Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

1988. június 30. Kelet-Mftgjaxmmif — Nyíregyházi Élet 1 Még nincs a térképen Á Kiskörút Szabadtéri, kérdőjelekkel Múlt (vagy) f ■ ■■ 1 es jovos „Türelmetlenül várja Nyíregyháza lakos­sága, hogy a szabadtéri színpadon minél ha­marabb megkezdődhessen a színdarabok, táncok bemutatása, és esténként 1200 néző tekinthesse meg a szabadtéri mozik műsorát. Sokunk szándékának kinyilvánítása akár ma is megfogalmazódhatna, hiszen nyáron a kellemes környezetben valóban jó kikapcso­lódást kínálhatnak a szabadtéri színház, il­letve mozi programjai, és bizonyára az idei nyáron is sok szórakozni vágyó keresné fel vagy remélhetően fel is keresi a Benczúr téri létesítményt...” A fenti sorokat 31 év­vel ezelőtt írták a „Keletmagyarország” 1957. május 19-i számában. Tavaly ünnepel­hette volna harminc éves jubileumát a nyír­egyházi szabadtéri színpad, de erre — emlé­kezetünk szerint — nem került sor. A fiatalabb, vagy a megyeszékhelyre bete­lepülő városlakó már el sem tudja képzelni Nyíregyháza egyik legszebb terét a szabad­téri színpad nélkül. Bizonyára nem csak a műsorokat látogató közönség csodálja meg az ország valóban egyik legszebb nyári szó­rakozóhelyét, hanem a környéken sétáló já­rókelők is. A hatalmas fűzfák és a vadszőlő­vel felfuttatott világítótornyok között meg­búvó színpad festő vásznára kívánkozna. A park ékessége a gyönyörű, szépen gondozott kert, de a legszebb talán a nézőtér mögötti rószakert, amelyben 1971 óta Berceller Re­zső Mandolinos nőt ábrázoló bronzszobra áll. A ma élők közül bizonyára kevesen tud­ják, hogy a Benczúr tér valamikor a város egyik mélyen fekvő része volt. Olyannyira, hogy mint Margócsy József várostörténész meséli, valamikor a századforduló előtt az ő édesapja gyermekkorában még korcsolyá­zott a mai szabadtéri színpad helyén. Ám a területet később feltöltötték, parkosították, már csak azért is, mert a város gazdag elő­kelőségei szívesen építkeztek az akkori Ká­rolyikert mellett. Ennek köszönhetően ma is számos szép (de többnyire felújításra váró) épület található a park szomszédságában. A város történeténél maradva bizonyára keve­sen emlékeznek arra, hogy valamikor a 30- as évek táján is épült Nyíregyházán, illetve a Sóstón egy szabadtéri színpadféle. A mai KISZ-tábor helyére földet hordattak afféle közhasznú munkaként, hogy legyen valami­lyen jogcím a munkanélkülieknek való se­gély kifizetésére. Így félig meddig el is ké­szült egy rendezvényre alkalmas amfiteát­rumféle, ahol majálisokat, cserkész, majd úttörő ünnepségeket rendeztek. De haladjunk előbbre az időben. A Ben­czúr téri szabadtéri építésével kapcsolatban az akkori sajtó többször is arról tájékozta­tott, hogy késik a színpad munkálatainak befejezése, 1957. június 15-ből előbb június 29 lett, de mivel az akkori építők sem tud­ták tartani a határidőket, végül is július 10- én nyitotta meg kapuit a város új szórako­zóhelye. Ám ne érje rossz szó az akkori ki­vitelezőket, hiszen a néhány hetes késést le­számítva valóban szép munkát végeztek. A színpad tervezője Paulinyi Zoltán volt. A korabeli tudósításból azt is megtudhatjuk, milyen volt az épülő új létesítmény: „A né­zőtéren már pirosra festett csővázas székek sorakoznak, hatalmas, zöld világítótornyok bámulnak le a serényen dolgozó munkások­ra. Az ünnepélyes megnyitásról felső fokon tudósít az újságíró. „Tudjuk, hogy a szabad­téri színpad munkánk eredménye, a nyíregy­házi dolgozók alkotó kedvének a gyümölcse és nincsen az országunkban három ilyen szép színpad sem, vagy ha van, kedvesebb számunkra ennél egy sem lehet. A megnyi­tón egyébként „az Operaház legjobb művé­szei adtak színvonalas és művészi műsort.” Irigylésre méltó programot állítottak össze a szervezők az első évadra, hiszen a nyír­egyháziak szinte minden héten láthattak valamilyen színvonalas műsort. Felléptek a Nemzeti Színház művészei is Básthy Lajos­sal és Gobbi Hildával, sőt egy világhírű francia énekest is meghívtak az új szórako­zóhelyre. Ügy látszik, már akkor is drágá­nak tűntek a belépődíjak, a Kelet-Magyar- ország vitát is folytatott erről hasábjain. Igaz ami igaz, az első sorok jegyeit harminc forintért kínálták, ami akkoriban még szép summa volt. De nem lehettek könnyű hely­zetben az akkori szervezők sem, mert pél­dául az Operaház művészeinek közel 60 ezer forint gázsit kellett kifizetni. Az első évadot aztán harminc követte. Színvonalas és kevésbé igényes műsorokat láthatott a közönség. Szívesen tekintették meg a nézők a legújabb filmeket is, már amikor volt filmvetítés. A tanács, illetve a fenntartók — előbb a színház, majd 1984- f6l a művelődési központ — dicséretére le­„Mandolinos nő” — magányos bronzszobor a gyönyörű kertben, ahol évente két-három rendezvény zajlik mindössze... gyen mondva, a park és a színpad állapota a nehezebb gazdasági helyzet ellenére sem romlott, sőt négy évvel ezelőtt felújították. A mostani gazda, a művelődési központ ko­moly összeget költ a rendbentartásra. Tavaly a szolgálati lakást renoválták. Itt lakik a kertész, karbantartó. Továbbá a pusztulóban lévő régebbi virágok helyett kellett újat ül­tetni. Szinte minden évben újra kell festeni a padokat, székeket is, hiszen az időjárás viszontagságainak kitett ülőalkalmatosságok hamar tönkremennek. Jónak értékelhető a tavalyi évad. Ä mű­sorszervező iroda a korábbi néhány év ked­vezőtlenebb tapasztalatait figyelembe véve színvonalasabb programokkal próbálta meg visszacsalogatni a szabadtéri szórakozásról, művelődésről némiképp elszokott közönsé­get. A néptánctól a kabarén át a rockoperá­ig különböző műfajú produkciókat hívtak meg. Számos vendég-együttes lépett fel. Így például a Magyar Néphadsereg együttese, a Rockszínház, a Radnóti Színpad, az Egyete­mi Színpad, sőt a Kisvárdai Várszínház is a Sári bíróval. (Éppen csak a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond társulata hiányzott.) Tíz elő­adás várta a tavalyi évadban a közönséget, s bár a műsorokat többé-kevésbé telt ház előtt játszották, így is mintegy százezer fo­rint ráfizetéssel zárta a művelődési központ az évadot. Sajnos tavaly elmaradtak a sza­badtéri filmvetítések is, úgy tudni azért, mert az üzemeltető és a Moziüzemi Vállalat az anyagiakban nem tudott megegyezni. Ebben az évadban viszont az ígérik, hogy nem így lesz. Ha minden igaz, július else­jétől megkezdődnek a filmvetítések, és né­hány ígéretes színházi produkció is várja majd a nézőket. Az idei évad első előadását néhány nap múlva láthatja a közönség. A könnyűműfaj kedvelőire gondoltak, ugyanis a békéscsabai Jókai Színház művészei Husz- ka Jenő Lili bárónő című operettjét mutat­ja be. Július 8-án a Radnóti Színpad kabaré műsora kínál majd kellemes kikapcsolódást, Magyar passió címmel a Biblia színpadi fel­dolgozását nézhetik meg majd az érdeklő­dők. Ezt a műsort egyébként a Jurta színpa­don játszották nagy sikerrel. Ezzel a három előadással, illetve egy gyermekműsorral az­tán úgy tűnik, be is fejeződik a szabadtéri színház műsorajánlata. Ám igazságtalanok lennénk, ha nem írnánk arról, hogy a me­gyei műsorszervező iroda — bizonyára az időjárási tényezőkkel is számolva — a mű­velődési központban, sőt a nyíregyházi evan­gélikus templomban is rendez műsorokat. (Az utóbbi különösen nagy vállalkozás, Bács Ferenc és Hámori Ildikó, illetve a nyíregy­házi Cantemus kórus közreműködésével Ho­negger Jeanne d’Arc a máglyán című ora­tóriumát mutatják be július elején.) Visszatérve a színházra: a művelődési köz­pont is érzi, hogy nagyobb figyelmet, több színvonalasabb programot érdemel az ország egyik legszebb szabadtéri színpada. Ezért aztán a jövőt illetően biztatóak az elképzelé­sek. Szeretnék, ha kétévenként rendezhetné­nek itt olyan színházi fesztivált, amelynek té­mája a közép-európai sorskérdés és gondol­kodás lenne. Ügy tűnik, jó partner ehhez a Móricz Zsigmond Színház is, hiszen a kőszín­ház eddig is több hasonló témájú darabot mu­tatott be. A fesztiválra nem csak a hazai szín­házakat, hanem néhány szomszédos ország magyar nyelvű színházát is meghívják. Az ötlet igen kiváló, bizonyára nem csak a me­gyei színházkedvelő közönség tetszését nyer­né el, hanem országosan is kedvező vissz­hangot váltana ki. Persze ehhez még némi építkezés is kívánatos, hiszen nincs példá­ul megfelelő öltöző. A művelődési központ azon is gondolko­dik, hogy jövőre a filmvetítéseket maga bo­nyolítaná* talán az ebből eredő bevételből jutna az Öltözőre és egyebekre is. Bodnár István Megbolydult a Kiskörút. Egyik helyen a harmadik szintnél pirosodik a tégla, a mási­kon a fűvel benőtt terület alakul úttá, körü­lötte egy régi épület megújulásának lehe­tünk tanúi, vele szemben pedig két, sejthe­tően ugyancsak nagy épület körvonalai bon­takoznak ki. Látványos megélénkülés ez olyan időben, amikor ha fejlesztésekről esik szó, rendre úgy kezdődik a mondat: nincs, vagy egyre kevesebb a pénz. Az ellentmon­dás feloldásához csak egy fél mondat kell: most nem a tanács pénzéből lett látványos a Kiskörút mentén az építkezés, hanem olyan szervezetek, intézmények építenek maguknak székházat, üzemházat, vagy üzle­teket, amelyeknek nem ürült ki a bukszá­juk. És jót tesznek vele Nyíregyházának is, mert tanácsi pénz nélkül épülhet így a bel­város, sőt az ilyen területekért kapott össze­gek más városrészek fejlesztésébe, esetleg lakásépítésbe invesztálhatok. Kétszer is átdolgozták már Nyíregyháza általános, majd részletes rendezési terveit, azóta amióta elhatározták, hogy a város köz­pontját egy nagykörúttal, a legközvetlenebb városmagot pedig egy kiskörúttal veszik kör­be. Mindkét körutat praktikus ötlet szülte, mégpedig, hogy akinek nincs dolga a belvá­rosban, az ne a legforgalmasabb utakon hajtson keresztül, hanem legyen mód meg­kerülni a centrumot. Először a Kiskörút déli szakasza épült fel. Tíz-tizenkét éve, hogy a Zrínyi Ilona utcától a Luther házig már osz­tottpályás körút épült, elkészült a Kálvin téri rész is, de mivel a MTESZ székház kö­rülbelül öt éve készült el, az útnak ez a ré­sze csak ezután nyerte el végleges formáját. A Kiskörút északi részén a pirosház fel­építése volt egy újabb állomás, majd 1985, amikor az Október 31. tér is elkészült, mert ekkor kötötték össze a Rákóczi utat a Kis­körúttal, s teljesen átalakult a Kossuth utca és Rákóczi út csomópontja. Sokan emlékeznek még rá, hogy az erede­ti elképzelések szerint az Október 31. tér alatt egy aluljáró megépítése is szerepelt, ám néhány befolyásos embernek akkora volt a szava, hogy „megfúrták” az alagutat. Azóta már minden bizonnyal ők is rájöttek, ugyancsak hasznos és jó dolog lett volna, hi­szen ma a gyalogos közlekedés szabályosan a| zebrákon meglehetősen körülményes, a parkokon átvágva pedig nemcsak szabályta­lan, hanem veszélyes is. Akkor 10 millióval került volna többe ennek a térnek a kiala­kítása az aluljáróval együtt, mostantól pedig már megfizethetetlen és egyhamar nem is igen kerülhet erre sor, még ha egyre inkább igazolódik is a szükségessége. Néhány évi csönd után az idén újból meg­élénkült a Kiskörút környéke. A déli szaka­szán a Nyírfa mögött épül az Állami Bizto­sító, az északi részen — a Véső utca és a Dózsa György út sarkán — a Hungária Biz­tosító, mellette pedig az APEH és ha nem­csak a Kiskörút mentét, hanem a közvetlen környezetét is szemügyre vesszük, akkor lát­hatjuk, hogyan közeledik befejezéséhez a sportcsarnok, amelyet — ahogy a tanács pénztárcája engedi — további szabadidő- lé­tesítmények, az uszoda, a jégpálya építése követi. És erfe a részre a sportcsarnokkal átellenben a Kiskörút északkeleti csücskére a Domus Áruház épül majd fel. Kisgaléria lesz a Bagolyvárból, kereskedőház emelkedik nemsokára az Üttörőház falára, ezek mellett, illetve előttük építik most az utat. Ma palánk takarja, néhol már az sem a Kiskörút északi szakaszának északi oldalát, de az már biztos, hogy itt üzletsor lesz, fö­lötte három szint és magastetős ház, de le­het, hogy tetőtérbeépítéses formát választa­nak majd, amikor engedélyt adnak az épít­kezésre. Lesznek lakások, költöznek ide kö- zületek, de a városkép szempontjából csak­nem ilyen fontos, hogy az építkezésekkel egyidőben vagy nem sokkal utánuk parko­kat, sétányokat alakítsanak ki, sőt arra is nagy szükség volna, hogy ahol lehet, kisebb- nagyobb kiülőket hozzanak létre. Hogy mik ezek a kiülők? Teraszok, ahol igényes fogyasztóhelyeket lehet formálni, hi­szen ezek teszik hangulatossá a városköz­pontot, humánusabbá a betonrengeteget. Ma a Kiskörút mentén összesen a Korzó presszó mellett alakítottak ki teraszt. Jó alkalom kí­nálkozna erre az Október 31. téren is, ha megnyílik a Kaltenberg bajor királyi söröző. (Vétek lenne nem élni a nyári vendéglátás­nak ezzel a kedvező lehetőségével!) És kel­lenének szobrok, szökőkútak a megújuló, az újjáépülő területeken, de azokon a helyeken is, amelyeken már ott vannak a régebbi épületek. Kitűnő alkalom kínálkozik belső udvarok kialakítására, amelyek korábban nemigen voltak Nyíregyházán. Ma már jól látható, mit lehetett kihozni az irodaház és a piros­ház közötti belső udvarból, de lesz erre al­kalmas terület a Kiskörút mentén máshol is. Az Iskola és Felszabadulás utca sarkára épül az Országos Kereskedelmi és Hitelbank háza, amely Bán Ferenc pályázatot nyert terve alapján készül el. E terv ürügyén mondjuk: kiállítást rendeznek a jövő hónap­ban a pályázatra érkezett tervekből, min­denki megszemlélheti azokat, véleményt is mondhat, de olyan cél is van az elkövetkező időben rendszeresen kiállított tervekkel, hogy megismerhesse a megyeszékhely lakos­sága: mi van egy-egy döntés mögött. A Kiskörút természetesen nem csak kör­nyezetéből, hanem magából az útból is áll, ezért emellett sem mehetünk el szó nélkül. Most észak-keleti szakasz épül, a Vay Ádám körút meghosszabítása ez Bujtos felé. A Hu­nyadi utcáig épül ki teljes szélességében és félszélességben tovább vezetik a Nagykör- útig, a Szegfű utca nyomvonalán. Távlatban ez az út az örökösföldi lakótelep megépült gyűjtőútjáig vezet, de ettől fontosabb az Egyház és Síp utca megépítése, ami a tervek szerint a következő ötéves terv egyik nagy feladata lesz. Ez ugyanis nem csak útépí­tés, hanem szanálás, közművek ki- és átépí­tése, útépítés és különböző épületek létesíté­sének a lehetősége. Hogyan néz majd ki a körútnak ez a sza­kasza? Térképünk nincs róla, leírni pedig nem könnyű. Minden esetre megpróbálják visszaidézni korszerűbb formában ennek a városrésznek a múltját. Az Egyház utca a polgári bejárat volt, tehát a lakások fő hom­lokzata erre az útra esett, a Síp utcán pedig a szénás szekerek jártak, tehát a gazdasági bejárat volt erről az útról. Most úgy pró­bálják reprodukálni, hogy az Egyház utca lesz a szélesebb útja a körútnak, ez kiszéle­sedik a két utca közötti tömb felével, aho­vá üzletsorokat építenek, de lehetnek a föld­szinten intézmények, vagy intézmény jelle­gű létesítmények, természetesen kirakatok­kal, portálokkal, ahogy az egy belvárosi kép­be illik. A Síp utca feladata marad az üzlet­sor kiszolgálása, ez lesz tehát az Egyház ut­ca szervizút ja, az Egyház és Síp utca közöt­ti szilvamag alakú jelenleg beépített terü­let pedig egy kis közlekedési sziget. A Kiskörút keleti szakasza egy ideig még a Vöröshadsereg és a Bocskai út marad, ter­mészetesen úgy, hogy egyirányú forgalom lesz, egyik úton a város felé, másik úton pedig a városból kifelé. Ez hosszú távon is kiszolgálja a központot, ami a szállításokat illeti. Megszűnik a Bocskai és Bethlen utca közötti átjárás, így a sétáló utca kibővül egy sétáló térrel is. A városközpont belsejében, illetve a Kiskörút mentén lévő, órával fel­szerelt parkolók elégnek tűnnek a városköz­pontot felkereső kocsik parkolásához. Lesz ettől természetesen több parkolóhely is a tágabb értelemben vett városközpont­ban. Ennek a kiépítése már hosszabb távú terv alapján történik, amikor az Egyház és Síp utcából kialakított Kiskörút nyugati sza­kaszát a város déli területei felé, a Szarvas utcán keresztül a Kereszt és Eötvös utcán kívánják vezetni, úgy, hogy a Kálmán és a Béla út térségében ívesen csatlakozik vissza, áttörve a lakó és intézményi tömböket. Balogh József A Kiskörút egy darabkája. Az Állami Biztosító épülő székháza (a városközpont egyik épí­tészeti remeke is lesz) Finta-terv alapján létesül.

Next

/
Thumbnails
Contents