Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

4 Kelet-Magyar ország 1988. július 4. Munkatártunk jelentése Nemzedékek olvasmánya volt „... olyan lapot adok majd előfizetőimnek, amely a hét eseményeit a lehető legválto­zatosabb képekben ismerte­ti... Gondom lesz arra, hogy a női publikum megtalálja lapomban és kiadványaim­ban a maga nélkülözhetetlen szükségleteit, sőt még a gyer­mekek is érdeklődéssel for­gathassák” — így beszélt lap­alapítási tervéről Tolnai Si­mon, akinek neve fogalom volt a polgári liberális sajtó­ban, a huszadik század első felének Magyarországán. Re­gényeket, ifjúsági könyveket, útirajzokat, világlexikont adott ki. Hírnevét csak öreg­bítette a szóban forgó újság, a Tolnai Világlapja, amely­nek első évfolyama 1901-ben, az utolsó 1944-ben, Tolnai Simon halálának esztendejé­ben jelent meg. Tragikus sors jutott osztályrészül a lapala­pítónak: 1944 márciusában el­hurcolták, a mauthauseni koncentrációs táborban pusz­tult el. Születésének 120. évfordu­lójára adta ki az Idegenfor­galmi Propaganda és Kiadó Vállalat azt a kötetet, amely Tolnai híres-neves Világlap­jának valamennyi évfolyamát tartalmazza. Reprint, tehát az eredetihez hű kiadást ve­het kézbe az olvasó. Az idő­sebb nemzedék számára fia­talságának korszakát, a fia­taloknak pedig fél évszázad történelmét, életformáját idé­zi fel a maga sajátos eszkö­zeivel ez a rendkívül érde­kes kötet. Hiszen mi lehet jellemzőbb egy korra, mint hogy egy újság milyen ese­ményeket tartott említésre, közlésre méltónak, mi szere­pelt a hirdetésekben — egy­általán : mi foglalkoztatta ak­koriban az embereket? Arra természetesen nem volt mód, hogy a teljes lap­számokat kötetbe gyűjtsék. Rapcsányi László minden számból a legérdekesebb, a kort, a Tolnai Világlapját leginkább jellemző írásokat, hirdetéseket, képeket válogat­ta ki; arra törekedett, hogy hű maradjon Tolnai Simon szelleméhez. Mint hírlik, az első példányokat a Tony Cur­tis társaságában hazánkba lá­togató vendégek vásárolták meg... (gn>) Hanglemezen a nyíregyházi fiúkar Szinte már epizódnak számít, hogy tegnap a nyír­egyházi Cantemus kórus fiú­kara Boitó Mefisztójának bu­dapesti fárasztó, hét és fél órás hanglemezfelvételén vett részt. Az énekkar pró­báin egy nem akárhonnan érkezett vendég működött közre Szabó Dénes Liszt-dí­jas karnagy mellett. A milá­nói Scala karnagya jött el Nyíregyházára. Kiderült, hogy a lemezfelvétel a Hun­garoton és a milánói Scala közös vállalkozása és a kar­nagy Piergiaagid Morandi azért látogatott el a 4-es is­kolába, hogy lássa, miként folynak a próbák és meg­győződjék a kórus felkészült­ségéről, tudásáról. Az egyik próba szünetében látogattuk meg. , — Karnagy úr elégedett-e a nyíregyházi énekesekkel? — Nagyon elégedett va­gyok. Rendkívül komolyan vették a gyerekek a munkát és meggyőződtem arról is, hogy Szabó Dénes mester irányítása alatt jó kezekben van az énekkar. Egyébként meghallgattam a Cantemus kórus egyik hangversenyét is. Bármelyik ország büszke lehetne erre a kórusra. — Miért éppen a nyíregy­házi fiúkórusra esett a vá­lasztás? — A lemezfelvételhez egy magas szólamú fiúkar kel­lett és Budapesten ajánlot­ták nekünk ezt a kórust. A milánói Scala már év­századok óta a világ leghíre­sebb operaháza. ön szerint mi a titka ennek? — Nem könnyű a kérdés, talán azért sem, mert Euró­pában ez az első olyan szín­ház, amelyikben rendszere­sen játszottak operákat. Az opera világhódító sikerének ívelése akkor indult, amikor felépült a színház. Természe­tesen hozzájárul