Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

Véget ért a nyári ülésszak Jóváhagyták az ipari miniszter jelentését Állásfoglalás a román településrendezés ügyében • A pénzügyminiszter válasza László Béla interpellációjára Az Országgyűlés nyári ülésszaka pénteken folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke. A napirend szerint első­ként Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az ipar szerkezetátalakításának fel­adatairól folytatott vitában elhangzott képviselői javas­latokra, észrevételekre. Ügy ítélte meg: egyetértés alakult ki abban, hogy a szerkezetátalakítási munká­latokat gyorsítani kell, szük­ség van átmeneti áldozatvál­lalásra, módosítani kell a ki­termelő és. a feldolgozóipar arányait az utóbbi javára, de úgy, hogy a kitermelőipar visszaszorítása ne veszélyez­tesse a fejlődés lehetőségeit. Egyetértés volt abban is, hogy húzóágazatokat kell meghatároznunk, s ezeket hozzá kell segítenünk az át­lagosnál gyorsabb fejlődés­hez. A módszereket, az irányí­tás kérdéseit illetően már nem ilyen egybehangzóak a vélemények. Elhangzott olyan kívánalom, hogy a kormány teljes 'részletességben, határ­időkhöz kötötten vezérelje a szerkezetátalakítást, felelős­séget vállalva a részletkérdé­sekért is. Megfogalmazódott az is, hogy a szerkezetátala­kítást csak szabályozni kell, a vállalatok pedig önállóan dolgozzanak a rájuk bízott forrásokkal. Egyetértett a végtermék-központúságot ki­fogásoló hozzászólásokkal. Hangsúlyozta: a magyar ipa­ri vertikum különböző sza­kaszai jelenleg nincsenek összhangban egymással, hiá­nyoznak a kínálati viszo­nyok. Fontosnak ítélte ebben a kérdésben, hogy be lehes­sen kapcsolni mind a szocia­lista, mind a tőkés importot a magyar gyártók mellé. Berecz Frigyes ezután a minőség kérdéseiről beszélt, kiemelve, hogy a kormány minőségpolitikát kíván foly­tatni, olyan légkör, környe­zet megteremtésére törek­szik, amelyben ez a kérdés nemzeti ügy lehet. Üjabb témakörre térve, a miniszter foglalkoztatáspoli­tikai kérdésekről szólt. Szá­mos hozzászóláshoz kapcso­lódva úgy ítélte meg: át kell tekinteni és módosítani szük­séges a térségi foglalkozta­tással kapcsolatos elgondolá­sokat. E munkában az Ipari Minisztériumnak felelősen közre kell működnie. Azt a hibát még egyszer nem kö­vethetjük el — hangsúlyoz­ta —, hogy a térségi foglal­koztatást fontosabbnak tart­suk, mint a hatékony terme­lőmunkáét. Fontos az is — mondotta —, hogy megindul­jon a különböző munkaterü­letek közötti áramlás. Ezt persze a kormánynak segíte­nie kell lakáspolitikával, le­telepedési támogatással. A továbbiakban a felszóla­lásokban elhangzott konkrét javaslatokkal foglalkozott. A papírellátást és a csomagolást bíráló észrevételekkel egyet­értett. Elmondta, hogy a pa­píriparban részben világban­ki hitelekből, részben nyu­gati lízingek segítségével je­lentős fejlődést lehet elérni a közeljövőben. A szakoktatás megújításával kapcsolatban említette: sok irányban fo­lyik a munka, befejezését teljes felelősséggel csak az 1992 93-as tanévre lehet ígér­ni. Ezután az ipari miniszter a recski, részben elkészült beruházással kapcsolatban hangsúlyozta: tény, hogy vi­tatható döntések alapján 7 milliárd forintot költöttünk eddig erre az egyelőre sem­mit nem termelő bányára. Ha azonban ezt a kétmilli­árdot nem akarjuk teljesen elveszíteni, szükség van arra, hogy az intenzív kezelésre évente 200—250 millió forin­tot fordítsunk. A kitermelés megindításához mintegy 25— 30 milliárdos beruházásra lenne szükség, ezt — ahogy a vitában javasolták — va­lóban valamilyen részvény- társasági formában lehetne megoldani. Berecz Frigyes hozzátette: a kérdéssel a leg­felsőbb szintű vezetés fog­lalkozik. A Bükkábrány t térségébe javasolt erőművel, illetve energetikai kombináttal kap­csolatban" elmondta: nem hangzott el a hozzászólásban, hogy 100 milliárd forintos be­ruházásról lenne szó. E be­ruházás szerepel az energe­tikai program távlati tervei­ben, de csak a Paksi Atom­erőmű végleges elkészülte után. Sok érv szól mellette. Ezután határozathozatal következett: az ipari minisz­ter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott, vála­szát az Országgyűlés öt el­lenszavazattal, .négy tartóz­kodás mellett jóváhagyólag tudomásul vette. Szűrös Mátyás: Számunkra fontos kérdés a magyarsdg sorsának alakulása A napirendnek megfelelő­en ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés Külügyi Bizott­ságának elnöke kapott szót, aki előterjesztette a testület javaslatát a Román Szocia­lista Köztársaságban elhatá­rozott településrendezés ügyé­ben. — Az elmúlt napokban nyugtalanító fordulatok, két szomszédos szövetséges or­szág viszonyában szokatlan események következtek be a magyar—román kapcsola­tokban — mondotta elöljáró­ban. — Ebben a helyzetben az Országgyűlésre nagy fele­lősség hárul; bölcsen és kö­rültekintően kell állást fog­lalnia. Mi több, a választó- polgárok, valamennyi honfi­társunk részéről is felelős­ségteljes, az ország nemzeti és nemzetközi érdekeit szem előtt tartó, józan magatar­tásra van szükség. Nem sza­bad teret engedni az indu­latoknak. Ugyanakkor érthe­tő, hogy e napokban több képviselő idézte Széchenyi István szavait, miszerint „Hallgatni, amikor beszél­ni kell, szint oly nagy hiba, mint beszélni, amikor inkább hallgatni kellett volna”. Az elmúlt napokban, he­tekben a magyar pást és ál­lam vezetése, hazánk közvé­leménye mind gyakrabban kényszerült arra, hogy aro­mán politika intézkedéseinek bennünket is érintő hatásai­val foglalkozzék. A legutób­bi lépések, így például a nem román személy- és helység­nevek használatának megtil­tása, de kiváltképpen az úgynevezett településrende­zési terv végrehajtásának megkezdése, széles körű til­takozást váltott ki orszá­gunkban és külföldön egy­aránt. A nemzetiségek, közöttük az ott élő Kfétmilliónyi ma­gyarság erőszakos beolvasz­tását célzó román politika mind többeket kényszerít ar­ra, hogy elhagyják az orszá­got. A román vezetés e lé­pései ellen országok parla­mentjei, pártok, társadalmi Szervezetek, vallási vezetők és közéleti személyiségek emelték fel tiltakozó szavu­kat. Az emberi jogi kérdé­sekben az előrelépést akadá­lyozó román magatartás a bécsi utótalálkozó eredmé­nyes befejezését is Vfeszé- .lyezteti. A magyar közvélemény fo­lyamatosan hangot adott erősödő aggodalmának, el­lenérzéseinek. Számos spon­tán kezdeményezésre is sor került, amelyek a határain­kon kívül élő magyarok, a nemzet egésze iránti nagyfo­kú felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot. Bizonyítot­ták, hogy népünk pontosan érti a kérdésben rejlő poli­tikai gyúanyag veszélyessé­gét; önbecsülése, érdekei jo­gos védelméről azonban nem mondhat le. Mindezek során nem történt olyan esemény — a június 27-én mintegy 25 —30 ezer fő részvételével le­(Folytatás a 4. odalon) ÜLÉSEZETT A MEGYEI TANÁCS Gazdasági ágazattá fejleszthető az idegenforgalom A megye tanácsainak 