Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

XLV. évfolyam, 167. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1988. július 14., csütörtök Fordulatra van szükség gazdaságpolitikai gyakorlatunkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése Szerdán reggel a Jászai Mari téri székházában összeült a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizott­sága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén be­tekintést engedett tevékenységébe, megkezdve „a társadalom, a cselek­vésre, együttgondolkodásra kész em­berek bevonását a Központi Bizottság munkájába”. Ahogyan az ülésen is elhangzott: „Meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság erősítése az eredmé­nyes cselekvés elengedhetetlen felté­tele és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekről.” A szabadságát töltő Kádár János távollétében elnöklő Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára elöljáróban megálla­pította, hogy a testület hatá­rozatképes, majd köszöntötte a Központi Bizottságnak azo­kat a tagjait, akiket a leg­utóbbi ülés óta különböző tisztségekbe választottak. Gratulált és jó munkát kí­vánt Pozsgay Imre állammi­niszternek, Huszár István­nak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárá­nak, Jassó Mihálynak, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkárának és Varga László­nak, a Zala Megyei Tanács elnökhelyettesének. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett ja­vaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: 1. Jelentés a népgazda­ság fejlődésének év eleji tapasztalatairól, illetve ja­vaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Né­meth Miklós, a Központi Bizottság titkára. 2. Javaslat a gyülekezé­si és az egyesülési jog sza­bályozásának fő elveire. Előadó: Fejti György, a Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezd­te beszédét a Központi Bi­zottság titkára. Erőforrásaink szűkösek, tartalékaink kime­rültek, a vállalkozásokat túl­szabályozás és gazdasági kényszerből eredő túlzott centralizáció bénítja; terme­lési szerkezetünkkel képtele­nek vagyunk kapcsolódni a nemzetközi fejlődés fő áram­lataihoz. Ma a magyar gaz­daságban kevés olyan ágaza­tot, területet találunk, amely egyszerre megfelelne a haté­konysági, az egyensúlyi és a piaci, keresleti követelmé­nyeknek. Egy-két kivételtől eltekintve — ilyen például az energetikai-racionalizálá­si program — nem hoztak ki­elégítő eredményt a központi fejlesztési programok és nem elég erősek a piaci indíttatá­sú szerkezeti változások sem, A növekvő strukturális aránytalanságok mellett a termelési és értékesítési kap­csolatokban dezintegrálódás tapasztalható. A szerkezeti és hatékonysági gondok az el­osztás szférájában is jelen vannak. Az export és a ter­melés jelentős része csak az állami költségvetés egészség­telenül nagy központosító-űj- raelosztó szerepe, széles körű támogatási rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jö­vedelmek nem igazodnak a tényleges teljesítményekhez. A lakosság átlagos élet­Küzponti Bizottság titká­ra. , 3. A Központi Bizottság, valamint a Politikai Bi­zottság káderhatásköri lis­tája.' Előadó: Lukács Já- nos, a Központi Bizottság titkára. 4. Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásá­ban. 5. Személyi kérdések. Előadó: Grósz Károly. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napi­rendi pontot zárt ülésen tár­gyalja, majd határozatával a színvonala folyamatosan nö­vekvő teljesítménykövetel­mények mellett hosszabb ide­je stagnál, ami egyes réte­geknél romlást, másoknál csak szerény mértékű emel­kedést jelent. A lakosság jö­vedelmét és fogyasztását ugyanakkor növekvő különb­ségek jellemzik; a nyilvános­ságra hozott statisztikai ada­tok szerint 1987-ben a la­kosság 6 százaléka csak a létminimumnál kisebb jöve­delemmel rendelkezett1 A Központi Bizottság állandó meghívottjai közé sorolta az Országgyűlés elnökét. A szer­dai ülés különböző napiren­di pontjainak megvitatásá­ban — meghívottként — részt vett az Országos Terv­hivatal államtitkára, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke, az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, az Or­szágos Árhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, az igazság­ügy-miniszter, a KB párt- és tömegszervezetek osztályá­nak helyettes vezetője. Miután a meghívottak el­foglalták helyüket az üléste­remben, Grósz Károly meg­adta a szót Németh Miklós­nak. másik pólust, a legtehetőseb­beket illetően egzakt szá­maink nincsenek, de tapasz­talatból tüdjuk, hogy az át­lagot meghaladó különbségek is jelentősen nőttek. Mind­annyian tudjuk: a gondot egyfelől az okozza, hogy a differenciálódás elsősorban nem a társadalmilag-gazda- ságilag hasznos teljesítmény­különbségek, hanem más té­nyezők alapján következett be. Ilyenek: a családok de­mográfiai összetétele, va­gyoni helyzete, vagy a mo­nopol- és hiányhelyzetek ki­használása. Másfelől gondot jelent az is, hogy szociális ellátási rendszerünk nem a tényleges rétegkülöhbségek alapján differenciált, és így nem elég hatékony a legrá­szorultabbak ellátásában, gondozásában. Ezekből az eredménytelen­ségekből le kell vonnunk a tanulságokat: gazdaságpoli­tikánkat csak az objektív külső és belső feltételek reá­lis felmérésére és értékelé­sére építhetjük; a változá­sokban meglévő bizonytalan­ságokra megfelelő cselekvési alternatívák és tartalékok ki­alakításával szükséges felké­szülni, mert a mai, gyorsan változó világ nem teszi le­hetővé, hogy csak egy irány­ba tervezzünk. Következete­sebbnek kell lennünk a telje­sítménykövetelmények ér­vényesítésében és — bár fáj­dalmas lesz — az ezzel ösz- szefüggő gazdasági feszültsé­gek, társadalmi konfliktusok vállalásában. Az év elején életbe lépte­tett adóreform, az ehhez k' pcsolódó jelentős árválto­zások sok szempontból új feltételeket jelentettek a gazdálkodó szervezetek, de a lakosság egésze számára is. Ezekhez alkalmazkodni időbe telik, s ez önmagában is bizonytalanságok forrása. Emellett el kell ismernünk azt is, hogy az előkészítés, a számítások több területen is csak becslésekre, feltétele­zésekre építhettek, hiszen ed­dig soha nem alkalmazott új (Folytatás a 4. odalon) NÉMETH MIKLÓS: Gazdaságunkat és társadalmunkat nyitottá kell tenni Palástbegesztés automatával Vállalati fejlesztés útján olyan célgépet konstruáltak az AGROGÉP nyírteleki gyárában, amellyel nagyban meg­könnyíti! a tartálypalástok gyártását. A különböző át­mérőjű acélhengerek belső hosszhegesztését automata gép­pel végzik, a hagyományos kézi hegesztés helyett. (Elek Emil felvétele) Karrier előli a csengeti Igf o-Vrukt RT Almakockát kér az Oetker Februárban alakult az RT, július 13-án volt az alapkő- letétel és decemberben kez­dődik a próbaüzem. Mint egy gyors karrier, úgy hang­zanak ezek a szavak. Való igaz, minden arra vall, gyors karriert futhat be a csengeri Agro-frukt RT. Az év elején tizennyolc részvényes zöld­ség- és gyümölcsfeldolgozás­ra vállalkozott. Az azóta el­telt majd fél esztendő alatt végleges formába öntötték a terveket, s ennek egyenes kö­vetkezménye volt a szerdai alapkőletétel. Amibe belevágtak — hat pénzintézet, két kereskedő­szervezet, tanács és vállalat, valamint nyolc Csenger kör­nyéki termelőszövetkezet — az 220 millió forintos beru­házás. Vagyis, egy teljes fel­dolgozóüzem, gépekkel és a szükséges felszerelésekkel. Az összberuházásból hatvan- millió devizaforint, vagyis kétmillió nyugatnémet már­ka, ebből vásárolják meg a teljes technológiai sort. Csengerben úgy tervezik, decemberben már beindít­hatják a gépeket, kezdődhet a zöldség és gyümölcs dehid- rálása, víztelenítése. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csök­kentik a feldolgozott termé­kek víztartalmát, ezáltal csökken a súlyuk, térfoga­tuk, ami viszont lényeges, megmarad a zöldség- és gyü­mölcsfélék teljes biológiai értéke. A tervek szerint jö­vőre már 12—14 ezer tonna nyersanyagot dolgoznak fel. Természetesen a gyümölcs legnagyobb részét, közel há­romnegyedét az alma adja, de minden más gyümölcs feldolgozására készen állnak. A zöldségek közül jövőre a póréhagymával indulnak, majd sorban a többivel. S hogy milyen formában ke­rülnek ezek a piacra? Nos, a legnagyobb igény az alma­kockára van, ezenkívül ké­szítenek majd gyümölcssze­leteket, -karikákat, csakúgy, mint a zöldségekből. Ez utóbbiakból a legkeresettebb jelenleg a hagymakarikm, de jelentős az igény sárgarépa-, tormacsíkokból, -kockákból. Az előzetes tervek szerint évente 3—5 millió dolláros árbevételt hozhat a csengeri feldolgozó a népgazdaságnak. Ügy tűnik, az értékesítéssel sem lesz gond, hiszen az építkezés még el sem kezdő­dött, de az Oetker puding vi­lágcég már jelentkezett, ők almakockát szeretnének vá­sárolni. Az Egyesült Államo­kon kívül nagy vásárlóként : jelentkezik Anglia, az NSZK . is. Nem lesz gond az alap­anyag-ellátás. A részvény- társaság nyolc termelőszö­vetkezete, valamint a háztá­ji gazdaságok megtermelik a szükséges mennyiséget. S ami nem utolsó szempont: Százötven embernek ad mun­kaalkalmat a csengeri zöld­ség- és gyümölcsfeldolgozó üzem. (sípos) Péntektől üzemel Benzinkút Újfehértón Új ÁFOR-töltőállomást ad­nak át pénteken a 4-es szá­mú főúton, Űiíehértón. A 15 millió forint értékű beruhá­zás nyomán javul a helyi és az átmenő gépjárműforgalom kiszolgálása. A töltőállomá­son az ÁFOR mind az ötfé­le ásványolajtermékét (há­romféle benzin, gázolaj és háztartási tüzelőolaj) árusít­ja. Elhelyeztek fáradtolaj be­gyűjtésére szolgáló tartályt is, és lehetőség van a kerékpár- abroncsok felfújtatására, va­lamint autósboltot is kiala­kítottak. A töltőállomás fölé védő­tetőt építettek és a megfe­lelő olajfogót is telepítettek. A helyi tanács a mélyépíté­si, vízvezeték-, út és elektro- mosenergia-szerelési mun­kákat vállalta. míg a Sza- bolcs-Szatmár megyei Közúti Igazgatóság a forgalmi rend kialakítását szervezte. MA Vizsgabolt az ABC-ben 2. oldal Katamaránnal a Tiszán 3. oldal Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents