Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

1988. június 24. Kelet-Magyarország [ visszrap Ki tehet a szegénységről ? A Kelet-Magyarország 1988. június 18-i számá- bam olvastam Balogh Gé­za beszélgetését Laka­tos Menyhért íróval. Jómagam a Bessenyei György Tanárképző Fő­iskola hallgatója vá­gyóik, de egy féléves kény­szerpihenő folyamánya- ként —a városi tanács­nál — bepillantást nyer­hettem az ország egyik legszegényebb megyéjé­nek „hátsó udvaraiba”. Láttam elevenen rotha­dó emberi lényt (nem túl­zás — való), és rengeteg testi és lelki nyomorúsá­got. Láttam cigányokat a Guszev telepen, a Titel utcán. Először csak a te­hetetlen indulat fűtött. Nem, nem a cigányok el­len, dehogy. Azok ellen, akik azt vallják, hogy aki ma Magyarországon nyomorult és szegény, az a saját hibájából az. Egy­re jobban tudok már ér­velni ez ellen. És ennek érdekében foglalkoznom kellett a „témávál”, köny­veket, publikációkat ol­vasni. És közben járni a városi, leülni egy-egy koszos székre, ijedten meghúzódni, de nem mu­tatni, ha veréssel fenye­getnek. Én magyar va­gyok, Épp ezért kell a cigánysággal, mint egy­fajta kisebbséggel törőd­nöm. Egyszóval TDK-dolgo- zatot' szándékozok írni az 1945 utáni magyar ci­gányirodalomról. És amennyiben hallgatótár- saim körében támoga­tásra találok, akár egy egész TDK-csoport is ala­kulhat e téma köré. Eh­hez lenne nagy szüksé­günk Lakatos Menyhért támogatására, segítségé­re. * Szekrényes Miklós Nyíregyháza VÁZ ÉS A „TARTALOM"... A visszahódított pozíció „Fémmunkás“ siker a piacon — Ilyen könnyű acél vázszerkezet aligha van még egy Európában! Eddig az egy négy­zetméterre vetített fajlagos súly 30—32 kg volt, most ez nálunk 18 és 22 kilogramm között mozog típustól függően. A belső magasság növelhető, a pillérek távolsága az ed­digi három helyett hat méter. Egy 18x52 méteres csarnok a vázszerkezet segítségével há­rom hónap alatt komplett elkészíthető... Tapétázás—önerőből 4 magánvállalkozások korát éljük. Másod- /rendű állampolgár­nak minősül az, aki nem mer kezdeményezni. így aztán a nejem magánkez­deményezte, hogy önerőből tapétázzuk ki a lakást, különben félévi fizetésünk rámenne. Magánvállalkoz­tam a munkára, s csendes­társnak bevettem az üzlet­be a legjobb haveromat. A barátom csak a hatodig, sörig volt csendes, aztán lakodalmas rockra fakadt. A tapétázó munka izgal­mas és alkotó tevékeny­ség. Egész végig azon iz­gultunk, hogy elég lesz-e a megvásárolt tapéta mennyisége. A minták egy­máshoz illesztése pedig magasrendű művészi te­vékenység, néha az alkotó szellem pótolja a minta fo- lyoűratosságának hiányait. Ügy kezdtük az egész melót, hogy a W C-ajtót le­akasztottuk, s kineveztük munkaasztalnak. A mérés és a kiszabás egyértelmű­en bizonyította, hogy be­tonketrecünk, amelyben lakunk nem éppen derék­szögű. A falak, a mennye­zet és a padló élei külön­féle szögeket zárnak be, de még véletlenül sem ta­lálják el sohasem az ide­ális derékszöget. A derék­szögű óriás vonalzónk ezt viszont nem volt képes tekintetbe venni. A ragasztó-felkenési mű­velet is sok problémát vet fel. A tapétának a széleit is be kell kenni, ekkor viszont ragasztós lesz az ajtóból készült munkaasztal, s rá­ragad a következő tapéta­darab. A munkaasztalt könnyebb lenne ily módon Így mutatta be fejleszté­süket röviden Novák La­jos technológiai osztályve­zető, a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárában. A nyíregyháziak mindig fi­gyelemmel kísérték a piac alakulását. Észrevették, hogy négy éve a kereslet kezdett eltolódni az energiatakaré­kos, olcsó vázszerkezet irá­nyába. Nékik pedig el kellett kezdeni. gondolkozni azon, hogyan is őrizhetnék meg a Hit vár a piac? letapétázni, mint a falat. Kényes dolog a tapéta falra helyezése és illesztése. Ha fönn stimmel, akkor alul eláll, ha alul stimmel, ak­kor felül áll el, ha alul-felül stimmel, akkor a tapéta szakad, gyűrődik és más gonoszságokat követ el. A simítási manőverhez fel­áldoztuk legjobb ruhake­fénket, azzal próbáltuk el- lapogatni a vulkanikus hegy vonulatokat. A jobb oldali szomszéd szerint szigorúan tilos fentről le­felé kefélni mert akkor megnyúlik a tapéta, s any- nyira megsértődik, hogy néhány hét vagy hónap múlva ledobja magát a fal­ról, mint egy makrancos hölgy. A bal oldali szom­széd szerint, ha hólyagos lesz, a hólyagokat injekciós- | tűvel ki kell szúrni, s ra- ' gasztót fecskendezni a ta­péta 'alá. Arra persze vi- J gyázzunk, hogy a fecskendő j sterilizált legyen, mert ha a tapéta megkapja az i AIDS-t, bánatában leveti I magát a falról. ■ * égül — minden aka-1 mf ddly ellenére — si- \ kerrel zártuk a tápé- I tázó hét végét. Péntek I délutántól vasárnap éjfé- \ lig sikerült befejezni a J két szobát, s közben még / aludtunk is néhány per- \ cet a haverommal, amikor ] a feleségem éppen nem né- I zett oda. A munkadíj in- l gyen volt, csak a tapétát és ] a ragasztót kellett meg- / vásárolni. Egészen jó üz-1 let lett volna, ha az a 232 j üveg sör nem került vol- J na annyiba, mint a kifi-1 zetendő munkadíj összege. \ M. L. Trifonov Gábor — febru­ártól nyugdíjas kereskedelmi szaktanácsadó, előtte vállal­kozási főmérnök volt — így emlékszik vissza nyolcvan­öt márciusára: — A piacon megcsappant az érdeklődés a régi vázszer­kezetünk iránt és mi, ha to­vábbra is versenyképesek akartunk maradni,- akkor valami újjal kellett előáll- nunk. Félmérve a piac igé­nyét, a lehetőségeinket, több variációban dolgoztuk ki a KR vázszerkezet terveit. Tudtuk van rá kereslet, a nyíregyházi gyáregység pro­filjába illik, nálunk vannak jó kereskedők, ' statiku­sok. Ennek megfelelően ál­lítottuk össze csapatunkat:- Novák Lajos technológiai feladatokkal, Tirol Mária a kereskedelemmel foglalko­zott — ők mind a ketten ve­lem együtt tősgyökeres nyír­egyháziak. A központból Ma­tes László és Molnár Attila statikusok csatlakoztak hoz­zánk. Én az üzletkötéssel és a formatervezéssel foglal­koztam. Csináld magad... Az aranykoroiáníl egyelőre nincs jnbb Vélemények és ellenérvek az új földértékelési rendszerről AMIKOR AZT MONDJA egy mezőgazdasági üzem vezetője, hogy mi nyolc aranykoronás földön gaz­dálkodva termelünk töb­bet, mint a harmadik szomszéd, akkor nehéz el­dönteni, hogy most dicsek­szik, vagy panaszkodik-e? Nehéz a döntés már csak azért is, mert sokan nem tudják, mit mér, mit fejez ki az aranykorona, mi a viszonyítási alap. Másrészt régen volt már, hogy a ka­taszteri osztályozást beve­zették és többen vallják, hogy a megváltozott körül­mények miatt az aranyko­rona nem lehet értékmérő. De lássuk, mi is az az aranykorona, illetve a ka­taszteri osztályozás. A föl­dek kataszterét több mint száz évvel ezelőtt, egy 1875- ben kelt rendelet alapján állapították meg. A termő­földeket művelési ágak és minőségi osztályok szerint csoportosították. Magyaror­szágon hét művelési ágat és 8 minőségi' csoportot kü­lönböztették meg. Az egyes minőségi kategóriáknak megfelelő föld értékét a korabeli fizetési eszköz alapján az elérhető tiszta­jövedelem szerint, arany­koronában fejezték ki. Ez volt az úgynevezett katasz­teri tisztajövedelem, ez szolgált (és szolgál ma is) az adózás alapjául, ennek alapján állapítják meg az egyes támogatások (elvoná­sok) mértékét és körét, SZÁZ ÉV NAGY IDŐ. Száz év alatt nem csak ter­mészeti, környezeti válto­zások történtek, de válto­zott a földhasznosítás, sőt a társadalmi változással más lett a tulajdonviszony, az egyéni gazdálkodást a nagyüzemi gazdálkodás kö­vette és módosult a ter­mékszerkezet is, az alkal­mazott technika, technoló­gia. Lehet-e ezek után az aranykorona a kataszteri tisztajövedelem valósághű értékmérő? Mindenki mondja, az aranykorona a múlté, elavult, új, hatáso­sabb a kor követelményei­nek megfelelő értékmérő kell helyette. Nyíregyházán a közel­múltban a földek komplex értékelési rendszerének és módszerének megoldásáról tanácskoztak. Tájékoztatót dr. Bacsa Imre miniszté­riumi főtanácsos tartott, aki többek között elmond­ta, 1979-ben határoztak ar­ról, hogy az aranykoronát fel kell váltani egy új ér­tékelési rendszerrel. Az ez­zel kapcsolatos eredeti el­képzelést pénz hiányában csak részben tudták meg­valósítani. így is nagy munka várt a tudósokra, szakemberekre és mind­azokra, akik a vállalkozás­ban részt vettek. Öt év alatt felkeresték a kataszteri rendszerben lé­tező mintatereket, (71 ezer ilyen van) új értékelést vé­geztek, aztán úgynevezett talajtérképeket készítettek. A közgazdasági értékelés is folyamatosan történt. Nagy munka volt és ezt nem egy­szer vita és kétség kísérte. Még az is elhangzott: nincs szükség közgazdasági érté­kelésre, elég az ökológiai adatokat figyelembe venni. Végül is az új értékelési rendszer anyaga összeállt, a Mezőgazdasági Miniszté­rium idén áprilisban tár­gyalta, de megszervezték az anyag társadalmi vitáját is. Az ország valamennyi me­gyéjében tartottak tanács­kozást, legutolsóként Sza­bolcsban, Nyíregyházán. (Sokan felszólalásukban azt is kifogásolták, miért Szabolcs volt ebben is a/ utolsó.) AMI A VITAT, A SZA­BOLCSI MEZŐGAZDASÁ­GI ÜZEMEK VÉLEMÉ­NYÉT illeti, arra a „pa­rázs” rjejző a legmegfele­lőbb,; Tptji József a nyír­egyházul-Béke Tsz elnöke péld&úCazt mondta: a jó szándékot nagyra értékeli, de a* Inágy' reményekre jo­gosító jTumka nem hozta meg á;-)£ívánt eredményt. Azzal; példázott, hogy az új értékelési-rendszer szerint üzemé ♦hátrányos helyzetbe kerül.- . - A Béke Tsz-szel szomszédos üzemek termő­helyi és komplex pontszá­ma jóval alacsonyabb. A valóságban nincs ekkora különbség. A nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke kiszá­molta, ha ezt az értékelési rendszert elfogadják és be­vezetik, úgy 10 millió fo­rintot vesztenek. Egyedi el­bírálást kért. Egyedi elbírálást többen is kértek, bár tudott, hogy egy komplex értékelési rendszerben ilyesmi nem­igen lehetséges. Viszont fi­gyelemre méltó volt, amit Páll Elemér a kótaji tsz el­nöke mondott: a közgazda- sági pontszámok kialakítá­sánál úgy érzi, szubjektív hatások is érvényesültek és ilyen alapon az alkalmazá­suk több mint felelőtlenség. A tiszavasvári Munka Tsz elnöke annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a pontszám szerinti értéke­lés bevezetésének mindig lesz akadálya, mert ez így ahogy van, nem jó. Java­solta, hogy a talajtérképet, az ökológiai földértékelést csinálják meg mindenütt, különben irreális besorolá­sokra kerül sor. A közgazdasági pontszá­mokhoz a jövedelmezőség méréséhez 14 szántóföldi növény adatait vették ala­pul. Ebből a 14 növényből hiányoztak a Szabolcsban termesztett kultúrák, pél­dául a rozs, amelynek itt 30 ezer hektár a termőte­rülete. Miért nem vették ezt figyelembe, vagy azt, hogy egyes tsz-ek, mint a nyírbogáti is, területének nagy részén erdőgazdálko­dással kénytelen foglalkoz- ni. ÖSSZESSÉGÉBEN a vi­tában résztvevők többsége nem tartotta bevezetésre alkalmasnak az új érték­mérőt. Volt, aki kiállt mel­lette, őszintén bevallva, hogy azért teszi, mert szá­mukra az új besorolás ár­támogatást jelentene. La­katos András, a megyei ta­nács elnökhelyettese zár­szóként hangsúlyozta: nagyra becsüli a végzett munkát és hasznos volt az anyaggal kapcsolatos nyílt, őszinte szó, ami bizonyítja, hogy rengeteg a feloldásra váró ellentmondás. Az új rendszer csak lényeges át­dolgozással kerülhet beve­zetésre. Végül arról is egy mon­datot, hogy miért volt a vita, az ellenvetés. A pont- rendszer nagyon sok ter­melőszövetkezetet adózás­ban, ártámogatásban ked­vezőtlenül érintene, hiszen a valóságosnál jobb hely­zetet mutat. Azt senki sem vitatta, kell egy új érték- rfiérö, de az értékmérőtől még nem változik meg a homok vagy a szatmári, beregi kötött talaj szerke­zete, termőképessége. Az aranykorona ezeket a té­nyezőket kifejezi, tehát a pontrendszer nem jobb ná­la. Seres Ernő 3 piacon kivívott helyüket, po­zíciójukat. Ehhez pedig lép­ni kellett. Szerelik a leendő üzem vázát. erdekes feladat. Vágytam már egy kis változatosságra. Mint kereskedőnek, alaposan próbára tette képességeimet, nagyon sokat kellett mo­zognom, hogy minél többet eladhassunk belőle. Ennél a mennyiségnél biztos töb­bet felhasználna az építő­ipar, ha a beruházásokat nem tartanák' vissza. Sajnos, be kell látnunk, hogy minden­kinek kevés a pénze, pedig olyan megrendelés nincs, amit harminc napon belül ne tudnánk kielégíteni. A mai napig semmiféle negatív visszajelzés nem érkezett fejlesztésünkre — mondta elégedetten befejezésül. 1 Fél év múlva már elkészül- / tek az első mintadarabok, l sőt, az év végére már tízezer j métert el is aditak belőle. I Ezután kezdtek hozzá a l folyamatos gyártáshoz mert, j a piacon komoly érdeklő- 1 dés mutatkozott a f ejlesz- ( tés iránt, ami napjainkra \ még csak: fokozódott. Ta- I valy 40 ezret adtak el, az [ idén pedig másfélszer eny- 1 nyíre van kilátás. Békés me- f gyét kivéve az ország min- I den részében található olyan \ építmény, amelynek ez ad- ) jia a vázát. I Tirol Mária vállalkozási \ előadó: 1 — Nem is volt ez igazán / munka, inkéíbb élményt adó Biztos megélhetés Az élet nem áll meg és : ezt pontosan tudják az újí­tók is. Bár. erről a konku- . rencia miatt most még talán i korai írni, de valószínű, hogy nemsokára olyan váz­szerkezettel lepik meg a pi­acot, amely segítségével bár­ki könnyen — prospektusból — felépítheti házának tető- szerkezetét. A kollektíva nevében No­vák Lajos —, aki társadalmi funkcióját tekintve a 2-es vá­lasztó körzet országgyűlési képviselője — a következő­ket válaszolta arra a kérdés­re, hogy mi hajtja őket az új és újabb fejlesztések meg­valósítására: — Egyikünket sem kellett nógatni soha, hogy új ötlete­ken gondolkozzunk, hiszen valamennyien nyitottak va­gyunk. Trifonov elvtárssal közel húsz éve együtt dolgo­zunk — egymást kerestük mindig ha elakadtunk. Hoz­zánk csatlakozott három „harmincas” fiatal kolléga, akik ragyogóan megállták helyüket. Amikor tervezünk, mindig gondolunk arra, hogy egy-egy újítással vállalatunk hatszáz dolgozójának nyújt­hatunk biztos kenyeret. Ez ha sikerül —• pénzben megfi­zethetetlen számunkra. Túl az anyagi érdekeltségünkön, ez motivál bennünket a leg­jobban. Száraz Attila V

Next

/
Thumbnails
Contents