1987. évi gazdálkodásáról,' az idegenforgalom hosszú távú fejlesztési koncepciójáról tár­gyalt — többek között — pénteken a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács. A testület ezenkívül megtárgyalta a me­gyei tanács által alapított háttérszervezetek korszerűsítését; döntött arról, hogy az eddigi 11 nagyközségi (közös) tanács után újabb hét település (Gávavencst.iö, Kemecse, Nyír­telek, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár és Tiszalök) tanácsi szerveinek tevékenységét közvetlen megyei irányítás alá vonja. Végül a testület egyéb ügyeket tárgyalt. Nem független az országos helyzettől Szabolcs-Szatmár tanácsainak gazdálkodása sem — hangsúlyozta László András általános tanácsel­nök-helyettes szóbeli kiegé­szítése az elmúlt évi gazdál­kodásról. Közismert, az álla- mi támogatás mintegy 110 millió forintos csökkenése, a szabályozott bevételekből csaknem 140 millió forint el­maradása és az árnövekedés igen kedvezőtlenül halott a gazdálkodásra. Több tanács­nál, gazdálkodó szervnél emiatt újra kellett sorolni a feladatokat, és sajnos fontos felújítási munkákat el kel­lett hagyni. A tanácsok igye­keztek fokozni érdekeltségi bevételeiket, amiből plusz 300 millió forintot szereztek. Kedvező, hogy a tervezett 60 millióval szemben 68 millió forintnyi TEHÚ érkezett a tanácsokhoz, míg a telekérté­kesítésből 50 milliós növeke­dést értek el. Növekedett a nem tanácsi szervektől be­folyt összeg is, s a tanácsok bátrabban vettek fel hitelt, aminek jelenfős része a la­kásépítés támogatását szol­gálja, fokozták takarékossági intézkedéseiket. Nőtt és meg­közelítette a 770 millió fo­rintot megyénkben a társa­dalmi munka értéke. Válto­zatlanul probléma, hogy las­sú a lakásépítés üterríe, már látni, hogy főleg a szociális bérlakások tervét nem tudjuk teljesíteni, ezenkívül nem teljesült a szennyvízflsatorna építési program sem. Az idén változatlanul több gonddal kell szembenézni, kevesebb jövedelemadó érkezik be, amiből a tanácsok gazdál­kodhatnának, ezért a köz­ponti segítségre igen nagy szükség van. A napirendhez Sándor Géza, a számvizsgáló bizottság nevében fűzött megjegyzést, majd a testület elfogadta a jelentést. Szabad-e Szabolcs-Szat- márban a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények kö­zött az idegenforgalmi fej­lesztés koncepciójáról tár­gyalni és van-e realitása an­nak, hogy a remélt célok megvalósulhatnak — tette fel a kérdést a másik napi­rend előterjesztője —, Ta­kács József osztályvezető. Nemcsak hogy realitása van, de szükség is van rá, hogy ezt a koncepciót a megyei tanács testületé megtárgyal­ja, mert csak így alakítható ki egy határozott irány a fej­lesztésre. Sajnos, az idegen- forgalom fejlettségi szintje nem éri el a megye fejlett­ségi szintjét. A 2010-ig szóló koncepció egyébként abból indul ki, hogy Szabolcs-Szatmár ma még az idegenforgalom tar­talékterülete hazánkban. Az üdülés és idegenforgalom gazdasági eredménye a lehe­tőségeknél jóval szerényebb, a kezdeményezések széttagol­tak, esetenként elszigeteltek, sőt hiányzik az előrelátás, a hozzáértés. A fő cél — hang­súlyozza a koncepció, —, hogy a turizmus fejlesztése révén a megye egy új gazdasági ágazata bontakozzék*ki. Ez­után részletesen felvázolja a koncepció a gazdag termé­szeti adottságokat, a történel­mi értékeket, a kulturális vonzástényezőket, majd a fo­gadási, a szolgáltatási felté­telekről, az idegenforgalmi kereslet alakulásáról