Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-27 / 152. szám
1988. június 27. Kelet-Magyarorazág 3 Az elmúlt héten nagyon sok kérdést kaptunk, megélénkült az érdeklődés a különféle problémák iránt. Z. Tamásné vásárosnamc- nyi olvasónk a személyi jövedelemadóról érdeklődött. Nyugdíja mellett egy kisiparos részére csomagolómunkát végez. Azt hallotta, ilyen esetben adót kell fizetnie. A nyugdíj mindig teljes egészében adómentes, bármilyen nagy összegű. Amennyiben valakinek a nyugdíj mellett más jövedelme is van, akkor kell adót fizetnie, ha jövedelme meghaladja az évi 96 ezer forintot. Egyedül az özvegyi nyugdíjból vonhatnak le adót, abban az esetben, ha a nyugdíjjogosult nem gondoskodik legalább két kiskorú gyermek ellátásáról. Szabó Károly kemecsei levélírónk jövedelme kevés, nem adóköteles. Mégis személyi jövedelemadót vonnak le tőle, ha beteg, és táppénzt kap. Kérdi, visz- szafizetik-e neki a levont összeget? Igen. Vissza kell kérnie a levont összeget a következő év elején az Adóelszámolási Irodától. Több, Romániába utazó olvasónk panaszkodott, hogy az IBUSZ-nál nem kapnak „leicsekket”, amire benzint vásárolhatnának román területen. Az IBUSZ illetékesétől azt az információt kaptuk, hogy „leicsekk” az egész országban nincs, mert a román partner nem adott. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint rövid időn belül lesz ilyen csekk. Nyíregyházán, az Északi körúton lakik G. S. nyugdíjas olvasónk, ö arra kíváncsi, miért kell majd a hetven éven felüli nyugdíjasoknak fizetni azért, hogy sokemeletes házukba (esetleg épp az ő tiltakozásuk ellenére) bevezetik a különféle műholdas tévéadást. A Magyar Posta felmentette a rászorult hetven éven felülieket a tévédíj megfizetése alól, ezt viszont fizessék? Megnyugtatjuk olvasónkat, mert a készülő tanács- rendelet (június 29-én tárgyalják) felmentést ad ez alól mindazoknak, akik a postától megkapták a mentességet. Vagyis: nem kell,*, fizetni a kábelhálózat kiépítéséért az egyedül élő hetven éven felüli nyugdíjasoknak, valamint hetven éven felüli nyugdíjas házaspároknak, ha egy nyugdíjjal rendelkeznek, és saját háztartásukban, egyedül élnek. A tanácsrendelet előírásairól egyébként tájékoztatjuk majd olvasóinkat. Szintén a Modul Vállalattól kaptunk felvilágosítást a Nyíregyháza, Benczúr tér 21. szám alatt lakók panaszára: rossz a központi antennájuk, megjavítják. aztán megint elromlik, a tévéadást jóformán alig nézhetik. A Modul igazgatója elmondta, hogy a Benczúr téri házat rá szeretnék csatlakoztatni a városi kábelhálózatra. Sajnos, nehézségeik vannak az anyagellátással, ezért pontos határidőt nem mondhatnak, de év végéig szeretnék elvégezni a munkát. Ezzel a lakók panaszát is orvosolják. A megyeszékhely közlekedésével kapcsolatban több észrevétel, javaslat, panasz érkezett. Petró Gábor, Nyíregyháza, Garibaldi u. 72. szám alatti lakos a közlekedési lámpákról kérdezett: többségük nem képes korszerűen kiszolgálni a városban közlekedőket. Kisebb forgalmi csúcsnál húsz-harminc jármű nem tud áthaladni a szabadjelzésen, s megesik, hogy egy-két autós megpróbál átjutni a sárga jelzésnél. Ez balesetveszélyes, talán segítene a gondon, ha hosszabb ideig lenne az autóknak zöld, szabad jelzés. A városi tanács műszaki