Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-27 / 152. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. június 27. Valutáért brekeg a béka Béka brekeg Petneházán dr. Jávorszki Béla kertjében. De nemcsak úgy szólóban, hanem kórusban — a békafarmon. Eleinte nekem is furcsának tűnt a hír, hogy már a békát is farmon tenyésztik, s képzeletemben először füves, vizes terület jelent meg, ahol egymás hegyén-hátán ugrálnak a békák. De a valóság más. Két hatalmas medencében szolidan húzzák meg magukat a tenyérnyi kecskebékák, és ha valaki arra jár, riadtan ugrálnak vissza a vízbe. Elszökni a kerítésektől nem tudnak. A hatalmas jószágok mellett pici ebihalak sokasága úszkál a vízben s valójában ezek az ügy főszereplői. Dr. Jávorszki Béla, miután megmutatta őket, lakásába invitált, s egy érdekes történetbe kezdett. Ilyen a békafarm ... Már nálmk is védett — Az év elején olvastam a Nők Lapjában, hogy egy feltaláló, dr. Ságodi 'János kikísérletezte, hogyan lehet a békát nagyüzemi módon tenyészteni, s módszerével ezek az állatok évente háromszor is petéznek. Ez volt az a hír, amely felkeltette az érdeklődésemet, és megkerestem a feltalálót. Kiderül: a találmány üzletet is jelenthet, hiszen Nyu- gat-Európa egyes országaiban már eltűntek a békák — a nagyarányú környezetszeny- nyezés, főleg a savas eső hatására —, s így NSZK, Svédország is nagy mennyiségben vásárolná ezeket az állatokat. — Ezek az országok régebben Indiából szállították a békákat — folytatja dr. Jávorszki Béla — de a környezetszennyezés és bizonyos éghajlati hatások miatt az utóbbi években ott is nagymértékben csökkent a számuk, így már nem tudják ellátni korábbi partnereiket. Magyarországon is védett állat lett, s ma már nem lehet azt csinálni, hogy csak úgy kint a mezőn összefogdossuk a békákat, majd jó pénzért eladjuk. Ezek a tények adtak különös jelentőséget az új módszernek. Ezután a petneházi békafarmról kezdtünk beszélgetni. Kantonban az apraja — Barátaim, Szabados József, Kormány Béla, és Ko- már Béla először kinevettek, amikor elmeséltem nekik, hogy létre kellene hozni egy ilyen békafarmot. Később aztán, amikor mindannyian végiggondoltuk, megszületett a döntés. Ügy éreztük, nem vállalunk több kockázatot annál, mintha nyulat vagy csirkét nevelnénk. A legnagyobb gond az, hogy itt még mi magunk is kísérletezünk, hiszen a találmány még nincs szabadalmaztatva, van ugyan kidolgozott technológia, de még így is sok mindenre nekünk kellett rájönni, mi magunk csiszoltuk egyes helyeken a módszert. Ha azonban nem láttak volna üzletet a békatenyésztésben, . valószínűleg nem fogtak volna bele egy ekkora vállalkozásba. Hogy milyen reményekkel lehet ma békát tenyészteni, arról Jávorszki Béla a következőket mondta: — Egy pár béka három hónap alatt ötezer petét rak le, amiből körülbelül háromezerrel számolhatunk. Egy év alatt mintegy kilencezer béka származhat egy pártól. Ezt kétféleképpen lehet értékesíteni. Amikor az ebihalak elvesztik farkukat, és megjelennek a lábaik, már eladhatók Nyugat-Európá- ba, úgynevezett környézetvé- delmi békának. Ezeket a jószágokat hűtőkamionokban szállítják, majd azokon a területeken, ahol már kipusztultak a békák, elengedik őket, megpróbá ezzel helyreállítani a ..ermészet egyensúlyát. Ezek körülbelül háromhónapos békák. Havi megy a „tinyérbéka — Mi előreláthatólag szeptemberben indítjuk útnak az első szállítmányt, s valójában akkor derül ki, nyerünk-e az üzleten vagy ne adj isten, belebukunk. Azokat a békákat, amelyeket ilyen korukban nem vesznek át, tovább neveljük, körülbelül két évig, s ezekből lesznek az étkezési vagy más néven „tányérbékák”. Mind a kétféle béka után nagy az érdeklődés a világban. Lábasbékából