Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

4 Kelet-Magjarország 1988. június 28. Vita a feladatokról, a nyilvánosságról (Folytatás az 1. oldalról) A két napirend fölötti vi­tában elsőként Jókay László, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára arról a fel­fokozott várakozásról szólt, amely a testületnek a pártér­tekezlet utáni első ülése iránt nyilvánult meg megye- szerte. Nem szabad figyel­men kívül hagyni — mondta —, hogy a pártértekezlet után többen úgy vélekednek: a központ letette a voksot, most az alsóbb szinteken a sor. Fontos a hosszabb időre szóló feladatok kidolgozása, de a rövid távú lépésekről sem szabad megfeledkezni. Meglévő gondjaink jó része éppen abból fakadt az elmúlt időkben, hogy sokszor késve döntöttünk. Az emberek tet­teket várnak, s ha ezt ta­pasztalják „felül”, akkor ma­guk is többre képesek. El­mondta: ne csak deklaráljuk az alapszervezetek önállósá­gát, de azt is mondjuk meg, miben önállóak. Igaz, pártér­tekezletek sorozatával most nem indokolt elvonni a fi­gyelmet a cselekvéstől, de meg kell hagyni a lehetősé­get, hogy ahol szükség van a megújító pártértekezletre, ott sort kerítsenek rá. A káder­kérdésekről szólva hangoz­tatta: korábban is helyesen döntöttünk arról, hogy vizs­gálni kell a vezetők alkal­masságát, de később nem születtek meg a szükséges döntések. Ezen is változtatni kell — mondta, majd támo­gatta a testület munkájáról tervezett nagyobb nyilvános­ságot. Szemerszki Miklós, a nyír­egyházi városi pártbizottság első titkára a pártértekezlet utáni tájékoztatásról elmond­ta: azok jó visszhangra ta­láltak és segítettek az értel­mezésben. Majd ezzel foly­tatta: — Valóban alapvető követelmény, hogy a párt ne ügyintéző, de politizáló párt legyen. Ugyanakkor tapasz­talni, hogy most többen az ügyintéző pártot hiányolják. Ezt az ellentmondást fel kell oldani. Kritikusan szólt az előterjesztésnek arról a ré­széről, amely a jó politikai hangulatról szól. — Kétség­telen a döntések kedvező fogadtatása, de ami a lényei get illeti, még mindig ked­vezőtlen, hogy sok még a fel­felé mutogatás, a lényegről, a teremtő, cselekvő munká­ról — ami a létkérdés — ke­vesebb szó esik. Pedig a po­litikai munka súlyát a cse­lekvésre kell áthelyezni. Az előterjesztéssel kapcsolat­ban néhány pontosítást ja­vasolt: többek között, hogy az alapszervezeti munkánál a szélesebb értelmű politikai megújulást kell a központba helyezni. Javasolta, tisztáz­zák a munkamegosztást az alapszervezet és a megyei pártbizottság között lévő szinteken. Ideológiai kérd- sekről szólva elmondta: sok a zűrzavar az emberek fejé­ben. Elgondolkodtató az is, hogy úgy tűnik: felsőbb szinten mindig a jelenségek tagadását tapasztaljuk, s el­várás, hogy alsóbb szinteken építkezzünk. Valahol határt kellene itt húzni — mondta, majd a város és vonzáskör­zetének gazdasági, szociálpo­litikai gondjairól, s arról be­szélt, hogy a sajtó területén dolgozóknak is át kell gon­dolniuk saját munkájukat és növelni felelősségüket. Ballai István, a megyei munkásőrség parancsnoka hangsúlyozta: a munkásőrség is kész a megújulásra, a tes­tület tagjainak meggyőződé­se, hogy túljutunk a nehéz­ségeken. A munkásőrök gya­rapítják és védik szocialista vívmányainkat. A szolgálat első követelménye a jól vég­zett munka volt és az ma­rad a jövőben is — mondta —, majd a munkásőrök fele­lősségéről beszélt az ifjúság nevelésében. Forgács András, a máté­szalkai városi pártbizottság első titkára szerint sok és fo­lyamatos változást igényel a mai politika, egyetlen üléssel nem lehet letudni semmilyen reformot. Munkánkat, mód­szerünket az élethez szüksé­ges igazítani. Aktívabb poli­tikai