a sikerhez a csodálatos épület, a nagyon jó zenekar, karmester, éne­kesek, szervezés. A karmester négynapos itt-tartózkodása alatt meg­látogatta megyénk idegenfor­galmi nevezetességeit^ né­hány napos pesti tartózkodás után Bécsbe utazik, majd Koreába, Japánba látogat el. Elmondta, hogy ajánlani fogja a 4-es iskola énekka­rát a jövő évben készítendő közös lemezhez. Puccini Bo­hémélet című operájának felvételén való közreműkö­déshez. (bodnár) Van ki* dolog, van nagy dolog. Nyíregyháza néhány év óta szinte teljesen megváltoztatta ar­culatát. Üj házsorok, utcák, vá­rosrészek épültek, ám a tervezők figyelmét mintha elkerülte volna egy fontos emberi szükséglet: időnként keresni kell egy vécét, illemhelyet. Városunkban kevés a nyilvános illemhely. Ezek hí­ján többen arra kényszerülnek, hogy bokrokba húzódjanak, há­zak közti átjárókat, nyitva ha­gyott szeméttárolókat használja­nak illemhelyül. Veres Istvánt, a megyeszékhely Illemhely, ami nincs íme egy szökőkút, amelyet a londoni Ascot divatcég egyik kalap tervezője épített 3500 Lego-kockából. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) főépítészét kérdeztük meg, isme­ri-e a gondot, és mikorra várha­tó a végleges megoldás? — Nyíregyháza területi adott­ságai korlátozzák a lehetősége­ket. A belváros olyannyira zsú­folt, hogy odia semmiképp sem lehet nyilvános illemhelyet épí­teni. A Tanácsköztársaság téren lévő egyébként is kielégíti az igényeket. A város kintebbi te­rületén keresünk helyet a nyil­vános vécéknek, a Búza téren pedig fel akarunk állíttatni majd egy szuperautomata, kezelősze­mélyzet nélküli, hűthető-fűthető vécét. Ez esztétikai, egészségügyi és minden másféle szempontból kiváló, csupán az ára túl sok: majdnem kilencszázezer forint. A mai gazdasági helyzetben ilyen vécék felállítását anyagilag nem engedhetjük meg magunknak — felelte. A megoldás? Nos, azon gon­dolkodnak az illetékesek. A hi­bát — kétségtelen nem a város mai tervezői, hanem régebben követték el, amikor nem gondol­tak azzal, hogy a város hamar kinövi az évtizedekkel ezelőtt rá­szabott ruháját. A ma már alig ismert nevén ,,zöld villamosnak” becézett nyilvános illemhelyekre a Ta­nácsköztársaság térin kívül a megyei kórház* főbejárata előtt, a kispiacnál és a jósavárősi Má­jus 1. téren találunk rá. Eddig a közterület-fenntartó vállalat ügyelt a fenntartásukra, július elsejétől viszont maszekok vi­selnek gondot rájuk. Amíg nem találnak olyan részeket a vá­rosban, ahol esztétikai, közműve- sítési és fenntartási feltételek is adottak a nyilvános illemhelyek megépítésére, addig legalább a meglévők állapota legyen a vá­rosba látogatókhoz, honpolgárok­hoz méltó. A hatalmas transzparensen egy jelmondat hirdeti: Az olvasóval, az olvasóért. Mot­tója ez a sorrendben 33. Pressefest-nek, az NDK-be- li Magdeburgban megjele­nő testvérlapunk, a Voliks- stimrne ünnepségének. Június 25—26-án a vá­rosi kultúrpark — egy jó­kora sziget az Elbán — adott otthont a rendezvény- sorozatnak, amely számtalan programjával a mi majáli­sainkhoz hasonló népün­nepély volt, hasznos elfog­laltságot kínálva a kisisko­lástól a nyugdíjasig min­denkinek. — Elégedettek lehetünk — adta az első összegzést Heinz Wiese főszerkesztő a befejezést jelző tűzijáték alatt. Szombaton délután (amikor a labdarúgó Euró- pa-bajnokság döntője zaj­lott) több, mint ötvenezren jöttek el, vasárnap százezer­nél több látogató kereste fel a rendezvényeket Csak érzékeltetésül: két, egymástól néhány száz mé­terre lévő szabadtéri szín­padon mindkét nap non­stop műsor folyt, nemzet­közi szereplőkkel. (Köztük volt Szűcs Judiit magyar táncdalénekes is.) Az egyik füves részen felvonultatták a haditechnika legújabb eszközeit a gyerekek nagy örömére, ákik szívesen lo­vagolták meg az ágyúcsöve­ket, a tankokat. Másutt a tűzoltók azért csiná’tak nagy füsttel, lánggal tüzet, hogy utána bemutathassák, mi lyen gyorsan oltják el. A Volksstimme tegeződik az alvasóval. Az egyik csa­ládi programnak volt ez a címe, amelyben a szerkesz­tőség találkozott olvasóival. A művelődési rovat mun­katársának szellemes ösz- szekötő szövege mellett meg­Namíbiából menekült afri­kaiak gyermekei is adtak műsort. (Gabi Müller felv.) ismerhette a népes nézőse­reg azokat az olvasókat, akik ta rejtvényfejté9ben jelesked­tek, azokat a levelezőket — köztük egy házmestenasz- iszonyt — akikre számíthat- ,nák a munkában. A szűk statisztika a prog­ramokról annyit közöl: ösz- szesen kilencszáz fellépő volt a színpadokon, ahol a helyi amatőrök mellett or­szágosan ismert nagyságok szerepeltek. Ám éhen-szom- ,jan sem maradhatott a kul- ,túrparkba látogató. Ezerkét­száz árus gondoskodott ar­ról, hogy mindig legyen fris­sen csapolt sor, a németek között oly kedvelt parázs fölött sütött kolbász — ráa­dásul olyan, a magyar zseb­nek nevetségesen aLacson áron', hogy senki sem verte magát költségbe, mégha a teljes család is kivonult. Jó mulatság, mellette a poltika hasznos terjesztése — valahogy íg/ összegezték az ott járt újságírók is a len- .gyelországi Radomból, a bul­gáriai Sumenből, a román Piloestiből, a cseh Hradec Kráíovéből, az ukrán Do- nyeckből és természetesen Nyíregyházáról. Ám hason­lóképpen gondoikodh attak azok is, akik mint egyszerű polgárok egy jó hétvégi programnak tekintették a Pressefest-et. Legalábbis ez derült ki az egyik, kedvesen fogadott vendég — Alois Pissnik, az államtanács tag­ja-, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára — szavaiból, aki barátként ta­lálkozott az újságírókkal, megbecsülve bennük a har­costársakat a politika ter­jesztésében. Lányi Botond KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: A hét zeneműve. — 9,00: Napközben. — 11,00: Ti­zenkéthangú síp. — 11,35: A Pickwick Klub. — 12,45: Klasz- szikusok délidőben. — 14,10: Fürdés. Novella. — 14,28: Nó­tacsokor. — 15,00: Védett neon­reklámok..— 15,30: Mells György operettfelvételeiből. — 16,05: Hangoló. — 17,00: Eco­mix. — 17,30: Zsurzs Kati éne­kel. — 17,45: A Szabó család. — 19,05: Nyílt szín. — 19,40: A Rádió Kabarészlnpadán. — 20,50: Klasszikus operettekből. — 21,30: Amiről a világ vitat­kozik. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Archívumok mélyéről. — PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Ki kopog? — 8,25: Nyit- nikék. 9,05: Szerafinka gyön­gyei. Részletek. — 9,35: Rival-, dafényben. — 11,10: Térkép és" útravaló. — 12,10: Népdalok, néptáncok. — 13,05: A kincses sziget. — 14,00: Kettőtől ötig . . . — 17,05: Táborrock. Zenés ifjú­sági vetélkedő. — 17,30: ötö­dik sebesség. — 18,30: Garázs. — 19,05: Táncházi muzsika. — 19,30: Sport világ. — 20,03: Ze­nélő filmkockák. — 21,051 A pénz nem minden. — 22,05: Kincses Veronika-portré. — 23,00: Nemcsak zene. — 23.40: A string Connenction együttes új dzsesszfelvételeiből. BARTÓK RÁDIÓ 9,06: Martin Haselböck (orgo­na) hangversenye. — 10,10: Szimfonikus zene. — Közben: 11,00: Zsebrádiószlnház. — 11,17: A szimfonikus zene folytatása. — 11,40: Kamarazene hárfával. — 12,13: Rimszkij-Korszakov: Vera Seloga bojámő. Egyfelvo- násos opera. — 13,05: Nosztal­giahullám. — 14,00: Hangver­seny Szervánszky Endre mű­veiből. — 15,16: Régi fúvószene. I— 15,30: Félóra népzene. — 16,00: Motetták. — 16,15: Kilá­tó. — 17,00: E. Büchner ope­raáriákat énekel. — 17,30: A hét zeneműve. — 18,00: Olasz muzsika. — 18,30: Az Orchest- re de Paris hangversenye. — 20,00: Operakettősök. — 20,30: XIII. nemzetközi Bartók Béla kórusverseny. — 22,00: Hang­szerszólók. — 22,30: Gondolat­jel. NYÍREGYHÁZI rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István). — 17,30: Hírek — Programajánlat — Sportösz­szefoglaló — Minifórum a be­takarításról. — 18.00—18,30: Észak-tiszántúli krónika, lap­szemle, műsorelőzetes. (A dél­utáni adás szerkesztője: Ágos­ton István.) MAGYAR TV 18,10: Hírek. — 18.15: „P+R” — Münchenben. — 18,55: Rek­lám. — 19.00 :• Tévétoma. — 19,05: Esti mese. — 19,25: Rek­lám. — 19,30: Híradó. — 20.00: Benny Hill-show. Angol szó­rakoztató film. — 20.25: Honeg­ger: Jeanne d’Arc a máglyán. Közvetítés Debrecenből. 22,00: Hatvanhat. Vendégünk: dr. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. — 22,45: Hírek. SZOVJET TV 4,20: 120 perc. — 6,35: Robba­nás ötkor. Film. — 7,40: Labda- rúdószemle. — 8,10: A vízépí­tés problémái. — 9,10: Hírek. — 13,30: Hírek. — 13,45: A Kaszi- mov nővérek énekelnek. — 14,15: Az agráripar gondjai. — 14,55: Hírek. 15,00: L. Bern­stein: Divertimento. — 15,25: Az élet szeretete című fotópályá­zat. — 15,30: Az úttörő nyár. — 16,15: A szibériai föld. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Beetho­ven: Ünnepi mise. — 19,00: Hír­adó. — 19,40: Az átalakítás ref­lektorfényében. — 19,50: Ko­sárlabda olimpiai selejtező mér­kőzés. (A szünetben: Világhír- adó.) — 21,20: Egy magányos angol nő Moszkva környékén. — 22,00: Délibáb. Film, l. rész. — 23,08: Hírek. — 23,13: Sz. Tulikov dalai. SKY CHANNEL 7,30: Szünidei gyermekműsor. — 8,35: Popzene. — 9,35: Top­lista. — 11,05: A nagy videó- verseny. — 13,05: Amerikai filmsorozat. — 14,00: Boldog születésnap. — 15,00: Ausztrál rögbi. — 16.00: Popzene. 17,00: Gyermekműsor. — 18,00: Wes­tern.. — 18,30: Kísértetkapitány. — 19,00: Komédia. — 19,30: Fe­kete birka különítmény. — 20,30: Az ausztráliai aranyláz. — 21,30: Akciófilm rendőrökről. — 22,30: Autó-motorsport. — 24,00: Brit toplista. — 1,00: Ba­lett. — 1,20: Beethoven művei. — 1,50: A szobrász. szlovák rv „ 1. műsor: 16,50: A nap per­cei. — '17,00: Katonák műsora. — 17,55: Pozsonyi magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Vita­műsor. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az élősködő. Tévéjáték. — 21,10: Sportvisszhangok. — 22,10: Vitastúdió. A fiatalok sportolásáról. 2. műsor: 18,30: A hét esemé­nyei magyar nyelven. — 19,00: Ház kerekeken. Román doku­mentumfilm. — 19,10: Esti me­se. — 19,30: Híradó. — 20,00: Viera Romeyk nem kívánatos (feliratos NSZK-film). — 21,35: Híradó. — 22,05: Világhíradó. — 22,20: Érdekességek a Szovjet­unióból. — 23,00: Kérem a kö­vetkezőt! Magyar rajzfilm. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ALADDIN. Videoház: mozi: IDŐ VAN (16!) Béke mozi: BŰNÖS FÉRJEM (csehszl.) Ea.: 16! Móricz mozi: DONALD KA­CSA NYÁRI kalandjai. (USA) Ea.: 15,30 óra! MIRE MEGYEK AZ APÁMMAL? (fr.) Ea.: 17,45 és 20 óra! 1111111111111111***11111111*1111111*1*1111111111111111111*1* HHÜI HpHIRiEls i '■■■■ "• y:Wíí:>:v:v:y:x:^ Karnagy a milánói ScabUI Tolnai Világlapja O 1 w I T IL J HALLGASSUNK CT NÉZZÜNK MEG mmMmmsmsm 1988. július 4., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents