Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-20 / 172. szám
Zsúfolt tárgyalási program Grósz Károly, eiitazitt az Egyesült Államokba A kormány elnökét a Ferihegy 2. repülőtéren Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes búcsúztatja. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke az amerikai kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Kíséretében van Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Taurus vezérigazgatója, Kapo- * I lyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyettes. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete az Egyesült Államokban csatlakozik a kísérethez. Kommentár a 4. oldalon. Pályázatok a foglalkoztatási alapra line, aszalás, konzerv Helyben feldolgozni minél több terméket A foglalkoztatási alapra benyújtott 11 megyei pályázat sorsáról döntött kedden a megyei gazdasági korszerűsítési koordinációs bizottság. Egy pályázatot, a System KFT-t nem támogatták a szakemberek, ugyanis a SZÁÉV és a Modul közös szervezete még nem alakult meg. Kiemelten javasolta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak a bizottság a következő pályázókat: gávavencsellői Szabadság Termelő- szövetkezet, Nyírlugosi Állami Gazdaság, Mándoki Űj Élet Termelőszövetkezet, Üvegipari Művek vásárosna- ményi gyára, Szamosmenti Állami Tangazdaság, Fehér- gyarmati Zalka Máté Termelőszövetkezet, Rábatext-In- novatext. A fontosnak tartott pályázók: Szabolcs-Szatmár megyei Gabona- és Malomipari Vállalat, Szatmárcsekei Haladás, Nábrádi Szikra, Nyír- egyháza-Oros Váci Mihály Termelőszövetkezet, Fehér- gyarmati Asztalos és Vasipari Szövetkezet, Pestvidéki Gépgyár leendő fehérgyarmati üzeme, Fábiánházi Kossuth Termelőszövetkezet, Apagy-Nyírtét Hunyadi Zöldség-Gyümölcs Gyorsfagyasztó GT, Pápai Állami Gazdaság. Utóbbi Nyíregyházán szolgáltató egységet hozna létre benzinkutak karbantartására, javítására. A pályázatok főleg a helyi mezőgazdasági termékek feldolgozását segítenék elő. Elfogadásuk esetén enyhülne megyénk munkaerőgondja, hiszen 1350 új munkahely létesülne. Az új üzemek beruházási költsége összesen 1 milliárd 100 millió forint, ebből a pályázók 250 millió forint állami támogatást kérnek. Elfogadásukról az ÁBMH augusztusban dönt. A foglalkoztatási alapra benyújtott 28 szabolcsi pályázat közül eddig 12-t fogadtak el és 107 millió forintos támogatást szavaztak meg az ÁBMH-ban. A hivatal legutóbb július elején döntött a támogatásokról. Megyénk 35,3 millió forintot kapott, ezt a pályázók 150 millióval egészítik ki, így 446 új dolgozót tudnak foglalkoztatni. A Napkori Kossuth Termelőszövetkezet zöldség-gyümölcs-konzerv és léüzem, a Rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet gyümölcsfeldolgozó kombinát megépítésére, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Kisvárdai gyára azbesztmentes fékbetétek előállítására, a Szabolcs Húsipari Vállalat nyírmadai le-, ányvállalata építkezési anyagellátásra és szolgáltatásra kapott jelentős összeget. A megyénkből újabb 10 pályázatra, a most benyújtott 16 mellett az augusztus végi ülésen térnek vissza. Ami régi gondja volt a megyének, a helyi termékek feldolgozása hűtőlánc, aszalás, konzerv és léüzem segítségével, az most az állami támogatással megoldódhat. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nyíregyházi Simái úti telepén az éjjeli szárításhoz készíti elő a nyers gabonát Csorbák János gépkezelő. (Császár) Kedvezmény«« tüzelőakció Hatmilliós megtakarítás Hatmillió forintnál is nagyobb összeget takarított meg a lakosság a június végén lezárult kedvezményes tüzelővásárlási akción. Amint azt Borbás Bélánétól, a Keletmagyarországi Tüzép Vállalat csoportvezetőjétől megtudtuk, c ben az esztendőben lényegesen több tüzelőt adtak el a kedvezményes akció ideje alatt. Ügy tűnik, lassan megszereti a lakosság a brikettet is. 1987-ben 12 ezer tonna szén és közel tízezer tonnányi brikett fogyott el a kedvezményes áron. Idén a tavalyihoz hasonló mennyiségű szenet és 25,5 tonna brikettet vásárolt a lakosság. A március 14-től június 25- ig tartó akcióban készpénzzel és utalvánnyal minden eddiginél többen keresték fel a Tüzép-telepeket. Az nem kérdéses, hogy a lakosságnak miért éri meg ez az akció. A vállalat pedig azért érdekelt az évenkénti kedvezmények nyújtásában, hogy a folyamatosan termelő és szállító bányák terméke ne halmozódjon fel, egyenletesebb legyen a forgalom. Berentei szénből most is sokkal több elfogyott volna, de az emberek zöme szívesen vásárolta a brikettet is. Érdekes adat: néhány évvel korábban 12 hónap alatt sem fogyott any- ny.i brikett, mint most a kedvezményes tüzelővásárlási akcióban. ÚJ szervezetben Künyezetvéfekn és lizfiiY A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter újraszabályozta a környezetvédelemmel és vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek tevékenységét. Az eddigi Felső-Tisza-vi- déki és Vízügyi Igazgatóság, az OKTH észak-alföldi felügyelőség és a környezetvédelmi intézet debreceni mérőállomásának jogutódjaként, A szalma haszna Fél év után a ruházati kisszövetkezetekben Á z árpát már levágták, a búza aratása bő egyharmadánál tart. A hozamok jók, igazolódik az a korábbi becslés, miszerint a kalászos gabona a 84. évi rekordszint szerint, vagy még attól is jobban fizet. A betakarítás ütemével, menetével nincs különösebb gond, ha csak az nem, hogy mindenütt szóvá teszik: a GMV váltóval fizet. A váltós vásárlás szokatlan, nehézkes, az üzemek gépgazdálkodásában zavarokat okoz. Mondják azt is, fő a türelem, majd csak megoldódik a helyzet. De mi legyen a szalmával? A szalma most valóban olyan probléma, amilyen a korábbi években nem je- I lentkezett. A nagyobb szemtermés velejárója, hogy I szalma is sok van és a beI takarítása egyre költségesebb. Különösen a gépi betakarítás drágult- például a bálázózsineg árával. Néhány éve még harminc forint volt egy kilogramm bó- I lazsineg, ma százhúsz. Egy hektár szalmatermés betakarításához 5—6 kilogramm zsineg kell, ez 600—700 forint, és ha ehhez hozzászámítjuk a gépkezelő munkabérét, az energiát, az általános költségeket, akkor a szalmát csak veszteséggel lehet betakarítani. Egy gazdálkodó egység ve- >: zetője kiszámolta: állatállományuk szalmaszükséglete 200 tonna, a háztáji állat- 1 tartók igénye (ha betakarítják a szalmát, ingyen kapják) 400—500 tonna, ezzel ■ szemben lesz 1000—1100 j tonna szalmájuk. A felesleg 300—400 tonna és ezt jobb lenne veszni hagyni, hiszen csak pénzpocsékolás a | betakarítás költsége. Az j érvelés megfontolt és józan- ; nak tűnő, és mégis van az j emberben egy olyan érzés, a szalmát nem szabad elégetni. A szalma olyan mel- j léktermék, amely hasznosít- í ható, csak meg kell keresni j a módját. A szalmaégetés > egyébként is tilos. T anácsot nem tudunk j adni, a