Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
1988. június 30. Kelet-Mftgjaxmmif — Nyíregyházi Élet 1 Még nincs a térképen Á Kiskörút Szabadtéri, kérdőjelekkel Múlt (vagy) f ■ ■■ 1 es jovos „Türelmetlenül várja Nyíregyháza lakossága, hogy a szabadtéri színpadon minél hamarabb megkezdődhessen a színdarabok, táncok bemutatása, és esténként 1200 néző tekinthesse meg a szabadtéri mozik műsorát. Sokunk szándékának kinyilvánítása akár ma is megfogalmazódhatna, hiszen nyáron a kellemes környezetben valóban jó kikapcsolódást kínálhatnak a szabadtéri színház, illetve mozi programjai, és bizonyára az idei nyáron is sok szórakozni vágyó keresné fel vagy remélhetően fel is keresi a Benczúr téri létesítményt...” A fenti sorokat 31 évvel ezelőtt írták a „Keletmagyarország” 1957. május 19-i számában. Tavaly ünnepelhette volna harminc éves jubileumát a nyíregyházi szabadtéri színpad, de erre — emlékezetünk szerint — nem került sor. A fiatalabb, vagy a megyeszékhelyre betelepülő városlakó már el sem tudja képzelni Nyíregyháza egyik legszebb terét a szabadtéri színpad nélkül. Bizonyára nem csak a műsorokat látogató közönség csodálja meg az ország valóban egyik legszebb nyári szórakozóhelyét, hanem a környéken sétáló járókelők is. A hatalmas fűzfák és a vadszőlővel felfuttatott világítótornyok között megbúvó színpad festő vásznára kívánkozna. A park ékessége a gyönyörű, szépen gondozott kert, de a legszebb talán a nézőtér mögötti rószakert, amelyben 1971 óta Berceller Rezső Mandolinos nőt ábrázoló bronzszobra áll. A ma élők közül bizonyára kevesen tudják, hogy a Benczúr tér valamikor a város egyik mélyen fekvő része volt. Olyannyira, hogy mint Margócsy József várostörténész meséli, valamikor a századforduló előtt az ő édesapja gyermekkorában még korcsolyázott a mai szabadtéri színpad helyén. Ám a területet később feltöltötték, parkosították, már csak azért is, mert a város gazdag előkelőségei szívesen építkeztek az akkori Károlyikert mellett. Ennek köszönhetően ma is számos szép (de többnyire felújításra váró) épület található a park szomszédságában. A város történeténél maradva bizonyára kevesen emlékeznek arra, hogy valamikor a 30- as évek táján is épült Nyíregyházán, illetve a Sóstón egy szabadtéri színpadféle. A mai KISZ-tábor helyére földet hordattak afféle közhasznú munkaként, hogy legyen valamilyen jogcím a munkanélkülieknek való segély kifizetésére. Így félig meddig el is készült egy rendezvényre alkalmas amfiteátrumféle, ahol majálisokat, cserkész, majd úttörő ünnepségeket rendeztek. De haladjunk előbbre az időben. A Benczúr téri szabadtéri építésével kapcsolatban az akkori sajtó többször is arról tájékoztatott, hogy késik a színpad munkálatainak befejezése, 1957. június 15-ből előbb június 29 lett, de mivel az akkori építők sem tudták tartani a határidőket, végül is július 10- én nyitotta meg kapuit a város új szórakozóhelye. Ám ne érje rossz szó az akkori kivitelezőket, hiszen a néhány hetes késést leszámítva valóban szép munkát végeztek. A színpad tervezője Paulinyi Zoltán volt. A korabeli tudósításból azt is megtudhatjuk, milyen volt az épülő új létesítmény: „A nézőtéren már pirosra festett csővázas székek sorakoznak, hatalmas, zöld világítótornyok bámulnak le a serényen dolgozó munkásokra. Az ünnepélyes megnyitásról felső fokon tudósít az újságíró. „Tudjuk, hogy a szabadtéri színpad munkánk eredménye, a nyíregyházi dolgozók alkotó kedvének a gyümölcse és nincsen az országunkban három ilyen szép színpad sem, vagy ha van, kedvesebb számunkra ennél egy sem lehet. A megnyitón egyébként „az Operaház legjobb művészei adtak színvonalas és művészi műsort.” Irigylésre méltó programot állítottak össze a szervezők az első évadra, hiszen a nyíregyháziak szinte minden héten láthattak valamilyen színvonalas műsort. Felléptek a Nemzeti Színház művészei is Básthy Lajossal és Gobbi Hildával, sőt egy világhírű francia énekest is meghívtak az új szórakozóhelyre. Ügy látszik, már akkor is drágának tűntek a