Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
1988. június 23. Kelet-Magyarország 3 Érdekvédelem kontrollal Beszélgetés a KISZÖV elnökével Az ipari szövetkezetek megyei szövetségének legutóbbi küldöttközgyűlésén nemcsak a tavalyi munkát értékelték, hanem társadalmi elnököt is választottak. Május elsejétől ezt a posztot Szabó József, a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet elnöke tölti be, akit a változásról és a szövetség feladatairól kérdeztük. — Az átalakulással a cél, hogy valós érdekképviseletként működjenek a területi szövetségek. — mondta a bevezetőben. — Ezentúl a társadalmi elnöké a felelősség és a hatáskör, az apparátus az elnökség munkáját segíti és a mindennapos kapcsolattartással foglalkozik. Az új formációra nincs kialakult munka- módszer, a helyi körülmények a döntőek. Mi azt szeretnénk, ha a szövetkezetek érdekeinek még nagyobb társadalmi kontrollja lenne. A központi és a megyei elnökség határozatairól az információkat eljuttatjuk a megyében lévő 65 ipari szövetkezethez, ugyanakkor tőlük is elvárjuk, hogy nagyobb bizalommal forduljanak hozzánk. — A KISZÖV küldöttközgyűlésén eredményesnek ítélte a szabolcsi ipari szövetkezetek munkáját, ugyanakkor az OKISZ elbírálása alapján jóval elmaradtak az országos átlagtól... — önmagunkhoz és a megye iparához képest elégedettek lehetünk, hiszen a tervezettnél magasabb ütemű volt a fejlődés. Ugyanakkor az országos átlaghoz viszonyítva az előrelépés csak 30—40 százalékos. A lemaradás főleg azokhoz a budapesti és környéki szövetkezetekhez viszonyítva jelentős, ahol a hatalmas szellemi tőke koncentrálódik, ahol jobbak a piaci lehetőségek és a kapcsolat- rendszer kiépített. — Hasonló előrelépéshez műszaki fejlesztés és beruházás szükséges. Végiglapozva a megye ipari szövetkezeteinek idei műszaki fejlesztési terveit nemhogy felzárkózásra, de még szinten- tartásra is alig van pénzük. Ebből a helyzetből sehogy sem fogunk tudni kilépni? — Sajnos tőkeszegények vagyunk. Ha .10—15-en összeállnak, alakítanak egy kisszövetkezetet, jobbára lakatos, építőipari munkákkal foglalkoznak, amelynek alacsony a jövedelmezősége. A szövetkezeteknek a saját fejlesztési alap néhány millió forintos beruházásra elég, amely szinte a napi munkához szükséges. Ráadásul többségük jelentősen eladósodott, a hitel visszafizetése szorítja őket. Ahhoz, hogy fejleszteni tudjanak, a foglalkoztatási alapból, az OKISZ és a KISZÖV közös fejlesztési alapjából igényelhetnek tőkét. Mivel ezek a pénzek is szűkösek, csak olyanra adunk kölcsönt, amely jövedelmező és rövid a megtérülése. Ilyen fejlesztések például a Racita Cipőipari Szövetkezeté, amely Ib- rányban, míg a Kallux Kál- lósemjénben alakított ki új üzemet, vagy a Kisvárdai Építőipari Szövetkezet, amely műanyagipari termékeket fog gyártani Anarcson. — Ezek a minimális fejlesztések mennyire igazodnak az igényesebb vevőkhöz? — Jelenleg is vannak olyan szövetkezeteink, amelyek piacképes termékeket gyártanak, ilyen a Rafafém, vagy a ruházati szövetkezetek. A műszaki színvonalváltozás viszont a megyében saját erőből szinte lehetetlen. Ráadásul maximálisan figyelembe kell venni a helyi érdekeket, amikor nem az a legfontosabb cél. hogy hatékonyan, kevés munkaerővel dolgozzon a szövetkezet. Foglalkoztatási gondok, szolgáltatások bővítése, új munkahelyek teremtése azok a helyi érdekek, amelyeket vállalni kell a műszaki fejlesztés rovására. — A műszaki színvonal változása az érem egyik oldala. A másik a szubjektív feltétel, a szakemberhelyzet. Van-e elegendő? — A szellemi kapacitás növeléséhez a műszaki és köz- gazdasági szakemberek