Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. július 2. Lapozgatás a vásárlók könyvében A vevő inkább szid, mint dicsér A változtatás indokolt volt: a panaszkönyv helyett beve­zetett „vásárlók könyve” job­ban kifejezi a lényeget. A puha fedelű könyvecskékben ugyanis majdcsak annyi a dicséret, mint a kifogás. A paradicsom ára Nyíregyháza szívében, a Kossuth téren található 51-es Csemege ABC-ben roskadó- sig telve a polcok, a gondo­lák között mindig sok a ve­vő. Havonta 13—14 millió fo­rintot forgalmaznak, s ez ta­valy 168 milliót tett ki. Mit mutat mindebből a vásárlók könyve? Szűcs György bolt­vezető készséggel hozza a fü­zetet, s már útközben mond­ja, mi volt a legutóbbi pa­nasz. A június 7-i bejegyzés szerint a vevőnek 10 deka paradicsom helyett 11 dekát számláztak a boltban, s ami­kor ezt szóvá tette „még szemtelenkedtek is vele”. Igaz, a boltvezető szerint kis­sé kapatos volt a kedves ve­vő, aki a nyomban felajánlott kártérítést, a paradicsom ak­kori ára szerinti 60 fillért nem fogadta el, helyette a könyvet kérte. — Mit érzek, amikor a vá­sárlók könyvét kéri tőlünk valaki? — ismétli meg a kér­dést a boltvezető. — Minden alkalommal izgalmat, még akkor is, ha tudom, dicséret kerül majd bele. A vezetők közül mindig van valaki „a parancsnoki hídon”, s meg­próbáljuk rögtön orvosolni a bajt. Nem lebeszélni akarjuk a vevőt, hanem megoldani a problémáját. Utóbbiból egyre több adó­dik, hiszen a manapság ta­pasztalható árváltozásokat nehezen fogadják el a vevők. — Panaszkodnak, morgo­lódnak, mert egyre nehezeb­ben jönnek ki "a fizetésből, nem tudnak úgy vásárolni, mint korábban — 'summázza a lényeget Szűcs György. A Kossuth téri ABC jelen­legi vásárlókönyvét 1985-ben nyitották meg. Azóta 14 be­jegyzés, közöttük hat dicsé­ret került belé. Olcsó cipőnek rossz a talpa Nem annyira a bolttal, in­kább az áruval van gondja a vásárlóknak — mondja az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat 5-ös számú cipőbolt­jában Márczi Mihályné bolt­vezető, amikor a vásárlók könyvéről kérdezem. Megál­lapítását a legutóbbi, május 16-án írt bejegyzés is alátá­masztja. A vevő visszahozta a meghibásodott lábbelit, amelyet a KERMI-hez kül­dött tovább a bolt. A minő­ségvizsgáló intézet a kifogást nem találta jogosnak, így nem cserélték vissza a cipőt. — Az utóbbi időben a ko­rábbitól jóval több a fogyasz­tói reklamáció — mondja a boltvezető. Ezen szerinte nem is lehet csodálkozni: ezer fo­rint alatt alig kapható cipő, s miközben az árak alapo­san megszaladtak, a minőség maradt, néha még romlott is. — Januárban úgy indul­tunk, hogy 12,5 százalékkal lement a cipők ára. Az igaz­ság az, hogy ez csak a meg­lévő készletre vonatkozott, hi­szen azóta minden szállít­mánynál nőttek az árak, s most újra a régiek, sőt még magasabbak. Mint a boltban kiderül, Szabolcsban az országos át­lagnál is több a cipők- terén tapasztalt reklamáció. Az alacsony keresetek miatt a többségnek csak az olcsóbb cipőre futja, arrv persze gyengébb minősége’ -s jelent. Az sem ritka, hogy egy sze­zonra egyetlen pár cipő jut, s a sárban, vízben hordott lábbeli sem bírja úgy a stra­pát. A vállalatnak ezért is fon­tos az a saját cipőjavító részleg, ahová a meghibáso­dott cipőket küldik a bolti­ból. A legtöbbet így helyben megjavíttatják, kétszáz pár cipőből jó, ha egyet továbbí­tanak a Kermihez. Tej és kenyér — reggel 9-ig ? A Nagykállói Afész újon­nan átadott kállósemjénj boltjában előbb azt hittem', a vásárlók könyvében még semmit nem találok. Téved­tem. A március 10-én meg- •nyitott boltban már ketten is leírták véleményüket. Mind­ketten alapvető élelmiszerek hiányára panaszkodtak. Ar­ra, hogy már kora délelőtt hiába kerestek tejet és kenye­ret a szinte még festékszagú boltban. — Azon a napon 835 má­zsa kenyeret adtunk el — emlékszik vissza az első be­jegyzésre Molnár Péter bol£­Fellendülőben a használt bútorok forgalma Kolóniái százezerért Nehezen indult Nyíregyhá­zán a Bizományi Áruház ez évi búforforgalma. Az - év eleji bizonytalanságot köve­tően csak az utóbbi hónap­ban kezdett fellendülni az üzlet, s a mostani adatok azt bizonyítják, már túlkínálat van. A használt bútorok fel­vásárlásának azonban gátat szab az áruház kis alapterü­lete, szűkös tárolási lehetősé­ge. Hetente huszonöt-harminc lakásra kellene kimenniük felbecsülni a bútorokat, s ezt jelenleg négy-ötnapos határ­idővel vállalják. A használt bútorok árukínálata rendkí­vül vegyes, s a legtöbb elad­ni szándékozó a fellegekben jár az árat illetően. Nehezen értik meg, bizonyos bútortí­pusokra már nincs kereslet. Nem kellenek például a régi hálószoba- és ebédlő­garnitúrák. A vásárlók leg­inkább a modern, vagy az antik bútorokat keresik. Hi­ánycikknek számítanak vi­szont a konyhaberendezések. A vásárlásra felkínált áruk mintegy fele szekrénysor. Ekkora mennyiséggel azon­ban nem tud mit kezdeni a Bizományi Áruház, hiszen elsősorban az eladhatóságot kell, hogy szem előtt tart­sák. Nem rendelkeznek ja­vítóműhellyel, így a vásárlók úgy viszik el az árukat, ahogy azt egy másik ügyfél behoz­ta. Ritka az úgynevezett nagy fogás, amikor valaki egy la­kás teljes bútorzatát eladja, például költözködés miatt. Nagy üzletnek számított leg­utóbb például egy kolóniái szekrénysor százezer forintos áron történő értékesítése. Az áruháznak jó kapcsolatai vannak különböző bútorgyá­rakkal, ahonnan szerződés alapján kapják azokat a ter­mékeket, amelyek valami­lyen hibájuk miatt csökken­tett áron kerülnek forgalom­ba. Jelenleg egy Szegedről érkezett ötrészes szekrény­sort asztallal, ágyneműtartó­val 26 ezer forintért kínál­nak. Mindezek azt is bizo­nyítják, a bizományi áruvá­lasztéka nem biztos, hogy az ócska, értéktelen holmikat jelenti, sőt nagyon sok vá­sárló kifejezetten jó üzletet is köthet. vezető. — Ez két sima szom­bat forgalmának megfelelő mennyiség. Sajnos, nem lát­hattuk előre, hogy azon a hét végén ennyien ültetnek do­hányt, s szinte mindegyikük kosárszámra vitte a mezőre a kenyeret. „Panasszá teszem — kez­dődik a második bejegyzés, hogy 9 órakor azzal a szán­dékkal jelentem meg, hogy tejet és kenyeret vegyek. Egyilket sem kaptam.”" Amint a megküldött levélmásolatból kiderül, a boltvezető azon­nal beutazott Nyíregyházára, ahonnan 100 liter tejet ho­zott. Hozzá tartozik az igaz­sághoz, hogy ebből kilencven liter aztán megmaradt... Kovács Éva „Terif éken" a család Akciócsoport a nyírbátori fiatalokért Kevesebb házasság, jóval több válás. Sajnos, a kije­lentés Nyírbátorra is vonat­kozik. A családvédelem hely­zetéről tárgyaló legutóbbi tanácsülésen legalábbis ezt állapították meg a résztve­vők. A városban 4620 család él, az átlagos családnagyság 3,1. Amíg 1985-ben 110-en, ad­dig 1987-ben csak 91-en mondták ki a boldogító igent. Az elváltak nagyobbik része, közöttük is főképp a nők, nem kötnek újabb házassá­got, így a családok több mint 13 százalékban ma csak az egyik szülő él együtt gyer­mekével, a gyermekek 15 százaléka csonka családban nevelkedik. Mindezek után nem meg­lepő, hogy az ilyen családok jelentős része anyagi gon­Hangverseny a díszteremben Régi pompájában a megyeháza Szokatlan hangverseny­re hívták meg a nyíregy­házi érdeklődőket csütörtök este. A családias hangula­tú koncertnek — amelyen fellépett Albert Ferenc he­gedűművész, a Holborne rézfúvóskvintett, Solymosi Ferenc és Juliette McKin­ney — nem csupán az volt az érdekessége, hogy a me­gyei tanács épületének dísztermében tartották, ha­nem inkább az, hogy a vendégfogadás „háznéző­nek” számított. A látogatás­ra pedig az adott okof, hogy a megye első épülete ismét régi