Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-26 / 177. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. július 26. Rz orvosi bálapénzril Lehet, vagy nem lehet? Az Országgyűlés tavaly nyári ülésszakán megszigorították a vesztegetés büntetőjogi szabályát. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, mennyiben és milyen esetekben esik a szabály alá az orvosi magatartás? Hogyan értékelhető az úgynevezett „kiskassza”, az orvosi kollektívák szétosztott hálapénze? Az természetes; hogy az orvosok magatartására nem lehet külön jogszabályt alkotni ezekre a kérdésekre vonatkozóan, de mindenképpen részletesen kell tisztázni, mikor nem esik büntetőjogi felelősség alá a hálapénz, és mikor igen. (A világ egyetlen kulturált jogrendszere sem adóztatja meg azt a jövedelemforrást, ami bűncselekmény.) Nézzük, mi a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma közös tanácselnöki értekezletének állásfoglalása az „orvosi hálapénz” megítéléséről. Egészségügyi intézmények folyosóinak falán olvashatjuk az egészségügyről szóló törvényből „ollózott” szöveget: „Az orvos és az egyéb egészség- ügyi dolgozó az állami egészségügyi szolgálat keretében nyújtott ellátásért és szolgáltatásért anyagi vagy más előnyt nem kérhet, az ellátást ilyen feltételhez nem kötheti, és a büntető jogszabályokban meghatározott esetekben előnyt nem fogadhat el.” Mivel az egészségügyet szabályozó törvény ezzel a BTK-nak a közélet tisztasága elleni bűncselekményekre vonatkozó, az 1987. évi III. törvénnyel módosított rendelkezéseire utal, szükségessé vált ezeknek a rendelkezéseknek az értelmezése. Az orvos felelős a beteg vizsgálata és gyógykezelése, egészségének védelme érdekében tett intézkedéseiért, illetőleg a szüksége's intézkedések elmulasztásáért. Az orvos önállósága és intézkedési lehetősége a gyógyító-megelőző tevékenység során azonban nem jelenti azt, hogy már ezen az alapon is „önálló intézkedésre jogosult dolgozónak” kellene tekinteni a Büntető Törvénykönyv szempontjából. Ezt ugyanis szigorúbban bírálja el a büntető jog. Az említett rendelkezés csak abban az esetben hárít az orvosra szigorú felelősséget, amikor a szoros értelemben vett gyógyítómegelőző tevékenységen kívül szervező, irányító vagy ellenőrző feladatot lát el. Ebben az esetben vesztegetés valósul meg, ha az orvos e ténykedésével ösz- szefüggésben kér vagy fogad el előnyt. Például valaki csak úgy veszi fel egészségügyi intézménybe a beteget, ha hálapénzt kap. További fokozott büntetőjogi felelősség terheli az orvost, amennyiben államigazgatási feladatot lát el, és eközben hivatalos személynek minősül. A törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg, adatot igazolnak, nyilvántartást vezetnek, vagy hatósági ellenőrzést végeznek. Tehát az az orvosra vonatkoztatva: az orvos táppénzes állományba vesz, felülvizsgálja annak jogosultságát, igazolást, bizonyítványt ad. Idetartoznak az orvosszakértői tevékenységi körök is. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása a következőképpen zárul: Ha az orvos az állami egészség- ügyi szolgálat keretében kifejtett gyógyító-megelőző tevékenységével kapcsolatban kér előnyt, ezzel — állami szerv dolgozójaként — a BTK 251. §-a szerint vesztegetést követ el; ha viszont kizárólag és szorosan a gyógyító-megelőző tevékenységével kapcsolatban — annak külön elismeréseként — a felajánlott előnyt (hálaoénzt) elfogadja, ezzel nem követ el bűncselekményt. Dr. K. É. Nyelvi tábor Nyíregyházán Három hét trojkában A nyári vakáció a pihenés, a gondtalan szórakozás ideje. Mindez azonban akkor jelent igazi felüdülést, kikapcsolódást, ha tartalmas, színvonalas programokkal van egybekötve. Nyíregyházán, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola kollégiuma három hétig orosz nyelvi tábornak adott otthont. öt megyéből (Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú, Szolnok és Szabolcs) 100 középiskolás diák érkezett a táborba, mely július 3-tól 23-ig tartott. A tizenkét főből álló magyar tantestület munkáját tíz tanárból és ötven hallgatóból .álló szovjet delegáció segítette, akik a moszkvai és a vlagyimiri pedagógiai főiskolán dolgoznak, illetve tanulnak. Sok szóval — A táborunk egy sajátos, intenzív nyelvtanfolyam — tájékoztatott File- tóth Istvánné táborvezető, a Zrínyi Ilona Gimnázium nyelvtanára, megyei szaktanácsadó. — Figyelembe vesszük a tanulók életkori, pszichológiai sajátosságait, s az ifjúsági táborozás körülményeit. Célunk az, hogy segítsük a második osztályt végzett középiskolai diákok orosz nyelvi beszédkészségét. Természetesen elsősorban az iskolában megszerzett elméleti ismeretekre építkezünk, de itt is sok szóval, kifejezéssel, nyelvi fordulatokkal ismerkednek meg a táborlakók. A legtöbben életükben először találkoznak olyan orosz anyanyelvűekkel, akikkel 20 napig együtt is élnek, s a kapcsolatteremtés is csak ezen a nyelven történhet. Szergej Alekszandrovics Zrínyin főiskolai hallgatóként 1982-ben már járt ebben a táborban, az idén azonban tanárként volt itt: — Amikor először vettem részt a nyelvi tábor-munkájában, akkor csak ismerkedtem az országgal, az itteni szokásokkal. Most sokkal mélyebben élem át a szerzett tapasztalatokat. Nagyon örülök annak, hpgy újra találkozhattam olyan tanárokkal, akikkel már hat évvel ezelőtt is együtt voltam. Szergej és barátja Szergej barátja és egyben munkatársa, Viktor Fjodorovics Csertov azt tartotta a tábor egyik nagy előnyének, hogy a magyar kollégákkal megvitathatták a pedagógiai problémákat, tanácsokat, ötleteket adhattak egymásnak. A diákok először a tábori élet legfontosabb szavait, kifejezéseit ismerték meg, Az ajtókra, ’falakra, tárgyakra kifüggesztett feliratok a minél hamarabbi elsajátítást segítették elő. Ezután már köznapibb témák következhettek: önéletrajz, család, lakás, iskola, lakóhely, pályaválasztás, KISZ—Komszomol, haza-szülőföld, a Szovjetunió, a nyelv- tanulás fontossága. Pintér Ágnes Szolnokról, a Verseghy Ferenc Gimnáziumból érkezett. Iskolájából húszán jelentkeztek a táborba, de helyhiány miatt csak négyen jöhettek el. Agnes, Viktor, Valerij, Okszana és Szergej. — Orosz tagozatos osztályba járok, s ezért nagyon jó, hogy itt szinte csak orosz szót hallani — mesélte Ágnes, —, Még a reggeli torna parancsszavai is így hangzanak el. A délelőtti foglalkozásokon a magyar anyanyelvű tanárok megtanítják nekünk az új szóanyagot, s ezt követően az orosz anyanyelvű tanárokkal az ismereteket mélyítjük. A legtöbbet a „trojka-foglalkozások” alkalmával tanuljuk. Ilyenkor egy orosz főiskolással két diák van együtt, s különböző feladatokat oldanak meg. Előfordult az is, hogy boltban, vagy a piacon mondtuk el a látott élelmiszerek nevét. Megnéztük a moziban a Zsivago doktor című filmet, ott pedig mi fordítottuk a szöveget az orosz főiskolásoknak. Gyorsan beszélnek ? A középiskolásoknak nehéz volt megszokni az orosz anyanyelvűek kiejtését, beszédgyorsaságát, akik — mint Okszana Vlagyimovna Artyenjeva és Valerij Fjodorovics Dudarjev — türelmesen foglalkoztak a magyar diákokkal. — Mint jövendő pedagógusoknak, nekünk is fontos ez a tábor — foglalta össze tapasztalatait Okszana. — Igaz, otthon mi ezt a nyelvet orosz gyerekeknek tanítjuk majd, de érdekes feladat idegeneknek a nyelvet elmagyarázni, megtanítani. Sok magyar fiatal tanul a szovjet főiskolákon, akik között több barátom is van. Itt is, amikor csak lehet, beszélgetünk egymással. Ügy érzem, hogy a fiatalok problémái mindenhol közösek. Valerij még hozzátette, hogy nagyon jó a táborban a légkör, a gyerekek nyíltak, közlékenyek, közvetlenek. Sajnálták, hogy hamar elrepült a három hét, még szívesen maradtak volna. Az orosz nyelvi tábor Nyíregyházán már 16 éve működik. Eredményességét, sikerét mutatja,- hogy az itt táborozó iskolások -közül egyre többen szerzik meg a közép- és felsőfokú nyelvvizsgát, s az országos tanulmányi versenyaken is mindig ott vannak a legjobbak között.-M. Magyar László Barackszüret Szüretelik az őszibarackot a vajai Rákóczi Termelőszövetkezet 22 hektáros ültetvényén. Tavaly egyetlen szem sem termett (a termőrügyek elfagytak), idén kárpótolják a termelőket a fák: 150 tonna termésre számítanak. (Jávor László felvétele) A tárgyalóteremből 0 szeretet mindent legyőz Feltételesen szabadult március végén a fiatalkorúak börtönéből a tizenkilenc éves Máté Tibor nyíregyházi lakos. Felsorolni is hosszú, hogy mi minden miatt került a börtönbe: egy év alatt követett el rablást, súlyos testi sértést, hivatalos személy elleni erőszakot, többrendbeli lopást, jármű önkényes elvételét és ittas járművezetést. 2 év és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték, de jó magaviseleté miatt korábban szabadult. Június 3-án körbejárta Nyíregyháza szórakozóhelyeit és mindenhol ivott egy keveset. Természetesen nem üdítőt, hanem szeszes italt. Estefelé elment az egyik nővéréhez, aki az örökös- földön lakik. A lépcsőházban észrevett egy kismotort és elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, azzal megy ki a másik nővéréhez Sóstóhegyre. Az örökösföldi lakásban magához vett egy csavarhúzót, azzal esett neki a motornak. Sikerült a kormányzárral lezárt járművet feltörnie, kitolta a lépcsőházból és elindult Sóstóhegy felé. A Korányi Frigyes utcán azonban rendőrök igazoltatták, ittas is volt, jogosítvány nélkül vezetett, ezért bekísérték a kapitányságra. A vérvételkor 1 ezrelékes alkohol- koncentrációt mutattak ki, ami enyhe ittasságot eredményezett. A feltételes szabadságát azonnal megszüntették. A nyíregyházi bíróság jármű önkényes elvétele és ittas járművezetés vétsége miatt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, s 1 évre eltiltották a közúti járművezetéstől. Máté Tibor ebből a büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. B. A. VlSSZimilcj A piac ürügyén Véleményemet a július 19- én megjelent számban található „A piac keringője” cikkben olvasottak provokálták ki. Azt írják: „A megoldás az, amit régóta tervez a városi tanács: kiköltöztetni az állatvásártérre az egész mindenséget.” Mi az, hogy mindenséget? Milyen megfogalmazás ez? Egyébként is honnan veszik, hogy amit a tanács tervez, az csak jó? Nem volt jó helyen az autóbuszállomás, nem került jó helyre a konzervgyár, sokba került a kihasználatlan, de magas költséggel működtetett otromba művelődési központ stb. Egy újságíró ne jelentsen ki dolgozó _ anyák és nyugdíjasok nevében (többen megbeszéltük) csak úgy a levegőbe! Nekünk a szabad időnket se a városi tanács, se az újságíró ne ossza be. Mi nem autóbuszra várni, azon tolongani, utazással időt pazarolni, hanem a legröviA végzetes pillanat Miért halt mg egy ember? Üveges Mihály, a gabonaforgalmi vállalat nyírbátori üzemének 41 éves dolgozója üzemi baleset során életét vesztette. Haláláért a jegyzőkönyv egyértelmű tanúsága szerint kizárólag önmaga felelős. Eleinte minden rendben ment. A gabonaforgalmi vállalat nyírbátori üzemének' dolgozói az előírásoknak megfelelően kezdték el a szokásos karbantartási munkát. Szabályszerűen alkalmazták a védőberendezéseket, végezték a több méter magas portartály festését, mázolását. Cyahraa 12 iriL_ Kokas Sándor üzemvezető joggal szomorú. Harminckét éve felelős az üzemért, ezalatt ilyen esemény nem történt. Nyugdíjba készül, szebb búcsút is érdemelt volna. — Üveges Mihály négy éve dolgozott nálunk, gépkezelői beosztásban — mondja. — Munkáját rendesen végezte. Gépjavító volt, de karbantartással is foglalkozott. Feladata volt az üzem mérőeszközeinek folyamatos rendben tartása, hitelesítése. Röviddel azután, hogy hozzánk került, szárítógépkezelői tanfolyamra küldtük. Munkája ellen kifogás nem volt, az év közben végzett alkoholvizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel végződitek. A gabonaforgalmi vállalatnál a főszezonban, nyaranta gyakran megesik, hogy hetekig 12 órát dolgoznak az emberek. Ez alól Üveges Mihály sem volt kivétel. Azon a nevezetes napon fülledt, meleg nyári idő volt. Olyanféle, amely az orvosmeteorológusok szerint az egészséges szervezetet is alaposan próbára teszi. A portartály karbantartása, festése azonban nem várhatott tovább. Szezonkezdetre rendben kell lennie a gépeknek. A munkára három ember kapott megbízatást. Előbb letisztították a rozsdát, majd a javítás, alapozó festés követdebb úton és időn belül bevásárolni (sajnos, néha ócskát is) akarunk. A kereskedelem (a kispiac is) mindig fontos eszköz az egész világon, mindenhol igyekeznek működéséhez a feltételeket maximálisan biztosítani. Csak ez a városi tanács képtelen belátni és mindenki által köny- nyen és gyorsan megközelíthető piacteret biztosítani, ahol egy helyen lehetne zöldség-gyümölcs, kisállat és iparcikk eladását-vásárlását lebonyolítani. Erre alkalmas helyként kínálkozik a Búza téri szabadtéri piac mögötti rész kisajátítása, kialakítása. Nincs rá pénz? Jutott volna korábban a különböző címen kiadott költségből, és jutna most is a különböző megtakarításokból, amire bőven van lehetőség. És az bennünket (a hetenként munkaidő előtt és szabad szombaton piacra járó többgyermekes nyíregyházi családanyákat, öregeket) nem vigasztal és nem érdekel, hogy Szegedről 20 kilométerre járnak havonta, vagy kéthavonta vásárra. A vásár és a piac nem azonos! A cikk felületes, és józan érdekeinket sértő. Kérjük, ezeket is szíveskedjenek megírni. Tisztelettel: Egy régi olvasójuk kezett. Ketten a tartály fenti részén dolgoztak, Üveges Mihály pedig egy öt méter magas, kétágú létrán állva a tartály alsó részét drótke- fézte. Rendben, szépen haladtak, a munkavédelmi berendezéseket, eszközöket valamennyien az előírásoknak megfelelően alkalmazták. Ebéd alán — felelStlMil Dél lett, ebédidő. Üveges Mihály a munkahelytől alig pár percre lakott, így természetes volt, hogy haza- ugrik ebédelni. — Amikor ebéd után újra- kezdtük a munkát, Üveges átmászott a létráról, kiállt a tartály szélére — emlékezik ma is idegességgel a hangjában Erdelics Imre karbantartó lakatos. Kezébe vette az ecsetet, a vödröt, s elkezdte festeni a tartályt. A sógora — aki szintén a brigádunkban dolgozott — figyelmeztette, hogy azonnal menjen le onnan, vissza a létrára. Szinte be sem fejezhette a mondatot, amikor egyetlen pillanat alatt megtörtént a baj. — Én csak annyit láttam — mondja csendesen Deutsch Mihály villanyszerelő karbantartó —, hogy előbb leesett az ecset, s szinte ugyanabban a pillanatban ő is a betonra zuhant. A megdöbbenésből egy szemvillanás alatt felocsúdtak a munkatársak. Autóba tették, rögvest orvoshoz vitték Üveges Mihályt, akit onnan azonnal a nyíregyházi kórházba szállított a mentő. Sajnos az orvosok minden fáradozása ellenére Üveges Mihály meghalt. A jegyzőkönyv tanúsága szerint „vér- alkohol-vizsgálat nem történt, de fizikális vizsgálattal első fokú alkoholos állapot yölt észlelhető. Elmondása szerint egy deci pálinkát ivott meg.” A boncolási jegyzőkönyv szerint vérében 1,83 ezrelék alkoholt találtak. — Ez tipikusan olyan eset, amely a szabályok betartásával megelőzhető lett volna — mondja Solcz Mihály megyei munkavédelmi felügyelő, aki a halálos baleset körülményeit vizsgálta. — A biztonsági felszerelések adottak voltak, azokat ebédig előírásszerűén használták is. Üveges Mihály ebéd után védőfelszerelés nélkül, érthetetlen ok miatt a létráról a tartály tartószerkezetére lépett ki. Munkatársai hiába figyelmeztették, a baleset bekövetkezett. Vizsgálataink szerint a halálos balesetért maga az elhunyt felelős, rajta kívül mást nem terhel felelősség. Hlányzé „filmktckák” A nyírbátori üzemben azóta sem nyugodtak meg a kedélyek. Az egyetlen hibás pillanatért halállal fizető munkatársuk esetét nem könnyű elfelejteni. Emlékeznek, gondolatban százszor is végigpörgették a képet. A kockákból azonban néhány lényeges hiányzik. Mi történt az ebédidő alatt? Miért nem hallgatott sógorának figyelmeztetésére Üveges Mihály? Miért és mikor itta a deci pálinkát, s vajon csak annyit ivott-e valójában? Kérdések, most már mindörökre válaszok nélkül. Kovács Éva