szalmával 1 kapcsolatos gondok j megszüntetésére nincs recept, viszont tény: a betakarítását el kell végezni, hi- j szén a tarlóhántás, a nyári szántás is halaszthatatlan j és ezekhez tiszta tarló kell. Más kérdés viszont azon is 1 gondolkodni, hogy esetenként irreálisan magasak a mezőgazdaságnak szükséges I ipari termékek árai. Az ag- I rárolló egyre csak nyílik, I holott már régen a szűkítés I lenne indokolt. Seres Ernő I _________________________) Nyírségből a Fontaimba Néhány napja már a második fél évben járunk. Ilyenkor minden vállalatnál, üzemben, szövetkezetben számolnak, hogy hol is tartanak a terv teljesítésében. Mi most három ruhaipari kisszövetkezet elnökének tettük fel ugyanezt a kérdést. SZÁMOS-MENTI RUHAIPARI KISSZÖVETKEZET. Tankóczi László: — Szövetkezetünk első féléves gazdálkodása kiegyensúlyozott és eredményes volt. Árbevételünk 33 millió forint, amelyből a tőkés bérmunka tizenötmilliót eredményezett. Jelen pillanatban holland, francia, NSZK, nyugat-berlini és osztrák cégeknek termelünk. A kisszövetkezet adta lehetőség alapján az első hat hónapban jelentősen tudtuk növelni dolgozóink jövedelmét. A termeléssel arányosan tizenöt százalékkal emelkedtek a fizetések, úgy hogy a nyereség nem csökkent. \ — A második félévi kapacitásunk teljes mértékben lekötött. Belföldi termelésünket a FER-nek és a Skála Metrónak értékesítjük. Hazai piacra egyébként különle- NAGYKÁLLÓI TEXTIL-, ges importanyagot dolgozunk RUHÁZATI IPARI KISSZÖ- fel kis szériában, amihez az VETKEZET, Németh László: alapanyag teljes egészében — Az első félévi árbevéte- rendelkezésünkre áll. lünk 22,9 millió forint, amely Jelentős exporttételek készülnek a „Nyírségben” a Vízügyi Igazgatóság működési területének változatlan hagyásával létrehozta a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot. Az igazgatói feladatokra a miniszter, dr. Szlávik Lajost nevezte ki. Az új szervezet feladata a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok integrált ellátása. megfelel az időarányos tervteljesítésnek. Harminchat- ezer terméket szállítottunk külföldre, amelynek nagyobb része az NDK-ba és Csehszlovákiába került, de jutott a dzsekikből Finnországba, az NSZK-ba és Svájcba is. — Az ez évi sikeres termeléshez döntően hozzájárult a két kooperációs partnerünk, a Kállósemjéni Üj Élet Mg. Tsz, valamint a Nyírbátori Áfész bátorligeti varrodája. Az első fél évben tovább szélesítettük az együttműködést és a helyi nagyközségi tanács szociális foglalkoztatójával is felvettük a kapcsolatot. Dolgozóinknál közel 15 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre. — A következő hat hónapban a tőkés exportot növelni kívánjuk. Ezért tovább tart a termékszerkezet-váltás. A megítélésünk szerint december végére teljesítjük a kitűzött feladatainkat. NYÍRSÉG RUHÁZATI KISSZÖVETKEZET, Ágházi Gyula: — A féléves árbevételünk 23 millió forint felett van, ami több a tervezettnél. Ebből a francia és nyugatnémet tőkés export 20,5 millió. A nyereségünk 4,2 millió forint, ami ha továbbra is úgy dolgozunk, mint eddig, meghaladja majd a tervezett nyolcmilliót. (Folytatás a 4. oldalon) . .. f yafTniVWwri V i - e \_'cí«._.v. ‘ t /sboí: •»x... - ■ • -•»- £fC~n<fmr'iTMr mrf r iiniwrirr 7 \ XLV. évfolyam, 172. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. július 20., szerda M A A KM Mátészalkán 2. oldal Számítások a létminimumról 3. oldal