pompájában ra­gyog, és az öt évvel ez­előtt megkezdett nagysza­bású szakaszos felújítás — az Egyház utcai homlokzat kivételével — a napokban fejeződött be. Ismeretes, hogy Nyíregy­háza neve elé nem illik a patinás, nagy múltú jelző, hiszen városi léte mind­össze 150 éves, megyeszék­hely pedig csupán 1876-ban lett. 1890-ben született döntés a vármegye házá­nak felépítéséről. A meg­bízást a kor egyik legsike­resebb építésze, Alpár Ig­nác 1891. március másodi­kén kapta, és alig másfél évvel később, 1892. október 1-jén az épület „rendelte­tési céljaira átvétetik”. Alpár Ignác művével a város egyik legszebb épüle­tét alkotta meg. Mint ahogy a műértő építész ír­ja: „A látvány harmóniája ma is megállásra készteti a járókelőket”. Ám a közel százéves használat az épület külső megjelenését és belső tereit erősen megviselte, ezért tel­jes felújítása halaszthatat­lanná vált. A rendbehoza­talra a Nyírterv kapott megbízást, a kivitelezést pedig az ÉPSZER Vállalat végezte. Hogyan? Erről győződhettek meg a meghí­vottak, illetve mindazok, akik a továbbiakban ügyes­bajos dolgaikat intézik a megyei tanácson, vagy csak éppen a város egyik legszebb terén sétálva sze­mük megpihen a pompás épületen. Érdemes az épületben is széjjelnézni. A megyeháza stílusához illeszkedő új vi­lágítótesteket és csillárokat a Nyíregyházán élő ipar­művész, Abramjan Dávid készítette. A bejárat fölötti ablakterv és kivitelezés — mint ahogy a megyei ta­nács épületét bemutató szép füzetkéből megtudjuk — Mezősi Eszter munkája. A belső díszítés is megyé­ben élő művészek munká­ja. Képünkön: a gyönyörű­en felújított díszterem. (Elek Emil felvétele) dokkal küzd, amit az OTP helyi fiókjának adatai is bi­zonyítanak. Amíg az egy la­kosra jutó felvett hitel 3250, addig a betétkönyvben elhe­lyezett megtakarítás mind­össze 925 forint. A rászoruló családok intéz­ményes segítésére nagy fi­gyelmet fordít a tanács. Mindezek ellenére egyre ke­vesebb a gyerek a bölcső­dékben, óvodákban is. Az előző tervidőszak kiemelt fel­adatának, az általános isko­lai fejlesztésnek köszönhető­en javultak az*oktatás felté­telei. Ennek köszönhető, hogy ma már minden gyerek jár­hat napközibe. Ebben az év­ben központi keretből 100 ezer forintot fordítanak a ci­gánygyermekek étkezési dí­jának támogatására. A gyermek- és ifjúságvé­delmi tevékenységet segíti az az 1987-ben létrehozott ak­ciócsoport, amelynek tagjai elsősorban a megelőzést, a deviáns jelenségek felkuta­tását és megszüntetését te­kintik feladatuknak. Munká­jukat a rendőrség mellett nemcsak az egyes intézmé­nyek, szervezetek tagjai, ha­nem a szülők is segítik. A családvédelem szerves része a gyámhatósági mun­ka, amelynek képviselői a segélyezés, az állami gondo­zás, gyámsági feladatokat végzik, segítik a gondnoksá­gi, valamint a családvédelmi ügyek intézését. Sajnos mind­ezek ellenére évről évre nő az állami gondozottak szá­ma. E folyamat ellensúlyo­zására alakították meg és folyamatosan bővítik a ne­velőszülői hálózatot. A vá­rosban és környékén jelen­leg 34 nevelőszülő összesen 41 gyermeket nevel, pártfo­gói felügyelet alatt pedig 34 kiskorú áll. Kincs... — Milyen horgászbotok van­nak? — Sajnos, semmilyen . . . — Orsók? Zsinórok? . . . Hor­gok? . . . egyéb horgászeszközök és -tartozékok? — kérdezgethet tovább a vevő, mindenre az a válasz, hogy nincs. Ez a helyzet a nyíregyházi Jókai téri sport­boltban ahol cipőt, ruhaneműt bő- séggel lehet kapni, de egyebet alig-alig. Mert sporteszközből (példának okáért: labdából) sincs választék, hogy más cikkekről ne is beszéljünk. Hogy miért nincs, az nagy rej­tély, hiszen feltehetően csak rendelni kellene. Ezt a vélemé­nyem arra alapozom: a nyíregy­házi magánkereskedő üzlete zsú­folva van olyan dolgokkal, amik­ből a sportbolt állítólag „nem kap” . . . (tgy) Füstöléssel védekeznek Jó a méhésznek, jó a tsz-nek A tavasz és a nyár a mé­hészek igazi évszaka. Alig borulnak virágba akácosok, mezők, gyümölcsfák, már te­lepítik is ki a méhcsaládokat. Jelenleg 22 áf észben 32 szakcsoport foglalkozik méz­termeléssel, akiktől tavaly a Hungaronektár 806 tonna mézet vásárolt fel. A megyé­ben lévő 74 ezer hektár erdő és a rétek megfelelő „méhle- gelőt” biztosítanak. A föld­rajzi elhelyezkedés, illetve a fák eltérő kora miatt a vi­rágzás folyamatos. (A fiatal akác hamarabb, az idősebb később virágzik). Üjabban a termelőszövetkezetek felkérik a méhészeket az almafák megporzására, s így mind a két fél jól jár: biztosítva van a megporzás, s nő a méz mennyisége is. Az országban az elsők között kötött ilyen jellegű megállapodást a Hun­garonektár a vajai Rákóczi Termelőszövetkezettel. Szabolcs megye mézterme­lésének 80—90 százalékát az akác adja, tehát az elvirág­zását követő pergetés során már értékelhető az évi mun­ka. Az idén május 25-e kö­rül indult a virágzás. A méh­rajok jól is kezdtek el gyűj­teni, de aztán a 2—3 napig tartó zivataros, viharos idő­járás a virágokat tönkretet­te. Ezért 25—30 százalékkal kevesebb lesz a méz, mint amennyi tavaly volt. Június­ban megkezdődött az akác- méz felvásárlása. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején az atkák (Varroa jacobsoni) mi­att több ezer méhcsalád pusztult el. A gyógyszeres füstölés, a Varrescens-csík megfelelő időben és módon való alkalmazása bevált, s mellette még a biológiai Vé­dekezést is alkalmazzák a méhészek. Az óvintézkedé­seknek köszönhetően a me­gye méhcsaládállománya új­ra növekszik. A Hungaro­nektár a méhészeket többfé­le módon támogatja. Terme­lői áron előlegként kapnak cukrot és furnérra gyógyle- pényt (a fertőző betegségek ellen véd és elősegíti a sza­porodást), pénzügyi akciók­kal könnyítik munkájukat, s az Autókerrel kötött szerző­dés értelmében soron kívül hozzájuthatnak Aro gépko­csihoz is. A Hungaronektár minden mennyiséget átvesz a terme­lőktől. A központi feldolgo­zás után legnagyobb részét exportálják, a világpiacon nagy a kereslet a méz iránt. Különleges igényeknek is megpróbálnak eleget tenni. Észak-Európából repcemézet kértek, most szervezik ennek megvalósítását. M. M. Lu A tárgyalóteremből Elitta gyermekei elül a pénz - a felelőtlen anya Részeges, agresszív apák szoktak általában a bíróság elé kerülni "kiskorú veszé­lyeztetésének bűntette mi­att, akik nem adják haza a pénzüket, nem gondoskod­nak gyermekeikről. Egy nyír- tassi családban azonban az anya volt az, aki elitta a pénzt három gyermeke elől. T. Józsefné háztartásbeli, tízéves fiát, nyolc- és há­roméves lányait a férje öt­ezer forintos keresetéből tar­totta el. Azaz dehogyis tar­totta, hiszen alkoholista, a pénz többsége italra kellett. Egy szobában laktak öten," ahol állandóan piszok, ren­detlenség uralkodott, a ház­tartásbeli asszonynak ugyan­is „nem volt ideje” rendet tartani. A három gyerek té­len is fűtetlen helyiségben, hiányos öltözetben fagyosko- dott. T.-né nem törődött ve­le, hogy a két nagyobbik jár-e iskolába, füle botját sem mozdította az értesíté­sekre, amit a gyerekek ta­nárai küldtek -a sok hiány­zás miatt. Természetesen az igazolatlanul mulasztott órák rossz tanulmányi eredményt vontak maguk után. A helyzet hovatovább tart­hatatlan lett. 1987 márciusá­ban a fiút és a kislányokat a Kisvárdai Városi Bíróság előtt lefolytatott gyermekel­helyezési perben T.-né test­vérénél helyezték el. T.-nét pedig felelősségre vonták há­rom rendbeli kiskorú veszé­lyeztetésének bűntette miatt. 2 év próbaidőre felfüggesz­tett 10 hónapi börtönre ítél­ték, elrendelték a pártfogó felügyeletét, s a kényszer­gyógyítását. Az ítélet jogerős. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents