Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

1988. június 25. f][u@[tB@@0@I5I0H0ES®00[5]B®SI!| Lakás ienne, de nincs pénz Létezik-e „vegytiszta" po­litizálás? Avagy valami egye­bet is akar a fiatal, amikor a mozgalomról, a KISZ-ről, a napi politikáról esik szó? Soha jobb alkalom nem kí­nálkozott az egymásnak hom­lokegyenest ellentmondó né­zetek tisztázására, mint az elmúlt hétvégén a megyei if­júsági központban szervezett két és fél napos találkozó. A megye ipari üzemeinek ifjú­munkás KISZ-titkárait hív­ták meg a KISZ Nyíregyházi Városi Bizottsága és az ipar­ban, szolgáltatásban dolgozó fiatalok tanácsa által rende­zett eseményre. Több mint kétszáz titkár fogadta el a meghívást, és a nagy érdek­lődés jelezte a társadalom és az ifjúság széles rétegeiben megnyilvánuló felfokozott vá­rakozást: mi a fiatalok teen­dője a pártértekezlet után? „A NAGYMAMA KÉNYTELEN BEVÁSÁROLNI” — Komolykodás helyett in­kább váltsunk szót a minket foglalkoztató legnagyobb ügyekről — mondta Suszter Csaba, a MÁV nyíregyházi üzemi KISZ-bizottságának titkára. Mondandója nyom­ban rávilágított súlyos, el­odázhatatlan kérdésekre kell sürgős feleletet találni, mert lehet, hogy holnap mindez már késő. — Mint a palack­ba zárt szellem, ha kiszaba­dul, úgy kerülnek felszínre a fiatalokat foglalkoztató gon­dok. Számtalan KISZ-es probléma közül csak a kitün­tetési rendszerünk ellent­mondásait említem. Mennyi­re igazságtalannak érezzük, hogy a 16 éves, éppen csak KJSZ-tag ugyanolyan elisme­résben részesülhet, mint a 28 éves „leköszönő” ifjúsági ve­zető. Mindez csak azért, mert úgymond minden rétegből „lennie kell” valakinek. Mennyi egyéni sértődöttség, a mellőzés érzése húzódik meg egy-egy „pleesni” mö­gött? Az sem növeli az érté­ket, ha valaki túl korán kap­ja, de legalább az is annyira dehonesztáló, ha elmarad a jogos elismerés. — Röviden szólva: kilátás­talannak látom a személyes helyzetemet — summáz Saja- bó Edit, a KEMÉV gépíró­adminisztrátora, aki a Kos­suth gimnáziumban tett érettségi után 4100 forint bruttósított bért kap (papí­ron). — Egyelőre a szüleim­mel élek Oroson. de jó lenne önálló otthonlv./. jutni. Be­adtam az igénylést egy ifjú­sági garzonra, biztatnak a kiutalással, de egész egysze­rűen nincs pénzem a beugró­ra. S minél tovább húzódik az ügy, annál reménytele­nebb az inflálódott forintokat összekuporgatni. — Az se megoldás, hogy a szülőknek fájjon a fejük a suszter Csaba, Kerekes Mar­ta és Sajabó Edit. gyermekük, a már felnőtt if­jú lakáshoz juttatása miatt — magyarázza munkatársnője, Kerekes Márta közgazdász. — S ha mégis sikerül a hőn áhított lakás, 35—40 évre el­adósodik a fiatal. Egyik ba- rátnőmék építkeztek. Kény­telenek voltak felvenni min­denféle kölcsönt, OTP-től, vállalattól, rokonoktól. Mire kifizetik a havi törlesztése­ket, marad 1000—1500 forint a megélhetésre. Az asszony két apró gyerekkel van gye­den, de ha a nagymama nem vásárolna be számukra rend­szeresen, felkopna az álluk. Pedig nem a kocsmába hord­ják a fizetést... MEGYEI VÁLLALKOZÓI TANÁCS ALAKULT — Feszítő gondjainkra le­het, hogy az ország más ré­szén lenne megoldás. Ezzel a szándékkal alakítottuk meg most a megyei vállalkozói ta­nácsot — mondta Tukacs Ist­ván, a KISZ Nyíregyházi Vá­rosi Bizottságának első titká­ra — Az az elgondolásunk, hogy a szép ívű pályát befu­tó szerződéses munkavállaló­kat, köznapi nevén a KISZ- gmk-kat tömörítené az új­donsült szervezet. Informáci­ók átadásával, az érdekek egyeztetésével, bizottsági jel­leggel működne ez a 18 fős testület. Bár nem önálló jogi személy, de kollektíván lép­hetnének fel akár a KISZ KB-ban, akár másutt: miként lehetne orvosolni a megyé­ben a fiatalok gondjait. Ter­mészetesen mi nem vállal­hatunk fel olyan súlyos prob­lémákat, mint a foglalkozta­tás, a lakáshoz jutás, mi el­sősorban a szerződéses kö­zösségi munkavállalókat sze­retnénk közös platformra hoz"-' — Nem kell mindenkinek feltalálni a spanyolviaszt — folytatta Suszter Csaba. — Ne restelljük egymásnak át­adni a jó ötleteket, de még az sem bűn, ha a felszerelést, a sporteszközt, a magnót, vi­deót kölcsönadjuk. Sebtiben rendeztünk most égy ötlet­börzét, miként lehetne meg­reformálni KISZ-es munka- módszereinket, minimális anyagi ráfordítással. Zápo­roztak a javaslatok. Nekünk magunknak kell eldönteni, mit akarunk, milyen módon érhetjük el céljainkat. Kü­lönben papírízű marad a ja­vaslat, hogy legyen partnere a KISZ-titkár a gazdasági ve­zetőnek, élvezzen nagyobb te­kintélyt a munkahelyen. Egy­behangzó állítások szerint a tekintély nem a titkári funk­cióból fakad, hanem a titkár személyes magatartása, pél­damutatása, egyszóval presz­tízse alapozza meg, hogy fel­nézzenek rá. Nincs az a poli­tikai határozat, amely bárki­re „hivatalból” sugározna te­kintélyt. .. ÖNÁLLÓSÁG KONTRA FOGODZOK A két és fél napba számta­lan program belefért. Hall­gattak a résztvevők élmény- beszámolót a pártértekezlet­ről, vitatkoztak KISZ-es dol­gaikról nyolc szekcióban, megalakították a vállalkozói tanácsot, esténként nem ma-, radt el a humor, a sport, a diszkó sem. Szenvedélyesen fogalmazták meg kérdéseiket a fórumon, amelyen Nyíregy­háza párt-, tanácsi, szakszer­vezeti vezetői és az OTP igazgatója adott választ. Hogy ez nem mindig elégí­tette ki a jelenlévőket, arra bizonyíték, hogy a tányér­csörgés és az ebéd illata sem tántorította el a kérdezőket. De mit is mondhatott az OTP igazgatója vagy a ta­nácselnök helyettese arra, miért kerülhet 160 ezer fo­rintba a telek Sóstóhegyen? Vagy miért nadrágszíjparcel- lákra húzzák fel a csodapa­lotákat a Korányi úton és Borbányán? Mondja azt a városi vezető, hogy a na­gyobb telek árával egyszerű­en nem mertek a nyilvános­ság elé állni ?! Még kimondani is sok a 300 ezer forintot, hát még ha 400 ezret kértek vol­na egy telekért?! De az a kérdés is kemé­nyen csattant, miért nem tet­tek többet Nyíregyháza és a megye vezetői, hogy a fiata­lok nagyobb számban beülje­nek az iskolapadba, már las­san szakmunkástanulónak is csak protekcióval veszik fel a jelentkezőt. Vagy miért nem tudnak elhelyezkedni még a szakmájukban sem a végzettek? Beszélt itt a vá­laszadó a politikai szándék­ról — nevezetesen a teljes foglalkoztatásról — és a hoz­zárendelt gazdasági szabályo­zókról. Mit tagadjuk, ma a vállalatok a leépítésben ér­dekeltek, Hogy lehetne felol­dani ezt a dilemmát? Vagy a másik nehéz ügy. Mondtuk, magyaráztuk, a szakszervezet ifjúsági tago­zatai milyen szerepet tölte­nek, tölthetnének be. A jó szándékú kezdeményezések ellenére „befürdött” az ifjú­sági tagozat — s ezt éppen az SZMT ifjúsági ügyekkel foglalkozó titkára ismerte el. Elmesélt egy sztorit. A SZIT- rendezvényen egy fiatal meg­bökte a mellette ülőt: mi is az a*SZÍT? Szóval, itt tar­tunk. Egyébként a jószán­dékról elhangzottak más vé­lemények is, nevezetesen az, hoigy jó szándékú dilettánsok az állam milliárdjait herdál­hatják el — büntetlenül, va­lamilyen testület álarca