Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

MA A K-M Fehérgyarmaton 2. oldal Jóakarat, veszélyekkel 3. oldal Hagy lehetőségek a magyar—szovjet gazdasági együttműködésben Minőség, határidő, adésság, árak A lakásépítésről Épít a megyei tanács vb A lakásépítés helyzetével, a Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság és a tanácsok együttmű­ködésével, a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtásával foglalkozott többek között keddi ülésén a Szabolcs-Szatmér megyei Tanács . Végrehajtó Bizottsága. A testület döntött szociális köve­telményeknek meg nem felelő telepek kijelöléséről, mó­dosította a tanácsi dolgozók törzsgárda-szabályzatát, en­gedélyezett pénzátcsoportosításokat, döntött egészségvé­delmi tanács létrehozásáról és személyi kérdésekről. Moszkvában, az SZKP Köz­ponti Bizottságának székhá­zéban kedden délelőtt, moszk­vai idő szerint fél tizenegy­kor megkezdődtek a magyar —szovjet legfelsőbb szintű tárgyalások. Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára ötödik emeleti dolgozószobá­jában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, aki hét­főn érkezett rövid munkalá­togatásra Moszkvába. Az első percekben — ami­kor jelen lehettek a magyar újságírók — a két vezető fel­idézte csaknem egy esztendő­vel ezelőtt Moszkvában meg­tartott találkozóját, és az az­óta lezajlott több oldailú meg­beszéléseket is. A magyar pártfőtitkár az iránt érdek­lődött, nagyon fáradtnak ér- zi-e magát Mihail Gorbacsov az SZKP 19. országos érte­kezlete Után. Majd ha befe­jezzük az átalakítást, kipihe­nem magam — válaszolta az SZKP KB főtitkára. tárgyalásai Moszkvában Bz MSZMP főtitkára hazaérkezett muakalátogatásáról Grósz Károly és Mihail Gorbacsov A háromórás megbeszélés után az SZKP KB a Kreml palota Katalin-termében díszebédet adott a magas ran­gú magyar vendég tiszteleté-. re. Ezt követően Grósz Ká­roly a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövetségén találkozott a moszkvai ma­gyar kolónia képviselőivel. A nagykövetség épületében Grósz Károly nyilatkozott a magyar sajtó képviselőinek. A magyar pártfőtitkár hangsúlyozta: látogatására a szó igazi érteimében vett rit­ka történelmi pillanatban ke­rült sor, hiszen rövid idő telt el a magyar és a szovjet párt­konferencia között. Ö is még a budapesti párttanácskozás élményeinek hatása alatt van, s mint mondotta, azt tapasztalta: a szovjet veze­tőkkel folytatott tárgyaláso­kon és beszélgetéseken is érezhető volt, hogy a ven­déglátók, maga Gorbacsov elvtárs is, a szovjet konfe­rencia hatása alatt áll és él. A hivatalos és a kötetlenül — kocsiban és asztalnál le­folytatott — beszélgetéseiken mindenütt a konferencia ese­ményeiről volt- szó. Ez érthe­tő is, hiszen — mondotta Grósz Károly, a kifejezést tu­datosan használva — törté­nelmi fordulat történt, lát­szik, hogy ez sikeres tanács­kozás volt, amely újabb len­dületet ad ahhoz a program­hoz, amelyet három eszten­dővel ezelőtt a Szovjetunió­ban elhatároztak. A magyar párt vezetője el­mondta, hogy Mihail Gorba- csovval folytatott tárgyalása­in szó volt a gazdasági együtt­működés bővítéséről is. Azt tanácsolom a magyar yálla- latveztőknek — folytatta —, hogy szívósan kereskedjenek, és keressék az együttműkö­dés lehetőségeit. A megbeszé­lésekből kitűnt, hogy a szov­jet vezetés nagyon akarja a hatékony, korszerű együtt­működést. A szovjet fél tisz­tában van azzal, hogy az ér­dekeltségi rendszer nem meg­felelő, nem ösztönzi kellőkép­pen az együttműködést, és tisztában van azzal is, hogy a gazdasági együttműködés mechanizmusa sem felel meg a mai igényeknek. Ugyanak­kor elhatározott szándékuk, hogy ezen változtatnak. Ezért, aki ma kellő türelemmel és szívóssággal rendelkezik, az később egészen biztosan meg­találja a számítását — mon­dotta Grósz Károly. A Szov­jetunió hatalmas ország, ahol óriási energiákat fognak a jövőben