jelenleg mintegy 20 millió darabra van évente igény, s erre már meg is van a kiviteli engedély. Egyelőre úgy tűnik, öt évig biztos piaca van a békának. Magyarországon talán sokan viszolyognak a békahústól, de a termelők jelenlegi információja szerint korlátlan mennyiségben lehetne értékesíteni a tányérbékát. — Ebben az évben csak az NSZK-nak egymillió kilogramm tányérbékára lenne szüksége — jegyzi meg Jávorszki Béla, s nem árt tudnunk azt sem, hogy Magyar- országon is több szálloda vásárolja nagy mennyiségben ezt a „csemegét”. Kertész Sándor M a már nem lehet „csak úgy” átszaladgálni az úttesten, hiszen nagy a forgalom. A legtöbb helyen felfestett zebrák jelzik a gyalogosútvonalat, s aki nem itt megy át, az a rendőrnek tartozik számadással. A gond akkor jelentkezik, amikor két zebra közt szeretne valaki például egy élelmiszerüzletből az út túloldalán lévő lakásába hazamenni. A gyakorlat szerint ezek az emberek nem keresik meg a közeli zebrát, hanem egyenesen átvágnak a nyíregyházi négysávos körúton is. Mivel ez nem először fordul elő, az út közepén lévő zöldsávban már kitaposott ösvény jelzi az útvonalat, itt fű, cserje már nem terem. Olyan ez, mint a hangyák vonulása. Az elmúlt hónapokban felfrissítették a körút zöldsávját, talaj, új növények kerültek a régiek helyére. A közterületfenntartó vállalat szakemberei jól tudták, rövidesen újra megjelenik majd a kitaposott ösvény, s a zöld gyep ellenére sem fog senki kerülőt tenni a zebra felé. Hogy ezt elkerüljék, néhány régi ösvény helyére útburkoló- lapokat helyeztek el, mondván: inkább ezen járjanak és ne a friss növényzetet tegyék tönkre. A városi tanács azonban megálljt parancsolt az érdekes kezdeményezésnek, mert — mint mondják — ezzel legalizálható lenne a gyalogosok szabálytalansága. A köveket eltüntették, de kíváncsian várjuk: a fű kinő-e a helyén? (kertész) Bérelt hely az óvodában Valamikor Nyíregyházán több vállalatnak volt gyermekintézménye — jelenleg a MÁV-on kívül már egynek sincs. — A dohánygyár már régen, a gabonaforgalmi pedig körülbelül két éve adta át tanácsi kezelésbe — tájékoztat Földes Imréné, a Nyíregyházi Városi Tanács óvodai felügyelője. — Azonban az óvodát a dohánygyár jelenleg is segíti. A papírgyárnak pedig sosem volt saját óvodája, mégis úgy támogatja, mintha a sajátja lenne. Tavaly felújította az óvoda víz- és központi fűtési vezetékeit, a csoportszobákat, falburkolattal látta el, korszerűsítette a tornatermet. Több óvodát — köztük a Malom utcait — a konzervgyár segít kiemelten, de a FEFAG is hasonlóképpen cselekszik. — Az utóbbi időben a szocialista brigádok támogatása csökkent — folytatja Földes Imréné. — Ez az anyagi helyzetük szűkülése és a dolgozók sok elfoglaltsága miatt van, de több közösség ma is példamutató. A kollektívák az óvodákkal nemcsak a munkájuk során tartanak kapcsolatot, hanem részt vesznek a gyerekek ünnepségein, üzemlátogatást szerveznek számukra, vagy apróbb ajándékokkal kedveskednek. Megyénkben a MÁV-on kívül termelő vállalatnak nincs bölcsődéje — tudtuk meg a bölcsődék igazgatóságán. A bölcsődéket számos brigád segíti, főként azok, melyekben valamelyik gyerek szüleje dolgozik, de olyan közösségektől is kapnak támogatást, akiknek nincs efféle érdekeltsége. Az illetékes a Volán, a SZÁÉV, a 107-es ipari szakmunkásképző intézet, és a KEMÉV közreműködését emeli ki. Nyíregyházán a MÁV-nak van egy bölcsődéje. — Évente mintegy 2,5 millió forintból gazdálkodunk — említi Czirják Ferencné, a bölcsőde vezetője. — Jelenleg negyven gyermeket gondozunk, de még tizenötöt fel tudnánk venni. Az intézményt a MÁV a közelmúltban szépen felújította, bővítette. Hogy a MÁV miért nem „passzolta” el a bölcsődéjét, erről Kálmánchey Csaba, a Debreceni Vasútigazgatóság szociálpolitikai munkatársa a következőket mondja: — A vasút már az első világháború előtt is tartott fent gyermekintézményeket. Ha lehetséges, most már a nem vasutasok gyerekeit is felvesszük, és a szülő vállalatától hozzájárulást kérünk. Ez több-kevesebb sikerrel jár. Ahol pedig (például Űj- fehértón) nincs MÁV-óvoda, de a dolgozók igénylik, óvodai helyet bérelünk. (cselényi) Ha nem (izet: beszélek Álezresek: a csapdában A zsarolás a krimik klasz- szikus fordulata. A gazdagoknak küldött zsaroló levelek feladója az az ember, akinek pénze ugyan nincs, de olyan ismeretei vannak a másikról, amelyeknek titokban tartásáért a címzettek hatalmas összegeket is hajlandók fizetni. A nyírbátoriakat napok óta egy ilyen ügy tartja izgalomban. A város közismerten jó anyagiak között élő polgárai közül kettő — egy maszek asztalos és egy butikos — kapott zsaroló levelet, amelyben hetvenezer forintot kért tőlük az akkor még ismeretlen feladó, aki egyebek között azzal fenyegetőzött, ha nem kapja meg a pénzt, az adóhatóságnak mondja el, amit róluk tud. Hetvenezret követelt Az egyik címzett, Vadon József maszek asztalos felesége tágas, elegáns nappaliba invitál. Hangjában most is idegesség bujkál. — Ne csodálja. Aznap éjszaka érkeztünk haza Romániából, s másnap reggel egy piros foltos borítékot találtam a postaládában. Ma sem tudom megmondani, véres volt-e vagy festékes. A levél írója elváltoztatott betűkkel, tökéletes helyesírással arra szólított fel bennünket, hogy tegyünk egy adott helyre „átlátszó fehér zacskóban hetvenezer forintot”, mert ha nem, feljelent bennünket, „mert ő nem olyan optimista, mint az adóhatóság”, összeült a család, s úgy döntöttünk, hogy szólunk a rendőrségnek. Délután két óra körül mentem el a kapitányságra, s megmutattam a levelet. Ott azt mondták, a zsarolót csak akkor tudják Anrarfesztival Speciális iskola a szakmunkásképzőben Új osztályok Mátészalkán A megye néhány más intézményéhez hasonlóan a mátészalkai 138-as szakmunkásképző intézet is úgyneve- zétt speciális szakiskolával bővül szeptembertől. Mint Jeney Zoltán igazgatóhelyettestől megtudtuk, a szakiskola a korrekciós osztályokból, kisegítő iskolákból kikerülő gyerekek továbbtanulását, majd elhelyezkedését hivatott segíteni. Elvileg az egész megyéből fogadhatnak jelentkezőket, a gyakorlatban — érthetően — elsősorban a Mátészalkán és környékén élők érdeklődnek az új lehetőség iránt. A szakiskola két osztállyal indul. A várhatóan csaknem 30 tanuló a géplakatos, ács, illetve a lányok a kötőipari konfekciós szakmát sajátíthatják el, de ha valakinek más elképzelései vannak, az iskola vállalja az egyedi képzést is. A szakma elméleti és gyakorlati tudnivalóit tartalmazó tantervet a vállalatok igényei szerint állítják ösz- sze. Gyakorlóhelyről és majdani szerződésről is a vállalatokkal kötött szerződések gondoskodnak. Jelenleg a Mezőgép mátészalkai gyára, a BFK és a Száév itteni üzeme szerepel a partnerek között. A speciális osztályokban két év a tanulmányi idő, a vizsgát követően a fiatalok betanított munkásként hagyják el az iskolát. Arra is mód van, hogy megszerezzék a szakmunkásbizonyítványt, amellyel az adott vállalatnál helyezkedhetnek el. Ha már a tanulmányi idő kezdetén kiderül, hogy a fiatal képes a szakmunkásképző követelményeinek teljesítésére is, akkor áthelyezhetik abba az osztályba. Az igazgatóhelyettes véleménye szerint jó lenne, ha fordítva is áthelyezhetnék a gyerekeket, tehát a szakmunkás- képzőből a speciális osztályba. így csökkenhetne a jelenleg igen nagy (az első évfolyamon 25 százalék körüli) lemorzsolódás. Másrészt a magasabb követelményeket teljesíteni nem tudó, azaz lemorzsolódó fiataloknak sem kellene elkallódniuk, szakmát tanulhatnának, és betanított munkásként elhelyezkedhetnének. (gm) elfogni, ha látszólag megtesz- szük, amit követel. A többi már simán ment. A rendőrök példamutató gyorsasággal és alapossággal megszervezték az ellenőrzést. Vadonné elkészítette a pénz- köteget, s az adott időben, az utasításoknak megfelelően elhelyezte a megadott helyen. Igaz, a zöldhasú bankók helyett totószelvényt rakott egybe, legfelülre a Képes Hétből kivágott „ezrest” tette. A rendörök elrejtőztek Hétfőn délután szereztünk tudomást az esetről — emlékezik Fülöp András főhadnagy, a nyomozás vezetője. — A levél írója kulturáltan fogalmazva, idegen kifejezéseket is használva pontos utasításokat adott. Mivel az ilyen esetekben a tettenérés rendkívül fontos, megtettük a szükséges intézkedéseket. Embereink az általa megjelölt helyszín közelében, különféle pontokon rejtőztek el. Pontban tíz órakor kis Polski érkezett, a vezető mellől vékony fiatalember ugrott ki, s egyenesen a pénzt rejtő helyhez sietett. Felkapta a fehér reklámszatyrot, beugrott az autóba, de mielőtt elhajtott volna, feltartóztattuk őket. A kapitányságon B. Olivér 17 éves fiatalember beismerte tettét, elmondta, hogy kisgyerekük született, s most se pénzük, se lakásuk nincs. Anyagi gondjait szerette volna a kizsarolt pénzzel megoldani. Az eljárást megkezdtük, a nyomozás folytatódik. „Ennyi kellett volna hirtelen” Két gyermek nevel egy harmadikat — gondolom magamban, amikor hosszas csengetés után végre bejutok B. Olivérékhez. Igaz, valójában nem hozzájuk, hanem feleségének szüleihez, akik a most kéthónapos unoka megszületésekor az amúgy is szűk lakásba befogadták a fiatalokat. Két szép kamasz, akik a felhőtlen fiatalság helyett a „családosdit” választották. A szülők mindkét részről ellenezték korán kezdett szerelmüket, megpróbálták szigorúan fogni őket. Talán ezért is — kicsit játékból, kicsit komolyan — gyereket akartak. Úgy gondolták, ezzel a szülőket is meggyőzik. Abbahagyták a tanulást, s akár akarták, akár nem, jóval 18 éves koruk előtt felnőtté avatták magukat. Igaz, közben mégis gyerekek maradtak. A rendőrök benyomása szerint a zsaroló levél írója értelmes, intelligens ember. Igazuk volt. Olivér — aki szabadlábon várja a fejleményeket — szép arcú, mosolygós, szimpatikus fiatalember. Nehéz elképzelni, hogy már családapa. Hogy miért tette? A nem túl eredeti kérdésre csak nehezen kezdi a választ. Előző munkahelyén annyi fizetést kapott, amelyből nem hogy a családot, magát sem tudta eltartani. A megzsaroltaknak pedig van pénze, szerinte nem is akármennyi. S hogy miért épp hetvenezret akart kapni? — Kiszámoltam, nagyjából ennyi kellett volna hirtelen — mondja, s arcán zavart mosoly. Mi lesz ezután? Látszólag csak most kezdenek ezen gondolkodni. Egyelőre munka kellene, s mint mondják, jó lenne befejezni a felelőtlenül abbahagyott gimnáziumot is. A pici szoba sarkában hatalmas fehér játékmackó, mellette tokban egy gitár. A fekete hajú csöppség hangos sírásba kezd. Dél van, az ebédet követeli. Kovács Éva Agrárifjúsági fesztivált rendez a KISZ Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága augusztus 19-től 21-ig. A fesztivál egyik érdekessége lesz az élelmiszer-kiállítás, amelyet Sóstófürdőn, az ifjúsági park csarnokában nyitnak meg. A kiállítás keretében lesz lehetőség azoknak a fiataloknak a bemutatkozására is, akik újításokat, ötleteket, találmányokat hoznak. Akik munkájukkal részt kívánnak venni a rendezvényen, július 10-ig a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságán (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 1— 3.) jelentkezhetnek. Kevesebb brigádsegítség
