Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
4 Kelet-Magjarország 1988. június 28. Vita a feladatokról, a nyilvánosságról (Folytatás az 1. oldalról) A két napirend fölötti vitában elsőként Jókay László, a KISZ megyei bizottságának első titkára arról a felfokozott várakozásról szólt, amely a testületnek a pártértekezlet utáni első ülése iránt nyilvánult meg megye- szerte. Nem szabad figyelmen kívül hagyni — mondta —, hogy a pártértekezlet után többen úgy vélekednek: a központ letette a voksot, most az alsóbb szinteken a sor. Fontos a hosszabb időre szóló feladatok kidolgozása, de a rövid távú lépésekről sem szabad megfeledkezni. Meglévő gondjaink jó része éppen abból fakadt az elmúlt időkben, hogy sokszor késve döntöttünk. Az emberek tetteket várnak, s ha ezt tapasztalják „felül”, akkor maguk is többre képesek. Elmondta: ne csak deklaráljuk az alapszervezetek önállóságát, de azt is mondjuk meg, miben önállóak. Igaz, pártértekezletek sorozatával most nem indokolt elvonni a figyelmet a cselekvéstől, de meg kell hagyni a lehetőséget, hogy ahol szükség van a megújító pártértekezletre, ott sort kerítsenek rá. A káderkérdésekről szólva hangoztatta: korábban is helyesen döntöttünk arról, hogy vizsgálni kell a vezetők alkalmasságát, de később nem születtek meg a szükséges döntések. Ezen is változtatni kell — mondta, majd támogatta a testület munkájáról tervezett nagyobb nyilvánosságot. Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára a pártértekezlet utáni tájékoztatásról elmondta: azok jó visszhangra találtak és segítettek az értelmezésben. Majd ezzel folytatta: — Valóban alapvető követelmény, hogy a párt ne ügyintéző, de politizáló párt legyen. Ugyanakkor tapasztalni, hogy most többen az ügyintéző pártot hiányolják. Ezt az ellentmondást fel kell oldani. Kritikusan szólt az előterjesztésnek arról a részéről, amely a jó politikai hangulatról szól. — Kétségtelen a döntések kedvező fogadtatása, de ami a lényei get illeti, még mindig kedvezőtlen, hogy sok még a felfelé mutogatás, a lényegről, a teremtő, cselekvő munkáról — ami a létkérdés — kevesebb szó esik. Pedig a politikai munka súlyát a cselekvésre kell áthelyezni. Az előterjesztéssel kapcsolatban néhány pontosítást javasolt: többek között, hogy az alapszervezeti munkánál a szélesebb értelmű politikai megújulást kell a központba helyezni. Javasolta, tisztázzák a munkamegosztást az alapszervezet és a megyei pártbizottság között lévő szinteken. Ideológiai kérd- sekről szólva elmondta: sok a zűrzavar az emberek fejében. Elgondolkodtató az is, hogy úgy tűnik: felsőbb szinten mindig a jelenségek tagadását tapasztaljuk, s elvárás, hogy alsóbb szinteken építkezzünk. Valahol határt kellene itt húzni — mondta, majd a város és vonzáskörzetének gazdasági, szociálpolitikai gondjairól, s arról beszélt, hogy a sajtó területén dolgozóknak is át kell gondolniuk saját munkájukat és növelni felelősségüket. Ballai István, a megyei munkásőrség parancsnoka hangsúlyozta: a munkásőrség is kész a megújulásra, a testület tagjainak meggyőződése, hogy túljutunk a nehézségeken. A munkásőrök gyarapítják és védik szocialista vívmányainkat. A szolgálat első követelménye a jól végzett munka volt és az marad a jövőben is — mondta —, majd a munkásőrök felelősségéről beszélt az ifjúság nevelésében. Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára szerint sok és folyamatos változást igényel a mai politika, egyetlen üléssel nem lehet letudni semmilyen reformot. Munkánkat, módszerünket az élethez szükséges igazítani. Aktívabb politikai munkára, a kényelmesebb álláspont feladására van szükség. Részletesen szólt a hatáskörökben tapasztalható ellentmondásokról, átfedésekről, majd azt hangsúlyozta: a többpártrendszert helyettesítő munkamegosztás során nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi és tömegszervezetek munkájára. Cservenyák László, a tanárképző főiskola főigazgatója szerint a pártértekezletet követően a megyékre tevődött át a várakozás, s ez így van Szabolcs-Szatmárban is. Várják a testületi és a személyi megújítást, amit figyelembe kell venni. Napjainkban a politikai munka két fontos pontja a Központi Bizottság és az alapszervezet — hangsúlyozta, majd elemezte, mi legyen a közbeeső pártszervek feladata. így válaszolt: — Felismerni azokat a legfontosabb feladatokat, melyek előbbre vihetik a szőkébb pátriát, aztán orientálni az alsóbb szerveket a feladatok megoldására. Kritikusan szólt arról: Szabolcs-Szatmárban, ahol köztudottan kevés az értelmiségi, a diplomás, a megyei pártbizottság még ezt az erőt sem tudja kellően kibontakoztatni. Szólt a megye nehéz beiskolázási helyzetéről, majd az intézményrendszer korszerűsítéséről beszélt. A nyilvánosságról szólva hangsúlyozta : ehhez tartozik, hogy a testületi tagok, a tisztségviselők éljenek jobban együtt az emberekkel, mert ha elhúzódnak, ha titokzatosakká lesznek, elveszítik bázisukat. Tar Imre nyugalmazott megyei első titkár azt hangsúlyozta: ez az ülés egy kicsit vizsga is, amely megmutatja, mennyire tudunk élni az önállóság adta lehetőségekkel. Az országos pártértekezlet után a megye fejlesztéséhez is kedvezőbbé vált a helyzet — mondta. Javasolta, a pártbizottság nyilvánítsa ki egyetértését az országos pártértekezlet politikai és személyi döntésével, s hangsúlyozza elkötelezettségét a megújuló párt mellett. Nem tartható, hogy a központban megújult a politika, középen és lent pedig változatlanok maradjanak a dolgok. Vizsgáljuk felül korábbi döntéseinket, dolgozzunk ki olyan politikát, amely megfelel az országos pártértekezlet céljainak. Ha szükséges, frissítsük meg a megyei . pártbizottságot, akár kooptálás útján is. Véleménye szerint újra kellene választani a végrehajtó bizottságot, a munkabizottságokat, s ebből nem kell presztízs- kérdést csinálni. Javasolta, hogy a Hazafias Népfront keretein belül megyénk is hallassa szavát az új alkotmány és a törvények kidolgozásában. Kopka János, a Kelet-Ma- gyarország főszerkesztője azt hangsúlyozta: most már valóban sürgősen cselekedni kell, túl kell jutnunk a szavakon. Tisztázni kellene például: mit takar az elkövetkező beszélgetés a pártbizottsági tagokkal a munka megújítására. Véleménye szerint a teljes megújuláshoz ez nem elég. Komplex távlati koncepció" kidolgozását sürgette a megye gazdasági életéhez, amihez a káderhelyzétet is felül kell vizsgálni és javítani. A nyilvánosságról szólva kiemelte: a sajtó területén dolgozóknak valóban - újra kell gondolni munkájukat, s ez már jórészt megtörtént a Kelet-Magyarország szerkesztőségében. Ám azt is hangsúlyozta: a sajtónyilvánosság csak egy része a teljes nyilvánosságnak, azt a pártmunka és a közélet minden területén gyakorolni kell. A nyilvánosság kétélű dolog: az is fontos, hogy mit tálaljon jobban a sajtó. Mert végül az olvasó, a megye lakossága ezáltal is minősíti a politikát, a gyakorlatot. Szükségesnek ítélte a közvélemény-kutatás megszervezését megyén belül, ami nem azonos a pártinformációval, ezzel kapcsolatban a visszaáramló információk nyilvánosságának fontosságára is felhívta a figyelmet. Kiss Gábor, a megyei párt- bizottság oktatási igazgatósága vezetője nem tartotta helyesnek a kérdés olyan feltevését, miszerint a pártalap- szervezetek alkalmasak-e az önállóságra. Ebben az országban eddig nem volt valóságos politikai élet — mondta. Most egy folyamat kezdődött, s ha a testületek megkapják a lehetőséget, akkor bízvást reméljük, hogy megtanulnak politizálni. Valójában mindannyian most tanulunk politizálni, kiválasztani a fontos és kevésbé fontos kérdéseket, s ennek birtokában a legjobb döntést hozni, véleményt alkotni. A nyilvánosságról szólva hangsúlyozta: itt jobbára a tömegtájékoztatásról beszélünk, méghozzá az utólagos tájékoztatásról, holott nagyon lényeges az előzetes tájékoztatás, a párttagság, a közvélemény bevonása a politika alakításába. Vitába szállt azzal a véleménnyel is, hogy „fent” csak rombolnak, „lent” pedig építkezni kell. Hangsúlyozta: a régi és elavult lerombolása az első lépés az új gondolkodásmód, cselekvés felépítéséhez. A javasolt szakértői testülettel kapcsolatban támogatta: az ad hoc kollektíva legyen, ne valami „szentséges testület”, s az igényeknek megfelelően szerveződjék. A továbbiakban ar- rólt szólt: a megyében sok helyütt kritizálják a megyei pártbizottságot az érdekvédelem miatt. Fontos, hogy ,egy ilyen hátrányos helyzetű megyében minden lehetséges alkalommal jelenítsük meg a gondokat, s nehézségeinket tárjuk az ország nyilvánossága elé. Ezt fel kell vállalnia a megyei pártbizottságnak, csak így tudja elfogadtatni magát a közvéleménynyel. A politika a helyszínen valósul meg — mondta Berecz János a pártmunkárál Berecz János felszólalása bevezető részében hangsúlyozta, hogy nem akar direkt módon beleszólni a pártbizottság vitájába. Hogy mégis szót kért, annak az az oka: kötelességének tartja, hogy e fontos megyei testület az ország helyzetének tökéletesebb ismerete alapján tűzze ki legfontosabb tennivalóit. Majd így folytatta: — Itt is több szó esett arról, hogy az országos pártértekezlet munkájában és pozitív visszhangjában nagyon fontos szerepet játszottak a személyi kérdések. Ez igaz, de hozzáteszem: legalább ilyen nagy egyetértésre talált hazánk közvéleményében a pártértekezleten kidolgozott programunk, melynek a végrehajtása megkezdődött. Megújult politikánk következtében lelassult — bár nem szűnt meg — a bizalom- vesztés folyamata. A társadalom számos területén tapasztalható feszültség, szociális problémáink is nyomasz- tóak, másfajta ugyan, de ma is jelentős a várakozás. Sok minden változott, de a helyzetünket alapvetően meghatározó, egész fejlődésünket befolyásoló gazdaság nem változott pozitívan. Sőt, bizonyos kedvező tendenciák ellenére még romlott is. Ez indokolja, hogy július 13-ára újból összehívjuk a Központi Bizottságot a gazdasági teendők megvitatására. Komolyan kell foglalkoznunk a gazdasággal, amely a politikai környezet változásától automatikusan nem fejlődik. E figyelmeztető, egyben elemző Központi Bizottsági ülést ezért kell megtartani. Választhatunk a gondok gyógyításának műtéti beavatkozása és a problémák további elodázása között. Bármenynyire fájó az elsőt kell választanunk, amely további terheket jelent ugyan a számunkra, de egyedül ez ad lehetőséget a kilábalásra is. A Központi Bizottság titkára ezt követően szólt a készülő társasági törvény jelentőségéről, figyelmeztetett, ettől önmagában sokat nem várhatunk. A pártszervek- nek-szervezeteknek e tekintetben a tulajdonviszonyok módosítására kell helyezniük a politizálás hangsúlyát. Év végén összegezni szükséges az adórendszer eddigi tapasztalatait is, s megtenni a szükséges változtatásokat. De tudnunk kell, hogy egy adóreform yizsgájához legalább 2—3 év tapasztalata szükséges. Gyorsítani kell viszont a termékszerkezet-váltást, amely nemigen halad, s ennek híján rendkívül nehéz gazdálkodni. Erre Szabolcs- Szatmárban is szükség van, ahol pedig még az extenzív fejlesztés is feladat. — Az MSZMP-nek politizáló pártnak kell lennie. Intenzíven és komolyan szükséges ezt megtanulnunk a pártmunka minden szintjén. Vallom, hogy az ország politizálásában a legfontosabb két pólus a Központi Bizottság és az alapszervezetek. Vitázni, állást foglalni és dönteni, jobban és felelősségteljesebben dolgozni mindnyájunk kötelessége. Nem beszélhetünk a párt vezető szerepéről a kommunista kollektívák nélkül, hiszen a politika olt valósul meg a helyszínen. A Központi Bizottság egyetlen döntése után sem elég csupán megállapítani, hogy okosan határozott, hanem azon kell gondolkodni, milyen feladatok hárulnak abból a döntésből helyben. — Sok helyütt felteszik manapság a kérdést: mi legyen a közbülső — a megyei, a városi — pártbizottságok dolga? Azt hiszem a válasz egyszerű és világos: minden testületnek mindig saját helyzetéből kell kiindulni. Abból, hogy nekünk most ez és ez a dolgunk, területünk sajátosságainak természete szerint. E tekintetben egy megyei-városi pártbizottság politikai érdekképviseleti intézmény is, amelynek a felelőssége abban áll, hogy meghatározza a terület feladatait, a sorrendeket és hangsúlyokat, s gondoskodik a végrehajtás lehető legjobb feltételeiről a pártszervezetek, a kommunisták számára. Hogy e területen javítani tudjunk, hogy az alapszervezetek intézkedéseit kiváltsuk, sokkal nehezebb feladat lesz, mint bármikor korábban volt, ugyanakkor eredménye is nagyobb és hosszú ideig tartó lesz. A Központi Bizottság már nem írja elő, mikor ülésezzen egy pártbizottság, s mit tárgyaljon. Mindenkinek magának kell meghatározni, mit tűz napirendre. E tekintetben a megújulni akarás számos jelével találkozni, de itt is szükséges leszögezni, hogy minden törekvésnek csak akkor van értelme, ha a cselekedetek is mennek előre, mégpedig gyorsan, mert kevés az időnk. A demokráciát nem a cselekvés helyett, hanem a cselekvésért bővítjük és erősítjük. Mindig úgy értekezzünk, hogy előzetesen felmérjük: milyen cselekvést vált ki a tanácskozás és milyen határidőn belül. A pártbizottságok személyi megújulásával kapcsolatban Berecz János kiemelte, az nem lehet kampány. Van ahol tényleg szükség van pártértekezletre, de csupán azért megrendezni, hogy néhány értekezlettel több legyen, nincs értelme. Ügy vélte, hogy az itteni gyakorlat és a törekvések szelleme, a politikai légkör pozitív változást hozhat, s csak ha ez nem következik be, szükséges más módszerhez nyúlni. A párt megújulási törekvéseinek külső és belső ellenfeleiről szólva a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: rendszerünk türelmes és sok tekintetben megértő, de provokálni nem hagyja magát és meghúzza a politikai magatartás határvonalát. — Egyszerre vagyunk kitéve annak a próbának, hogy a tömegek higgyenek nekünk, s hogy megújuljunk. A történelem sok időt nem ad nekünk, nem merülhetünk el a tegnapban. Olyan elemzést és programot szükséges teremteni ennek a pártbizottságnak is, amely előbbre viszi a megyét. Ehhez — bizonyos vagyok benne — érdemes megnyerni a megyéből elszármazott, országos intézményekben dolgozó embereket is, akik szívesen közreműködnek a fejlesztés körvonalainak kimunkálásban. Végezetül a nyilvánosságról szólva hangsúlyozta: ez önmagában minősít, színvonalat, tekintélyt követel. Ezzel jól kell élni, hogy általa is fejlődjék a pártbizottság munkája, a megye élete. A két napirend vitája során felvetődött kérdésekre Varga Gyula és Ekler György adtak választ, majd a testület szerkesztőbizottságot választott azzal a feladattal, hogy a javaslatokat építse be az előterjesztésbe, s egy így megszerkesztett anyagot tegyen közzé a Titkári Tájékoztatóban. Ezt követően egy tíztagú bizottságot választottak, amely Makrai László vezetésével a pártbizottság tagjaival beszélget a munka megújításának feltételeiről. Szavazott a testület arról is, hogy a nyilvánossággal kapcsolatos előterjesztésből azt a javaslatot fogadják el, amely szerint a párt- bizottság nyílt üléseiről a tömegtájékoztatási eszközök teljes önállósággal tudósíthatnak. Úgyszintén jóváhagyták, hogy a jövőben a megyei pártbizottság ülésein meghívottként részt vesz a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának, illetve az MTI megyei szerkesztőségének vezetője is. """ 1 \ Bércéi János megbeszélései Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, megyénk ország- ; ■ gyűlési képviselője — aki S : részt vett a megyei párt- » { bizottság ülésén — délután a Szabolcs-Szatmár - $ megyei országgyűlési kép- | ; viselők egy csoportjával } * találkozott, s folytatott | - eszmecserét a közelgő ■ : parlamenti ülésszakról. I Ezt követően Gávaven- £ 3 csellón tájékoztatta kép- ; ■ viselői választókerülete , községeinek párt-, állami, » 5 társadalmi és gazdasági 5 vezetőit az aktuális poli- ; ; tikai kérdésekről és ten- : [ nivalókról. (íj első titkár Budapesten Hétfőn kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A testületet Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának június 23-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság zárt ülésen személyi kérdésekben döntött. Kérésének eleget téve a testület Havasi Ferencet felmentette a pártbizottság első titkári funkciójából és pártbizottsági tagságából. Ezt követően a jelölő bizottság vezetője, Szkokán Ferenc, a XIV. kerületi pártbizottság első titkára javaslatot tett az első titkári funkcióra. Eszerint a legtöbben Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét és Jassó Mihályt, a Budapesti Pártbizottság titkárát javasolták e tisztségre. A testület a kettős jelölést követő vita után titkos szavazást tartott. Az első fordulóban Iványi Pál 42, Jassó "Mihály 40 szavazatot kapott. Tehát egyik jelölt sem érte el a szükséges többségi arányt. A második fordulóban mindkét jelölt 41—41 szavazatot kapott. Végül a harmadik fordulóban Jassó Mihályt 44 szavazattal a Budapesti Pártbizottság első titkárává választották. A Magyar Országgyűlés meghívására hétfőn brit parlamenti küldöttség érkezett hazánkba hivatalos látogatásra. A kormánypárti és ellenzéki képviselőkből álló delegációt Ralph Howel képviselő vezeti. ★ Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillag- rendjével tüntette ki Kulcsár Kálmán akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét, 60. születésnapja alkalmából. A kitüntetést hétfőn Be- rend T. Iván, az Akadémia elnöke nyújtotta át. Tiltakozás a romániai falofeiszámolás ellen Budapesten a Hősök terén hétfőn este 7 órakor megkezdődött az a demonstráció, amelyet a romániai falvak felszámolása elleni tiltakozásul szerveztek különböző állampolgári csoportok. A téren mintegy 30 ezer ember gyűlt össze és elindult a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségéhez, ahol át akarták adni a tiltakozásukat kifejező memorandumot. A nagykövetség részéről a dokumentumot nem vették át.