is fordítani a gazda­ság dinamizálására. A tár­gyalásokon Mihail Gorbacsov elvtárs meg is fogalmazta: mindenekelőtt az élelmiszer- ipar, az élelmiszergyártás Tárgyalóasztalnál Grósz Károly és vendéglátója Mihail Gorbacsov. (MTI-fotó) kap mozgásszabadságot és támogatást, mert a konferen­cián ez völt az egyik olyan nagy kérdés, amelyben a ve­zetést elég keményen elma­rasztalta a közvélemény és a küldöttek. De a gazdaság más területein is egy végig­gondolt, világos fejlesztési program van, vagy áll kidol­gozás alatt. Ebből kiemelkedik a gép­ipar és a műszeripar, s ezek megkülönböztetett figyelmet kaptak a szovjet vezetőkkel folytatott beszélgetések konk­rét témái közül. Azt ajánlom a magyar gyárigazgatóknak, hogy szívósan küzdjenek a még létező akadályok leküz­déséért — hangsúlyozta a /magyar főtitkár. (Folytatás a 4. oldalon) A szocialista országok gazdasági együttműködése sürgős átalakításra szorul Marjai lózset beszéde a KGST-űlésszakon Kedden délelőtt a prágai kultúrpialotá'ban megkezdte munkáját a KGST 44. ülés­szaka. A magyar küldöttsé­get Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- vtiseLője vezeti. A háromnapos ülésszakon ,a küldöttségek megvitatják a sokoldalú együttműködés, valamint a szocialista gaz­dasági integráció mechaniz­musának és a tanács tevé­kenységének átalakítását cél­zó javaslatokat. Napirendre kerül a szo­cialista nemzetközi mun­kamegosztás kollektív kon­cepciója', az 1991—95-ös nép- gazdasági tervkoordináció, áttekintik, hogy teljesül a KGST-orazágok tudomá­nyos-műszaki fejlesztéséről az ezredfordulóig kidogo- zott komplex program az el­ső fő területen a népgazda­ságok elektronizálásában. A délelőtti ülésen szólalt fel Marjai József, a magyar küldöttség vezetője. Megálla­pította: a Magyar Népköz­társaságnak létfontosságú érdeke fűződik ahhoz, hogy a szocialista közösséggél folytatott együttműködés elő­segítse hazánk és a többi KGST-tagország gazdasági és tudományos-műszaki tel­jesítőképességének erősödé­sét, előmozdítsa az egyes or­szágok adottságaival össz­hangban lévő és az egész kö­zösség érdekeinek is megfelelő termelési és exportszerkezet kialakulását, erősítse orszá­gaink és gazdasági közössé­günk pozícióit a világmére­tű munkamegosztásban. Mi­vel együttműködésünk je­lenlegi mechanizmusa már nem tudja biztosítani e célok elérését, gyökeres átalakítá­sa történelmi szükségszerű­ség, tovább nem halasztható feladat. Arról, hogy milyen módón, ütemben és módsze­rekkel lehet az együttműkö­dést hatékonyabbá tenni, megoszlottak és ma is meg­oszlanak a vélemények. Magyar részről régóta han­goztatjuk, hogy az együttmű­ködésiben tapasztalható stag­nálás egyik alapvető oka valutáris pénzügyi rendsze­rünk fejletlensége. Gyak­ran beszélünk arról, hogy a transzferábilis rubel segít­ségével lebonyolódó sok­oldalú elszámolási rendszer valójában nem tudta iga­zolni a hozzá fűzött remé­nyeket. A szocialista gazdasági együttműködési mechaniz­mus átalakítása, az áru— pénzviszonyok szerepének növelése kapcsolataiban fo­kozatosságot, de ugyanak­kor határozott intézkedé­seket igényel. Úgy látjuk, ha rövid időn belül nem kö­vetkezik be radikálás válto­zás e téren, akkor a KGST és a KGST-ben megvalósuló gazdasági együttműködés nem előmozdítója, hanem komoly hátráltatója lesz az egyes szocialista országokban megindult és elkerülhetetlen átalakítási folyamatoknak. Magyar részről a KGST együttműködési rendszer­ben olyan közgazdasági fel­tételek kimunkálására gon­dolunk, amelyek — többek között a közös érdekeknek megfelelően érdemlegesen elősegítik, hogy a kedvező természeti adottságokkal rendelkező exportőr orszá­gok továbbra is jelentősen hozzájárulhassanak az im­portőr országok lakossága élelmiszer-szükségleteinek a kielégítéséhez — hangsú­lyozta a magyar küldöttség vezetője. A VII. ötéves terv készíté­sekor 18—20 ezer lakás épí­tését tervezték