Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
1988. július 21. Kelet-Magyarország t Megszületett a megállapodás Kemény feltételek a talponmaradáshoz Szanálás utáni beszélgetés az Auróránál Az év elejére tartósan fizetésképtelenné vált a nyírbátori Auróra Cipőgyár. Elrendelték a szanálási eljárás lefolytatását, a végleges megállapodást a pénzügyi rendezésre július 15-én írták alá a Szanáló Szervezet és a vállalat vezetői. A kialakult helyzetről, a jövőről kérdeztük Wágner Flórián igazgatót. — Mi a megállapodás lényege, amit aláírtak? — A Szanáló Szervezettel történő megállapodás a vállalat fizetőképességét kívánja megteremteni. Ennek alapján pótolják — mintegy 75 millió forint értékben — a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges forgóeszközöket. A hiány akkor keletkezett, amikor a Minőségi Cipőgyár leányvállalatából önálló vállalattá szervezték az Aurórát. Meghitelezték azokat a veszteségeinket is, amelyek az eladhatatlan készletek miatt keletkeztek. Ugyancsak az anyagi helyzet megszilárdítását jelenti, hogy átütemezték a vállalat beruházása, fejlesztése miatt történő fizetési kötelezettségeinket. Emellett a vállalatnak a korábban elkészített intézkedési tervét 15 napon belül ki kell egészítenünk, meghatározva a legfontosabb tennivalókat. — A szanálási rendelet szerint az eljárást három hónap alatt be kell fejezni, önöknél ez májusban lett volna. Mi okozta a majdnem két hónapos késlekedést? — Feltételezhetően a szanálási gyakorlatban nemcsak a mi vállalatunk tartozott a problémásak közé, mondhatom, most kerültünk sorra. Egyébként nyilván időt vett igénybe, amíg befejezték a vállalat átvizsgálását, kialakította a Szanáló Szervezet a maga véleményét, amit továbbított a Pénzügyminisz'-mmnak. önmagában a •lelem meg zetet felehetett -álla- oihogy a bank nem adott -hitelt a folyó termeléshez sem, illetve büntető kamatok érvényesültek. — Milyen kilátásai vannak a vállalatnak erre az évre? — Ami bizakodásra ad okot, hogy van elegendő megrendelésünk, a szükséges anyagok 80 százalékát már be tudjuk szerezni. A második fél évben 800 ezer pár cipő gyártását tervezzük. A szovjet export-rendeléseknek valószínűleg nem tudunk teljesen eleget tenni, azonban a belföldi piacra, valamint a tőkés országokba való szállításban megfelelő nyereséget lehet elérni. A szanálási időszak alatt 180-an léptek ki a vállalattól, helyettük viszont termelésbe állt a most végzett 70 fiatal szakmunkás, s várunk húsz szakközépiskolást is. Az intézkedési terv alapján rövidesen új szervezeti formában működik a vállalat, változtatunk a működés és irányítás feltételein. Dolgozóink készek a kemény feltételek között dolgozni, alkalmasak a megnövekedett feladatok elvégzésére. — A szanálási megállapodás megkötéséhez szükség volt a vállalati tanács egyetértésére is, amelynek elnökét, Kardos Lajosné gazdasági igazgató-helyettest kérdeztük: mi volt a VT véleménye t feltételekről? — Be kellect látni, hogy nincs más választásunk, ezeknek a feltételeknek meg kell felelni ahhoz, hogy megmaradjon a vállalat. A visszhang a derűlátást igazolta, hogy ez a kollektíva képes a változtatásra. — Nem egy kicsit jobban, hanem teljesen másként keli dolgozni ahhoz, hogy megmaradjon a vállalat. Mennyire tartják teljesíthetőnek a szigorú feltételeket? — Természetes, hogy vannak vitás kérdések, van ag- —v;c,pr, sok függ atFelzárkózás vagy még nagyobb lemaradás? (3.) „Ennek a területnek mindig Kárpátalja volt a felvásárló piaca. Most miért nem engedik, hogy kereskedjünk velük? Nekünk fa kellene, nekik búzára volna szükségük, egyszerűen kicserélhetnénk és gazdaságos is lenne a csere, de nem lehet. A külkereskedelmi jog megszerzése évekbe kerül, pedig csak be kellene jelenteni az igényt. De olyan dolgokat írnak elő, hogy míg hozzájut valaki, évek telnek el.” Megyei lépések Nagyobb segítség kellene A tiszabecsi tsz-elnöktől hallottam e szavakat és csak megerősítette vele a népi ellenőrök által megállapított dolgokat. Ök mit mondanak? A határmenti nemzetközi együttműködés terén nem történt lényeges előrelépés, bár új határátkelők megnyitására szovjet részről az újonnan épített infrastrukturális létesítmények megépítésével megtörténtek az első lépések. A Romániával kialakított együttműködésnek a mai gazdasági-politikai helyzet nem kedvez. Milyen javaslatokat tehetett ilyen kedvezőtlen tények megállapítása után a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság? Többek között, hogy elodázhatatlan a több száz fős ipari üzemek idetelepítése, természetesen az Ipari Minisztérium közreműködésével, hogy keresni kell a lehetőségét: miként lenne mód növelni a területfejlesztési alap nagyságát, ha másként nem, legalább a reálérték megőrzésének mértékéig. Vagy ha erre nincs mód, akkor a normatív szabályozástól eltérő mentességek biztosítása lenne indokolt. Például ÁFA- kedvezmény, keresetszabályozásba építendő kedvezmények, szakember-támogatás, kamat-visszatérítés stb. Ígéretes termelési együttműködés bontakozik ki a nyfrmadai Rotafilc Tomp- és Kalapgyár, valamint a huszti kalapgyár között. A képen: a kalapgyártás egy munkafázisa Nyírmadán. Nem kellene a létszámfejlesztést büntető keresetszabályozással sújtani, s a kedvezőtlen adottságú, eladósodott termelőszövetkezetek labilis pénzügyi helyzetét is gyorsan kellene rendezni. A melléküzemágak létesítéséhez pedig a Bioinnocord Koordinációs Iroda nyújthatna hathatósabb segítséget. Azért a hátrányaink csökkentése elsősorban mégsem a nemzetközi, vagy a kishatár- menti kapcsolatok fejlesztésén, javításán múlik, az legfeljebb csak segítség lehetne hozzá. Lehetne viszont nagyobb léptékű felzárkózásban bízni, ha sikerülne legalább a mezőgazdasági szektorban a szakember-ellátottságon javítani. Ehhez azonban a központi program külön pénzt nem ad. A megyei tanács ennek ellenére kiemelt fizetéskiegészítő támogatást, lakás- építési támogatást, gépkocsivásárlási lehetőséget biztosít az elmaradott térségekben munkát vállaló szakembereknek, nagy összegű prémium- rendszert dolgozott ki és alkalmas ösztönző rendszert működtet, sőt a bérbruttósí- tási terhek egy részét is átvállalja. A megyei tanács másképp is segít. Kiemelt fejkvótát határoztak meg és a céltámogatási rendszer preferált céljai révén közvetett módon is ösztönzi, orientálja a hátrányos helyzetű községekben működő tanácsokat a felzárkóztatást is segítő beruházásokra. döntésekről, ám azt is szóvá teszi — ezt állapították meg a népi ellenőrök is —, hogy a megyei tanács lassú, körülményes, esetenként egymásnak ellentmondó reagálása lassítja a program megvalósítását. Valószínű ez nem szándékukon múlik, hanem a döntési hierarchia következménye. Lehet ezt a programot csűrni-csavarni, lehet köszönettel és elismeréssel beszélni a központi támogatási alapból ide irányított milliókról, lehet örülni annak, hogy a területfejlesztési alapból adott támogatással megvalósuló beruházások döntő többsége szinkronban áll a népgazdasági szerkezetátalakító célokkal, de az ipar területén — megfelelő pályázók, illetve jelentősebb támogatási keret hiányában — nem sikerül igazán hatékony középüzemek letelepítését elérni. terhet jelent. És mindezekből következik, hogy a foglalkoztatási feszültség nem hogy csökkenne, a közeljövőben kritikus mértékben még nőni fog. Az elmaradott települések elenyésző részében van ipari üzem, s azok nagyrésze is gyáregység, tehát az önerős fejlesztés nagy valószínűséggel kizárható. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek egy részét a csaknem kétszeres túlfoglalkoztatás miatt rövidesen szanálni kell, esetleg felszámolásra is sor kerülhet, de ahol ezt megússzák, a létszám egy részének elbocsátása ott is mindenképpen várható. A távolsági ingázók egyre nagyobb része kényszerül visz- szatérni lakóhelyére, ugyanakkor ezekben az években sok fiatal végez általános és középiskolákban, s ők szintén munkaalkalomra várnak. Gyorsabban elbírálni És javasolták, hogy a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek segítsenek az infrastrukturális beruházások megvalósításában, a kitelepülő gazdasági egységek pedig a foglalkoztatási gondok enyhitésének felvállalása mellett vállaljanak nagyobb részt a települések infrastruktúrájának fejlesztésében is. A megyei tanács szakigazgatási szerveinek legfőbb feladata a támogatott beruházások következetes végrehajtása, hogy a megállapodásban megfogalmazott termelési, foglalkoztatási, jövedelemnö- velési célok teljesüljenek. Azzal pedig az üzemeken segítenének, ha a pályázatokat gyorsabban bírálnák el és döntéseikről elutasítás esetén is nyomban értesítenék őket. (Vége) Még nő A program végrehajtásának értékelését természetesen korai volna elvégezni, hiszen az hosszú távra készült, s a jelentősebb beruházások még folyamatban vannak, vagy f- ezután indulnak. Kánonban egy értékelés ddig is, amely elisme- szól az eddig hozott a feszültség A tervezett és folyamatban lévő beruházások a gazdálkodó szervezetek számára sem minden esetben jelentenek a közeljövőben önerős fejlesztési lehetőséget, hiszen a felvett hitelek törlesztése súlyos Meddig várjanak? Egyszerűsített határátlépés — papíron Szerencsére már a múlté az a megrázó eset, amit Ti- szaszentmártonban hallottam egy idős nénitől, akinek a szomszéd faluban meghalt a testvére, és ő csak a Tisza innenső partján kísérhette a gyászmenetet. 'sen dúltan rezegtek, a teli tölcsért áll- A férfiú néma hirtelen bele- •or- dühvei bámult, az- nyomta szeretett gy- tán viszonozta a embere arcába, ét- pergőtüzet... Majd távozott. Az ifjú kábán bámult egy kis taté ideig. Arcához "Viail nyúlt, megnyalta a szája szélét, ahová már elju- «- tott a csokifagyi leve. auorsan a Nagyon sok rokon lakik egymáshoz közel úgy, hogy egyikük Magyarországon, másikuk a Szovjetunióhoz tartozó településen él. Jogos tehát az a régi igény, hogy a béke és a barátság határa ne elválasszon, hanem ösz- szekössön. Az első hivatalos lépéseket már 1969-ben megtették a két szocialista állam illetékes szervei. Akkor született egy jegyzőkönyvi meg- állaDodás arról, hogy különaugusztusában ugyanis kormányközi egyezményt kötött a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság a határmenti településeken élők egyszerűsített határátlépésének rendjéről. Ez a megoldás bővítette a rokonoknak számítók körét (a jegyeseket is idesorolja), és immár hatvankét-hatvankét települést sorol a kedvezményezettek közé. A gyakorlatban azonban nem látszik megvalósulni a kormányközi megállapodás előremutató szabályozása. Nem készült még el az a végrehajtási utasítás, amely a különböző — zömében technikai jellegű — kérdésekről hivatott rendelkezni. < A „ „1 —