mö­gé bújva. S a most készülő társasági törvényre utalva el­hangzott olyan megjegyzés, azért nem szabadna hagyni, hogy a társadalmi tulajdont bgrki nyugodtan dézsmálja, de a magántulajdont szent­nek tekintse. Számos nyitott kérdésre kell választ adnia a közeljö­vő politikai és gazdasági gya­korlatának. A fiatalok úgy fogalmaztak: hinni akarnak valamiben, de az önállósulá­si törekvések mellett azért elkél néhány fogódzó. Ezeket a törekvéseket erősítette meg az ifjúmunkás titkári talál­kozó. Tóth Kornélia A nyelvészet szerelme­sének vallja magát Szikoráné dr. Ko­vács Eszter. A nyíregyházi tanárképző főiskola tanító­képző intézetének legfiata­labb adjunktusa a közel­múltban rangos megbíza­tást kapott: tagja lett an­nak a team-nek, amely a leíró magyar nyelvtani gya­korlatokról készülő főisko­lai jegyzetet állítja össze. Ha minden igaz, a Tan- könyvkiadó gondozásában megjelenik és szeptember­től ebből a jegyzetből ta­nulnak a leendő tanítók az ország mind a 11 tanító­képzőjében. A fiatal tan­könyvíró emellett két kis­lány édesanyja, férje kór­boncnok főorvos a kisvár- dai kórházban. • • TANKÖNYVET ír az ifjú adjunktus Hosszú út vezetett idáig, amíg elmondhatja magáról Kovács Eszter, hogy azzal foglalkozik munkaidőben, amire a szabad perceit is ál­dozná. Már a debreceni egye­temi évek alatt eljegyezte magát a nyelvészettel. Érde­kes, hogy aki a magyart vá­lasztja, az esetek 70 százalé­kában az irodalom kedvéért teszi. Eszter éppen ellenkező­leg, a nyelvészetet kedvelje meg. — Világéletemben vonzot­tak a pontosan meghatároz­ható dolgok. Szeretem azt a tudományt, ahol nincs mellé­beszéd.’ S- a nyelvészetnek majd minden ága ilyen. A nyelvtudomány olyan hatal­mas területeket ölel fel, mint a nyelvtörténet, a nyelvmű­velés, a- hangtan, szótan, alaktan, mondattan, jelentés­tan, hogy csak néhányat em­lítsek. Alakulóban van egy újabb területe, a szövegtan, amelyet nemrégiben még a tudósok sem tudtak miként elnevezni. Szóba került a szövegelmélet, szövegnyelvé­szet elnevezés, végül a szö­vegtan „győzött”. — Mondják, a természet- tudományokkal ellentétben a humán tudományágak terü­letén alig akad kutatnivaló egy ambiciózus fiatalnak. A nyelvészet több évszázados múltra tekint vissza. Van-e még mondanivalója e téren a kutatónak? — Csak egy példa, mennyi meglepetés várhat a szorgal­masan búvárkodó nyelvészre. Azt tartják a szakmai ber­kekben, hogy a nyelvtörténet már igazán feltérképezett, magyarul: nincs új a nap alatt. Benkő Loránd bebizo­nyította, nem szabad elha­markodottan ítélni. Az Ár­pád-kor magyar nyelvű szö­vegemlékeinek újfajta elem­zési módszerével kiderítette, hogy a korábban igaznak hitt történeti sorrend más­képp alakul. A Halotti be­széd, az Ómagyar Mária si­ralom, mint legrégebbi nyel­vi emlékeink elemzése során a tudós rájött, máskor, más időpontban keletkezhettek a magyar nép felbecsülhetet­len értékű szellemi emlékei. De utalhatnék arra is, hogy a mindennapi élet állítja új feladatok elé a nyelvészeket. Különösen a nyelvművelők­nek akadna sok dolguk — ha hallgatna rájuk a közvéle­mény. Értelmet zavaró, meg­értést gátló nyelvi fordulatok honosodnak meg a köznyelv­ben. Lehet, hogy egyesek már nem is érzik helytelen­nek a megyek a hentesnél szófordulatban a -nél ragot. Helyesen úgy kellene mon­danunk, hogy a henteshez. Vagy a hirdetések közt búk- • kantam rá: magas nyomású kazánfűtőt keres egy cég. Hát ki is voltaképpen a ma­gas nyomású? Kovács Eszter