Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. július 7. Elhamarkodott döntés volt Mit jelzett a lelőtt gép? Üjabb találgatások láttak napvilágot az amerikai saj­tóban arról, milyen hibák következtében tévesztette össze a Vincennes amerikai rakétacirkáló az iráni légi­társaság utasszállító gépét egy iráni harci repülőgéppel. A Pentagon legutóbbi ma­gyarázkodása szerint a gép egyaránt sugárzott azonosí­tó jeleket mind a polgári, mind a katonai repülők szá­mára megadott kódokkal. A The New York Times azon­ban szerdán olyan értesülést közölt, hogy a katonai szak­értők szerint az amerikai ha­jó radarberendezései egy tá­volban lévő iráni harci re­pülő azonosítási jeleit is ész­lelték, s ezeket vélték a polgári gép kódjeleinek. A The Washington Post ugyancsak katonai szakér­tőkre hivatkozva megálla­pítja: a gép letevésére ki­adott parancs átgondolatlan, elhamarkodott döntés volt. A sajtóvélemények sze­rint a tragikus incidens most ismét bezára a kaput mindenfata tárgyalási lehe­tőség előtt Washington szá­mára. A The New York Ti­mes George Shultz külügy­miniszterre hivatkozva azt íra, hogy a gép letevését megelőző napokban Irán közvetve jelezte: kész len­ne közvetlen párbeszédre az Egyesült Államokkal. Az amerikai képviselőház katonai bizottsága egyéb­ként szerdán, zárt atók mel­leit tartott ülésen kapott tá- ékoztatást a katonai hatósá­goktól' a gép lelövéséről. Les Aspin, a bizottság elnö­ke egyelőre nem nyilatkozott érdemben az ügyről. Súlyos sérültek is vannak Összecsapás a jereváni repülőtéren Keddien az esti órákban mintegy négyszáz, többsé­gében fiatal örmény meg­szállta a jereváni repülőtér épületét, követelve, hogy a repülőtéri dolgozók szün­tessék be a murikét — közöl­te szerdáin Moszkvában tar­tott saj tó tájékoztatóján. Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő. — Az épület körül további másfél ezren gyűl­tek össze ugyanezzel a cél­lal. A retéri épületben tar­tózkodók minden lehetsé­ges módon akadályozni igyekeztek a csomag- és sze­mélyforgalmat, sőt, a repülő­gépeik föl- és leszállását. A helyszínre kivonuló rendi ennet ártó erők há­romszor is távozásra szólí­tották fel a rendbontókat, en­nek azonban nem volt sem­mi foganatja, sőt, a fiatalok kövekkel és üvegekkel do­bálták meg a rendőröket. A történtek következtében 36 személy megsérül, közülük négy állapota súlyos — THATCHER NEM SPORTOL GORBACSOV A FEHÉR BORT KEDVELI Politikai egészségtan Vezető politikuson szerte a világon nagy hatalmat tartanak a kezükben, gyakran olyan korban, amikor egyszerű dol­gozókat már nyugdíjba külde­nek. Elvárják tőlük a biztos ítélőképességet, amelyet nem befolyásolhat az utazásokkal járó időeltérés okozta zavar, a kialvatlanság, a feszített — ne­hezebb kül- és belpolitikai helyzetekben akár napi 24 órás — napirend sem, csupa olyan körülmény, amely fiatalokat is ugyancsak megvisel. Ezért a hírszerző ügynökségek minde­nütt sokat kutatják a külorszá­gok vezetőinek egészségi álla­potát. Az Egyesült Államokban most a nyilvánosságnak szánt tanul­mány is készül a problémakör­ről Herbert L. Abrams, a Stanford Egyetem orvostudo­mányi karának professzora, az Orvosok az atomháború meg­előzéséért elnevezésű nemzet­közi mozgalom egyik alapítója és alelnöke irányításával. A tanulmány felméri az eddigi ta­pasztalatokat; ezekből érdemes néhány adatot idézni, amelye­ket a kutatócsoport hivatalos közlemények, nekrológok alap­ján összesített. „16 amerikai elnök és 8 szov­jet pártfőtitkár tevékenykedett ebben a században. (Az adat­ban Lenin is szerepel, bár hi­vatali rang szerint ő nem volt sem első, sem főtitkár) közülük 12-nek voltak szívbántalmai hi-, vatali ideje alatt (8 amerikai­nak és 4 szovjetnek), 8-at ért merénylet, vagy más támadás (7 amerikait és 1 szovjetet), 7- nek volt nagyobb műtétje J5 amerikai és 2 szovjet), 6-nak volt agyvérzése (3 amerikai és 3 szovjet), és 7-en haltak meg még hivatalban* létükkor (2 amerikai és 5 szovjet)” — ol­vasható a felmérésben. »»Ügy vélem, a közvélemény­nek joga van értesülni vezetői egészségi állapotáról** — mond­ja Abrams professzor és java­solja, hogy az amerikai elnököt évente három független oVvos vesse alapos vizsgálat alá „pá­lyaalkalmasság” szempontjából. Reagan orvosa ismert: John E. Huttonnak hívják, a hadsereg orvos ezredese, szakterülete az érsebészet. De ki vizsgálja Margaret Thatcher brit minisz­terelnököt, vagy Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt? Az utóbbi­ra nézve nem tudni semmit, de a brit miniszterelnöki hivatal is azzal utasít el minden ilyen kérdést, hogy a „háziorvos ki­léte magánügy”. # Thatcher asszonynál kocká­zatnak tartják az orvosok, hogy egyáltalán nem sportol, t5Hy viszont, hogy mértéktartóan táplálkozik. Hivatala nem nyi­latkozik alkoholfogyasztásáról, vagy arról, hogy dohányzik-e. Gorbacsov nem dohányzik, vá­logatós a táplálkozásban, ünne­pi alkalmakkor egy-egy pohár fehér bort elfogyaszt. Reagan korához képest igen jól tartja magát. Fiatal korában sokat sportolt; ma is lovagol és súlyemeléssel edzi magát. Ismeretesek viszont emlékezet­kiesései, figyelmének hullámzá­sa tárgyalások közben. És végül az orvosok jóslata erre az évre: az Egyesült Álla­mok szempontjából előnyös, hogy Reagan hivatali ideje le­jár, vagyis nem terhelik egész­ségkárosító aggodalmak a jövő­re nézve. Más a helyzet Gor- bacsowal, vagy Thatcher asz- szonnyal, s hosszabb távon a testedzés teljes hiánya, illetve a nagy munkaköri megterhelés magas vérnyomáshoz^ keringési zavarokhoz vezethet mindket­tőjüknél. Belgrádba vonultak a sztrájkoló munkások Magyar emlékek Luxemburgban Szerdán a jugoszláv fővá­rosban folytatódott a horvát­országi Borovo sztrájkoló ci­pőgyári munkásainak tiltako­zó megmozdulása. Az estére már tízezresre duzzadt tömeg a helyi vezetéstől nem kapott megnyugtató választ problé­máira. Az eredetileg csupán a bérek pontos kifizetésére és a szabadságolások rendjére vonatkozó követelések újab­bakkal bővültek. A dolgozók 100 százalékos fizetésemelést, az adminisztratív dolgozók létszámának csökkentését és a vállalat vezetőségének le­váltását követelik. Szerdán ezekkel a kérések­kel utaztak Belgrádba közü­lük mintegy 1700-an, s képvi­selőik a jugoszláv szakszer­vezeti szövetség székházában tárgyalásokat kezdtek a szö­vetség központi tanácsának, valamint a szövetségi kor­mánynak és a képviselőház­nak a tisztségviselőivel. A nap folyamán több száz további munkás indult Bőrö­véből Belgrádba. Hőhullám és orkánok Hőhullám tombol Dél- Európában, az NDK-ban és az NSZK-ban pedig zivatarok okoztak kedden jelentős anyagi károkat. Több mint 300 embert kel­lett az athéni kórházakba szállítani kedden, akik a gö­rög fővárosban néhány nap­ja tartó 40 Celsius-fokos for­róság és az ennek következté­ben fellépő szmog miatt let­tek rosszul. Dél- és Közép-Olaszország- ban is szokatlan a meleg. A meteorológusok szerint a kö­zel 40 Celsius-fokos hőséget afrikai eredetű légtömegek okozzák, amelyek még to­vábbi néhány napig megha­tározzák Olaszország időjárá­sát. A nagy meleg következ­tében Szicíliában erdőtüzek pusztítanak. Az NDK déli részén és az NSZK-ban kedden orkánsze­rű szél kíséretében zivatarok okoztak jelentős anyagi ká­rokat. Különösen Cottbus, Drezda, Karl-Marx-Stadt és Potsdam térségében voltak erős viharok. 4 történelemben nem eléggé járatos ember nem is gondolná, mennyi emlék fűzi Magyarországot — hivatalos nevén — a luxemburgi nagyherceg­séghez. Az első emlék nem éppen lélekemelő, hiszen 926-ban, vagyis több mint ezer esztendeje — a luxem­burgi könyvek szerint — a magyarok rettenetes táma­dást intéztek az ország mai területe ellen. De mit te­hetünk, ez volt a kalandozások kora, Luxemburg pe­dig ott terült el a népek kalandozásának és a vándor­lásnak fontos keresztútján. A következő emlék már kellemesebb. Egy ideig Lu­xemburgban lakott és dolgozott, sőt — 30 éves korában — ott nősült nagy festőnk, Munkácsy Mihály. Ma is áll a hatalmas park közepén fekvő kastély, ahol a mes­ter dolgozott. A kis falu, Colpach temploma melletti te­metőben pedig ott nyugszik Munkácsy Mihályné, szü­letett Papier Cecilia. Ma a Vöröskereszt gondozásában működő kastély öregek házául szolgál, ahol már csak a park megfestett ősfái emlékeztetnek Munkácsyra. A Colpachban lakó Munkácsy eleget tett az ott ugyancsak megfordult Liszt Ferenc híres zongoristánk és zeneszerzőnk kérésének és ellátogatott Luxemburg­ba, a fővárosba, mikor Liszt koncertet adott. Ez volt híres zeneszerzőnk utolsó koncertje. A százéves évfor­duló — 1986 óta — márványtábla hirdeti ezt az ese­ményt a járókelőknek a luxemburgi casino falán a Notre Dame utcában. Mostanában ugyancsak egy kalandnak számító bú­csújárás folyik részünkről Luxemburgba. Lévén ez Eu­rópa pénzügyi központja. Jelenlegi jó kapcsolatainknak nagymennyiségű kölcsön felvételével igyekszünk em­léket állítani a luxemburgi bankokban. Luxemburg, 1988. július JCaadej Qitjuíu A magyar—román viszony — világtükörben Ismét bekerültünk a világ­sajtóba. Nem többet, s nem kevesebbet jelent e sommás megállapítás, mint hogy Ma­gyarország, egy nem is csak magyar, inkább közép-euró­pai ügy a világlapokban sze­repel. A magyar—román vi­szony nem világpolitikai kér­dés, de tagadhatatlanul szé­les érdeklődést kelt Európá­ban és a tengeren túlon. Végiglapozva az elmúlt he­teiknek ezael foglalkozó tudó­sításait, hírmagyarázatait, sa­játos kép rajzolódik ki: a magyar—román vita hírérté­ke a nyugati sajtó számára elsősorban szokatlanságában rejlik. Szokatlannak, sőt pél­dátlannak minősítik a vita élességét, a bevetett eszközö­ket. Hiszen 40 év alatt nem akadt olyan eset, hogy két szomszédos, azonos szövetségi rendszerhez tartozó szocialis­ta ország Európában ilyen módon vitázott volna. Hogy tiltakozó tüntetéseket tartsa­nak (ráadásul független cso­portok szervezésében), illetve, hogy külképviseleteket zár­janak be. Tabuk törtek itt össze, és erre külföldön is felfigyeltek. Ilyen tabu volt korábban a romániai mene­külők befogadása, és az ügy nyílt tárgyalása, a hazai hi­vatalos fórumok és a társa­dalmi szervezetek tiltakozása a jogfosztás, a nyelvhaszná­lat visszaszorítása, s végül a falufelszámolás ellen. Bizonyos, hogy Budapest fellépésének változását min­denekelőtt az a felismerés okozta, hogy a romániai ve­zetésre a. csendes diplomácia eszközei nem hatottak. Az erőszakos asszimilációról, mint végső politikai célról nem mondtak le, sőt, az erő­södött. Eddig az intézkedések elsősorban a városi lakossá­got, az értelmiséget érintet­ték. Az úgynevezett „terület- rendezési terv” most az ezer éve szinte változatlan telepü­léseken élő magyar (és más nemzetiségű) parasztságot vette célba: a termőföldnye­rés és „magasabb civilizációs fok” az állítólagos cél, ám bizonyos, hogy másról van szó. A világsajtó is felfigyelt erre a „nagyszabású tervre”. Először az ősi kulturális em­lékek megsemmisülésének képe keltett riadalmat, majd a felismerés, hogy az erősza­kos szándék célja aligha más, mint a kisebbségi lét teljes felszámolása, a nagyromán „beolvasztási” elképzelések jegyében. A romániai belső viszonyokat a nyugati lapok már viszonylag hosszabb ide­je meglehetősen kritikusan szemlélik: a mostani fejle­mények hatására viszont már felteszik azt a kérdést is, hogy helyes volt-e az állító­lagos „független román kül­politika” elismeréseként hall­gatólagos támogatást adni az ehhez hasonló elavult politi­kai gyakorlatnak, ami évtize­dekig folyt? Változást jelent, hogy ma már a nyugati (és részben keleti) politikusok is felfi­gyelnek ezekre a fejlemé­nyekre. A bécsi utóértekezlet résztvevőit joggal aggasztja az az eshetőség, hogy a ro­mán magatartás megtorpe­dózhatja az egyhangú egyet­értést, amely a záróokmány elfogadásához, s végső soron a helsinki folyamat tovább­viteléhez kell. Persze azt is látni kell, hogy a szocialista országok között hagyományos szövet­ségi kapcsolatok meghatároz­zák a politikusok és a sajtók állásfoglalásait. Nehéz azt el­várni, hogy a bonyolult kö- zépkelet-európai történelmet minden bonyodalmával együtt jól ismerjék a távo­labbi, nem szomszédos orszá­gok. A tudósításokban ezért is ügyeltek több helyen — s leginkább a szövetségesek —, hogy a szűkszavú sajtó­közlések patikamérleg pon­tossággal tartalmazzák a ma­gyar és a román állásfoglalá­sokat. 1988. július 7., csütörtök KOSSUTH RÁDIÓ 8,30: Beszélni nehéz. — 8,42: Az MRT gyermekkórusa énekel. — 9,00: Napközben. — 11,00; Virginia Zeani operaáriákat énekel. — 11,34: A Pickwick Klub. Regény folytatásokban. — 12,45: Válaszolunk hallgató­inknak. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Draskóczy László: Népdalszvit. — 14,20: „Bartók hazatérése”. — 14,50: Szívesen hallgattuk. — 17,00: Egy képviselő noteszéből. — 17,30: Népdalfeldolgozások hangszerkettősökre. — 17,49: Népszerű operettkettősök. — 19,23: Bartók Béla. Dokumen­tumjáték. — 20,45: Herencsár Viktória cimbalmozik. — 21,00: Népszerű muzsika. — 21.30: Korkóstoló. — 21,59: Hírvilág. — 22,30: Barangolás régi hang­lemezek között. — 22,59: Tü­körképünk 37 darabban. — 23,29: Cherubini operáiból. — PETŐFI RADIO 8,05: Napraforgó. — 9,05: Ope­rettkettősök. — 10,00: Rivalda­fényben. — 11,10: Térkép és út- ravaló. 12,10: A népművészet ifjú mesterei. — 13,05: A kin­cses sziget. — 14,00: A Szabó család. — 15,05: Névforduló. — 15,40: Köszöntünk, Dalnok! — 16,20: A Rock Gyermekei Klub­ja. — 17,05: Szerencsecsütörtök. — 19,05: A Poptarisznya dalai­ból. — 20,00: Kérted — hallgat­hatod! — 20,30: Slágerlista. — 21,05: Az aranyszamár. Apu- leius regénye. — 21,34: Archí­vumunkból.'— 21,50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. — 23,10: Rockpanoráma. BARTÓK RÁDIÓ 9,08: Szenthelyi Miklós (hege­dű) hangversenye a Zeneaka­démia nagytermében. — 10,51: A Benkó dixieland zenekar játszik. — 11,10: .Magyarán szól­va. — 11,25: Kamarazene. — 12,14: Zenekari muzsika. — 13,05: A heavy metal kedvelői­nek. — 14,00: Hoffmann meséi. — 11,00: Bemutatjuk uj fúvós­felvételeinket. — 15,20: Évszá­zadok muzsikájából. — 16.59: Nagy siker volt! — 18,30: In limba materna. A Magyar Rá­dió román nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. 19,01: XIII. nemzetközi Bartók Béla kórus- verseny. — 19,35: Respighi: Ros- siniana — szvit. — 20,05: Kap­csoljuk a Pesti Vígadót. — 21,15: Az eMeRTon nemzetközi bíg- band dzsesszfelvétéleiből. — 21,43: Üj lemezeinkből. — !2,30: Vujicsics Tihamér: Kurucok emlékezete. Kantáta. — 22.43: Napjaink zenéje. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István) — 17,30: Hírek — Bródy János szerzeményei — Bánszki István könyvkritikája — Termelő — nem termelő . . . (Horváth Péter) — 18,00—18,30: Észak-tiszántjíli krónika, lap­szemle, műsorelőzetes. (A dél­utáni adás szerkesztője: Hor­vát Péter.) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00: Kép­újság. — 9,05: Teledoktor. — 9,15: Szia, Mami! — 9,45: Szün­idei matiné. — 9,45: Állatsze- lidítők. Szovjet filmsorozat. — 10,10: Csak gyerekeknek! — 10,40: Allatkertek 2000-ben. An­gol dokumentumfilm-sorozat. — 11,10: Képújság. — 14,40: Hírek. — 14.45: Bartók Béla hazaérke­zett hamvainak végső nyuga­lomba helyezése. — 16,00: Bar­tók: Concerto. — 16.40: Hármas csatorna. — 17,25: Hogyan köz­lekedjünk autópályán? — 17,35: Telesport. — 18,00: Üj Reflek­tor Magazin. — 18,45: Reklám. — 18,55: Tévétoma. — 19,00: Esti mese. — 19,15: Lottósorso­lás. — 19,25: Reklám. — 19,30: Híradó. — 20,10: Reklám. — 20,15: Bartók: A kékszakállú herceg vára. Opera. — 21,15: A hét műtárgya. — 21,20: Az utolsó különóra. Angol tévé­film. — 22,35: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,55: Képújság. — 18,00: Hí­rek szlovák nyelven. — 18,05: Mozart. Magyar—francia tévé- filmsorozat. 