szólt. Végkövetkeztetésként megál­lapítja: Szabolcs-Szatmárban az idegenforgalom hosszú ideig spontán módon fejlő-, dött, szezonhoz kötődött. Meghatározó elemei között a helyi lakosság hétvégi pihe­nése, a hazai kiránduló tu­rizmus, a szocialista orszá­gokból érkező vándorló és bevásárló turizmusa, illetve üdülése vált jellemzővé. Az utóbbi időben felerősödött az érdeklődés a zöldturizmust kedvelők körében a megye különböző tájai, valamint a hobbiturizmus, a vadászat és a vízisport iránt. Jelenleg az üdülőnépesség szezonban megközelítően naponként IS —20 ezer Szabolcs-Szatmár­Nagy figyelem kíséri a vitát ban. Nyíregyháza-Sóstón, Vásárosnamény, Tiszalök, Ti­vadar tiszai strandjain -van a legtöbb üdülővendég. Az utóbbi években kiéleződtek a fejlődés ellentmondásai. A megye értékei iránti érdeklő­dés növekedésével nem járt együtt a fogadási feltételek, az idegenforgalmi kínálat bővülése. Sajnos, bátortalan, nem nő kellő hatékonyság­gal a megye idegenforgalmá­nak szervezése sem, laza • a tanácsok közötti kapcsolat, nem mutatható ki a lakosság érdekeltsége. A testület a fejlesztés fő­irányait és feladatait is rög­zítette, hangsúlyozván: az ez­redforduló utáni esztendők­ben reálisan 50—60 ezer na- pi üdülővendéggel lehet szá­molni, melynek a fele igényel szállást. Mi a teendő helyileg, mihez várnak segítséget az itt lévő vállalatoktól, a köz­ponti szervektől: e körül folyt az igényes és kellően megalapozott előterjesztés fölött a vita. Elsőként Kulcsár László (Csaroda) hangsúlyozta: Sza­bolcs-Szatmár még mindig felfedezésre vár. Kevesellte a támogatást, amit Bereg kap az aktiv pihenés feltételeinek megteremtésére. Részletesen szólt a falusi turizmus fej­lesztési lehetőségeiről, arról, hogy Csaroda, Tarpa, Lónya üdülőfaluvá fejlesztheti Időszerű egy gazdasági szer­vezet létrehozása az idegen- forgalom fejlesztésére. Hil­bert László (Rozsály) dicsér­te, hogy napirendre tűzték a témát, amitől remélhető, hogy nem az utolsó órában lépünk meglévő értékeink feltárásában, gazdasági ki­(Folytatás a 4. oldalon) Befejeződött a nyári akadémia Másfél évtizeddel ezelőtt alapelveken vitatkoztunk, az idén és áz elmúlt esztendők­ben pedig már csak az el­határozott dolgok véghezvi­telének módja képezte az •eszmecsere témáját — foglal­ta össze a szekcióüléseket követően a 15. szervezéstudo­mányi nyári akadémia zár­tával a négy nap alatt el­hangzottakat Kabdebó Fe­renc, a szervezet egyik mun­kabizottságának társelnöke, a Szolgáltatási Fejlesztő és Tanácsadó Vállalat igazgató­ja. (A megtárgyalt dolgokról lapunkban rövidesen kerek- asztal-beszélgetés formájá­ban tájékoztatjuk olvasóin­kat.) A csütörtöki záró plenáris ülésen a résztvevők sikeres­nek ítélték a tanácskozást. Az akadémia az eltelt esz­tendők alatt a változó élet­nek megfelelően újult meg. Eleinte iparcentrikus volt, utóbb a népgazdaságnak más ágai is csatlakoztak hozzá szervezési és vezetési prob­lémáikkal. Forradalmi át­alakuláson átmenő társadal­munkban nagy érdeklődést keltenek az ilyen módon való termelésnövelő megoldások, ennek megfelelően az idei érdeklődés — tükröződve a nagy létszámban — messze felülmúlta a korábbi évekét. Az akadémia megszervezé­sében történt munkálkodásá­ért Társasági Érem kitünte­tésben részesítették Cservé­ny ák Lászlót, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatóját. XLV. évfolyam, 157. szám ARA: 2,20 FORINT 1988. július 2., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents