Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET Szombati galéria Törő István: Virágzó hársfák Köszönni illene, ahogy a régi nyarak felvillannak, s virágzó hársfák illata bizseregteti vérem, új szavak formálódnak e sodró lendületben, új erők nyergelik meg testemet — áldott, tiszta illat, utak és tévutak kígyóznak bennem, letépem ezt az ágat. megszegve minden tilalmat, mint gyermekkoromban, akik most formálódnak, már ebből a nyárból élnek, százféle berkükből kilódulnak, jut mindenkinek idő, nyár, és hársfaillat, teának szedni télre, mint ahogy anyám áldott hangján kérte, itt pereg előttem, s a Holdat ragyogtató nyár, ahogy a hársfa alatt szédelgek veled, s füzérbe fonjuk két kezünk. Fó(tdko>ii (Morvái Tibor grafikája) Kiállítás m Néprajzi Múzeumban Elza Huszonöt évvel ezelőtt egy strasbourgi és egy budapesti gimnázium tanárának kezdeményezésére kulturális együttműködés született a két intézmény között. Azóta számos rendezvény, kiállítás szervezése, rendezése fűződött a strasbourgi Lycée Pustel de Coulanges UNESCO-klubjának és a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium nevéhez. (Tíz éve rendszeres a diákok kölcsönös tanulmányi cseréje is.) A Néprajzi Múzeum magyar népművészeti anyagából Stras- bourgban éppen három éve nyitottak meg egy tárlatot, s ennek viszonzásaként érkezett most hozzánk az Elzászi üvegképek 1750-től napjainkig című bemutató. A Néprajzi Múzeumban augusztus 29-ig látható kiállításra két elzászi, három lotharingiai múzeum, továbbá a Luxemburgi Állami Múzeum, a Párizsi Népi Művészetek és Hagyományok Múzeuma, valamint tizenhat magángyűjtő kölcsönözte az anyagot. A francia népi kultúra e jeles műfaja, az üvegkép a 18. Hollós István, a nyílt ajtó híve Búcsúm a Sárga Háztól Szabolcs vármegyének 1876- tól Nyíregyháza lett a székhelye, s így megürült a vármegyeháza Nagykállóban. Jósa András javaslatára a gyönyörű barokk palotát az egészségügy szolgálatába állították. Az ügy sokáig húzódott, mert például az 1894. I. félévi alis- páni jelentés a „nagykállói székháznak tébolydává leendő Az animáció egyik leg John Halas és a 21. század John Halas nem ritka vendég Magyarországon. Hébe- hóba filmjeit is látjuk moziban, tévében. A tévé jóvoltából ismerhettük meg életútját néhány éve egy ötrészes sorozatból, amely Az animáció története; John Halas élete címet viselte, öt évvel ezelőtt és az idén vendége volt a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, amelyen külön sorozatot szenteltek életműve bemutatásának. De gyakran jön fővárosunkba, mint az ASIFA, a Nemzetközi Animációs Filmszövetség tiszteletbeli el- möke. Legutóbb a nyár elején, a 2. Kecskeméti Animációs Filmszemle zsűrielnökeként üdvözölhettük az élénk, minden új iránt érdeklődő mű- 4gjvészt. Előadásokat tartott, bemutatta tanítványai filmjeit, értekezett a magyar animáció távlatairól. John Halas, a világhírű angol rajzfilmrendező és producer, az animáció egyik legeredetibb művésze, mint Halász János látta meg a napvilágot 1912-ben Pesterzsébeten. S bár fiatalon — 24 évesen — Londonba került, korábbi, magyarországi működése is kultúrtörténeti és filmtörténeti jelentőségű. Tizenöt éves korában filmfőcímeket és plakátokat rajzolt Pál Györgynek (ő a későbbi George Pál, a hollywoodi rajz-bábfilm egyik legkiválóbb mestere). Egyéves párizsi tanulmányút után jelentkezik a Bauhaus elveinek magyarországi meghonosításával kísérletező Bortnyik Sándor Műhely stúdiójába. A modern tipográfia és reklámművészet iskolája volt ez a stúdió. Itt a mozgás, a rajz dinamikája iránt élénk érdeklődést mutató festő tanítványa és asszisztense lett a fiatal Halász János. Eközben ismerte meg Berény Róbertét (akinek betűtípusait plakátokra alkalmazta) és Moholy Nagy Lászlót. Bortnyik iskolájában tanult Macskássy Gyula is, akivel néhány évvel később a karikaturista Kassovitz Félix társaságában önálló rajzfilmstúdiót nyitottak — megalapítva a hazai rajzfilmgyártást. Két évig dolgoztak együtt. A közös elképzeléseket itthon később Macskássy valósította meg. Halász János egy meghívás révén Londonba utazott. (Hajdú Imre, azaz Jean Image, a ma Párizsban élő neves rajzfilmrendező invitálására.) Londoni működése először nem volt különösen sikeres. Ott is hagyta a céget, amely Walt Disney stílusú filmeket akart produkálni. Elvette feleségül a nagyszerűen rajzoló Joy Batchelort, és rövid időre visszajöttek Budapestre. 1940 - ben már újból Londonban vannak. Ekkor alapították meg az azóta fogalommá lett műhelyt, a Halas és Batchelor Cartoon Film Ltd-t — megalapozva a brit rajzfilmgyártást. Az igazi siker ekkor szegődött hozzá, és nem is hagyta el soha többé. Az első angol bábfilm, az első sztereó rajzfilm, az első technicolor film, az első játékfilm hosz- szúságú rajzfilm, az első felnőtteknek készült rajzfilm, az első rajzfilm-opera, és még számos tartalmi-technikai újítás fűződik nevéhez. Munkásságát megannyi díj, kitüntetés és üzleti siker kísérte. Neki sikerült először megtörnie az amerikai rajzfilm egyeduralmát és műveivel meghódítani az amerikai piacot is. Kapott Oscar-díjat, elnyerte az ASIFA legmagasabb elismerését, az Annice-díjat és a Brit Birodalom Lovagrendjét. A háború idején hatvan filmet készített a Brit Információs és Honvédelmi Minisztériumnak, köztük nem egy antifasiszta témájú alkotást. Csinált reklám- és oktatófilmeket, sorozatokat a televíziónak, egész estés rajzfilmadaptációkat, szatirikus, kari- katurisztikus felfogású filmeket. Groteszk humor, meghökkentő trükkök, felfokozott tempó jellemzik munkáit. John Halast, a művészt a műfaj megújulásának, technikai és elvi lehetőségei érdeklik. Ezért foglalkoztatja a számítógép, a videotechnika, a lé- zergrafika. Kecskeméti előadásának címe — A 21. század művészete — is erre rímelt. Azt fejtegette, milyen lesz a rajzfilm, a film és a többi művészet az elkövetkező húsz-harminc évben. Ahogy hatvan éve az- avantgarde, a Bauhaus, máig hatóan meghatározta a művészetek útját — mondta —, úgy a jövő művészetét a tévé és a videó. Úgy is mint műfaj, és úgy is mint technika. E médiák által a nézők képi intelligenciája máris sokat javult. A film is felgyorsult, nem kell annyi magyarázat, mint évtizedekkel ezelőtt egy-egy képi jelkép, fordulat alkalmazásához. Megszületett az „elektronikus ecset”, a komputergrafika, s ezt előszeretettel és könnyebben alkalmazza a film, mint például a képzőművészet. A világ animációs filmtermésének legújabb, legprogresszívebb alkotásai éppen komputerrel születtek — Japánban. A hetvenhat éves mester ma is, mint hatvan évvel ezelőtt, a legújabb művészeti irányzatokra és technikára figyel — használja, alkalmazza, befogadja és továbbfejleszti, egyénivé varázsolja. És azt mondja, sohase felejtette el, hogy Bortnyik-tanítvány volt. Ahogy John Halas tanítványai is egy életre magukkal viszik mesterük szellemét. K. M. Katona Judit: Aratókhoz Halott lovak dögtemetőin esők szétszórt gyöngysora fénylik. Nem hajszolja harmatos ösvény a hajnalok kötélverőit. Elhagyják fészküket a fürjek tojásaikat szél tapossa. Gépek erős, nagy szíve verdes, zihál a porban fulladozva. Testére hűlő fehér ingben hajlong hektárnyi rendet vágva, búzák szép fejét veszi a június elsőkaszása. átalakítása iránt folyamatba tett ügy” kapcsán a következőket tartalmazta: már 1893. október 11-én felajánlották a belügyminiszternek a régi székházat elmegyógyintézet céljaira, azonban dr. Chyzer Kornél miniszteri tanácsos csak 1894. február 28-án szemlélte meg és javasolta megvételre az épületet. Az első beteg 1895. december 18-án érkezett meg a nagyszebeni „Apoldá”-ból, s ugyanitt volt főorvos dr. Borosnyói Lukács Béla, aki a Nagykállói Téboly- daintézetben 1896. március 1-jén kezdte meg igazgatói működését. Az 1912—19. közötti időszakban M. kir. Állami Tébolyda volt az elnevezés és dr. Strobl Villibald volt a főorvos. A Nyírvidék 1921. aug. 20-i keltezésű helyszíni riportjából tudjuk, hogy az I. világháborúban a román invázió idej'én 43 helyen megsérült a 350 beteget befogadó épület, amelyet teljesen kifosztottak; rövidesen befejeződik a helyreállítás és benépesítik a női részleget az angyalföldi gyűjtőben elhelyezett női betegekkel. Az 1920—44. közötti években M. kir. Állami Elmegyógyintézet az elnevezés, s jelentősebb főorvosok: dr. Langer .Árpád (1920-tól), dr. Gaál Géza (1931—71) és dr. Bencze (Buchmüller) József igazgatófőorvos (1939. júl. 1-től). A II. világháború alatt 1944 végén Nagykállóban 12 napig tankcsata dúlt, az épület újból rendbehozatalra szorult, és csak 1945 októberében indult meg 325 ággyal az Állami Elme- és Ideggyógyintézet (1946). A felsorolt nevek ellenére is egy másodorvos, dr. Hollós István (1872—1957) pszichiáter tekinthető az intézmény eddigi leghíresebb egyéniségének, aki az 1897. évi doktorálását (Bp.) követő években dolgozhatott a Tébolydaintézetben. A pontos időtartamot még nem sikerült megállapítanom, de életrajza az Angyalföldi és Li- pótmezei Elmegyógyintézetben való alorvoskodása között a nagykállóit is említi, s viszont — 1910-től már Nagyszebenben főorvos. Később, 1919-től a Li- pótmezei Elmegyógyintézet főorvosa lett, s amikor 1927-ben származása miatt nyugdíjazták, megírta „Búcsúm a Sárga Háztól” c., az elmebetegek felszabadításáról szóló híres könyvét. Hollós jelentős személyiség, egyik úttörője volt a hazai antialkoholista mozgalomnak és az elmebetegek gyógyításában az ún. „nyílt ajtó rendszer” (open door system) szorgalmazója. A pszycho- analitikai irányzat aktív hazai képviselője. 1933-tól elnöke volt a Magyarországi Pszicho- analitikusok Egyesületének. Könyvének egy része „vidéki kis tébolydában történt”, tehát feltehetően nagykállói működésére vonatkozik (33. old.) és ezért is, de főleg szemlélete miatt érdemes röviden megismerni. Hollós szerint a ,,Sárga Ház”, vagyis az elmegyógyintézet „csak keretet ad ennek a tár- sadalom nélküli társaságnak, a soha össze nem tartozó egy- egy emberből álló esetleges sorsnak... összekerültek emberek talán, mert egy nagy könyvnek a tartalomjegyzéke, amelyet Pszichiátriának, hívnak, valahogy egy tető alá hozta őket...” A szerző azonosítja magát Freud pszichoanalitikus felfogásával: az elmebeteget nem rossz szellem vagy lélek szállta meg, hanem saját lelkiélete vonta ki magát az akarat uralma alól. Hollós szerint a pszichiáter legfőbb műszere; saját lelke; ugyanis szinte minden ember átmegy olyan lelki konfliktusokon, mint amelyekben 1-1 ember megrokkan...; „az elmeorvos valahogy hasoníó helyzetben van, mint a szemorvos, akinek ha helyes eredményre akar jutni, előbb saját szemének töréshibáját kell korrigálni. Az elmeorvos e korrektúra nélkül a szeme előtt lefolyó jelenségeket nem fogja megérteni. sőt meg sem fogja látni.” Az elmegyógyintézet válaszfala csak látszólagos, meri a hétköznapi életben: „itt bt lond, ott egészséges a valóságban ember és ember között nincsen.” Napjainkban mind megyénkben, mind pedig or szágosan hatalmasan megnőtt a szenvedélybetegek száma. Ez nagy feladatot és társadalmi elvárást is jelent a pszichiátria számára. Sokat és sokszor szoktak beszélni, panaszkodni a pszichiáterek szakterületük hazai elmaradottságáról, illetve elhanyagolt voltáról. Az biztos, hogy a személyi kultusz időszaka a biológia és a lélektan számára vészes korszak volt. Ma már azonban megyénkben is az elmegyógyászok elsőrendű feladata lehet, hogy az ilyen kiváló úttörő elődök tevékenységét megismerjék, felhasználják és ne hagyják feledésbe menni. Hiszen dr. Hollós István már 60 évvel ezelőtt hirdette, leírta és 1897—1957 között gyakorolta is azt, ami ma modernnek számít. Fazekas Árpád KM