ide- csalogatása szükséges. A másik lehetőség a kitörésre az egységes versenyhelyzetet teremtő szabályozók, amelyek vállalatokra, szövetkezetekre, magánosokra egyaránt érvényes. Ezen kívül próbálkozunk a budapesti szövetkezetekkel való együttműködésre, ez is egy apró előrelépés. — Még a kitüntetésre javasolt szövetkezeteknél is az évi átlagkereset alig éri el a hetvenezer forintot, addig a vezetők százezren felül vesznek fel prémiumot. — Ez nem szövetkezeti sajátosság, bár a viszonylag nagy összeg miatt az összefüggés ellentmondásos. A keresetszabályozás megszabja a korlátokat, míg a prémium a mutatók teljesítése után fizethető. Akik kiemelkedő tőkés exportot teljesítettek, azoknak jogszabály alapján fizették a magas prémiumot. — A kedvezőbb adózási forma miatt a nagyobb szövetkezetek sorra alakulnak át kisszöv ékezetté, erre legjobb pé.da a nyíregyházi vas- és fémipari. Menynyire módosul ez alapján a szövetkezetpolitika? — Ebben az évben a szövetkezetek gazdasági érdeke kívánta a változtatást, rá- kényszerítette őket a változás. Csökkent a szövetkezeti tagok száma, akik alkalmazottak lettek, de ők semmiféle hátrányos helyzetbe nem kerültek. Az OKISZ jelenlegi elképzelései szerint ez az előny a jövőben már nem lesz meg, a fokozott vagyon- érdekeltség mindenfajta keresetszabályozás alól mentesít. Máthé Csaba A hogy közeledett az iskolához, egyre jobban izgult. Vajon meg fogom őket ismerni? Van, akit azóta nem látott, hogy kikerültek az általános iskola padjából, s ennek már tizenhat éve. Tizenhat év — mondta magában, s közben arra gondolt, hogy e három szó- :ag mögött mennyi minden van. Nagy szerelmek, keserű csalódások, tönkrement házasság, pár diploma, s három évenként új munkahely. Miről számoljon be, ha őt kérdezik a többiek. Mindezt elmesélni tíz percben lehetetlen, pedig ezek szorosan hozzátartoznak személyiségéhez. Csak ismeretükben érhetők meg a benne végbemenő változások. A valamikori szeleburdi, feledékeny, hanyag kisiskolásból megfontolt, precíz, a főnökei által gyakran megdicsért mérnök lett. Megpróbálta felidézni az osztálynévsort: Antal, Béres, Bíró, Darabos, Égerházi, Faragó, Gergely ..., de aztán elakadt, nem tudta Visszatérítés visszamenőleg Nagy összegek sorsa Az építkezők küzdelme a forgalmi adóval A rossz nyelvek szerint az általános forgalmi adót azok találták ki, akik ismételten igazolni akarták, hogy három a magyar igazság. A lakásépítőket ugyanis ma három nagy dolog sújtja. Egyik: nagyon nehéz anyagot vásárolni, a másik, hogy hovatovább elérhetetlenek az építőanyagárak, a harmadik pedig az ÁFA visszaigénylés. Elég csak felmenni Nyíregyházán a Mártírok terei irodaház 5. emeletére reggel 8 óra tájban és nyomban kiderül: csak azok reménykedhetnek, akiknek aznapi sorszámot sikerül szerezni. Ez persze csak egy része annak a gondnak, amellyel az találkozik, aki szeretné visszaigényelni a forgalmi adót. Korábban, az év elején az volt a gond, hogy a számlák egy jelentős része pontatlan volt, bár ez még mindig előfordul azzal, aki mostanában akar elszámolni év elején kapott számlákkal, ám az ipari termékjegyzékszámot (azt a bizonyos ITJ-t) még mindig összecserélik valamilyen saját kódszámmal és így fölöslegesen fárad az ügyfél az Adófelügyelőségre, aztán újra vissza a boltba, majd újból az Adófelügyelőségre. A visszatérítési rendszer alapvető hibája, hogy rendkívül bürokratikus az egész folyamat. Igazolni kell a visszatérítés jogosságát és ehhez egy csomó iratot kell mindenkinek magával vinni. Többek között tervet, jogerős építési engedélyt. A legnagyobb gond a folyamatban, hogy az ügyfelek nem értik a forgalmi adó számítási módszereit. Legtöbben 25-tel szoroznak, holott 20-szal kellene, mert a számlákat eredetileg így állították ki. Az eredeti terméklista a Magyar Közlöny év elején megjelent különkiadásában, illetve a Heti Világgazdaság decemberi és januári külön- számában jelent meg, de ezeket már módosították és most például május 31-én egy sor új termékre terjesztették ki a visázatérítést. Korábban például nem szerepeltek a különböző redőnyök, vagy nem kapott visz- szatérítést, aki gerendának gömbfát vásárolt. Most ezek után is adnak visszatérítést, sőt január 1-jéig visszamenőleg is megadják ezt. Még mindig nincs azonban minden építkezéshez szükséges termék a jegyzéken. Magyar Közlöny, HVG nem mindenkinek jár, ezért az Adófelügyelőség a napokban minden tanácsnak elküld egy jegyzéket, amelyiken szerepelnek azok az építőanyagok, amelyekre visz- szatérítést adnak. Küldenek mellé mintának egy kitöltött visszaigénylőlapot, így minden településen megnézhetik majd a családi házat építők a tanács hirdetőtábláján, mit hogyan kell tenniük. A feszültségek csökkentését szolfolytatni. Nevek, arcok keveredtek össze, képek villantak fel, amelyeknek nem találta sem a helyét, sem az idejét. Egybefolyt a múlt, a gimnáziumi évek az egyetemi időszakkal, s már haragudott magára, hogy eljött a találkozóra. Kinek jutott vajon az eszébe az ötlet? Ha még érettségi találkozó lenne! Le kellett volna mondani valamire hivatkozva, de most már minden késő. Odabent- ről észrevették. Az osztályteremben ültek, s hallgatták a beszámolókat. Furcsa érzés volt végigtekintenie egykori diáktársain. Alig változtak valamit, a lányok teltebbek lettek, a fiúk legfeljebb markánsabbak. Szinte hihetetlen, hogy akik úgy éltek benne, mint tizenéves tanulók, már több gyermekes édesanyák, komoly üzletemberek, diákokat nevelő pedagógusok. A beszélgetések során felidé- ződtek a régi emlékek, az ártatlan csínyek, a puskázások, a súgások, az osztályfőnök mozdulatai, hanghordozása. Szinte maga előtt látta, amint felemeli a naplót, s dühében az asztalra csapja, mert az osztály felbosszantotta. Itt ül szemben az „ofő” is. Kicsit már nehezebben mozog, fájnak az ízületei, de gondolkodása, szelleme a régi, most is olyan friss és eleven, mint mikor nyolcadikban elváltak tőle. Azóta már nyugdíjba ment, de a tanítástól nem szakadt el, otthon vezeti be a matematika rejtelmeibe az új generáció képviselőit. V égül is örült, hogy eljött, kár lett volna kihagyni az összejövetelt. Ki tudja, találkozik- e még velük valaha, hiszen szétszóródtak szerte az országban. Nehéz szívvel búcsúzott, jó volt együtt lenni a többiekkel: mert ha rövid időre is, de újból gondtalan diák lehetett. M. Magyar László Kitűnő füstölt ám Merkrol Húsüzem társulásban Kitűnő minőségű füstölt kolbászokat készítenek a nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet társulásában működő mérki húsüzemben. (E. E. felv.) gálja az az intézkedés is, hogy az Adófelügyelőségnek a megye városaiban lévő ügyfélszolgálati irodáiban segítséget nyújtanak a visz- szaigénylőlápok kiállításához. Nem mindegy ez azoknak, akik a megyeszékhelytől távol eső településekről utaznak be. Az Adófelügyelőségen naponta 20—25 családiház-épí- tő ügyét tudják elintézni, ennél viszont jóval többen mennek oda reggelente. Hogy ne kelljen fölöslegesen várakozni, napi sorszámot adnak ki és bevezették az előjegyzést is. Ez azt jelenti, hogy akire nem kerülhet sor aznap, megbeszélheti: ő mikor ér rá és arra a napra sorszámozzák be. Ha rendben vannak a papírok, az építtető aznap megkaphatja a visszatérítés okmányait. Az Adófelügyelőség dolgozói legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják meggyorsítani a munkát, hiszen nagy összegek sorsáról van szó. Eddig 1240 esetben térítettek vissza összesen 36 millió forintot. A jogi személyekre — vállalatokra, gazdálkodó szervekre sőt az egyházakra is — más szabályok vonatkoznak. Ök nem jogosultak az általános forgalmi adó visz- szaigénylésére, hanem állami támogatás címén igényelhetik vissza a forgalmi adót. A Magyar Közlöny 23-as számában részletesen megtalálható hogyan kell eljárniuk a támogatás megszerzésében. Bár az idén még nem volt ilyen eset az Adófelügyelőségen, nemsokára azonban minden bizonnyal lesz, ezért váltottunk szót Goron Tibor osztályvezetővel a mezőgazdasági kistermelési adó visz- szatérítéséről is. Azok a kistermelők, akik az 500 ezer forint árbevételt elérik, visz- szaigényelhetik a háromezer forintot meghaladó általános forgalmi adót. Ennek a visz- szaigénylésnek két formája van. Az egyik: tételesen, számlákkal kell bizonyítani a félmillió feletti árbevételt, aki pedig év végén szeretné visszakapni forgalmi adó címén kifizetett pénzét, az személyi jövedelemadó-be- | vallásában tünteheti fel bevételeit, illetve kiadásait és ennek alapján fogja az adó- | hatóság visszautalni a háromezer forintot meghaladó forgalmi adót. A visszatérí- I tés egyébként ugyanúgy tör- I ténik mint a lakás esetében. Még egy új dolog: július | 1-jétől a Mártírok tere 9. ' szám alatt megszűnik az adószámkiadás, ezután a nyíregyházi ügyfélszolgálati I irodán, a Széchenyi u. 41. szám alatt lehet ezt megkapB. J. Rugalmasan R eggel nyolcra tették a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülését legutóbb. Míg korábban a délutáni órákban kezdődött és sokszor maratoni hosszúságúra nyúlt egy-egy ilyen testületi ülés, most a kora délutáni órákban befejezhették a négy gépelt oldalnyid napirend tárgyalását. Nem szokatlan a tanácskozás időpontjának előbbre hozása másutt sem, mert Fehérgyarmaton a városkörnyék apró falvaiból nehezen tudnának bebuszoznd a tanácstagok, vb-tagok. De tilos- e megváltoztatni azt a bizonyos délutáni kezdést? Dr. Fekete Zoltán, a megyei tanács szervezési és jogi osztályvezetője elmondta: hét-nyolc évvel ezelőtt a kormány a munkaidőalap védelméért határozatot hozott: a párt, a tanács, a szak- szervezet, a KISZ és más testületek lehetőség szerint a munkaidő után, vagy délután tanácskozzanak. Tiltó jogszabály nem született, hogy nem szabad a reggeli órákra összehívni az ülést, csak ajánlást fogalmaztak meg, amelyet egy-egy megyében, ' városban községben a helyi lehetőségekhez kell igazítani. Ezt a rugalmasságot már csak azért is érdemes hangsúlyozni, mert az estébe nyúló végrehajtó bizottsági üléseken milliók sorsáról dönt a testület. Fáradtán, netán sietősen biztosan nem fontolja meg eléggé körültekintően a döntés súlyát a vb-tag, ha szavazni kell valamiről. A falusi ember pedi® — a mezőgazdasági kampány- munkák idején — bizonyára fáradtabb a késői órán. Természetesen nem akarom kétségbe vonni, a munkaidő védelmének fontosságát. Ne szaporítsuk a rendezvények, gyűlések, tanácskozások számát. hiszen jól tudjuk, egy részük nem több, mint aktagyártás. Ám, ha felelősséggel mérlegelik valahol, hogy számukra milyen időpont a legmegfelelőbb egv testületi ülés megtartására, kapjanak szabad kezet ebben. Ha falvak, városok holnapjáról döntenek ezek a testületek, bizonyára elhiszik nekik „fent” és „lent”, hogy nem a bizottsági tagok kényelme, hanem a rendelkezésre álló lehetőség szempontjából választanak időpontot a tanácskozásra, ami adott esetben nagyon kemény munka is lehet... T. K. Találkozó