1. rész. — 19,30: Csodás világ. Szovjet kisfilm. — 19,40: Ecranul nostru. — 20,10: Képújság. — 20,15: Jacques Cousteau első hetvenöt éve. Amerikai dokumentumfilm. — 21,35: Híradó 2. — 21,50: Rek­lám. — 21,55: A bölcsész tá­bornok. — 22,55: Képújság. SZLOVÁK TV 1. műsor: 17,15: A nap per­cei. — 17,25: Tanácsok. — 17,35: Publicisztika. — 17,55: Ivan Kopecky labdarúgóedzőről. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Kék fény. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az én hét világcsodám. — 20,30: Publicisztika. — 21,15: Da­lok a képernyőről. — 21,35: Autósok, motorosok magazinja. — 22,15: Koncert. Komoly zene. 2. műsor: 18,10: NSZK ter­mészetfilm. 1. rész. — 18,30: Közép-szlovákiai magazin. — 18,50: Nemzetközi kerékpáros verseny. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Linda. Magyar tévésorozat. — 21,10: Természetfilm. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Kitagadottak (ír film). SZOVJET TV 4,30: 120 perc. — 6,35: Kon­cert. — 7,00: Gyermekfilm. — 8,05: Nyilvánvaló — hihetetlen. — 9.0:5 Hírek. — 13,30: Hírek. — 13,40: Grieg és Sibelius mű­veiből. — 14,40: Dokumentum­film. — 15,35: Hírek. — 15,40: 16 évig és azon túl. — 16,25; Rajzfilm. — 16,45: Világhíradó. — 17,05: A Propaganda szer­kesztőség műsora. — 17,40: Föld és arany. Film. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfényében. — 19.50: Kamerával a világ körül. — 21,00: Világhíradó. — 21.10: Ba­lett. — 22,20: Családi okokból. 4. rész. — 23,24: Hírek. — 23,29: Valentyin Gyikul erőművész műsora. SKY CHANNEL 7,30: Szünidei gyermekműsor. — 8,30: Rock. — 9,35: Popzene. — 11,05: Toplista. — 13,05: Ame­rikai filmsorozat. — 14,00: Hol­lywoodról. — 15,00: Ausztrál rögbi. — 16,00: Videoklip kíván­ságműsor. — 17,00: Gyermek­műsor. — 18,00: Western. — 18,30: Kísértetkapitány. — 19,30: Horrorfilm. — 20,30: Divat. — 21,00: Pankráció. — 22,00: Egy- üléses autóverseny. 24,00: Hea­vy metal. — 1,00: Brahms ket­tős concertója. — 1,55: Alan Davier műsora MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SZÖKEVÉ­NYEK (m.—1.) Videoház: mozi: HUPIKÉK TÖRPIKÉK (belga). Ea.: 9, 11 és 14 óra! Mozi: EMLÉKEK, EMLÉKEK (ír.) Ea.: 16, 18 és 20 óra! Béke mozi: PAT GARRETT ÉS BILLY / A KÖLYÖK (USA). Móricz mozi: NYOMÁS, UTÁ­NA! (ol.) a (/-« •4­'ü -c c M­_a a liE E-CC (A re ■c N, re c SC , IN CL E <Si-cd-cd c/j-03 > £-CD I E 03 ISI 00 I oo-CD ISI E "cd CT 1— O-03 ■t—1 03 ja I ■ c ■ mm 0 & -0 0 _c c I» c/-c ü a h c 1 m HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG “ „NYIRTEX” Fonó-Szövő Leányvállalat pályázatot hirdet belső ellenőr munkakör betöltésére. Feltétel: pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezés: személyesen, vagy írásban a személyzeti osztályvezetőnél. * Cím: Demecser, Gyár út 16. rVÜVIKf T f;WTelefon: 15-915 (42-es körzet] ■v > fii f ISI r * vagy Demecser 7. (1343) /

Next

/
Thumbnails
Contents