osztályának illetékes előadója elmondta, hogy a város képtelen megbirkózni az egyre nagyobb motorizációval. Esetleg idővel segít a gondon a Belső körút átadása, de addig is fel kell készülni arra, hogy ez a helyzet állandósul. A nyíregyházi 15-611-es telefonszámról érdeklődtek, miért nem engednek nagyobb teret a kerékpáros- közlekedésnek? Más megye- székhelyen — épp a parkolási gondok elkerülése érdekében — egyenesen szorgalmazzák a kétkerekűek közlekedését. Nyíregyházán is van kerékpárprogram. A Pazonyi úti kerékpárutat már megépítették, most a Sóstói út van soron. A szakemberek és a város illetékes vezetői tőlük telhetőén szorgalmazzák a kerékpárutak megépítését. Az örökösföldi lakók panaszolják, hogy a Lenin- grád és Család utca találkozásánál nincs zebra, jelzőlámpa. Veszélyes a közlekedés. Estók János, a városi tanács műszak5 osztályának munkatársa : zerint az egészségügyi szakközépiskola mellett egyenes lesz az utca, mert az ott lévő kanyar nehezíti a közlekedést a Le- ningrád—Bocskai—Orosi— Család út kereszteződésénél. Az átkelőhely létesítésének egyébként számtalan műszaki feltétele van, nem elég csak a zebrát az úttestre festeni. Városuk szűkösségét és a gépjárművel közlekedők növekvő igényét jelzi, hogy többen nehezményezték, kevés a parkolóhely. Hudák Sándor Nyíregyháza, Ady Endre utcai lakos például a sóstói állapotokat kifogásolta. A meglévő parkolók kicsik, aki a fák között parkol, azt keményen megbüntetik. El kellene döntenünk végre, hogy megvédj ük a Sóstót és az erdőt a környezet- szennyezéstől, vagy eleget teszünk az autósok egyébként érthető elvárásának. Parkolóhely-bővítést nem terveznek, a fürdőhely adottságai miatt nem is lehet. Úgy tervezik, az ottani intézmények felépítésével együtt parkolókat is építenek. Molnár János Nyíregyháza, Ungvár sétányi lakos elmondta, az Ungvár sétány páratlan oldalán építettek régen egy parkolórészt. Nappal nem volt szabad ott parkolni, éjjel viszont — egy kiegészítő KRESZ-tábla alapján — igen. Ez a tábla eltűnt, a -rendőrség állandóan bírságol. A lakók viszont nem tudnak hol'parkolni. A kiegészítő táblát a tűzol- tóságoeKerésére vették le, és a rendőri bírságolás is a tűzoltóság kérésére történik, tűz esetén ugyanis az autók miatt nem tudnák az embereket menteni. A lakók vállalták, hogy ún. fűbetonos parkolót csinálnak az út túloldalán (ahol most tilos a megállás), de a mai napig nem mutatták be a műszaki osztályon a helyszínrajzot. Hétféle keksz Mátészalkáról. Havonta 70 tonna kekszet készítenek hétféle ízesítéssel a Mátészalkai Sütőipari Vállalat 2. számú üzemében. Képünkön: a formázógépből az alag- útkemencébe kerül a nyers Turista keksz, a kisült kekszet Ördög Ferenc szedi ki a kemencéből. (cs) — Vállalni és el kell tudni viselni a vereséget is — vallja Várady György, a Nyíregyházi Ságvári Tsz 1-es pártalapszervezetének titkára. Nyomós oka lehet rá. — Nemrégiben „szenvedő” alanya voltam a „vereségnek”, ha annak lehet tekinteni — fűzi hozzá. Kettős jelöléssel választott üzemi pártbizottsági titkárt az összevont taggyűlés. Az egyik jelölt Fehér József, az addigi pártvezetőség titkára volt, a másik Várady György, a fiatal energetikus szakember. Történt mindez annak ellenére, hogy a városi pártbizottság egyes jelölést javasolt. Kadarénak érzi? — Azt mondtam: ha a párttagság úgy látja helyesnek, hogy több jelöltet állít e posztra, úgy legyen — magyarázza Fehér József. — Gondolom, így helyes, ezt sugallja a párt májusi állás- foglalása is. Ne csak hirdessük az igét, gyakoroljuk is — bölcselkedik. Vajon csak ez késztette a demokratikusabb út, módszer követésére a párttagságot és a régi pártvezetést? — Az is munkált bennem, hogy csaknem tíz esztendeje vagyok már a pártvezetőség titkára, s talán személyi változásokhoz is szeretné kötni a párttagság, hogy gyorsabban haladjunk előre — mondja nyílt őszinteséggel. 37:29 arányban Fehér Józsefet választották meg titkárnak, Várady Györgyöt beválasztották a pártbizottságba. — Kudarcnak fogja fel? — Először is meglepett a jelölő bizottság, amikor közölte velem, a beszélgetések alapján én leszek a másik jelölt a pb-titkári posztra. Jólesett, hogy bíznak bennem. Hogy kudarc-e? Különösebben nem viselt meg, s azt gondolom, hogy a váltás időszakában vagyunk a párt- életben is, de erre nem vagyunk megfelelően lelkileg felkészülve. Mert mi is történt volna, ha engem választanak? Meg kellett volna válnom a szakmától. S ki tudja meddig? — magyarázza érzéseit. Miért titkolózzunk? Szerencséje van az 1-es — talán a „legerősebb” — párt- alapszervezetnek, ahol főleg agrárszakemberek, tsz-veze- tők, termelésirányítók, fizikai munkások vannak. Itt maradt párttitkárnak Várady György. És nagy szükség van rá a megfontolt, és kezdeményező, a reformok szellemében gondolkodó pártmunkásra. Különben is azt vallják: rojtosra beszéltük már a szánkat, most cselekedni kell! — Egy sor dolgot újra kell fogalmaznunk, értelmez-' nünk. Van, amit az alapoknál kell elkezdenünk. Ezt sürgeti a májusi pártállásfoglalás. Szeretnénk nyitottabb és politizálóbb párt- szervezetté válni. Egyik párttagunk szavait kölcsönzőm ezzel kapcsolatban, aki azt mondta: „Miért dolgozunk mi titokban? Miért nem ismertetjük meg céljainkat, határozatainkat a pártonkí- vüliekkel?” Stílus és módszer változtatására van szükség. Megkezdtük. A tézisek vitájában már részt vettek a pártonkívüli szakemberek. Most folytatjuk. Meghívtuk őket a taggyűlésekre is. Igényeljük véleményüket, hiszen egész társadalmunkat érintik az állásfoglalásban megfogalmazottak — magyarázza. — Úgy gondoljuk, a köz- megegyezést „lent”, az első vonalban is szükséges megteremteni! — fűzi hozzá Fehér József. Várady: Eddig amolyan mondvacsinált viták alapján „született” az egység. Ellen- vélemények elfogadása, megméretése nélkül. Ezzel szakítunk. Szeretnénk elérni, hogy ne csak a taggyűlés két órájában álljon ki valaki az ügy, a politika mellett, hanem nyíltan is! — summáz. A nyitottsághoz, a politizáló alapszervezethez életközeli pártmunka, napirendek szükségeltetnek, nem előránci- gált felülről előírt témák. Eleven, az embereket foglalkoztató gondokról szóljunk. Másfajta közmegegyezés Újra kell gondolni pártvezetési stílust, módszert, soksok mindent, főleg arról, hogyan dolgozzon az első vonalban a párt. Kiváló, fiatal, kreatív gondolkodású szakemberek, kommunisták és pártonkí- vüliek dolgoznak a most létrehozandó tanácsadói fórumban. Közösen készítenek távlati elképzeléseket, amelyek segíthetik a hatékonyabb