Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. július 6. ja, megközelítette a 800 ezer forintot. A középületek, a kulturális és egészségügyi in­tézmények semmi gondot nem okoztak tavaly, a keres­kedelemben viszont változtat­ni kell a szűkös raktári kö­rülményeken, mert félő, ha netán itt gyulladna ki vala­mi, rendkívül nagy lenne a kár. Az állami és szövetkezeti szektor, az intézmények zö­me 'tehát betartja a tűzvédel­mi szabályokat, nem úgy a lakástulajdonosok egy része. Az elmúlt öt évben az inten­zívebbé vált felvilágosító munka dacára sem javult a helyzet. A legtöbb gondot a tüzelőberendezések helytelen használata, a raktározás, tá­rolás szabályainak megszegé­se okozza. Igen gyakoriak a gyermekek okozta tüzek, az óvodákban, általános isko­lákban feltétlenül nagyobb figyelmet kellene fordítani a kicsik ismereteinek bővítésé­re. Zsizsa Moricz-díja A fehérgyarmati Móricz Zsigmond Szakmunkásképző Intézetben két éve a név­adóra emlékezve díjat alapí­tottak. A végzősök legjobb- jáé ez az elismerés. Az idén Brandl Zsuzsanna kötőipari konfekciós szakmunkástanu­ló kapta. Tatabányán szüle­tett, s csak 8 éve fehérgyar­mati. A 2-es számú általános iskolában őrsvezető, majd raj- titkárhelyettes volt. A szakmunkásképzőben ha­mar felfigyeltek munkájára. Tagja lett az iskolai KISZ- bizottságnak, s beválasztották a városi KISZ-bizottságba is. Gyorsan megszokta az új he­lyet, a diáktársakat, a mun­kahelyi vezetőket. Mint mondta — osztályfőnöke, Szűcs Imréné jóvoltából — sok segítséget kapott a beil­leszkedéshez. Az első évben Balatongyörökön KISZ veze­tőképző, Bodakaj torban épí­tőtáborozáson vett részt, s ahogy teltek a hónapok, mind több feladatot vállalt. Az is­kolai KISZ-szervezet film­programjainak, a tanulmányi kirándulások szervezése is rá hárult. Mindezt 4,7-es tanul­mányi eredmény kísérte. Az elmúlt ősszel az ifjú­munkás- és szakmunkásna­pok városi, városkörzeti ver­senyén második lett, joggal gratuláltak munkahelyén, a Hódiköt 7. számú gyáregysé­gében is eredményéhez. Jól zárult az elmúlt esztendő, hi­szen november 7-én meg­kapta a KISZ KB Dicsérő Oklevelét. Tagja volt a vá­roskörzeti döntőt nyert vö­röskeresztes csapatnak, s a megyei versenyen is dobogó­ra kerültek. Ugyancsak ott volt csapattársaival a „Mit ránk hagytak a századok” címmel hirdetett honismere­ti vetélkedőn, ahol negyedik helyen végeztek, s természe­tesen a szakmai vetélkedők sem múltak el nélküle. Kár, hogy már vége — fo­galmazta meg. A tervek, igaz készen állnak. Nem szeretné feladni a mozgalmi munkát, tervei között szerepel a kö­zépiskolai érettségi. No és természetesen a munka, im­máron a szakmunkásbizo­nyítvány birtokában. Egy kicsit kötelez, hogy az előző évben ugyancsak hódikötös kapta e díjat, s Balogh Ju­dit (az előző Móricz-díjas) bi­zonyította, nem alaptalanul. Brandl Zsuzsa is azon igyek­szik, hogy ne okozzon csaló­dást azoknak, akik bíztak benne. Átadás óta élénk a forgalma a kisiparosok szolgáltató há­zának viz-lehetőségek, nem történt számottevő javulás az elekt-' roakusztikai cikkek javításá­ban sem. A tanácsok pénzügyi hely­zetének romlásával egyre kevesebb lehetőség van a szolgáltatások fejlesztését cél­zó támogatásokra. A Fehér- gyarmati Városi Tanács mó­dosított VII. ötéves terve pél­dául erre a célra már nem irányoz elő pénzt. A szocia­lista üzemeket pedig rábe­széléssel, meggyőzéssel alig­ha lehet a jelenlegi gazdasá­gi helyzetben megnyerni a szolgáltatási tevékenységük fejlesztésére. A postai telefonszolgálta­tás rossz, a kapcsolatfelvétel lehetőségei jellemezhetetle- nek. Ezen az igényen az 1994- ig tervezett fejlesztés hozhat változást, de beruházási igé­nye igen nagy terheket jelent a lakosságnak, a gazdálkodó szerveknek egyaránt. Dohányzás, gyermekjáték Kevesebb tűz — több kár Megyénk városai és von­záskörzetei közül minden bi­zonnyal Gyarmat és környé­ke a legkedveltebb a tűzol­tók körében: az utóbbi évek tapasztalata szerint a piros autók itt szirénáztak a leg­kevesebbet. Tavaly a térség­ben harminchét tüzet re­gisztráltak, mely kevesebb a tavalyelőttinél is, elégedettek mégsem lehetünk, hiszen a lángok okozta kár megduplá­zódott, meghaladta a kétmil­lió forintot. Mint a gyarmati tűzoltók­nak a városi tanács legutób­bi ülésén elhangzott beszá­molójából kiderült, a kelet­kezési okok évek óta válto­zatlanok : felelőtlen dohány­zás, gyermekjáték, helytelen fűtés. Az ipari üzemekben a rend­szeres időközönként végre­hajtott ellenőrzések során feltárt hiányosságokat min­den esetben felszámolták, az oltáshoz szükséges eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, s az esetleg szükséges vízmennyiség is. Ezek ered­ménye: ipari üzemeinkben az utóbbi két esztendőben egyet­len tűz sem volt. A tanácsi és szövetkezeti iparban is megfelelő végzett­ségű megbízottak dolgoznak, ám az állami iparhoz képest e helyeken már több hiá­nyosságra is bukkantak a szakemberek. Még kevésbé van okuk a dicsekvésre a termelőszövetkezeteknek, ahol a meglévő fűrészüze­mek, magtárak, raktárak ál­lapota eléggé leromlott, szét­szórtan helyezkednek el, ahol a pillanatnyi figyelmetlenség is tűzesethez vezethet. A me­zőgazdaságban tavalyelőtt 12, tavaly pedig öt esetben riasz­tották a tűzoltókat. Az ese­tek száma tehát csökkent, vi­szont a keletkezett kár pon­tosan az ellenkezőjét mutat­Gyakorlat a kórházbai Június elején az egyik reg­gel hét óraikor riadóz­tatták a fehérgyarmati kórház polgárt védelmi egy­ségének tagjait. Teljes al­kalmazási készenlét volt ér­vényben, az utasítás a kór­ház kiürítéséről szólt. Ter­mészetesen csak a gyakorlat kedvéért hangzott fel a légi­riadó, s mindössze egy kór­házi szobát — imitált bete­gekkel — kellett kiköltöztet­ni. A tedjes akciót figyelem­mel kísérték mindazok, akik­nek megyénik különböző te­lepülésein — szükség esetén — hasonló feladatokat kell ellátniuk. A gyakorlat sike­re megkívánta az orvosi se­gélyhely korábbi megépíté­sét. A PV központi raktárá­ból a szükséges fölszerelé­seket is időben elhozták. Kipróbálták a műszeréket, a kórháziak és a szállítási szolgálatot ellátó hódi kürtö­sök fegyelmezetten, ko­molyan hajították végre a gyakorlataikat. Dr. Király Sándor a megyei eü. pv. parancsnak joggal gratu­lált az üzemi parancsnok­nak és az állománynak. Si­keres volt a sérülitek felku­tatása — átvétele. Az or­vosi osztályozás, majd el­látás után a „sokkta'lanítáis” is megtette hatását. Felké­szültek a nagyohb távolság­ra való szállításra, s a nem Biztos kezekben a „betegek”. szállítható sérültek ápolá­sára is. Berényi Levente mérnölk- al ezredes, a PV megyei törzsparancsnoka értékelte a gyakorlatot, melynek leg­aktívabb résztvevői jutal­makat kaptak. A legnagyobb jutalom taián még is a jól végzett gyakor­lat — a kórházi betegék élénk figyelmétől kísérve — öröme volt, s az a tudat, mindez csak egy olyan ese­mény, melyre ugyan készü­lünk, de remélhetőleg soha nem kerül rá sor.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------> Elbúcsúzott az igazgatónő Több évtized munkában töltött év után elbúcsúzott a Petőfi Sándor Közgazda- sági Szakközépiskola igaz­gatónője, Végh Jánosné. Az iskola alapító igazgatója. Gacsó László is jelen volt a búcsún, ahol mint az is­kola egykori diákja, ta­nára, igazgatója köszön­tötte a búcsúzó igazgatónőt a város párt- és tanácsi vezetői, a diákok, s a szü­lők jelenlétében. A képen: Gacsó László ajándékot ad át Végh Jánosnénak. A felügyeleti szervek egyetértésével a tantestület az iskola eddigi igazgató­helyettesét — Hudák Er­zsébetet — választotta meg Végh Jánosné utódjának. (Molnár Károly felvétele) A korábbi évek fejlődésé­hez hasonlítva a szolgálta- tásDan visszaesés tapasztal­ható városunkban és környé­kén. Sokak szerint a jelenle­gi szabályozók is ludasak eb­ben. Az ÁFA bevezetése, a kistelepüléseken lévőknek ' nyújtható kedvezmények hiánya, az adózás szigorodá­sa és főként a könyvelési többletfeladatok következté­ben igen sok kisiparos adja vissza engedélyét, vagy he­lyezkedik várakozó állás­pontra. A kistelepüléseken nincs lakossági szolgáltatás ’ több alapvető szakmában: autó­szerelő, bádogos, cipész, fod­rász, háztartási kisgépjavító, szabó. Ezek egy részének igénybevételére csak a vá­rosban, vagy egy-két szék­helyközségben van lehetőség, mely a szolgáltat" ">k költ­ségeit igencsak no ,li. A városban továbbra sem megfelelőek a gépkocsiszer­Szorító foglalkoztatási gondok Fehérgyarmaton s a vá­roskörzetben egyaránt nagy gondot jelent a munkaalkal­mak hiánya, ezért kell örülni minden olyan lehetőségnek, mely új munkahelyet jelent. A nehezen elhelyezhetők fog­lalkoztatása érdekében éltek a közhasznú munka lehetősé­gével térségünkben is, a vá­rosban, Szatmárcsekén és Csaholcon összesen 21 ilyen munkahely létesült. A váro­si tanács erre az évre 25 köz­hasznú munkahelyet kívánt létesíteni — sikertelenül. Mint a NEB megállapította, ez a munka társadalmilag hasznos, de a velük való fog­lalkozás embert próbáló te­vékenység. A távolsági ingázók köré­ből kerülnek ki a rehabilitá­cióra szorulók is, döntően azok, akik munkaviszonyuk megszűntével lakóhelyükre térnek vissza. Részükre Köl­esében sikerült először a PI- REMON Kisszövetkezet köz­reműködésével olyan üze­met kialakítani, ahol 40 munkahely létesült. Tovább­lépés a nyíregyházi Start Vállalattal folyó tárgyalá­soktól is várható. A mezőgazdasági üzemek melléküzemágaikkal próbál­tak segíteni. Tiszabecsen ha­risnya-, Milotán műanyag­üzem és varroda, Tiszakóró- don ládaüzem, Szatmárcse­kén varroda, Fehérgyarma­ton cipőfelsőrész-készítés ad munkát több száz dolgozó­nak. A nagyüzemek többsége az új vállalkozási formák szervezésével igyekszik mér­sékelni saját településük la­kosságának foglalkoztatási gondjait, biztosítani megél­hetését, erősíteni a település népességmegtartó szerepét. Bérleti díj ellenében földte­rületeket, ültetvényeket, ál­latokat helyeznek ki. A helyi erőfeszítések — fi­gyelemmel a demográfiai hullámra is — azonban nem elégségesek a város és a kör­zetében élő, munkát vállal­ni akaró munkaképes korúak foglalkoztatási gondjainak megoldására — állapították meg a fehérgyarmati népi ellenőrök is nemrég lezárult vizsgálatuk nyomán. VAKÁCIÓ. Jól kezdődött a fehérgyarmati úttörők nyara, közvetlenül a tanévzáró után indult 44 fiatal Boglárlellé- re. Á szatmári Petőfi és a balatoni József Attila úttörőcsa­pat évtizedes cserekapcsolata nemcsak a balatoni fürdő­zésre, de a környék nevezetességeinek megtekintésére is alkalmat adott — a vendéglátók jóvoltából. A képen: vízi biciklizés a Balatonon. Tatabányáról Fehérgyarmatra A közhasznú munka Is segít Az oldalt összeállította: Balogh Géza Hiányzó iparosok AfÜpi FEHÉRGYARMATON CIPÉSZEK, BÁDOGOSOK, SZABÓK *

Next

/
Thumbnails
Contents