munkára, a kényelme­sebb álláspont feladására van szükség. Részletesen szólt a hatáskörökben tapasztalható ellentmondásokról, átfedé­sekről, majd azt hangsúlyoz­ta: a többpártrendszert he­lyettesítő munkamegosztás során nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi és tö­megszervezetek munkájára. Cservenyák László, a ta­nárképző főiskola főigaz­gatója szerint a pártértekez­letet követően a megyékre tevődött át a várakozás, s ez így van Szabolcs-Szatmárban is. Várják a testületi és a személyi megújítást, amit fi­gyelembe kell venni. Nap­jainkban a politikai munka két fontos pontja a Központi Bizottság és az alapszerve­zet — hangsúlyozta, majd elemezte, mi legyen a közbe­eső pártszervek feladata. így válaszolt: — Felismerni azo­kat a legfontosabb feladato­kat, melyek előbbre vihetik a szőkébb pátriát, aztán orientálni az alsóbb szerve­ket a feladatok megoldására. Kritikusan szólt arról: Sza­bolcs-Szatmárban, ahol köz­tudottan kevés az értelmisé­gi, a diplomás, a megyei pártbizottság még ezt az erőt sem tudja kellően kibonta­koztatni. Szólt a megye ne­héz beiskolázási helyzetéről, majd az intézményrendszer korszerűsítéséről beszélt. A nyilvánosságról szólva hang­súlyozta : ehhez tartozik, hogy a testületi tagok, a tiszt­ségviselők éljenek jobban együtt az emberekkel, mert ha elhúzódnak, ha titokzato­sakká lesznek, elveszítik bá­zisukat. Tar Imre nyugalmazott megyei első titkár azt hang­súlyozta: ez az ülés egy ki­csit vizsga is, amely megmu­tatja, mennyire tudunk élni az önállóság adta lehetősé­gekkel. Az országos pártér­tekezlet után a megye fej­lesztéséhez is kedvezőbbé vált a helyzet — mondta. Javasolta, a pártbizottság nyilvánítsa ki egyetértését az országos pártértekezlet poli­tikai és személyi döntésével, s hangsúlyozza elkötelezett­ségét a megújuló párt mel­lett. Nem tartható, hogy a központban megújult a poli­tika, középen és lent pedig változatlanok maradjanak a dolgok. Vizsgáljuk felül ko­rábbi döntéseinket, dolgoz­zunk ki olyan politikát, amely megfelel az országos pártér­tekezlet céljainak. Ha szük­séges, frissítsük meg a me­gyei . pártbizottságot, akár kooptálás útján is. Vélemé­nye szerint újra kellene vá­lasztani a végrehajtó bizott­ságot, a munkabizottságokat, s ebből nem kell presztízs- kérdést csinálni. Javasolta, hogy a Hazafias Népfront keretein belül megyénk is hallassa szavát az új alkot­mány és a törvények kidol­gozásában. Kopka János, a Kelet-Ma- gyarország főszerkesztője azt hangsúlyozta: most már va­lóban sürgősen cselekedni kell, túl kell jutnunk a sza­vakon. Tisztázni kellene pél­dául: mit takar az elkövetke­ző beszélgetés a pártbizott­sági tagokkal a munka meg­újítására. Véleménye szerint a teljes megújuláshoz ez nem elég. Komplex távlati kon­cepció" kidolgozását sürgette a megye gazdasági életéhez, amihez a káderhelyzétet is felül kell vizsgálni és javíta­ni. A nyilvánosságról szólva kiemelte: a sajtó területén dolgozóknak valóban - újra kell gondolni munkájukat, s ez már jórészt megtörtént a Kelet-Magyarország szer­kesztőségében. Ám azt is hangsúlyozta: a sajtónyilvá­nosság csak egy része a tel­jes nyilvánosságnak, azt a pártmunka és a közélet min­den területén gyakorolni kell. A nyilvánosság kétélű dolog: az is fontos, hogy mit tálal­jon jobban a sajtó. Mert vé­gül az olvasó, a megye lakos­sága ezáltal is minősíti a po­litikát, a gyakorlatot. Szük­ségesnek ítélte a közvéle­mény-kutatás megszervezé­sét megyén belül, ami nem azonos a pártinformációval, ezzel kapcsolatban a vissza­áramló információk nyilvá­nosságának fontosságára is felhívta a figyelmet. Kiss Gábor, a megyei párt- bizottság oktatási igazgatósá­ga vezetője nem tartotta he­lyesnek a kérdés olyan felte­vését, miszerint a pártalap- szervezetek alkalmasak-e az önállóságra. Ebben az or­szágban eddig nem volt való­ságos politikai élet — mond­ta. Most egy folyamat kez­dődött, s ha a testületek megkapják a lehetőséget, ak­kor bízvást reméljük, hogy megtanulnak politizálni. Va­lójában mindannyian most tanulunk politizálni, kivá­lasztani a fontos és kevésbé fontos kérdéseket, s ennek birtokában a legjobb döntést hozni, véleményt alkotni. A nyilvánosságról szólva hang­súlyozta: itt jobbára a tö­megtájékoztatásról beszé­lünk, méghozzá az utólagos tájékoztatásról, holott na­gyon lényeges az előzetes tá­jékoztatás, a párttagság, a közvélemény bevonása a po­litika alakításába. Vitába szállt azzal a véle­ménnyel is, hogy „fent” csak rombolnak, „lent” pedig építkezni kell. Hangsúlyozta: a régi és elavult lerombolá­sa az első lépés az új gon­dolkodásmód, cselekvés fel­építéséhez. A javasolt szak­értői testülettel kapcsolat­ban támogatta: az ad hoc kollektíva legyen, ne valami „szentséges testület”, s az igényeknek megfelelően szer­veződjék. A továbbiakban ar- rólt szólt: a megyében sok helyütt kritizálják a megyei pártbizottságot az érdekvé­delem miatt. Fontos, hogy ,egy ilyen hátrányos helyzetű megyében minden lehetséges alkalommal jelenítsük meg a gondokat, s nehézségeinket tárjuk az ország nyilvános­sága elé. Ezt fel kell vállal­nia a megyei pártbizottság­nak, csak így tudja elfogad­tatni magát a közvélemény­nyel. A politika a helyszínen valósul meg — mondta Berecz János a pártmunkárál Berecz János felszólalása bevezető részében hangsú­lyozta, hogy nem akar direkt módon beleszólni a pártbi­zottság vitájába. Hogy mégis szót kért, annak az az oka: kötelességének tartja, hogy e fontos megyei testület az or­szág helyzetének tökélete­sebb ismerete alapján tűzze ki legfontosabb tennivalóit. Majd így folytatta: — Itt is több szó esett ar­ról, hogy az országos pártér­tekezlet munkájában és po­zitív visszhangjában nagyon fontos szerepet játszottak a személyi kérdések. Ez igaz, de hozzáteszem: legalább ilyen nagy egyetértésre talált hazánk közvéleményében a pártértekezleten kidolgozott programunk, melynek a vég­rehajtása megkezdődött. Megújult politikánk követ­keztében lelassult — bár nem szűnt meg — a bizalom- vesztés folyamata. A társa­dalom számos területén ta­pasztalható feszültség, szoci­ális problémáink is nyomasz- tóak, másfajta ugyan, de ma is jelentős a várakozás. Sok minden változott, de a hely­zetünket alapvetően megha­tározó, egész fejlődésünket befolyásoló gazdaság nem változott pozitívan. Sőt, bi­zonyos kedvező tendenciák ellenére még romlott is. Ez indokolja, hogy július 13-ára újból összehívjuk a Központi Bizottságot a gazdasági teen­dők megvitatására. Komo­lyan kell foglalkoznunk a gazdasággal, amely a politi­kai környezet változásától automatikusan nem fejlődik. E figyelmeztető, egyben elemző Központi Bizottsági ülést ezért kell megtartani. Választhatunk a gondok gyó­gyításának műtéti beavatko­zása és a problémák további elodázása között. Bármeny­nyire fájó az elsőt kell vá­lasztanunk, amely további terheket jelent ugyan a szá­munkra, de egyedül ez ad le­hetőséget a kilábalásra is. A Központi Bizottság tit­kára ezt követően szólt a ké­szülő társasági törvény je­lentőségéről, figyelmeztetett, ettől önmagában sokat nem várhatunk. A pártszervek- nek-szervezeteknek e tekin­tetben a tulajdonviszonyok módosítására kell helyezniük a politizálás hangsúlyát. Év végén összegezni szükséges az adórendszer eddigi tapasz­talatait is, s megtenni a szükséges változtatásokat. De tudnunk kell, hogy egy adó­reform yizsgájához legalább 2—3 év tapasztalata szüksé­ges. Gyorsítani kell viszont a termékszerkezet-váltást, amely nemigen halad, s en­nek híján rendkívül nehéz gazdálkodni. Erre Szabolcs- Szatmárban is szükség van, ahol pedig még az extenzív fejlesztés is feladat. — Az MSZMP-nek politi­záló pártnak kell lennie. In­tenzíven és komolyan szük­séges ezt megtanulnunk a pártmunka minden szintjén. Vallom, hogy az ország po­litizálásában a legfontosabb két pólus a Központi Bizott­ság és az alapszervezetek. Vitázni, állást foglalni és dönteni, jobban és felelős­ségteljesebben dolgozni mind­nyájunk kötelessége. Nem beszélhetünk a párt vezető szerepéről a kommunista kollektívák nélkül, hiszen a politika olt valósul meg a helyszínen. A Központi Bi­zottság egyetlen döntése után sem elég csupán meg­állapítani, hogy okosan ha­tározott, hanem azon kell gondolkodni, milyen felada­tok hárulnak abból a dön­tésből helyben. — Sok helyütt felteszik manapság a kérdést: mi le­gyen a közbülső — a megyei, a városi — pártbizottságok dolga? Azt hiszem a válasz egyszerű és világos: minden testületnek mindig saját helyzetéből kell kiindulni. Abból, hogy nekünk most ez és ez a dolgunk, területünk sajátosságainak természete szerint. E tekintetben egy megyei-városi pártbizottság politikai érdekképviseleti in­tézmény is, amelynek a fele­lőssége abban áll, hogy meg­határozza a terület felada­tait, a sorrendeket és hang­súlyokat, s gondoskodik a végrehajtás lehető legjobb feltételeiről a pártszerveze­tek, a kommunisták számára. Hogy e területen javítani tudjunk, hogy az alapszerve­zetek intézkedéseit kiváltsuk, sokkal nehezebb feladat lesz, mint bármikor korábban volt, ugyanakkor eredménye is nagyobb és hosszú ideig tar­tó lesz. A Központi Bizott­ság már nem írja elő, mikor ülésezzen egy pártbizottság, s mit tárgyaljon. Mindenki­nek magának kell meghatá­rozni, mit tűz napirendre. E tekintetben a megújulni aka­rás számos jelével találkoz­ni, de itt is szükséges leszö­gezni, hogy minden törekvés­nek csak akkor van értelme, ha a cselekedetek is mennek előre, mégpedig gyorsan, mert kevés az időnk. A de­mokráciát nem a cselekvés helyett, hanem a cselekvésért bővítjük és erősítjük. Mindig úgy értekezzünk, hogy előze­tesen felmérjük: milyen cse­lekvést vált ki a tanácskozás és milyen határidőn belül. A pártbizottságok személyi megújulásával kapcsolatban Berecz János kiemelte, az nem lehet kampány. Van ahol tényleg szükség van pártértekezletre, de csupán azért megrendezni, hogy né­hány értekezlettel több le­gyen, nincs értelme. Ügy vél­te, hogy az itteni gyakorlat és a törekvések szelleme, a politikai légkör pozitív vál­tozást hozhat, s csak ha ez nem következik be, szüksé­ges más módszerhez nyúlni. A párt megújulási törekvé­seinek külső és belső ellenfe­leiről szólva a Központi Bi­zottság titkára hangsúlyozta: rendszerünk türelmes és sok tekintetben megértő, de pro­vokálni nem hagyja magát és meghúzza a politikai ma­gatartás határvonalát. — Egyszerre vagyunk kité­ve annak a próbának, hogy a tömegek higgyenek ne­künk, s hogy megújuljunk. A történelem sok időt nem ad nekünk, nem merülhetünk el a tegnapban. Olyan elem­zést és programot szükséges teremteni ennek a pártbizott­ságnak is, amely előbbre vi­szi a megyét. Ehhez — bizo­nyos vagyok benne — érde­mes megnyerni a megyéből elszármazott, országos intéz­ményekben dolgozó embere­ket is, akik szívesen közre­működnek a fejlesztés kör­vonalainak kimunkálásban. Végezetül a nyilvánosságról szólva hangsúlyozta: ez ön­magában minősít, színvona­lat, tekintélyt követel. Ezzel jól kell élni, hogy általa is fejlődjék a pártbizottság munkája, a megye élete. A két napirend vitája során felvetődött kérdésekre Varga Gyula és Ekler György adtak választ, majd a testü­let szerkesztőbizottságot választott azzal a feladattal, hogy a javaslatokat építse be az előterjesztésbe, s egy így meg­szerkesztett anyagot tegyen közzé a Titkári Tájékoztató­ban. Ezt követően egy tíztagú bizottságot választottak, amely Makrai László vezetésével a pártbizottság tagjaival beszélget a munka megújításának feltételeiről. Szavazott a testület arról is, hogy a nyilvánossággal kapcsolatos előter­jesztésből azt a javaslatot fogadják el, amely szerint a párt- bizottság nyílt üléseiről a tömegtájékoztatási eszközök tel­jes önállósággal tudósíthatnak. Úgyszintén jóváhagyták, hogy a jövőben a megyei pártbizottság ülésein meghívott­ként részt vesz a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának, illetve az MTI megyei szerkesztőségének vezetője is. """ 1 \ Bércéi János megbeszélései Berecz János, a Politi­kai Bizottság tagja, a KB titkára, megyénk ország- ; ■ gyűlési képviselője — aki S : részt vett a megyei párt- » { bizottság ülésén — dél­után a Szabolcs-Szatmár - $ megyei országgyűlési kép- | ; viselők egy csoportjával } * találkozott, s folytatott | - eszmecserét a közelgő ■ : parlamenti ülésszakról. I Ezt követően Gávaven- £ 3 csellón tájékoztatta kép- ; ■ viselői választókerülete , községeinek párt-, állami, » 5 társadalmi és gazdasági 5 vezetőit az aktuális poli- ; ; tikai kérdésekről és ten- : [ nivalókról. (íj első titkár Budapesten Hétfőn kibővített ülést tar­tott a Budapesti Pártbizott­ság. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke. A testületet Havasi Ferenc, a pártbizott­ság első titkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizott­ságának június 23-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság zárt ülésen személyi kérdé­sekben döntött. Kérésének eleget téve a testület Havasi Ferencet fel­mentette a pártbizottság első titkári funkciójából és párt­bizottsági tagságából. Ezt követően a jelölő bi­zottság vezetője, Szkokán Fe­renc, a XIV. kerületi pártbi­zottság első titkára javasla­tot tett az első titkári funk­cióra. Eszerint a legtöbben Iványi Pált, a Fővárosi Ta­nács elnökét és Jassó Mi­hályt, a Budapesti Pártbi­zottság titkárát javasolták e tisztségre. A testület a kettős jelölést követő vita után titkos sza­vazást tartott. Az első for­dulóban Iványi Pál 42, Jassó "Mihály 40 szavazatot kapott. Tehát egyik jelölt sem érte el a szükséges többségi arányt. A második forduló­ban mindkét jelölt 41—41 szavazatot kapott. Végül a harmadik fordulóban Jassó Mihályt 44 szavazattal a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kárává választották. A Magyar Országgyűlés meghívására hétfőn brit par­lamenti küldöttség érkezett hazánkba hivatalos látoga­tásra. A kormánypárti és el­lenzéki képviselőkből álló de­legációt Ralph Howel képvi­selő vezeti. ★ Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csillag- rendjével tüntette ki Kulcsár Kálmán akadémikust, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét, 60. szüle­tésnapja alkalmából. A kitüntetést hétfőn Be- rend T. Iván, az Akadémia elnöke nyújtotta át. Tiltakozás a romániai falofeiszámolás ellen Budapesten a Hősök terén hétfőn este 7 órakor meg­kezdődött az a demonstráció, amelyet a romániai falvak felszámolása elleni tiltakozá­sul szerveztek különböző ál­lampolgári csoportok. A téren mintegy 30 ezer ember gyűlt össze és elindult a Román Szocialista Köztár­saság nagykövetségéhez, ahol át akarták adni a tiltakozá­sukat kifejező memorandu­mot. A nagykövetség részé­ről a dokumentumot nem vették át.

Next

/
Thumbnails
Contents