már egyete­mista korában megízlelte a tudományos kutatás semmi mással nem pótolható örö­mét. Egy Fejér megyei falu, Seregélyes földrajzi neveit gyűjtötte össze, mielőtt még a feledés homályába vesztek volna a határrészek, dűlők, táblák, tagok elnevezései. Nagy örömmel bontotta fel a napokban a Székesfehérvári Szent István Múzeum leve­lét, ezt az anyagot — amely az egyetemi szakdolgozata volt — a múzeum önálló munkaként megjelentetné. Azóta már újabb" jegyzet­írásra biztatják: a három­éves felsőfokú óvónőképző­nek elméleti magyar nyelv­könyvet kell összeállítani és ebből több fejezetet írna a tanítóképző intézet adjunk­tusa. A doktori cím megszerzé­sét az utóbbi időben megne­hezítették. Kovács Eszter már az új szabályzat szerint védte meg értekezését, amelyben a rímről, mint nyelvi elemről fejti ki véle­ményét, összegzi tapasztala­tait a népköltészet, József Attila, Nagy László és Weö­res Sándor versei alapján. A rím — mint írja — nemcsak csengő-bongó játék, hanem a tartalmat is befolyásoló, han­gulati, érzelmi többletet adó verstani kellék. Doktori cí­mét a legmagasabb fokozat­tal, summa cum laude minő­sítéssel szerezte meg. Ekkor vette fel ismét a lánykori ne­vét, és lett dr. Szikora Lászlónéból Szikoráné dr. Kovács Eszter. A tankönyv­írók, a tudományos kutatók ugyanis a saját nevüket vise­lik. A tanítóképzésben az anya­nyelvi oktatás nyelvészeti ré­szének irányítója, a levelezé­si képzés felelőse. Részt vesz a Tanítóképzők Magyar Nyel­vészeti Szakbizottságának munkájában, hallgatói szé­pen szerepeltek az országos szakmai versenyen, publikál a szakfolyóiratokban, a szá­mítógép alkalmazásának le­hetőségét kutatja a tanítókép­zésben. Francia nyelvvizsgá­ra készül, oroszból már meg­van a felsőfokú állami nyelv­vizsgája. — Szokták mondani, meny­nyire fontos a családi háttér az elmélyült kutatáshoz. Mi úgy osztjuk be a férjemmel a gyermeknevelés; a háztartás feladatait, hogy mikor me­lyikünknek jut rá több ide­je, az vállal itthon nagyobb részt. T. K. Alapos változásokat hozott az elmúlt két hét slágerlistánk­ban. A hazaiak között Vincze Lilla és Kiki vette át a veze­tést, először köszönthetjük az R-GO-t és a HBB-t. Üj szám­mal tizedik a Fan-Fan. A külföldiek között nem volt hely­csere az élen, de Michael Jackson egyből a harmadik helyre futott be. Mellette az A-HA jelenti még az újdonságot. HAZAIAK 1. Vincze Lilla—Kiki: Júlia (8) 2. V’ Moto-Rock: Tűzvarázsló (1) 3. Dolly Roll: Végleg a szívügyem ... (2) 4. Neoton: Latin szerenád (3) 5. Bikini: Fagyi (4) 6. R—GO: Rosszlány (—) 7. HBB: Másik Magyarország (—) 8. Edda: Fohász (9) 9. Pop-Tari-Top: Jelszó: Love (7) 10. Fan-Fan: Távol tőlem (—) KÜLFÖLDIEK 1. Pet Shop Boys: Szív (1) 2. Black: Csodálatos élet (2) 3. Michael Jackson: Szennyes Diana (—) 4. London Boys: Rekviem (5) 5. Rick Astley: örökké ölellek (4) 150 Ft-os könyvutalványt nyertek: Szabó Mónika B*uj, Rózsa Attila Levelek és Ferenc Attila Kisvárda. A nyereményeket postán küldjük el. Továbbra is várjuk tippjcileket — három-három hazai, illet­ve külföldi dalra —, július 2-ig adjátok postára lapunk cí­mére: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401. A levelezőlapra írjátok rá: KM-Slágerlísta. * Üli HÉTVÉGI MELLÉKLET ESsS lóm 6. Pet Shop Boys: Mindig ez jár az eszemben (3) 7. A-HA: Maradj ezeken az utakon (—) 8. Pet Shop Boys: Ez bűn (10) * > 9. Sabrina: Fiúk (6) 10. George Michael: Hit (8)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents