Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. június 24. Megy«háznéző koncert „Háznézőbe”, a vármegye- háza felújított műemlék épületébe hívja és várja az érdeklődőket a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács ve­zetése június 30-án, csütör­tökön este fél nyolcra. Ez alkalommal ünnepi hang­versenyt is rendeznek a ta­nács , dísztermében. A Hoíboirjne rézfúvós kvintett barokk- és _ toronyzenével fogadja a vendégeket. Ér­dekes zenei élményt kínál Pálkövi Mária (hegedű), Fábián Mcurta és Szakály Ágnes (cimbalom) triója. Fellép Fraaois d’Albert (dr. Albert Ferenc) aranydiplo­más hegedűművész, zene­szerző, aki Vivaldi, Scarlatti. Händel és Mátyás Károly művei mellett saját átira­tában bemutatja Bartók Hét magyar népi táncát és a vá­roslakóknak ajánlott mű­vét. a Nyíregyházi emléket. Műsorában közreműködik Huppert István zongoramű­vész és Luvenia McKinney magánénekes (szoprán). Nyíregyháii premier: Jeanne d'Arc a máglyán A sóstói nemzetközi érem­művészeti alkotótáborban készült művek láthatók je­lenleg a nyíregyházi Pál Gyu­la teremben (a művelődési ház Lenin téri kiállítóhelyi­sége). Egy kisplasztika a sok közül, Balázs Eszter: Angyal című alkotása.' A műsorszervezők az idei nyáron nemcsak a könnyű­műfajok kedvelőire gondol­nak, hanem azokra is, akik az igényesebb produkciók hívei. Július 2-án például egy különleges zenei él­ménynek lehetnek részesei a komolyzene barátai. A nyír­egyházi evangélikus temp-’ lomban grandiózus művet, Honegger: Jeanne d’Arc a máglyán című oratóriumát mutatják be. A hatalmas ap­parátust, énekese! színé­szeket, kórusokat, zenekaro­kat felvonultató művet 18 éve nem játszották Magyar- országon. Honegger és Paul Claudel francia költő drámai oratóriuma a műfaj különle­Szabadtéri színpad: Lili bárónő Nem marad az idén sem kihasználatlanul az ország egyik legszebb szabadtéri színpada, a nyíregyházi. Bár ebben a szezonban kevesebb produkciót mutatnak be, mint tavaly, azonban így is színes és változatos műsoro­kat kínálnak a szervezők. Az első bemutatót június 29-én (szerdán) tartják. A nyíregyházi színház reperto­árjából hiányzó műfajt, — operettet mutatnak be a bé­késcsabai Jókai Színház tag­jai. Huszka Jenő: Lili bárónő című operettje a könnyűmű­faj kedvelőinek ígér kelle­mes kikapcsolódást. Ha rossz idő lesz, a darabot a követ­kező nap, 30-án játsszák. A műsorszervező-iroda bérletet is kínál négy nyári bemuta­tóra. A bérlettulajdonosok kedvezményes áron látogat­hatják a produkciókat. mutatja be gyermekműso­rát az ifjúsági parkban.. A balettcsoportok záróvizsgá­it péntek—szombat—vasár­nap tartják 6 órakor. A Li­li bárónő a szabadtéri szín­padon kerül színre 29-én es­te 8-kor. A nyíregyházi Váci Mi- Tanácsadás: a pszicholó­hály művelődési ház prog- gus hétfőn és szerdán 5-től vamjából: 7-ig tart fogadóórát. Zene: a diszkókba pén­Rendezvények: június 24- tek, szombat, vasárnap és én délelőtt 10 és délután' 2 jövő csütörtökön várják a órakor a Staféta együttes közönséget. Népművelőportrék : Áz úttörőfelelős Végzettsége szerint peda­gógus, tanító, történelem és matematika szakot végzett, munkahelye szerint nép­művelő, a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Házhoz tartozó Üttörőházban dol­gozik, beosztása szerint — úttörőképzési felelős: Brösztl Júlia. Évközben a gyerekek és a tanárok képzése a felada­ta az úttörőmozgalomban, Csengerben már javában tart a megyei vezetőképző tábor, ahol elsőként újfe­hértói gyerekek, őrsvezetők és helyettesek, krónikások és sportfelelősök készültek fel a következő tanév moz­galmi feladataira. Az álta­lános vezetőképzés után a különféle szaktáborokat indítják: sport, honvédel­mi, ifivezetői táborok nyíl­nak, és újdonságként emlí­ti Brösztl Júlia azt az „át­meneti” tábort, amelyben úttörőgárdisták és ifjúgár­disták találkoznak. Komoly előkészítő mun­kát igényelt tőle is a sóstói táborok megszervezése, ahol ezen a nyáron 1500 gyerek fordul meg az úttö­rőtáborban. Érdekesnek tartja a nemzetközi tábort, hat külföldi ország, köztük franciák és finnek részvé­telével. További négy táboron tartja rajta a szemét, me­lyekben összetett progra­mok lesznek: Vásárosna­ményban, Tiborszálláson, Tivadarban és Tiszavasvá- riban. Ezek előkészítésével már február óta foglalko­zik. Sok gyerek üdül a me­gyéből Csillebércen és Zán- kán, egészen pontosan 888 — az ő ügyeiket is kell in­tézni. Ezen a nyáron egyébként 20 ezer szabolcs- szatmári gyerek kerekedik fel, hogy valahol táboroz­zon. ges lehetőségeinél fogva is nagy erőt sugárzó sugallatos alkotás. Jeanne-t, Orleans szüzét állítja elénk életének teljes gazdagságában, a’ kö­zépkorból hozzánk elérő fé­nyével. Jeanne d’Arc szerepét Há­mori Ildikó alakítja a másik főszerepet pedig Bács Ferenc játssza. Közreműködnek: a Debreceni Csokonai Színház művészei, a Debreceni Ko­dály Kórus és a Debreceni MÁV Filharmonikusok Ze­nekara. A bemutató érdekes­sége, a nyíregyházi Cante- mus gyermekkar fellépése. Az oratórium rendezője Pin- czés István, vezényel Erdé­lyi Miklós. Balettvizsgák Az idén is látványos vizsgán lépnek a közön­ség — elsősorban termé­szetesen a szülők, ismerő­sök, barátok — elé a nyír­egyházi balett iskolák nö­vendékei. A Váci Mihály műve­lődési központban há­rom napon át lehet meg­tekinteni a gálaműsort: 25., 26. és 27-én este . a hangversenyteremben. A balettis'kola növendéke­in kívül a Primavéra ba­lettcsoport is bemutatko­zik. Balettmester és ko­reográfus Feketéné Kun Ildikó. Ezen a hét végén lesz az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza balett­iskolájának vizsgaelőadá- sa is. A mintegy száz nö­vendék — szintén a nagy érdeklődésre tekintettel — kétszer mutatja be mű­sorát: 26-án, tehát va­sárnap 15, majd 18 órá­tól a Móricz Zsigmond Színiházban. Balettoktató és koreográfus Vízhányó Katalin. Iparos vagy könyvelő? Közös érdek a nyilvántartás A Kelet-Magyarország jú­nius 15-i számának „Vissz­hang” rovatában megjelent olvasói levél az 1988. január 1-jén bevezetett adórendszer vállalkozókra gyakorolt ha­tását elemezte — a vállalko­zó, szemszögéből. A meglehe­tősen egyoldalú megközelítés indokolttá teszi az adóható­ság álláspontjának kifejtését, figyelemmel mind a levélben foglalt megállapításokra, mind a szerkesztő szolid ösz­tönzésére is. Az adórendszer világszer­te az állam hatásos eszköze a gazdálkodás folyamatainak befolyásolására, a nemzeti jövedelem újraelosztására. Nincs ez másként szocialista viszonyok közepette sem. Az adórendszer pályára állítása természetesen követel bizo­nyos áldozatokat, döntően vállalkozói oldalról, ezek azonban bízvást tekinthetők átmenetinek. Meggyőződé­sem, hogy az adórendszer is — csakúgy, mint a társada­lom egyéb alrendszerei be fog épülni közgondolkodá­sunkba, részévé válik az ál­lampolgári fegyelemnek. Eközben a leginkább sérel­mezett adminisztrációs köte­lességek teljesítésével az adóhatóság készséggel együttműködik valamennyi vállalkozóval a terhek elvi- selhetősége érdekében, a Álljon itt néhány meg­jegyzés a levélben foglaltak­kal kapcsolatban: A vállal­kozói adóról szóló törvény- erejű rendelet a naplófő­könyv vezetését írja elő kö­telezően, a vállalkozó bruttó bevételétől függően annak egyik, vagy másik változa­tát. Az I-es naplófőkönyv nem más, mint a korábban használatos pénztárkönyv általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó nyil­vántartását szolgáló rovatok­kal bővített változata. A li­es változat valóban bonyo­lultabb, de ennek vezetési kötelezettsége a vállalkozók szűkebb körét terheli. Egyéb nyilvántartások vezetése al­ternatív: a vállalkozó maga dönti el, hogy — különféle költségei elismertetése érde­kében — melyiket vezeti. Ezek száma összesen 13 (és nem 23), de a legszélsősége­sebb esetben sem fordulhat elő, hogy ezek mindegyikét használja valaki. Egyébként a vállalkozás pénzügyi dokumentálása egyként érdeke magának a vállalkozónak és az állam­nak is. A vállalkozó minden­kor pontos információkkal rendelkezhet valós jövedelmi viszonyairól, az állam pedig az adóhatósági ellenőrzés út­ján — érvényesíteni tudja a jövedelemarányos adóbevé­telhez fűződő mellőzhetetlen érdekeit. Ami pedig a könyvvezetés oktatását illeti — tudva viszonylagos bonyo­lultságát —, az érdekképvi­seleti szervek mindent meg­tettek és tesznek tagjaik fel­készítése érdekében. A KI- OSZ és a KISOSZ alapszer­vezetei — adóhatósági szak­emberek bevonásával — már az elmúlt évben megkezdték a vállalkozók átfogó felké­szítését valamennyi új adó­nem és a könyvvezetési kö­telmek tekintetében. Ezentúl az említett két szervezet ma­ga is vállalkozik naplófő­könyv vezetésére, jelképes­nek mondható térítés ellené­ben. Ha pedig valaki írástudat­lan, vagy a könyvvezetési előírások aránytalanul sú­lyos terhet jelentenek a vál­lalkozó számára, úgy lehető­ség van felmentésre, illetve egyszerűsített nyilvántartás vezetésének engedélyezésére. Adófelügyelőségünk eddig a vállalkozók mintegy 10 szá­zalékát mentesítette a napló- főkönyv vezetésének kötele­zettsége alól, számos esetben pedig könnyítést engedélye­zett. A kedvezmények termé­szetesen nem érintik a szám­laadás és megőrzés általános kötelezettségét. Téves a le­vélíró megjegyzése, mely szerint a le sem számlázott termékek forgalmi adóját előre kell fizetni. Ilyen hely valóban nincs a világon! Az általános forgalmi adó fize­tési kötelezettségét ugyanis éppen a számla kiállítása ke­letkezteti. Végezetül a bokszhasonlat­ról. A kétségkívül szellemes kép jól tükrözi a vállalkozók jelenlegi álláspontját, ame­lyik az adórendszerben a di­rekt jövedelemelvonás esz­közét, az adóhatóságban a potenciális ellenfelet látja. El kellene hinni, meg kellene érteni, hogy nemzeti célokat szolgáló, minden becsületes vállalkozó védelmét jelentő rendszerről van szó. Dr. Bihari Albert osztályvezető megyei adófelügyelőség Közkedvelt a „leesés ovi” Gyárak a gyermekekért A ’gyerekeknek öröm, a szülőknek esetenként gond a nyári szünidő. A felnőttek­nek nem szól a vakáció, s a felügyelet nélkül hagyott gyermekek tragédiájáról pe­dig mind gyakrabban hal­lani. Épp ezért dicséretes az a törekvés, amelyekkel a gyá­rak, üzemek dolgozói gond­jainak enyhítésére töreked­nek. A vállalati nyári óvo­dák, napközik népszerűsé­gére nem kell több magyará­zat. A Taurus nyíregyházi gyá­rában több mint tíz éve rendezik meg a saját dolgo­zók gyermekeinek nyári fel­ügyeletét. A sportnapközi, amelyre iskolás korú gyermekek je­lentkezhetnek — idei hely­színe ezúttal is a nyíregyhá­zi 9-es számú általános is­kola, ahol a különféle sza­badidős és kulturális prog­ramok mellett úszni is meg­tanítják a gyermekeket. A sportnapközi résztvevőit deb­receni kirándulásra is min­den évben elviszik. A rész­vételi díj mindössze az ebéd ára, 380 forint, a költségek­hez személyenként közel ezer forinttal járul a válla­lat. A Taurus nyári napkö­zijében turnusonként vál­tozó, általában 60—80 a lét­A tárgyalóteremből Halálos önbíráskodás Súlyosítás a tisztabereki verekedők Ogvében Verekedés? Annak indult, de emberöllés, halált okozó testi sértés és súlyos testi sértés kísérlete lett abból az ügyből, amelyben most ho­zott másodfokon döntést a Legfelsőbb Bíróság. Az első­fokú ítéletet három vádlott vonatkozásában alaposan megváltoztatta: Lázár Sán­dor 9 évi szabadságveszté­sét 12 évre, Lázár András 8 