gazdálkodást. — Ilyesmiben is szükséges a közmegegyezés, kiterjedhet ez most a tsz-alapszabály módosításának előkészítésére, az új búzafajtáink kísérleteinek feldolgozására, hasznosítására, újítások, találmányok menedzselésére — magyarázza az alapszervezet titkára. — Ilyen és hasonló új módszerek alkalmazásán töprengünk. Szabadabban lélegzenek az első vonalban dolgozó pártmunkások. A töprengés és a cselekvés időszaka egyszerre köszöntött rájuk. Farkas Kálmán A nyírbátori Űj Barázda Termelőszövetkezetben ebben az évben 210 hektáron termesztenek lucernát. A termés háromnegyed részét már lekaszálták és boglyákba rakták. Vass Mihály, Miterli Péter és Fülöp Károly szállítják a telepekre. (Jávor László felvétele) SZERKESZTŐI OOOOOOOO EM Türelem Ugyanezen az oldalon az olvasók kérdéseire adott válaszok között találkozhatunk több helyen azzal a nagyon is fogas kérdéssel, hogy mi lesz a szabolcs-szatmári megye- székhely közlekedésével, várható-e javulás, lesz-e elég parkolóhely és így tovább. Az egyik tanácsi vezető válasza lehangoló a reménykedők számára: sajnos, nemigen várható javulás, bele kell törődnünk, hogy sok gondcfál közlekedhetünk az egyre gyarapodó Nyíregyházán. Ezt persze lehet úgy fogadni, hogy felhorkanunk: mi az ördög, már nem is biztatnak bennünket? Eleve „leírták” a javulás lehetőségeit? Vagy nem is foglalkoznak vele? Lehet úgy is fogadni: hát, igen, ezt a várost is elérte a sors, melyet a nagy ütemű motorizáció ígér minden jelentősebb településnek. Szaporodnak a bajok, a torlódások, több lesz a mérgelődés ... Azt hiszem, az utóbbi, beletörődő változat a reálisabb. Mert ahol egy város kinőtte a régi gúnyát, s az feszül rajta, ott bizony óhatatlan a kényelmetlenség, a nyűgös mor- golódás-fészkelődés is. De még egy olyan nagyvárosnál is, mint Budapest, bizony szűkké válik egy- egy rész — mint például legutóbb a belváros, ahonnan az autók java részét kitiltották. S ilyenkor nem mondhat mást a józanul gondolkodó, mint azt: hiába, ezen nem sokat tudunk változtatni, ezért hát új, eddig szokatlan dolgokat kell megszoknunk ... Olvasom a minap: a japán fővárosban, melynek több lakója van, mint Magyarországnak, nem nagyon szokásos a vendégjárás egymás otthonába. Ennek az egyik fontos oka: a közlekedés. Olyan dugók keletkeznek, annyira alkalmazkodni kell a helyi járatú vonatokhoz, buszokhoz, hogy nem szívesen mozdul ki otthonról este a japán. S számukra ez már természetessé vált! No, nem kívánom, hogy nálunk is ide jussunk — de hogy át kell állnunk jó néhány dologban, az biztos. Nyíregyházán is napirendre kerül elöbb- utóbb (inkább előbb) a belváros „sétálóvá tétele”, tehát a járművek kitiltása. Csúcsidőben — reggel —délután — lassabb és lassabb lesz a forgalom a fontosabb helyeken; nem győzik befogadni az autókat a parkolók a legtöbb helyen — és így tovább. Ahogy mondják: az utcák, a terek, a parkolók nincsenek gumiból — tehát nekünk kell alkalmazkodni. Több eltöltött idő, több gyaloglás, több tülekedés várható — s ezekhez több türelem szükséges! Azt javallom: gyakoroljuk, gyakoroljuk, hogy edzésben legyünk ... Tarnavölgyi György I v ___________________y „Rojtosra beszéltük már a szánkat, most cselekedni kell!’' Fordulat az első vonalban Egy párttitkárválasztás utórozgései
