÉVTIZEDEK ÖTA KÖZTUDOTT, hogy a hazai vállalatok jelentős része kis ha- hatéjkonysággail, vagy éppen veszteségesen működik. Mivel a radikális orvoslás módszerét — a struktúráinak a gazdaságosság jegyében való módosításéit — nem alkalmaztuk, a gazdaságtalan és a veszteséges termelés fenntartása folyamatosan duzzasztotta a költségvetésből adott támogatások összegét. A gyenge vállalatok pénzügyi összeomlásának megakadályozására a költségvetésből a nyolcvanas évtized derekán már a hazai össztermék 20 százalékát kellett fordítani, avagy más összehasonlítást alkalmazva, a népgazdaság egy évi összes felhalmozását költöttük erre a célra. Ám miközben a gyenge vállalatok támogatására fordított összegek évről évre emlkedtek, mindig akadtak úgynevezett nehéz pénzügyi helyzetben lévő gazdálkodók, amelyek további gyámolításra, pénzügyeik rendezésére, talpraállításra szorultak. A veszteségek, alapihiányok rendezése a közelmúltig államigazgatási beavatkozással, lényegében a népgazdaság kontójára történt. 1986-ban készültek el azok a jogszábáilyok, amelyeket a köznyelv csődtörvénynek nevezett el s amelyek intézményesítették és szabályozták a tartós fizetésképtelenség miatti eljárások menetét. A vállalati pénzügyi válságok újfajta kezelési módját lényegében másfél esztendeje alkalmazza a hazai joggyakorlat, felszámolás esetében a Fővárosi Bíróság, szanálás esetében a szanáló szervezet. A felszámolási, szanálási gazdasági joggyakorlat elmúlt másfél évében mintegy ötven felszámolási és tíz szanálási eljárás indult. (A számszerű adat Lazasága abból adódik, hogy az eljárások kezdetén még nincs dön-; tés arról, hogy megegyezéssel, felszámolással, vagy szanálással zárul a válság.) SOK EZ, VAGY KEVÉS? Kezdjük azzal a kiegészítéssel, hogy a gyengén gazdálkodó téesz-ek ügyeinek rendezése továbbra is a megyei tanácsok dolga, hatásköre, a mezőgazdaságból csak az állami gazdaságokra terjed ki a csődtörvény hatálya. Továbbá: mind a felszámolás, mind a szanálás indítóoka a tartós fizetésképtelenség, csődeljárás azonban tényleges csőd nélkül is lehetséges. S éppen ezek, a csőd nélküli önfelszámolások alkották a felszámolások zömét. Az önfel- számolásokra kizárólag kisszervezeteknél került sor, többnyire megszűnés, tőkekivonás és csak ritkán fizetésképtelenség miatt. Kivonva a kivon andókat, a másfél esztendő felszámolási, szanálási ügyeinek száma jóval kevesebb — a befejezett és folyamatban lévő eljárások együttese mintegy 20 — és azokat a véleményeket támasztja alá, amelyek szerint csak a különösképpen kirívó esetek — példának okáért a VÁÉV, a DUTÉP, a Ganz-Mávag, a Péti Nitrogénművek, a . Tatabányai Szénibányák, a Mecseki Szénbányák — kerültek a felszámolás és a szanálás alá. Mégpedig , a válságkezelési eljárások kidolgozásának az volt a célja, hogy a frissen, az újonnan keletkező pénzügyi gondokat orvosolja, eízel szemben eddig szinte kizárólag azokkal a nagyvállalatokkal keli lett foglalkozni, amelyek gazdálkodása régóta folyamatosan betegeskedett. A FELSZÁMOLÁSOK, SZANÁLÁSOK eddigi tapasztalatai vegyesek. A jogszabályok előkészítésének, kidolgozásának szakaszában sok szó esett arról, hogy a gyenge és életképtelen vállalatok megszűnése, szanálása tökét szabadít fel, amely másutt hasznosítható. Eleddig csak az bizonyosodott be, hogy ez a gazdasági folyamat, a felszámolás és a szanálás is pénzbe kerül. A felszámolási, szanálási eljárásokkal összefüggő állóeszköz-értékesítések nem bizonyulnak különösképpen sikeresnek az ilyen, jellegű fizetőképes kereslet sem számottevő. A CSŐDTÖRVÉNY a költségvetés ezzel kapcsolatos többletkiadásait minimalizálni igyekszik, ezért az állami költségvetés csak szűkre szabott szanálási alapot tartalmaz. A potenciális költségviselők tehát a tartósan fizetésképtelen vállalat szállítói, hitelezői lehetnek. Az eljárások kezdeti szakaszában a partnervállalatok csak elvétve tettek fizetési engedményeket, voltak hajlandók anyagiakat áldozni az adós vállalat érdekében. A tartósan fizetésképtelen vállalatok első számú hitelezői a kereskedelmi bankok. Velük szemben az az eljárás, hogy üzleti alapon és szelektív módon hitelezzenek s kezdeményezzék a tartósan fizetésképtelen vállalatok felszámolását. Ilyesmire csak a VÁÉV esetében került sor. Bármilyen furcsa, a kereskedelmi bankóik magatartását üzleti szempontok motiválják: miért kezdeményeznék a csődeljárást, amelynek során követeléseiknek csak egy részéhez juthatnak hozzá, a többit vesztes< gként kellene leírni. Má: részt: milyen alapon várható el, hogy olyan adósságokat engedjenek el, amelyek akkor keletkeztek, amikor a kereskedelmi bankoknak híre-hamva sem volt. A csődtörvény elmúlt másfél év alatti alkalmazása közgazdasági, pénzügyi tekintetben parányi léptekkel szolgálta a haladást. Az alkalmazás legjelentősebb hatása: áz alacsony hatékonysággal működő vállalatok és vezetőik számára kétségtelenné tette, hogy az úgynevezett nehéz pénzügyi helyzetek államigazgatási beavatkozásokkal történő rendezésének lehetősége megszűnt, a gazdálkodás stabilitásának hiánya, a fizetőképesség megrendülése szanáláshoz, végső esetben felszámoláshoz vezet. (g. i.) Tejföl Nyíregyházáról. Naponta 50—60 ezer poharas tejfölt készítenek a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi gyárában, (cs) KORÁNYI: Félkész, átriumos Száztizenöt lakást épít a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat — saját beruházásban — Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utcán. Az azokhoz tartozó közműveknek is ez a vállalat lesz a kivitelezője. Az épületek terveit a Csongrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette. A házak között lesz földszintes — átriumos, földszint, plusz tetőtérbeépítéses, továbbá földszint plusz emeletes. Az épületekben 3—5 szobás, 113—157 négyzetméteres lakásokat alakítanak ki, valamennyihez garázst is. A KEMÉV a területelőkészítéshez még az idén hozzálát, a lakásokat pedig folyamatosan építi, illetve adja át. A legelsőt várhatóan a jövő év végén értékesíti. A tulajdonosok a leendő otthonukat félkész állapotban vehetik birtokukba. A főrangú kérdés MŰVELŐDÉS A MUNKAHELYEN (I.) Megyénk egyik kis üzemének 323 dolgozója van. Ebben az üzemben tavaly 600-an vettek részt valamilyen tanfolyamon, továbbképzésen, iskolai oktatásban. Hogy ez hogyan lehetséges? Ügy, hogy a 600 — átlagszám: ha az egyik embernek nem volt semmilyen továbbképzési alkalma, akkor a másik két-három tanfolyamot is elvégzett. És még egy feltűnő számadat ugyaninnen: kultúrára, szabadidős foglalkozásra egymillió forint körül költenek. A Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységében arról győződhettünk meg, itt a vállalati vezetőségnek nem csak a munka elvégzése, elvégeztetése a fontos, hanem főrangú kérdés az is, milyen a dolgozók szellemi kapacitása. És minden lehetőt megtesznek azért, hogy a tanulást, művelődést ösztönözzék és támogassák. Mindenütt kapós Több mint százféle speciális terméket állítanak elő, a gyárban úgynevezettt folyékony energiahordozók fel- használásával. Jelzi a termelés nagyságát, hogy az éves bruttó termelési értékük meghaladja az egymilliárd forintot. Világhírű a vazelingyártásuk, ezt olyan minőségben tudják előállítani, amivel a világ minden piacán kapósak, ott vannak a Közel-Keleten, Indiában, Indonéziában. Van BNV-díjas termékük is. Előállítanak mikroparafin készítményeket, dolgoznak aiz Ikarusnak, a baromfiiparnak kacsakopasztóviaszt gyártanak, de szállítanak a papíripar, a gumiipar számára is. Ilyen sokszínű termelés rengeteg új ismeretet igényel. Az egyik üzemrészben például 120—130 féle technológia teljes tudására van szükség, illetve arra a képességre, hogy akár naponta váltani kell. Ilyen feltételek, munka- körülmények mellett mozgékony elméjű, a gyors átállásra könnyen kapható dolgozókra van szükség. Páka Imre főmérnök úgy ítéli meg: a közép- és felsőfokú végzettségű vegyészek hozzáállása szakmai műveltsége ma már elfogadható. Nem kis gondja viszont a vállalat vezetőinek az általános műveltség fejlesztése dolgában megmozgatni az embereket. A szakma magas presztízse —Eljutottunk odáig — fogalmazza meg a gondokat a főmérnök —, amikor minden az ellen dolgozik, hogy ami nem kézzel foghatóan hasznos, arra nincs idő. SzerenKelendö a nyírbogdányi vazelin 4 z egyik ismerősöm a minap titokban elárulta, hogy szívesebben olvas az öngyilkos cethalakról vagy az afrikai sáskajárásról, mint honi tehenészetünk nyilvánvaló eredményeiről. Teszek még egy utolsó kísérletet, hogy meggyőzzem helytelen magatartásáról, bár jól tudom, meddő vállalkozás az egész. Egyik tehenészetünkben külföldi delegációt vártak. A minél kedvezőbb benyomások keltése érdekében kijelöltek egy fő-fő felelőst. A fő-fő felelős körbejárta a tehenészetet, és megállapította, hogy seregnyi hibát követtek el a legutóbbi átalakítás során, olyannyira, hogy a helyzet valóságos kínszenvedés volt jószágnak- gondozónak egyaránt. Mit volt mit tenni, ismét gyökeresen át kellett alakítani a tehenészetet. A fő-fő felelős megszemlélte az új tehenészetet, és általában meg volt elégedve, csak az ütött-kopott, piszkos boxok nem nyerték el a tetszését. Azonnal kiadta az utasítást, hogy fessék égszínkékre a boxokat, ami különben a szemre is rendkívül előnyös hatással van. JORDAN POPOV: Idegnyugtató A teheneket kiterelték az istállóból, és a gondozók nekiláttak a mázolásnak. Estére már olyan kéken csillogtak a boxok, mint az Adriai-tenger. A tehenek a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, reggel azonban mindegyikük elfoglalhatta az eredeti helyét. Igaz, kissé sebtében történt a bekvár- télyozás, mivel még nem száradt meg a festék, és néhány marhának festé- kes lett a lapockája, a szügye és a homloka. Új, eddig ismeretlen fajta kérődzőit tehát az istállóban: a barna-kék foltos szarvasmarha. A fő-fő felelős majd megpukkadt mérgében. Ezerféle megtorlást helyezett kilátásba a gondozóknak, és tüstént kicseréltette a tehénállományt. Ellenkező esetben valamennyi jószágot acetonba mártott pamutronggyal kellett volna órák hosszat csutakolni. Estefelé meg is érkeztek az új marhák, és szép sorban elhelyezték őket. A gondozókból azonban már annyi erőt kiszívott az előkészítő munka, hogy alig tudtak talpon maradni, és úgy kóvályogtak, mintha cecelégy csípte volna meg őket. Mindez arra késztette a fő-fő felelőst, hogy őket is kicserélje. A küldöttség látogatása minden várakozást felülmúlt, és a vendégek maradéktalanul meg voltak elégedve a látottakkal. A fő-fő felelős azonban csak az utolsó pillanatban sóhajthatott fel megkönnyebbülten, mivel csak a végén derült ki, hogy a delegációt is kicserélték: állattenyésztési szakemberek helyett geológusok, lelkészek és banktisztviselők érkeztek, akiknek csupán halvány elképzelésük volt a tehenekről, a lovakról és a kecskékről. 4 küldöttség tagjai a vendégkönyvben rögzítették legfrissebb benyomásaikat és távozásuk után minden ismét a helyére került. (Bolgárból fordítatta: Adamecz Kálmán) cséré itt a gyárban nem eny- nyire sötét a helyzet. Itt is vannak persze, akik munka után dohánnyal, almával, kenderrel foglalkoznak, de itt bent az üzemben például a gmk nem jellemző. Azon igyekszünk, hogy a nyolc órai munkáért tudjunk viszonylag tisztességes fizetést adni, ne kényszerüljenek a dolgozók munkaidő után még tovább hajtani. Nálunk a bruttósítás előtt 105 ezer forint volt az évi átlagkereset, ami a jól képzett szakemberek esetében a szakma magas presztízsével jár együtt... Bizonyára nem véletlen, hogy az üzemnek általában olyan vezetői voltak, akik fontosnak tartották a dolgozók szabadidejének hasznos kihasználását, színvonalas szórakozását, művelődését. Nem lehet véletlen, hiszen pár évtizede még megyeszer- te híres kulturális élet volt a gyárban, saját gyári művelődési házat építettek, komoly színpaddal, nagyteremmel, klubszobákkal. Olyan adottságok ezek a mai vezetőségnek és a dolgozóknak, amit érdemes és igyekeznek is jól kihasználni. Mégis megkockáztatom a kérdést a főmérnöknél: számára, mint munkahelyi vezető számára, miért fontos, hogy a dolgozók művelődjenek? Közvetlen gazdasági érdek — A gazdasági folyamatot tekintve: a nagyobb műveltség nekem azt jelenti, hogy kis energiabefektetéssel és kevés utasítással tudok párbeszédet folytatni a dolgozókkal, könnyebben el lehet fogadtatni az újat, a változásokat. Ha a fejlesztési oldaláról nézem: a nagyobb műveltség általános szakmai intelligenciát is jelent, tájékozottságot a világ eseményeiben, ami nálunk, akik ennyi országgal állunk kapcsolatban, fontos. — De nagyon lényeges az emberi tényező: nem lehet, hogy mindig csak dolgozzanak, szükség van a kikapcsolódásra, a feltöltődésre, hogy nyugodtan, kipihenten jöjjenek dolgozni. Hogy ebből a napi taposómalomból ki tudjanak kerülni, az szerintem közvetlen gazdasági érdek. Véleményem szerint egy hatékonyan működő gyárnak feladata, érdeke, hogy kösse a dolgozóit fizetéssel is, plusz érzelmileg, emberi kapcsolatokkal. Mi erre használjuk a munkahelyi művelődést. Barabsó Erzsébet Következik: Hová lett az a világ?