évét ll-.re, Algács József 7 évi börtönbüntetését pedig 10 évre súlyosbította, társ- tetteské.nit elkövetett ember­öllés büntette miatt. Dobrai József 6 évre kerül börtön­be, mert halált okozó testi sértést és súlyos testi sér­tésit követett el, míg a fia­talkorú L. Róbertét garáz­daság miatt 1 év fiatalkorú­ak fogházára ítélték. Dobrai, a két Lázár, va­lamint L. Róbert testvérek, Algács József a sógoruk. Régóta haragos viszonyba voltak a szintén tisztabereki Os. Sándorral, aki kerék­párlopással gyanúsította őket. Tavaly augusztus 14-,én Lá­zár Sándor az italboltban összeverékedett Cs.-ve'l, mert a férfi véletlenül kiborítot­ta a kezében lévő pálinká­ját. A kocsmában tömegve­rekedés tört ki, s ennek so­rán Dobrai egy vaslábú ülőkével úgy fejbe ütötte K. Zsigmondot, aki Cs. Sándor segítségére sietett, hogy súlyos agyzúzódást szenve­dett és néhány nap múlva a kórházban meghalt. A testvéreket és sógorukat az italbolt vendégei kiszo­rították az utcára, majd ül­dözésükre indultak, elöl Cs- vel. A menekülő testvérek közül Dobrai lemaradt, mert húzta egy kicsit a lá­bát így Cs. hamar beérte. Hátbavágta egy székkel, mi­re Dobrai felkapott egy karót és lesújtott vele üldö­zője vállára. Lázárék eközben hazaér­ték és mozgósították a te­lepet. Férfiak, asszonyok in­dultak vissza, boltokkal fel­fegyverkezve, hogy bosz- szút álljanak az üldözőkön. Cs. Sándor akadt az útjuk­ba, akit Lázár András, Lá­zár Sándor és Algács József szabályosan agyonvert. A bántalmazás során Cs. ti­zenhét sebet szerzett, eb­ből kettő, amely a koponyá­ját érte, olyan súlyos volt, hogy azonnal belehalt. Lá­zár Sándor még néhányszor, belerúgott, majd a többi­ekkel együtt egész este a faluban cirkált, s fenyegette a rémült lakosságot. B. A. szám. A gyári dolgozóik gyer­mekei közül ugyanis egyet sem utasítanak el. Annyi a létszám, ahány a jelentkező. A foglalkozások a munkaidő­höz igazodnak, reggel fél héttől délután ötig tart, s legfőbb céljuk a mozgás, a sport, a játékos kikapcsoló­dás. A nyíregyházi konzerv­gyárban öt hétig tart a gyer­mekek körében közkedvelt „lecsós ovi’’, amelybe há­romévestől hatéves korig várják a gyermekeket, de ha a szülőik igénylik, fogad­ják az első osztályosokat is. A gyári tanácsteremben válóságos óvodai környezet várja a apróságokat, akik jú­lius 11-től auguszitus 12-ig nyaralnak a gyárban. A tel­jes ellátás Ls mindössze az ebédjegy árába kerül, ame­lyért háromszori étkezést kapnak, kirándulásokon ve­hetnék részt a gyermekek s kedvükre lakmáirozhatnak az éppen érő gyümölcsök­ből. Korlátozás nincs, a szü­lök akár egész nyáron is hordhatják a gyári óvodába gyermekeiket. A konzerv­gyárban immár- harmadik éve a nagyobb gyermekekre is gondolnak, számukra egy­hetes olvasótábort szervez­nek a gyár könyvtárának dolgozói. A felső tagozato­soknak meghirdetett tábor programjában nemcsak ol­vasás. hanem mozi és mú­zeumlátogatás, a sóstói skan­zen megtekintése is szere­pel. A papírgyárban nincs szükség nyári óvodára, hi­szen az állandó 'óvoda a gyár közvetlen szomszédsá­gában található, így a szün­időben sem gond az aprósá­gok elhelyezése. A gyár sa­ját üdülőjében, Dombrádon viszont minden nyáron meg­élénkül az élet. Ezekben a napokban negyven gyerek üdül a Tisza-parti nyaraló­ban, közöttük a két éve tar­tó együttműködés eredmé­nyeként húsz szoviet gye­rek is pihen. Ez idő alatt ugyanennyi papírgyári cse­mete tölti a nyarat a Szov­jetunióban. A rahói papírgyárral kö­tött együttműködési szerző­dés eredményeként ezentúl szovjet és magyar gyere­kek töltik együtt a nyár egy részét. Programjukban ki­rándulás, sétahajózás sze­repel, s a Dombrádon üdülő szovjet és magyar gyerekek bekapcsolódnak a szomszé­dos úttörőtábor életébe, programjaiba is. (k. é.)

Next

/
Thumbnails
Contents