Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-09 / 137. szám
1 Kelet-Magyarország 1988.június í A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán a mezőgazdasági szakembereknek az IBM PC számítógépes oktató laborjában tanfolyamot szerveztek. A résztvevők megtanulják a gépek kezelését és megismerkednek a programozás alapjaival, (jl) Űtlevél „Dipóliába” Politizáló diákok vetálkedóje Kell-e egy tizenévesnek pszichológushoz járni? Miért veszélyes a kábítószer? Hogyan táplálkozzunk egészségesen? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a diákpolitikusok idei vetélkedőjén — a DI- POL-on. A szervezők az államjog, a nemzetközi politika és az oktatáspolitika után most az egészségnevelést állították az érdeklődés középpontjába. Ebben az évben megyénkből három csapat is kiérdemelte, hogy augusztus 16 és 19 között Sellyén részt vegyen az országos döntőn. Gimnázium és szakközépiskolás kategóriában a fehér- gyarmati Zalka Máté Gimnázium két csapata, szakmunkásképzős kategóriában Kábel, műhold, mozicsatorna Fórum a városi televízióban Mennyibe kerül a kábel- hálózat új helyre kiépítése? Mennyit kell fizetni a hamarosan induló mozicsatornáért? Hogyan alakul a műholdas adások vétele a közeljövőben? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre válaszolnak június 13-án, hétfőn este a városi televízió vendégei Baja Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese, Kovács István, a műszaki osztály vezetője és Posch György, a Modul Elektrotechnikai Vállalat igazgatója. Az adás készítői most is számítanak a városlakók aktív közreműködésére. Kérdéseiket levélben (Szabadság tér 9j /agy a 13-275-ös telefonsamon tehetik fel. A fórum élő lesz, ezért csak a kábelhálózatra kapcsolt lakásokban fogható majd. Az Örökösföldön és a Malomikertben lakók számára ezt az adást egy hét múlva ismétlik meg. Levél a szerkesztőségnek Vigyázat, zsebtolvaj! Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szépen, szíveskedjenek közzétenni az alábbi esetet a Kelet-Magyiarország- ban. Kérem ezt azért, hogy minél kevesebb, hozzám hasonló idős embert károsítsanak meg, azok a mihaszna fiatalok, akik ezt velem megtették. 1988. június 3-án reggel a 8 órakor beérkező és Záhony felé tovább induló vonattal utaztam a lányommal együtt. Sok volt az utas, mindenki igyekezett le-, fölszállni. Mikor szálltunk fölfelé, két fiatalember feltűnően kezdett tolakodni, lökdösődni. Az egyik előttem, a másik utánam jött. Az előttem lévő megállt a fülke ajtajánál és pár pillanatig nem engedett bemenni. Én azt hittem, be van zárva a kocsi ajtaja, de hirtelen megfordult és társával együtt a másik kocsiba ment be. Mindezt a lányom látta, aki utánam jött. Mikor a kocsiba lepakoltunk, akkor vettem észre, hogy a táskám nyitva van és hiányzik belőle a pénztárcám. Szerencsére nem volt benne nagy összeg, de benne volt az 50 százalékos utazási papírom és egyéb kisebb iratok. Persze a vonat rögtön indult, ők eltűntek, nem tehettünk semmit. Három hónappal ezelőtt a lányommal hasonló eset történt, csak akikor Miskolc felé utaztunk, ott még kevesebb az idő az átszállásra, ezt használják ki ezek a csavargók. Ott más módszerük vólt, udvariasan segítették a csomagunkat föltenni, mi megköszöntük, közben a lányom táskájából kiemelték a pénzt. Sajnos, tőle többet vilitek el. Jó lenne, ha a rendőrség is figyelne ezekre és legalább mikor ilyen tömeges átszállás van, llenne ott egykét járőr. Talán akkor nem mernének ennyire garázdálkodni. Dr. Benkő Istvánná Nagykálló, Korányi u. 32. A tárgyalóteremből A hamis aláírás ára Ha egy betanított munkás a jövedelméhez mérten jóval nagyobb mértékben költekezik, szórakozóhelyeken veri el a pénzét, egyhamar azon veszi észre magát, hogy még a megtakarított vagyona is elúszik. így járt Szűcs József máriapócsi lakos, aki 1985 nyarán Budapesten dolgozott betanított munkásként a Közlekedési és Metróépítési Vállalatnál. Szűcs sosem volt bővében a pénznek, ráadásul minden hétvégén hazajárt Máriapócson lakó családjához. Költekezését valamiből fedezni kellett, ezért elhatározta, hogy az OTP-től hitelt vesz fel. Mezőgazdasági termelési hiteligénylési lapot állított ki 1985. július 29-én. A hitel felvételéhez két kezeshez lett volna szüksége. Ismerőseit megkérte, hogy vállaljanak kezességet érte, - azok azonban jól ismerték őt. s kérését kereken megtagadták. Kezesek nélkül azonban nincs hitel, ezért a nyomtatványon kezesként apjának, valamint volt munkatársának, N. István szigetszentmiklósi lakosnak a nevét hamisította alá. A hamis aláírások hitelességét leigazoltatta munkaadójával, majd a kitöltött hiteligénylési lappal a nyírbátori OTP-fióknál 25 ezer forint mezőgazdasági hitelt vett fel. A pénzt ugyan felvette, de esze ágában sem volt visszafizetni. Egy darabig nem is volt belőle baj, de aztán a mit sem sejtő N. István munkabéréből kezdték el a részleteket levonni. N. István nagy nehezen kiderítette, hogy honnan ered a .letiltás, majd felháborodottan Szűcshöz fordult. Szűcs József szorongatott helyzetéből úgy tudott kikecmeregni, hogy megkérte az édesapját, fizesse ki egy összegben a felvett kölcsönt. A bűncselekménnyel okozott kár megtérült. Szűcs Józsefet a Nyírbátori Városi Bíróság csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt két év próbaidőre felfüggesztett hat hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet a közelmúltban emelkedett jogerőre. Dr. Illés Béla Felhőszakadás után Borbánván Vízben úszett a pince Mindenütt száraz homokszemcse. Szinte el sem hiszem a napokban Borbányán történteket: felhőszakadás nyomán húsz-harminc centiméteres víz hömpö'lygö'tt. Egymásnak segítettek — Itt járt a vejem — mutat az út közepén a lába elé Kántor Mihály, Míves utca 7. száim alatti lakos. — A víz eddig ért neki — érinti meg jobb kezével a sípcsontját. Borbányán születtem, évtizedek óta itt lakom, de még ekkora esőzést nem értem meg. Az emberek előbb dermedjen néztek, majd egymás segítségére siettek. A pincék is megteltek vízzel. Az egyik házból csinos, fiatal, fekete hajú hölgy közeledik. — A történteket az ablakból figyeltem — emlékezik Farkas Erzsébet. — Ekkora vizet itt még nem láttam. Tűzoltók jöttek A Míves utca 14. szám alatt egy fiatalember, Pintér László építkezik. A ház főfalai már állnak, az udvaron anyagok. — Az égszakadás-fötdindu- lás szerdán este 10—11 óra körül lehetett — mondja. Csütörtök reggel jöttem ide szétnézni. Az iszap a gumicsizmáim szárán majdnem befolyt. Most attól félek: az eső az alapot alámosta, s a ház megsüllyedhet. A pincébe megyünk. — Ide is rengeteg víz jutott be — mutat körbe. — Ami bent volt méterekkel vitte odébb. Én is hoztam egy szivattyút, melyet legalább két és fél óráig működtettem. A telkek között még nincsenek kerítések. A szomszéd pincéjében csaknem egy méteres víz és iszap állt — látszik a falon. A felszínén beépítésre váró ajtók, ablakok úsztak. A tűzöl,tők itt is körülbelül két és fél óra hosszat dolgoztak. Mién fizet a biztosító? — A biztosító szakembere az mondta: körülbelül tíz évemként van ekkora eső — szól M. Jánosné. — A víz és a sár a gázkazánt is ellepte. Nem tudom, használható lesz-e? Az állami Biztosító a károkat felmérte. Az épületkárokat megtéríti, viszont a földalatti helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat nem, mert a lakásbiztosítási szerződések ez utóbbiakra nem terjednek ki. A mentési költségeket szintén megfizetik. (cselényi) a kisvárdai Hl. számú Szakmunkásképző Intézet versenyző kollektívája került az írásbeli fordulóban a legjobb tíz közé. A levelezés játék során kategóriájukban az első és a második helyet egyaránt a zalkások szerezték meg. A győztes csapat kapitánya, Tóth András számolt be az eddigi élményekről, tapasztalatokról, a döntő esélyeiről. — A gimnázium diákjai négy éve rendszeresen részt vesznek a DI-POL vetélkedőn, és még mindig eljutottak a finisig. „Elődeinktől” hallottuk, milyen érdekes, jó hangulatú a háromnapos döntő, ezért igyekeztünk, hogy sikerüljön eljutni oda. Az idei téma — az egészség- nevelés — különösen tetszett mindannyiunknak. Időszerű kérdés ez napjainkban, sokat beszélnek róla, minket is kiváncsivá tett a dolog. — Ez az első hely csak arra jogosít, amire a tizedik: részt vehetünk a döntőn. Ott ugyanis minden csapat a nulláról indul. Nem számít az írásbeli fordulók eredménye, amit nem tartok jónak, mivel abban egy egész évi teljesítmény tükröződik. Ráadásul a levelezős játék feladatainak megoldása sokkal több munkát igényelt, mint amennyi energiát várhatóan a döntőbe kell fektetni. A végső küzdelemben sok múlik a szerencsén is, no meg azon, hogy „élesben” menynyire fogunk leblokkolni. Képes divattörténet, két sci-fi-regény, egy kiáltvány, egy színmű, két filmforgatókönyv — körülbelül ez a vetélkedő eddigi mérlege. — Számunkra a divattörténet volt a legérdekesebb, de szívesen foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogy érde- mes-e normális tizenévesnek pszichológushoz járni. Utóbbival kapcsolatos véleményünket egyébként a „Pszi- chogyogyó” című háromfel- vonásos színműben fogalmaztuk meg. Ezen kívül „egészséges” diszkóműsort állítottunk össze az egészségről szóló dalokból, filmforgatókönyvet írtunk a kábító- szeresekről, képzelt riportot készítettünk 1937-ben és 1953-ban érettségizett diákokkal. Mindkét csapatot — az előző évekhez hasonlóan — Sípos Mária tanárnő készítette fel a versenyre, aki az elsők között kapta meg az „A Zal- kásokért” plakettet. Dajka Béla EGY FELNŐTT GYEREKNÉL A Nimród című folyóirat 1988/5 számában a Szamosmenti Állam Tangazdaság vadászati ágazatának tízéves eredményeit összegező cikkben olvashatjuk, hogj „1978-ban 345 őzük, 17 vaddisznójuk, 650 nyuluk és 3900 fácánjuk volt”. Fokozatosan, lépésről lépésre fejlesztették a vad- álományt és a tavaly december 31-i „leltár” szerint a „disznós- kertben 150, a dámkertben 130 vadat tartottak, a terítékek pedig így alakultak: 120 őz, háromszáz vaddisznó, hét dám, háromezer fácán, háromszázötven mezei nyúl, hétszáz fogoly és hatezerötszáz vadréce.” A tenyésztett vadfajoknál a kibocsátás és a teríték aránya az eredményesség mérésének egyik eleme. Nos, az úgynevezett „hasznosítás” a fácán esetében 32 százalék, a fogolynál 64 százalék, a récénél pedig 77 százalék. A vadászati ágazat olyan eredményekkel rukkolt ki, amire csak kevesen számítottak. 1978-ban valamivel több mint félmillió forint volt az ágazati árbevétel, 1986-ban már több mint hatmillió, 1987-ben pedig elérték a tízmilliót! Az egy hektárra eső árbevétel 36 forintról jóval 500 forint fölé emelkedett. ERDŐK HASZNOSÍTÁSA Az Erdő című folyóirat idei 4. számából arról tájékozódhatunk, hogy a FEFAG területén közjóléti, szociális-üdülési hasznosításra irányuló fejlesztés indáit meg. Az írás bemutatja a nagykálló- harangodi parkerdő fejlesztési tervét. Az 1981-ben majd 1987- ben készült fejlesztési terv figyelemmel a terepi és természeti adottságokra a víztározóhoz kapcsolódóan egy nyári és egy téli üdülőközpont létesítésével számol. A nyári üdülőközpont csónakázótóból, a keleti részén csatlakozó parkerdőből, vándor- táborból, ifjúsági központból, csónakkikötőből, horgászlétesítményekből és az ezeket kiszolgáló műszaki létesítményekből áll. A téli üdülőközpont sí- és szánkópályákból áll. Hosszú távon ehhez kapcsolódik még a sporttábor. sportpályák és lovasiskola létesítményei. népszámlálás NYtRCSAHOLYBAN A Szabad Föld május 6-i számában fenti című cikkbe Suszter László, a községi tanács elnöke nyilatkozik a népszámlálásról, a tanács gondjairól. A népszámlálás munkaerő-mérlegéből kiderül, hogy „Az elbocsátások, leépítések miatt,. . . főként a cigány lakosságot érintik. Tíz évvel ezelőtt a szálkái üzemek lasszóval fogdosták