Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. július 7, Fehérgyarmaton tervezik Gázvezeték kötvénnyel NÉHA MÁR A TELET SÍRJUK VISSZA A hőség foglyai szén a főzőüstökből kicsapó gőz sejtelmesen fehérbe von mindent, az amúgy is fehér­be öltözött szakácsokkal, ki­segítőkkel egyetemben. Hol a legjobb mostanában? Nyakig a Tiszában, lehető­leg egy terebélyes nyárfa árnyékában, kezünkben egy jég­hideg sörrel. Sokunknak ma azonban ez még csak álom. Pékek, sofőrök, szakácsok, öntőmunkások verejtékeznek a hőségben, az éjszaka is alig hoz enyhet. Tegnap Nyíregy­háza sétálóutcájában tizenkét órakor harminchat fokot mu­tatott a hőmérő. Ekkor készült alábbi riportunk is. Érezhetően javult Fehér­gyarmat város és a körzet kommunális ellátottsága az utóbbi években. Az 1970-es árvízi eseményeket követően — általában állami beruhá­zásból, majd társulások se­gítségével — vezetékes ivóvi­zet fogyaszthatnak a térség lakói. Sajnos, ez nem páro­sult szennyvízhálózat építésé­vel. Még Fehérgyarmaton is csak a lakosság 3Ó százalé­kának van lehetősége, hogy csatornába, és nem saját de­rítőbe ürítse a szennyvizet. Nagy előrelépés a város­ban, hogy a lakások 85 szá­zalékát bekapcsolták a szer­vezett szemétszállításba. Sze­mét- és szennyvíztelepek épültek és épülnek a térség­ben is. További feladat a szennyvíztisztító kapacitás növelése. A beruházások meg­valósításához több tanács igénybe vette a lakosság se­gítségét. A közeljövőben Fehérgyar­maton gázvezeték megépíté­sére is sor kerülhet. Ehhez a tanács lakossági kötvény ki­bocsátását tervezi. Az eddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy a lakosság a hasznos, ér­dekeivel összefüggő kezde­ményezéseket hajlandó tá­mogatni. Anyagi áldozatokra is kész, tűrőképessége azon­ban (anyagi erejével együtt) egyre csökken. Érthető, hogy csak kellő előkészítés után, a lakosság véleménye alapján kívánnak döntést hozni. A Volán vasútállomás előt­ti pihenőjének tárva-nyitva az ajtaja, ablaka, a huzatban három buszsofőr számolja a perceket. Hivatalosan a pihe­nőidejüket töltik, de hogy le­het a fullasztó melegben re­generálódni? Sehogyan. Akit hidegen hagy a meleg Kovács Z. István nemrég szállt le a 7/A járatról, s már kint várja a 14-es. Hamaro­san indul Nyírszőlősre, az igazat megvallva, nem is na­gyon bánja. Az úton mégis csak gyorsabban szaladnak a percek. — Az ember ilyenkor sírja vissza a telet — s úgy moso­lyog, mint akit teljesen hide­gen hagy a meleg. — Persze, a kerékagyig érő hóban, a jeges úton pedig p július után fáj a szívünk. ív. emberek már csak ilyenek vagyunk. — S milyenek vagyunk, mi utasok? — Csípősek. A szokásosnál sokkal ingerültebbek. Vannak persze olyanok is, akik telje­sen magukba roskadnak. Lát- tukon mindig attól fél az em­ber ,mindjárt rosszul lesznek, s hívni kell a mentőt. Tizen­hét esztendeje vezetek, de — hogy lekopogjam — nekem még nem kellett a telefonhoz rohannom. — Harminc fokon túl mire kell vigyáznia a buszsofőr­nek? — Az agresszívekké vált úrvezetőkre, a figyelmetle­nebb gyalogosokra. Sokkal, de sokkal óvatosabban mu­száj ilyenkor vezetni. — S ki vigyáz a magukfaj- ta autóbuszosokra? — Mi magunkra. Ez a legbiztosabb módszer. — Reggel hatkor kezdett, délután háromkor végez. Mi lesz a további program? — Hazatérve szusszanok néhány órát, s újból kocsiba ülök. Maszek taxizással va­gyok kénytelen kiegészíteni a keresetemet. (b. g.) Kemence mellett hlfma A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat Orosi úti kenyérgyá­rában a kemencék mellett 60 fokos melegre számít a lai­kus, A csarnok végén já­runk már, de a hőségtől még most sem sikerült elájulnunk. — Mivel a gyárban klíma- berendezések működnek, a hőség már nem olyan kínzó, mint a hajdani pékségek­ben volt — hallom a műsza­ki vezetőtől, Nyeste Sándor­tól. — Az üzem átlagos hő­íj törvéiy a közlekedésiül A* olvasó nyílván felkapja a fejét, mit akarnak ezzel az új tör­vénnyel, milyen terhet zúdít a nyakába a jogalkotás? Már itt az első soroknál szeretném megnyugtatni az olvasót, hogy semmiféle különlegességet nem tartalmaz az új közúti közlekedésről szóló törvény, bár vannak módosulások és hangsúlybeli különbségek a régi megszokott szabályozott rendhez képest. Az új törvény miatt nem kel­lett új KRESZ-t alkotni, legfon­tosabb szabályait viszont indo­kolt volt a törvény részévé ten­ni. Néhány kérdésben a törvény szövege eltér a KRESZ jelenlegi szövegétől. A jelentősebb eltéré­sek között szerepel, hogy az uta­sokra is figyelemmel kell lenni a közúti közlekedés módjának megválasztásánál, valamint az egyes közlekedési manővereknél. Különösen az álló utasokat szál­lító tömegközlekedési eszközök­nél van ennek jelentősége. vezetőt utánképzésére. Szabály- sértés miatt pedig akkor kerül­het sor erre, ha az elkövető ket­tőnél több egymást követő sza­bálysértés miatt elmarasztalták. Érdemes tudni, hogy aki soro­zatosan megszegte a közúti for­galomra' vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság szabálysértési bírsággal sújtotta, rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra is kötelezhető. A közúti közlekedésnek lénye­/---------------------1------------------­mérséklete 28 fok, a kemen­cék mellett 30—35 fok. A technológiai előírások meg­tartása miatt 26—28 foknál nem is lehetne kevesebb. Fehér ruhás nők, férfiak sürögnek-forognak. A bal ol­dalon diszkózene pezsdíti a munkakedvet, a szállítószala­gokon kenyerek százai halad­nak. Oláh Miklós termékelsze- dő hosszú nyelű péklapáttal pirosra sült kenyereket rak konténerekbe. — Ha az ember végigmegy, nem érzi a nagy meleget — mondja. — De ha itt a gép mellett áll, biztos, hogy leiz­zad. Mintha csak szaunában lennénk. Molnár György művezető lép mellénk. — Jelenleg egy kenyeres, és egy süteményes vonal (gyártósor) működik — emlí­ti. — Ennyire van szükség. Ha mind a négy vonal megy, akkor melegebb van, de a klímaberendezés akkor is érezhetően segít. Egy szó, mint száz, az új kenyérgyárban korántsincs akkora hőség, mint a régi pékségekben, ahol a kenye­ret a kemence szájába kellett vetni, és onnan elvenni. Sen­ki sem sírja vissza az akko­ri időket. (cs. gy.) Akár a szaunában Ahogy belépek a KEMÉV Bethlen Gábor utcai kony­hájába, hirtelen az az érzé­sem, egy elvarázsolt világba toppantam. Nem is csoda, hi­— Akár a gőzfürdő, igaz? — törli meg gyöngyöző hom­lokát Karóczkai István kony­hahentes. — Ilyenkor bizony nagyon irigyeljük azokat, akik a Sóstón fürdenek, de a vendéglátás ilyen: nyáron van a főszezon. Hiába van 40—45 fok, csinálni kell, ha többet akarunk egy kicsit ke­resni. Le is fogyunk né­hány kilót minden évben jú­niustól augusztusig, fgy ké­ső délelőtt a legkínosabb a hőség, mert ilyenkor fő ki az ebéd, ilyenkor engedjük ki az üstökből a gőzt. Utána már „csak” az ételt melegen tartó tálalópult hevét kell el­viselni. — Hétszáz-hétszázötven adagot készítünk nap mint nap — teszi hozzá Rotkó György konyhafőnök. — En­nek a felét elviszik különbö­ző cégek, különböző munka­helyekre, a másik fele pedig az itteni ebédlőben fogy el. De nemcsak a munkanapo­kon állunk az üstök és a gáz­sütők elé, hanem hétvégeken is: rendszeresen vállalunk főzést esküvőkre és más ren­dezvényekre. Sőt, kérésre a KEMÉV-szálló vendégeinek reggelit, vacsorát biztosítunk. Mindezt tizenhatan, ennyien vagyunk ugyanis összesen. Van egy törzsgárda, aki évek óta itt dolgozik, aztán van­nak, akik jönnek és már mennek is, ahogy belekóstol­nak ebbe a munkába. Itt csakugyan érvényes a mon­dás: vagy megszokik, vagy megszökik. (ez. f.) Kapós volt a fagylalt is... HtBfllIK KÖZELKÉP A MEZOSÉGBOL A Turista Magazin néhány Ti­sza menti községet ajánl a kirán­dulók figyelmébe, képpel illuszt­rált 41. oldalán. „Tiszadob házte­tői fölé emelkedik sok tornyá­val az Andrássyak francia ro- mantizáló eklektikus kastélya. Egyedi látvány a buxusból nyírt labirintus park, amelynek övig érő sövényzete áttekintést enged a gondozott növénytakaró fölött. A Tisza menti erdőben hatalmas öreg tölgyek gyönyörködtetik a ritkán erre tévedő természetjá­rót. A Tiszát kísérő erdők festői képe és a jó út örvendezteti a kirándulót. . . Tiszalök előtt ne­vezetes hely Rázompuszta, ahol egy, a középkor elejéről szárma­zó földkunyhókból álló magyar falut tártak fel régészeink, ha­zánkban a második Ilyen lelőhe­lyet ... Tiszadobnál a zemplén- szabolcsl Holit-Tisza vadregényes sávja, a „Tiszai Gemenc” vadon­szerű túraterülete marasztalja, csábítja a visszatérésre az idelá­togató természetjárókat.” CSALADNEVELÉSI SPECIÁLKOLLÉGIUM A Felsőoktatási Szemle most megjelent 1988/6. számában Palo­tai Ferencné bemutatja a szak­mabelieknek a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szervezett családnevelési speciálkollégiu­mot. A szerve'zeti, tematikai is­mertetések után tapasztalatait Így foglalja össze a szerző: „A speciálkollégiumon részt vevő hallgatók létszáma (10—12 fő) le­hetővé tette a családias légkör megteremtését. A pedagóguspá­lyán s a képző intézményekben Is tapasztalható sajnálatos elnőie­sedés szerencsére nem tükröző­dött a kollégium hallgatóinak összetételében ... A kurzus veze­tési, irányítási módja kedvezően hatott az oldott, feszültségmen­tes, vitára mindig kész légkör kialakulására. Foglalkozásainkon a viszonylag szabad folyású be­szélgetés, polemizálás volt az uralkodó. Ügy véljük, sikeres évet zártunk. A jóízű, érzelmek­ben is gazdag eszmecserék, a té­makezelés szabadsága, kellemes élményt hagyott hallgatóban, ta­nárban egyaránt. KÖLCSEY VERSE EGY EMLÉKKÖNYVBEN Irodalomtörténeti érdekessége­ket közöl az Irodalomtörténeti Közlemények legutóbbi — 1986/5. — száma egy múlt századi em­lékkönyvből. Nemrég magántu­lajdonból egy újabb emlékkönyv bukkant elő Kölcsey, Kazinczy Ferenc, Szemere Pál stb. bejegy­zéseivel. A könyvecske Szemere Terézé volt. Az emlékkönyv rész­letesebb ismertetése előtt kivált Kölcsey versének idézése előtt e bejegyzések keletkezésének kö­rülményeiről ir a szerző, mert Kölcsey életének e nem minden részletében ismert szakaszához, s versének keletkezéstörténetéhez is hasznos adalékul szolgál. 1815. szeptember 1-jén Suranyban Bay- né. Szemere Teréz emlékkönyvé­be Kölcsey a következő. eddig publikálatlan verset írta bele: „A rózsa volt öröm, remény a téli zöld Az elhervadtt, ez virit. Illatja 9zép volt annak, elhunytéval Is, Ez szagatlan és rideg!” Vadászpuskával várt a fiú Részben zárt tárgyalást rändeltet el a Nagy Gábor-ügyben Jobbra tartás Megváltozik a jobbra tartás értelme. Eddik csak akkor kellett jobbra húzódni, ha a forgalom így kívánta. A jövőben az úttest jobb széléhez húzódva kell köz­lekedni és csak akkor lehet és kell beljebb haladni, ha a forga­lom, ezt megkívánja. Természete­sen a jobbra tartásnak az útvi­szonyok korlátot szabnak. Az új törvényben nagyobb hangsúlyt kapott az a szabály, hogy aki a közlekedésben részt vesz. a közlekedés többi résztve­vőjét semmi esetben sem veszé­lyeztetheti. Az irányt változtató járműnek kötelessége lesz elsőbb­séget adni. Tiltja az új törvény a közutak és közúti jelzések meg­rongálását, s kötelezővé teszi az ezekből származó veszélyek jel­zését és elhárítását. Ez tehát nem szívesség többé, hanem jár­művezetői feladat. Ilyen esemény láttán a rendőrséget, vagy a közút kezelőjét kell értesíteni. „Pitvlzsga“ Utánképzésre kell kötelezni ez­után azt a járművezetőt, akinek vezetői engedélyét közlekedési bűncselekmény, vagy szabály- sértés miatt visszavonták és an­nak visszaadását kéri, vagy aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályo­kat és emiatt a szabálysértési ha­tóság bírsággal sújtotta. Után­képzésre lényegében tehát ak­kor kerül sor, ha a járműveze­tőről a közúti forgalomban az derül ki, hogy hiányos a közle­kedési ismerete, kultúrája, vagy a magatartással van gond. Helyszíni bírság kiszabása ese­tén nem kötelezhetik a jármű­Megkérdeztük: Váratlan levelet kaptak kézhez azok a mit sem sej­tő szülőik ezekben a napok­ban, akik eddig a nyíregy­házi 21-es óvodába (ismer­tebb nevén a Bencs-villá- ba) hordták csemetéjüket. A levél tartalma: értesítés szülői értekezletről, amely­nek témája a gyermekek óvodai áthelyezése. Miért van szükség az óvoda be­zárására? Ezt kérdeztük Dalanics Györgytől, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályvezető jé tői'. — Jlelenil eg huszonnyolc óvoda van Nyíregyházán. A Jósaváros nagyon jól ellátott ilyen szempontból, hiszen a közelben van a Sóstói út, Garibaldi út sar­kán levő intézmény, illet­ve a lakótelepen is találha­tó két maimmuitóvoda. Nagy szükség van viszont arra, hogy a legtoissebbeket elhe­lyezzük az Örökösföldön, és mivel az állam erre óvó­női kulcsszámot nem adott, ezért az ott épült új intéz­ménybe átcsoportosítással kell biztosítanunk a lét­számot. — Az áthelyezett gyere­kek szüleinek jogában áll válogatni az óvodák kö­V ___________________________ Miért zárják be az Mái? A nagyszámú hallgatóság július 6-án fölöslegesen ült be a Szabolcs-Szatmár Me­gyei Bíróság második emele­ti tárgyalótermébe: az ügyész vádirat-ismertetése után ugyanis a fiatalkorú Nagy Gábor ügyvédje zárt tárgya­lást indítványozott. Kérését azzal indolkolta, hogy a vád­lott társadalomba való ké­sőbbi beilleszkedését gátol­hatná a nagy nyilvánosság, s a család jó híre is veszélybe kerülne, ha a belső konflik­tusokat, intimitásokat kite­regetnék. A bíróság — dr. Rajka Sándor és tanácsa — úgy döntött, hogy részben zárt tárgyalást rendel el, á Nagy család tagjainak életé­ről, összeütközéseiről szóló tanúvallomások idejére ki­zárja a hallgatóságot. Mi is történt valójában? Annak idején, tavaly ősszel mindössze egy rövid hírt hallhattunk-olvashattunk ar­ról, hogy október 19-én if­jabb Nagy Gábor sóstói nya­ralójukban egy vadászpuská­val lelőtte édesapját, dr. Nagy Gábor megyei tanácsi osz­tályvezető-helyettest. Az ügyész vádiratából en­nél valamivel többre derült fény. A jó anyagi körülmé­nyek között, de rossz családi légkörben nevelkedő fiút az édesapja túlságosan szigorú­an fogta, míg édesanyja ezt engedékenységgel próbálta ellensúlyozni. A tizenhét éves Gábor tettének elkövetése előtt kétszer szökött meg ott­honról, s gyakran töltötte az éjszakát házon kívül, ami miatt összeütközésbe került az apjával. Október 16-án Nagy Gá­bor csehszlovákiai kirándu­lásra indult, s a család úgy tudta, csak 19-én érkezik ha­za. A fiú az apja távollétét kihasználta, az édesanyja tudtával és beleegyezésével egy barátjához ment 17-én, s az éjszakát is nála töltötte. Amikor 18-án hazatért, a ház előtt meglátta az apja kocsi­ját, megijedt a felelősségre- vonástól, ezért kiment a sós­tói nyaralójukba és ott elrej­tőzött. Az idősebb Nagy Gá­bor aznap kétszer is ott járt a hétvégi házban, de fiával nem találkozott. Nagy Gábor elhatározta, hogy ha harmad­szor is kimegy az apja, lelö­vi. Az emeleten magához vet­te a férfi 16-os kaliberű va­dászpuskáját, megivott két deci pálinkát, aztán a kony­hában várakozott. 19-én reggel háromnegyed nyolc körül megérkezett az apa, s a fia két—két és fél méteres .távolságból rálőtt. Tettének elkövetése után be­ült a kocsiba, hazament, ott ivott még valamennyi alko­holt, majd az autóval céltala­nul kószált a városban, míg el nem fogták a rendőrök. Apja a lövések nyomán azon­nal életét vesztette. Az ügyész ifjabb Nagy Gá­bort előre kitervelt ember­ölés bűntettével vádolta. A szerdai tárgyalás a családta­gok meghallgatásával foly­tatódott, ezért a bíróság ki­zárta a nyilvánosságot. Az ügy pénteken nyílt tárgyalás­sal folytatódik. Bartha Andrea gében három tényezője van. Az ember, a jármű és a környezet. Az említet tényezők új magas szintű jogi szabályozása azt cé­lozta meg, hogy az ember jól érezze magát ebben a szabályo­zott rendben. Bízzunk benne, hogy ez nemcsak szabályozási törekvés volt, hanem elérhető cél és talán majd csökkenni fognak a közúti balesetek, az emberi tragédiák, a személyi és anyagi veszteségek egyaránt. Ha ez nem így lesz, az nemcsak az új tör­vény hibája, hanem mindnyá­junké, akik közlekedünk. Dr. Koplányi Mihály főügyészségi tanácsos, közle­kedési ügyész zötrt, mi igyekszünk segíte­ni nekik, hogy megtalálják az igényeiknek megfelelőt. A Bencs-villát a 'későbbi­ekben közművelődési cé­lokra használjuk majd. (száraz) A SZERK. MEGJEGY­ZÉSE: Meglepő, hogy eze­ket a változásokat csak most és ilyen formában tu­datják a szülőkkel, amikor nagyobb részük biztos va­lahol nyaral. Akik_ mégis „megsejtettek” valamit elő­re az ügyből, sőt, tudni vélték, hogy hová osztot­ták be megkérdezésük nél­kül előre gyermeküket, és bementek az óvodák egyi­kébe, hogy ő pedig szeret­né odavinni csemetéjét — bizony elutasították ... Kár az ügyek ilyen formájú él­té zés ével borzolni a kedé­lyeket. Biztos, lett volna egyszerűbb megoldás is, csak időben kellett volna valakinek szólni. ______________________J

Next

/
Thumbnails
Contents