belépődíjak, a Kelet-Magyar- ország vitát is folytatott erről hasábjain. Igaz ami igaz, az első sorok jegyeit harminc forintért kínálták, ami akkoriban még szép summa volt. De nem lehettek könnyű helyzetben az akkori szervezők sem, mert például az Operaház művészeinek közel 60 ezer forint gázsit kellett kifizetni. Az első évadot aztán harminc követte. Színvonalas és kevésbé igényes műsorokat láthatott a közönség. Szívesen tekintették meg a nézők a legújabb filmeket is, már amikor volt filmvetítés. A tanács, illetve a fenntartók — előbb a színház, majd 1984- f6l a művelődési központ — dicséretére le„Mandolinos nő” — magányos bronzszobor a gyönyörű kertben, ahol évente két-három rendezvény zajlik mindössze... gyen mondva, a park és a színpad állapota a nehezebb gazdasági helyzet ellenére sem romlott, sőt négy évvel ezelőtt felújították. A mostani gazda, a művelődési központ komoly összeget költ a rendbentartásra. Tavaly a szolgálati lakást renoválták. Itt lakik a kertész, karbantartó. Továbbá a pusztulóban lévő régebbi virágok helyett kellett újat ültetni. Szinte minden évben újra kell festeni a padokat, székeket is, hiszen az időjárás viszontagságainak kitett ülőalkalmatosságok hamar tönkremennek. Jónak értékelhető a tavalyi évad. Ä műsorszervező iroda a korábbi néhány év kedvezőtlenebb tapasztalatait figyelembe véve színvonalasabb programokkal próbálta meg visszacsalogatni a szabadtéri szórakozásról, művelődésről némiképp elszokott közönséget. A néptánctól a kabarén át a rockoperáig különböző műfajú produkciókat hívtak meg. Számos vendég-együttes lépett fel. Így például a Magyar Néphadsereg együttese, a Rockszínház, a Radnóti Színpad, az Egyetemi Színpad, sőt a Kisvárdai Várszínház is a Sári bíróval. (Éppen csak a nyíregyházi Móricz Zsigmond társulata hiányzott.) Tíz előadás várta a tavalyi évadban a közönséget, s bár a műsorokat többé-kevésbé telt ház előtt játszották, így is mintegy százezer forint ráfizetéssel zárta a művelődési központ az évadot. Sajnos tavaly elmaradtak a szabadtéri filmvetítések is, úgy tudni azért, mert az üzemeltető és a Moziüzemi Vállalat az anyagiakban nem tudott megegyezni. Ebben az évadban viszont az ígérik, hogy nem így lesz. Ha minden igaz, július elsejétől megkezdődnek a filmvetítések, és néhány ígéretes színházi produkció is várja majd a nézőket. Az idei évad első előadását néhány nap múlva láthatja a közönség. A könnyűműfaj kedvelőire gondoltak, ugyanis a békéscsabai Jókai Színház művészei Husz- ka Jenő Lili bárónő című operettjét mutatja be. Július 8-án a Radnóti Színpad kabaré műsora kínál majd kellemes kikapcsolódást, Magyar passió címmel a Biblia színpadi feldolgozását nézhetik meg majd az érdeklődők. Ezt a műsort egyébként a Jurta színpadon játszották nagy sikerrel. Ezzel a három előadással, illetve egy gyermekműsorral aztán úgy tűnik, be is fejeződik a szabadtéri színház műsorajánlata. Ám igazságtalanok lennénk, ha nem írnánk arról, hogy a megyei műsorszervező iroda — bizonyára az időjárási tényezőkkel is számolva — a művelődési központban, sőt a nyíregyházi evangélikus templomban is rendez műsorokat. (Az utóbbi különösen nagy vállalkozás, Bács Ferenc és Hámori Ildikó, illetve a nyíregyházi Cantemus kórus közreműködésével Honegger Jeanne d’Arc a máglyán című oratóriumát mutatják be július elején.) Visszatérve a színházra: a művelődési központ is érzi, hogy nagyobb figyelmet, több színvonalasabb programot érdemel az ország egyik legszebb szabadtéri színpada. Ezért aztán a jövőt illetően biztatóak az elképzelések. Szeretnék, ha kétévenként rendezhetnének itt olyan színházi fesztivált, amelynek témája a közép-európai sorskérdés és gondolkodás lenne. Ügy tűnik, jó partner ehhez a Móricz Zsigmond Színház is, hiszen a kőszínház eddig is több hasonló témájú darabot mutatott be. A fesztiválra nem csak a hazai színházakat, hanem néhány szomszédos ország magyar nyelvű színházát is meghívják. Az ötlet igen kiváló, bizonyára nem csak a megyei színházkedvelő közönség tetszését nyerné el, hanem országosan is kedvező visszhangot váltana ki. Persze ehhez még némi építkezés is kívánatos, hiszen nincs például megfelelő öltöző. A művelődési központ azon is gondolkodik, hogy jövőre a filmvetítéseket maga bonyolítaná* talán az ebből eredő bevételből jutna az Öltözőre és egyebekre is. Bodnár István Megbolydult a Kiskörút. Egyik helyen a harmadik szintnél pirosodik a tégla, a másikon a fűvel benőtt terület alakul úttá, körülötte egy régi épület megújulásának lehetünk tanúi, vele szemben pedig két, sejthetően ugyancsak nagy épület körvonalai bontakoznak ki. Látványos megélénkülés ez olyan időben, amikor ha fejlesztésekről esik szó, rendre úgy kezdődik a mondat: nincs, vagy egyre kevesebb a pénz. Az ellentmondás feloldásához csak egy fél mondat kell: most nem a tanács pénzéből lett látványos a Kiskörút mentén az építkezés, hanem olyan szervezetek, intézmények építenek maguknak székházat, üzemházat, vagy üzleteket, amelyeknek nem ürült ki a bukszájuk. És jót tesznek vele Nyíregyházának is, mert tanácsi pénz nélkül épülhet így a belváros, sőt az ilyen területekért kapott összegek más városrészek fejlesztésébe, esetleg lakásépítésbe invesztálhatok. Kétszer is átdolgozták már Nyíregyháza általános, majd részletes rendezési terveit, azóta amióta elhatározták, hogy a város központját egy nagykörúttal, a legközvetlenebb városmagot pedig egy kiskörúttal veszik körbe. Mindkét körutat praktikus ötlet szülte, mégpedig, hogy akinek nincs dolga a belvárosban, az ne a legforgalmasabb utakon hajtson keresztül, hanem legyen mód megkerülni a centrumot. Először a Kiskörút déli szakasza épült fel. Tíz-tizenkét éve, hogy a Zrínyi Ilona utcától a Luther házig már osztottpályás körút épült, elkészült a Kálvin téri rész is, de mivel a MTESZ székház körülbelül öt éve készült el, az útnak ez a része csak ezután nyerte el végleges formáját. A Kiskörút északi részén a pirosház felépítése volt egy újabb állomás, majd 1985, amikor az Október 31. tér is elkészült, mert ekkor kötötték össze a Rákóczi utat a Kiskörúttal, s teljesen átalakult a Kossuth utca és Rákóczi út csomópontja. Sokan emlékeznek még rá, hogy az eredeti elképzelések szerint az Október 31. tér alatt egy aluljáró megépítése is szerepelt, ám néhány befolyásos embernek akkora volt a szava, hogy „megfúrták” az alagutat. Azóta már minden bizonnyal ők is rájöttek, ugyancsak hasznos és jó dolog lett volna, hiszen ma a gyalogos közlekedés szabályosan a| zebrákon meglehetősen körülményes, a parkokon átvágva pedig nemcsak szabálytalan, hanem veszélyes is. Akkor 10 millióval került volna többe ennek a térnek a kialakítása az aluljáróval együtt, mostantól pedig már megfizethetetlen és egyhamar nem is igen kerülhet erre sor, még ha egyre inkább igazolódik is a szükségessége. Néhány évi csönd után az idén újból megélénkült a Kiskörút környéke. A déli szakaszán a Nyírfa mögött épül az Állami Biztosító, az északi részen — a Véső utca és a Dózsa György út sarkán — a Hungária Biztosító, mellette pedig az APEH és ha nemcsak a Kiskörút mentét, hanem a közvetlen környezetét is szemügyre vesszük, akkor láthatjuk, hogyan közeledik befejezéséhez a sportcsarnok, amelyet — ahogy a tanács pénztárcája engedi — további szabadidő- létesítmények, az uszoda, a jégpálya építése követi. És erfe a részre a sportcsarnokkal átellenben a Kiskörút északkeleti csücskére a Domus Áruház épül majd fel. Kisgaléria lesz a Bagolyvárból, kereskedőház emelkedik nemsokára az Üttörőház falára, ezek mellett, illetve előttük építik most az utat. Ma palánk takarja, néhol már az sem a Kiskörút északi szakaszának északi oldalát, de az már biztos, hogy itt üzletsor lesz, fölötte három szint és magastetős ház, de lehet, hogy tetőtérbeépítéses formát választanak majd, amikor engedélyt adnak az építkezésre. Lesznek lakások, költöznek ide kö- zületek, de a városkép szempontjából csaknem ilyen fontos, hogy az építkezésekkel egyidőben vagy nem sokkal utánuk parkokat, sétányokat alakítsanak ki, sőt arra is nagy szükség volna, hogy ahol lehet, kisebb- nagyobb kiülőket hozzanak létre. Hogy mik ezek a kiülők? Teraszok, ahol igényes fogyasztóhelyeket lehet formálni, hiszen ezek teszik hangulatossá a városközpontot, humánusabbá a betonrengeteget. Ma a Kiskörút mentén összesen a Korzó presszó mellett alakítottak ki teraszt. Jó alkalom kínálkozna erre az Október 31. téren is, ha megnyílik a Kaltenberg bajor királyi söröző. (Vétek lenne nem élni a nyári vendéglátásnak ezzel a kedvező lehetőségével!) És kellenének szobrok, szökőkútak a megújuló, az újjáépülő területeken, de azokon a helyeken is, amelyeken már ott vannak a régebbi épületek. Kitűnő alkalom kínálkozik belső udvarok kialakítására, amelyek korábban nemigen voltak Nyíregyházán. Ma már jól látható, mit lehetett kihozni az irodaház és a pirosház közötti belső udvarból, de lesz erre alkalmas terület a Kiskörút mentén máshol is. Az Iskola és Felszabadulás utca sarkára épül az Országos Kereskedelmi és Hitelbank háza, amely Bán Ferenc pályázatot nyert terve alapján készül el. E terv ürügyén mondjuk: kiállítást rendeznek a jövő hónapban a pályázatra érkezett tervekből, mindenki megszemlélheti azokat, véleményt is mondhat, de olyan cél is van az elkövetkező időben rendszeresen kiállított tervekkel, hogy megismerhesse a megyeszékhely lakossága: mi van egy-egy döntés mögött. A Kiskörút természetesen nem csak környezetéből, hanem magából az útból is áll, ezért emellett sem mehetünk el szó nélkül. Most észak-keleti szakasz épül, a Vay Ádám körút meghosszabítása ez Bujtos felé. A Hunyadi utcáig épül ki teljes szélességében és félszélességben tovább vezetik a Nagykör- útig, a Szegfű utca nyomvonalán. Távlatban ez az út az örökösföldi lakótelep megépült gyűjtőútjáig vezet, de ettől fontosabb az Egyház és Síp utca megépítése, ami a tervek szerint a következő ötéves terv egyik nagy feladata lesz. Ez ugyanis nem csak útépítés, hanem szanálás, közművek ki- és átépítése, útépítés és különböző épületek létesítésének a lehetősége. Hogyan néz majd ki a körútnak ez a szakasza? Térképünk nincs róla, leírni pedig nem könnyű. Minden esetre megpróbálják visszaidézni korszerűbb formában ennek a városrésznek a múltját. Az Egyház utca a polgári bejárat volt, tehát a lakások fő homlokzata erre az útra esett, a Síp utcán pedig a szénás szekerek jártak, tehát a gazdasági bejárat volt erről az útról. Most úgy próbálják reprodukálni, hogy az Egyház utca lesz a szélesebb útja a körútnak, ez kiszélesedik a két utca közötti tömb felével, ahová üzletsorokat építenek, de lehetnek a földszinten intézmények, vagy intézmény jellegű létesítmények, természetesen kirakatokkal, portálokkal, ahogy az egy belvárosi képbe illik. A Síp utca feladata marad az üzletsor kiszolgálása, ez lesz tehát az Egyház utca szervizút ja, az Egyház és Síp utca közötti szilvamag alakú jelenleg beépített terület pedig egy kis közlekedési sziget. A Kiskörút keleti szakasza egy ideig még a Vöröshadsereg és a Bocskai út marad, természetesen úgy, hogy egyirányú forgalom lesz, egyik úton a város felé, másik úton pedig a városból kifelé. Ez hosszú távon is kiszolgálja a központot, ami a szállításokat illeti. Megszűnik a Bocskai és Bethlen utca közötti átjárás, így a sétáló utca kibővül egy sétáló térrel is. A városközpont belsejében, illetve a Kiskörút mentén lévő, órával felszerelt parkolók elégnek tűnnek a városközpontot felkereső kocsik parkolásához. Lesz ettől természetesen több parkolóhely is a tágabb értelemben vett városközpontban. Ennek a kiépítése már hosszabb távú terv alapján történik, amikor az Egyház és Síp utcából kialakított Kiskörút nyugati szakaszát a város déli területei felé, a Szarvas utcán keresztül a Kereszt és Eötvös utcán kívánják vezetni, úgy, hogy a Kálmán és a Béla út térségében ívesen csatlakozik vissza, áttörve a lakó és intézményi tömböket. Balogh József A Kiskörút egy darabkája. Az Állami Biztosító épülő székháza (a városközpont egyik építészeti remeke is lesz) Finta-terv alapján létesül.