a négy elemit végzetteket is. Most elég a legkisebb rendbontás, nyolc általánossal is röpül az illető . . . Nálunk egyébként 343 cigány él. A munkaképes korú felnőttek száma 181. Harmincnégynek adták ki mostanáig a munkakönyvét, és ebből huszonnégyről jegyezték fel azt, hogy alig egymásfél hónapja lebzsel állás nélkül. A legtöbb családban öt-hat gyerek, az asszonyok nem dolgoznak sehol. . . meggyűlik most a rendbontókkal a községi vezetés baja . . . Nagyon kellene már ide egy állandó körzeti megbízott! Csakhogy én a falugyűlésen is azt mondtam: rendőrt addig ide nem kapunk, amíg nem tudunk neki rendes lakást adni. Üres tanácsi lakásunk van ugyan kettő is, de nem komfortosak. A felújításra pedig nincs pénzünk. Élvitte a vezetékes vízhálózat.” Zebrán ngy toronyíránt Az óvónő ezüstje Óvónőnek — fegyveres kitüntetés? Mi tagadás, kissé meglepő. Nem valószínű, hogy sok óvónőnek lett volna része ilyen elismerésben, legalábbis Kundrák Jánosné nem tud róla. Ö, most a pedagógusnap alkalmából vehette át „'A haza szolgálatáért" érdemérem ezüst fokozatát. Eddig ő is úgy tudta, hogy ezt a kitüntetést a fegyveres testületek tagjai kaphatták meg, katonák, rendőrök, munkásőrök. Meg is lepődött alaposan, amikor az értesítést megkapta — és eleinte nem is tulajdonított neki nagy jelentőséget, csak akkor döbbent rá e kitüntetés rangjára, amikor az ismerősei körében értesült, hogy sem egyik, sem másik magas beosztású BM-dolgozó nem kapott még ilyet. Dehát mivel érdemelheti ki egy pedagógus ezt az elismerést? Kundrák Jánosné óvodai vezető szaktanácsadóként 12 éve dolgozik, és a kezdetektől fogva fontos feladatának tartotta a gyermek teljeskörű nevelését, a személyiség egyetemleges, általános fejlesztését, amibe egyebek között a közlekedési ismeretekre nevelés is beletartozik. Erre a munkára figyeltek fel a BM szervei, illetve a közlekedésbiztonsági tanács vezetői, munkatársai. Az eltelt idő alatt megyénk egyre több óvodájában kezdtek el foglalkozni a közlekedési ismeretek tanításával, játszva, oldott, kötetlen formában igazítva el a gyerekeket ebben a veszélyekkel teli világban. Az újabb játékok beszerzése alkalmával az óvónők ügyeltek arra, hogy közlekedéssel kapcsolatos játékok is legyenek a gyerekek közelében, mozgatható lámpákat, táblákat vásárolták, melyek segítségével a gyerekek gyakorolhatnak. Sok óvodában készítettek KRESZ-parkot, mini eligazító, tiltó stb. táblákat, kicsinyített másait a valódiaknak, amelyekkel a gyerekek az utcán naponta találkoznak. Ezekben a közlekedési játszóparkokban észrevétlenül sajátítják el az óvodások a közlekedéshez szükséges tudnivalókat. És mindezeket az óvodai tevékenységeket koordinálj« Kundrák Jánosné, immár több mint egy évtizede. Konkrét, mérhető eredménye is van ennek a munkának: megyénkben a 3—6 év közötti gyerekek körében az országoshoz viszonyítva kevesebb a közlekedési baleset. Úgy gondolják, ebben az óvodai nevelés szerepe is megjelenik. A nem mérhető nevelői hatás viszont legalább ilyen fontos: milyen közlekedési morál alakul ki a személyiségben? Ezek a gyerekek felnőttként autót fognak vezetni, de ha gyalogosan közlekednek, akkor is felelősek a másikért. Ezért nem ismer fáradságot az óvónő — járja az óvodákat, továbbképzéseket szervez, videóprogramokat kutat fel, és igyekszik minél több óvodát beszervezni ebbe a programba. Azt mondja, szép eredményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek, mert sajnos, a családokkal nem sikerült még ideális, jó kapcsolatot kialakítani. Van, ami megzavarja a gyerekeket. Mást hall az óvodában: várd, míg zöld a lámpa, a zebrán közlekedj, ne az úttesten — ugyanakkor a mama kézen- fogja csemetéjét és rohan toronyiránt a tilosban. A szülőktől sok függ, mondja az óvónő, hogy a mi munkánknak az óvodán kívül is meglegyen az értelme. Mert később, ha iskolás lesz a gyerek, a tanulástól erre már nem lesz idő ... (be) IhIbB-k