Szabolcs-Szat- már megyében a tanácsok. Az első év jól sikerült, mostanra azbnban kedvezőtlenebbé vált a helyzet. Csökken az épít­kezések száma, nem javul a minőség, s mivel a tanácsok pénze kevesebb lett, a több­szintes épületek helyett ma­gánerőből inkább családi há­zak épülnek. Elhangzott, hogy a megye lakossága nagy áldozatokat hoz lakáskörülményeinek ja­vításáért. Jelzi ezt, hogy a 16,3 milliárd adósság 93 szá­zaléka lakásépítésre, vagy felújításra felvett hitel. Az OTP az idén 1,7 milliárd fo­rint h tóit' nyújtott 3637 la­kás építéséhez. A megyében épülő lakások szobaszámban, műszaki összetételben nem érik el a dunántúli színvona­lat, a lakosság pénze itt lé­nyegesen kevesebb és na­gyobb a teher. Ezernél több család fizet havonta ötezer forintnál magasabb összegű törlesztést, ez több mint jö­vedelmük fele. Hosszú ideig szinte elviselhetetlen teher­tételt jelent, s veszélyezteti a családok létfenntartását. Ami a lakásárakat illeti, Szabolcs-Szatmárban is ha­sonló mint az országos vidé­ki átlag. 1981 óta a lakásépí­tés szabadáras, ami az építte­tőknek túlságosan magas, ám a kivitelezőknek még mindig nem ad elegendő nyereséget. Szó volt arról is a végre­hajtó bizottság ülésén, hogy kialakult egy réteg, amelyik üzleti vállalkozásnak, tőke­gyarapító tényezőnek tekinti a lakásépítést. Van azonban egy ettől lényegesen széle­sebb réteg, amelyiknek anya­gi helyzete szinte reményte­lenné teszi a lakáshoz jutást. Éppen ez indokolja, hogy a tanácsoknak nem szabad le­mondani a szociális bérlaká­sok építéséről és lakásgazdál­kodásukat úgy kell formálni, hogy az ilyen családok is la­káshoz juthassanak. Ebből a megfontolásból hangzott el: nem szabad tiltani a pénzes embereknek, hogy több la­kást is építhessenek, de sem­milyen támogatást ne kap­janak, mert igazságtalan len­ne, hogy állami pénzzel segí­tenék meggazdagodásukat. Ezért lenne célszerű, ha a ké­szülő lakásépítési jogszabály­ba nem az építkezés, nem az anyag kaphatna támogatást, hanem ha a családokat támo­(Folytatás a 4. oldalon) Magyar földre érkeztek Bartók Béla hamvai Magyar földre érkeztek kedden Bartók Béla hamvai. A hazánk nagy fiának földi maradványait szállító menet a határőrök díszsorfala kö­zött délután fél egykor érke­zett meg az ünnepi díszbe öl­tözött, nemzeti színű zászlók­kal fellobogózott hegyeshalmi határátkelőhöz; Miközben a gépkocsisor begördült az ün­nepség színhelyére az egyesí­tett szombathelyi és kőszegi madrigálkórus előadásában, Németh István karnagy ve­zényletével felhangzott az El­indultam szép hazámból... kezdetű népdal. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színművész elszavalta Ady Endre: Föl­földobott kő című versét, majd a kormány és a magyar társadalom nevében Czíbere Tibor művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. — Megrendültén hajtunk fejet Bartók Béla földi ma­radványai előtt — mondotta —, amikor nagy zeneköltőnk személyes óhajának és az Bartók Béla hamvainak ün­nepélyes fogadtatása az Aka­démia aulájában. (MTI-fotó) egész nemzet kívánságának beteljesüléseként, 48 évi tá­voliét után immár végérvé­nyesen hazatért. A tisztelgő főhajtás az egyetemes zene­kultúra korszakos jelentősé­gű alkotójának, zeneművésze­tünk egyik megújítójának, a hazáját szerető művésznek szól. Annak a magas rendű emberi és művészi magatar­tásnak, amit Bartók Béla életművével testesít meg szá­munkra ... Most, amikor a Bartók család elhatározása lehetővé tette, hogy Bartók Béla hamvai Magyarország­ra érkezzenek, és kívánsága szerint magyar földben talál­janak végső nyugalomra, úgy érezzük, hogy az anyaföld jelképes megérintése ben­nünket, Bartók honfitársait, hagyatékának őrzőit és ápo­lóit tölt el új erővel. (Folytatás a 4. oldalon) XLV. évfolyam, 160. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. július 6., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents