Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. június 22. TisznvnsváRiBMi Benépesült az úttörőtábor Már beköltöztek az első ven­dégek az új úttörőtáborba: hét­főn megkezdődött a megyei pedagógiai Intézet orosz nyelvi szaktábora. A tavaly júniusban elkezdett építkezés újabb szép példája a tiszavasvári összefo­gásnak. Egy év alatt, kétmillió forintból hatmilliós értéket te­remtett a társadalmi munka. Több száz felnőtt és gyermek összesen százezernyi társadal­mi munkaórát dolgozott, hogy elkészüljön az ötvenágyas. kul­turált szociális és egészségügyi helyiségekkel is ellátott tábor. Már az első nyáron csúcsfor­galmat bonyolít le a strand melletti úttörőtábor. Az orosz nyelvet gyakorló gyerekek után a városi könyvtár olvasótábo­rának ad otthont, később pedig a megyei művelődési központ természetvédelmi tábora, buda­pesti gyerekek csereüdülése, úttörővezetők képzése követke­zik. Végül pedig a bátonytere- nyei úttörők, majd a kurittyá- ni nevelőotthon lakói töltenek el tíz-tíz napot Tiszavasvári új létesítményében. Szeptember végére tervezik a 124 lakásos Krúdy utcai lakótelep utolsó, három szintes épületének az átadását. A helyi építőipari kisszövetkezet dolgozói már a lépcső ház fa­lát simítják. (Farkas Zoltán felvétele) Azt beszélik a városban... ... hogy már szinte min­denütt föld alá bújtak a te­lefonkábelek, csak Vasvári főutcáján csúfolkodnak még mindig póznákon. Most készül a telefonháló­zat fejlesztésének terve, en­nek nyomán — várhatóan jö­vőre, vagy 1990-ben — a fő­utcai járda alá süllyednek a kábelek. ... hogy a menetrendvál­tozás jó alkalom lett volna a helyijáratú buszok sűríté­sére. Az letlt volna. Sajnos azon­ban még a korábban a tö­megközlekedésben segítő ál­lami gazdasági busz is tönk­rement, így nem, hogy sűrű­södtek volna a járatok, ha­nem még ritkultak is. A Vo­lán azt ígérte, ha tud új jár­műveket vásárolni, akkor ja­vul a helyzet. Ez eddig nem történt meg. Továbbra is csak várjuk az ígéret való­ra váltását. ... hogy célszerű volna íz­léses, esztétikus hirdetőtáb­lákat felszerelni a legforgal­masabb helyekre. Ma dönt a tanácstestület Ki kaphat lakást? „Az a célja a tanácsnak, hogy ne kösse meg saját kezét egy olyan rendelettel, amit a későbbiekben esetleg képte­len betartani, s hogy törvényes keretek között tudja a la­kásigényeket kielégíteni. Az 19S8. évi 1. számú rendelet speciális lesz, csak és kizárólag a mi városunkra vonatko­zik, az ország más területein talán elképzelhetetlenek is lennének egyes bekezdései.” Így vélekedett Kulcsár Si­monná, a tiszavasvári tanács igazgatási csoportvezetője arról a rendeletről, amely a lakáshoz jutás feltételeiről, a lakásigények kielégítéséről, a telekhez jutás feltételeiről, valamint a lakóházépítés és -vásárlás tanácsi támogatá­sáról szóló korábbi tanács­rendeletet módosítja, s amelynek végleges változa­tát ma, június 22-én állapít­ja meg a testület. Az új tanácsrendelet ter­vezetén látszik, hogy a la­káshoz jutás Tiszavasvári- ban is nagy gond, s hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseket csak alapos előkészítés, véle­ményezés után lehet szabá­lyozni. A tervezet első vál­tozatában — melyet társa­dalmi vitára bocsátottak, s többek között véleményt mondott róla a városi párt- bizottság, a Hazafias Nép­front, az OTP helyi fiókja, a takarékszövetkezet — az el­térő nézeteket kiemelve, há­romféle írásmóddal jelezték, így hívták fel rá a figyelmet: a tanács vezetésének a véle­ménye és a megyei szakosz­tály, vagy az ügyrendi bi­zottság javaslata nem feltét­lenül azonos. Az eltérés kü­lönösen szembetűnő az igényjogosultság, a tanácsi támogatásra jogosultság sor­rendjénél és a bérleti jogvi­szonyról való lemondás ese­tén járó térítés összegénél. első helyen említi a telepü­lés szempontjából fontos szakembereket, csak utána a többgyermekes lakásigény­lőket a fiatal házaspárokat, a gyermeküket egyedül ne­velő szülőket. Emelkedik a felső határ Szakember* csalogató Tiszavasváriban jelenleg 141 tanácsi bérlakás van. Állapotuk nem kifogástalan, kilencnek az állaga még kö­zepesnek sem mondható. Jú­nius közepén 64 tanácsi bér­lakásigényt tartottak nyil­ván. A város szakemberhi­ánnyal küzd, mindössze nyolc munkaköri szolgálati lakás van — hat egészségügyi, két pedagógus —, így „szakem- bercsalogatónak” is tanácsi lakást kell felajánlani. Az igényjogosultság szempont­jából egyébként a tervezet Lakásra várókban tehát nincs hiány, annál inkább tanácsi bérlakásban. Az idén ugyanis egyetlen ilyen sem épül, sőt kérdéses, hogy a jövőre tervbe veitekre is lesz-e egyáltalán pénz. Eb­ben a helyzetben a tanács csak a visszaadott lakások­kal tud gazdálkodni. A bér­leti jogviszonyról való végle­ges lemondás esetén — ha a bérlő a kiutalástól számított öt év eltelte után mond le a lakásügyi hatóság javára — a használatbavételi díj há­romszorosát térítenék visz- sza. Az ügyrendi bizottság ugyan ötszörös összeget ja­vasolt, de a tanács kiadásai jóval magasabbak a bevétel­nél, így nemigen áll módjá­ban a visszaadott lakásokért ennyit fizetni. Azzal próbál­nak ösztönözni, a bérleti jog­viszony felmondására, hogy az ötéves időtartam alól a tanácselnök, egyedi elbírálás alapján, felmentést adhatna — elsősorban akkor,, ha szakember letelepítéséhez szükséges a kérdéses lakás. A tervezet a korábbi ren­delethez képest egyéb jelen­tős eltéréseket is tartalmaz. Ezelőtt a tanácsi bérlakáshoz jutás egyik alapfeltételeként jelölték meg, hogy az egy fő­re jutó átlagjövedelem nem haladhatja meg a 2600 forin­tot. E megkötés ma már túl­haladott, a hitelpolitikai irányelvek is 3250 forintot állapítanak meg felső határ­ként. Mindezekre tekintettel a tervezetben 3300 forint szerepel, s külön kedvez­mény, hogy a személyi jöve­delemadóval csökkentett át­lagjövedelmet veszik majd figyelembe. Megváltozott a támogatá­sok összege is. Megemelik a családi lakóház építéséhez nyújtott támogatást, hiszen drágultak az építőanyagok, magasabbak lettek a munka­díjak. Nagyobb összegű tá­mogatást kaphatnak ezentúl azok is, akik magánforga­lomban vásárolnak lakást, s a korábbihoz képest csak­nem négyszer több pénzhez jutnának azok, akik OTP ér- tékesítésű lakást vesznek. Támogatásban ezelőtt csak az részesülhetett, akinek az építendő-vásárolandó lakása a jogos lakásigény mértéké­nek felső határát nem halad­ta meg: négytagú család ese­tén ez legfeljebb három la­kószobát jelentett. Ez a ren­delkezés túlságosan szigorú, még más jogszabályokhoz képest is — az adójogszabály például akkor biztosít adó- mentességet, ha az egy főre jutó alapterület a 25 négy­zetmétert nem haladja meg — így megváltoztatták a jo­gos lakásigény felső határát. Fiatal házasok esetén egy szobaszámmal növelik, ha két ' gyermeket vállalnak. Nem lehetett támogatást ad­ni azoknak sem, akiknek 80 ezer forintnál értékesebb a személygépkocsijuk. Ma már azonban ennyiért gya­korlatilag nem is lehet autó­hoz jutni, ezért a felső ha­tárt 150 ezer forintban terve­zik megállapítani. Társadalmi bizottság Hogy a lakások elosztásá­nál mindenféle protekcioniz­must kizárjanak, lakásel­osztó bizottsággal vélemé­nyeztetik a névjegyzékre ke­rülőket. A bizottság 1981 óta működik, tagjai társadalmi munkában látják el felada­tukat, készítenek környezet- tanulmányokat, véleménye­ket. A korábbi tanácsrende­let hét tagú, a készülő 1988. évi 1-es öttagú bizottságot írna elő — a kisebb létszámú testület könnyebben moz­gatható, munkájukat jobban össze tudják hangolni. B. A. Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES Ex már a hatodik Pattanj! Pattanj! Ez a Vasvári If­júsági Kempingtalálkozó, vagyis a VIK testkultúra- fejlesztő ötpróbájának el­nevezése, de akár az egész rendezvény mottója is le­hetne. Június 30. és jú­lius 3. között hatodik al­kalommal rendezik meg a találkozót a szokott helyen, a stranddal szemközti te­rületen. A VIK-re várják az ország, a megye ifjúsá­gi klubjainak, szabad idős közösségeinek tag­jait, öntevékeny csopor­tokat, KlSZ^alapszer veze­tőket, gyalogos és kerék­páros túrázókat. A programok célja elsőd­legesen az egészséges élet­módra nevelés és a szóra­koztatás. A „Pattanj!” pró­bák során vetélkedőkön, éjszakai akadályversenyen és különböző sport­ágakban mérhetik össze ügyességüket a résztvevők. Szellemi és sportos fel­adatokból áll a másik já­ték, a VIK-ING próba amelynek győztesei egy­napos bécsi kiránduláson vehetnek részt. A találkozón kerékpáros napot szervez a Junior túrakerékpáros klub. A nap programjai között BMX- verseny, biciklitúra és vetélkedő szerepel de mű­ködik majd kerékpár­szerviz is. Régi terv, hogy városkép.' szempontból is megfelelő, ugyanakkor nem is túlságo­san köLtséges hirdetőtáb­lákat helyezzenek el, legalább a központban. Az elképzelé­sek szerint a központi ABC — Mesterek háza felőli — falára kerül majd hirdető- tábla. ... hogy még mindig rossz benyomást tesz az ide érke­ző idegenre a város. Az Al­kaloida felől bűz, rendezet­lenség, Nyíregyháza felől mocsár, Polgár irányából pe­dig szegényes látvány „kö­szönti” az érkezőt. A város határában lévő szennyvíz, kubikgödrök és mocsaras részek megszün­tetését okkal sürgeti a jóíz­lés. A rendezés azonban be­lekerülne az előzetes kalku­láció szerint sok tíz millióba. Mindettől függetlenül azért érzékelhető a törekvés a helyzet javítására — példa erre a benzinkút környéke, vagy a másik szélen a föld­feltöltés. ... hogy — bár örvendetes a 36-os út korszerűsítése — jó volna minél előbb befe­jezni, mert a Bajcsy-Zsilinsz- ky utca nehezen viseli a nagy forgalmat. Az útkorrekció eredeti ha­tárideje július 31. Igaz, ma­gúk az ott dolgozók kínáltak fogadást a tanácselnöknek, hogy még szeptemberre sem fejezik be . .. Ez pedig nem csupán a Bartók, Zrínyi és Bajosy-Zsilinszky utcák for­galmát, a régebbi házak ál­lagát érinti hátrányosan, hanem hátráltatja a gázhá­lózat fejlesztését, illetve a Kabay utca felújítását is, mert a KÉV addig levonult onnan. Remélhetőleg azért meggyorsulnak a munkála­tok. ... hogy kár akkora épü­letet emelni a presszó mel­lett — egy embernek. Megnyugodhatunk. A Ha­zafias Népfront központi támogatásából nem a helyi HNF-tltkáTnak épül a ház, hanem közösségi ház lesz belőle, ahol olyan rendezvé­nyek is megtarthatók majd, amelyeknek eddig nem volt helyük. Hangsúlyozzuk: kö­zösségi rendezvényekről van ötven település és hét in­tézmény anyagi támogatásá­val a napokban jelent meg a Pecsétnyomatok és címerek Bér eg, Szabolcs és Szatmár megye településeiből című könyv. Tiszavasvári Város Tanácsa is hozzájárult, hogy a Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár Megyei Bizott­sága által felkarolt vállalko­zás eredménye minél előbb megszülessen. A kötetbe gyűjtött 473 pe­csét keletkezésének ideje több évszázadot jelent. A legré­gebbiek lenyomatai az 1400- as években tűntek fel okleve­leken, a legfiatalabbak hasz­nálatát századunk elején hagyták jóvá a hatóságok. Tucatnyi mezővárosi kivéte­lével valamennyi pecsét falu­si, községi. A három várme­gye területéről származó pe­csétnyomók jellemzése jó at­káimul szolgált egy pecsétta- ni vizsgálódáshoz. Takács Pé­ter tanulmányában megálla­pítja, hogy a közösségi pecsé­tek megjelenésének rendjét részben homály fedi, a pe­cséthasználat meghonoso­dásának folyamatához csak komoly település- és társada­lomtörténeti vizsgálódás ve­zethet el, mégis a beregi, sza­bolcsi és szatmári pecsétek kiadása nem fölösleges és nem céltalan. Felsejlenek nyomukban azok a körvona­lak, amelyek kiindulási ala­pot jelentenek a törvénysze­rűségek majdani megállapítá­sához. A könyv másik tanulmá­nyában Páll István a községi pecsétek néprajzi vonatkozá­sait foglalta össze. A vázolt A várostörténet lapjairól Pecsétnvomatok és címerek kép alapján kiderül, hogy a községi pecsétnyomók rajzai­nak kiválasztásában a helyi közösségek tagjai törekedtek életmódjuk bemutatására. Természeti környezetükből, jellemző foglalkozási águkból, településük múltjából emel­tek ki jelképeket. Ezt a meg­állapítást a büdi és szentmi- hályi pecsétnyomókkal is le­het igazolni. A pecsétnyomatokról és cí­merekről szóló könyv három büdi és egy szentmihályi pe­csétet tartalmaz. A legrégeb­bi 1762-ből való. A latin nyelvű körirat szerint Bűd királyi falu, azaz akkoriban a tokaji kincstári, kamarai uradalomhoz tartozott. A nyi­tott pecsétmezőben alul két búzakalászt láthatunk, ebből kiindulva •egy rozs- és egy búzaszál koszorút alkot. A koszorúba fekvő csoroszlyát és ekevasat véstek. A másik büdi pecsét jóval egyszerűbb rajzolatú. A sárgarézből ké­szült ovális pecsétnyomón a következő felirat olvasható: „Tisza Bűd Község Csétje”. A nyitott pecsétmezőbe kar­colt 1873-as évszámból tud­juk a korát. A harmadik Bűdről származó pecsét köz­ponti, egységes szabályozás terméke. Századunk elején belügyminiszteri rendelet születik a pecsétek használa­táról. Minden községi szim­bólumot csücskös talpú cí­merpajzsba zárnak. Ez a jel­legzetes pajzs tűnik fel az 1908-as büdi pecséten is. Ben­ne tollával felfelé néző kulcs, fölfelé nyitott lópatkó és egy patkószeg. A szentmihályiak pecsét­nyomójukon a dicső múltat idézték meg. Hegyestalpú cí­merpajzsban hímoroszlán ágaskodik. A pajzsot indás takaró övezi, fölötte kardot tartó sisakos férfi mellalak. Szentmihálynak ez a pecsét­je 1833-ban készült, és a haj­dani hajdúkiváltságra emlé­keztet. Történelmének ezt a mozzanatát emeli ki az új vá­rosi címer is, amelyet szintén megtalálunk a most megje­lent könyvben. Tiszavasvári világoszöld címerpajzsában alul könyökben jobbra haj­tott, kardot tartó magyarru­hás férfikar látható. Fölötte arany színű mákgubó az Al­kaloida Vegyészeti Gyárat szimbolizálja, a címerpajzs közepén két ezüst hullámvo­nal a Keleti- és a Nyugati­főcsatornát jelképezi. (rg)

Next

/
Thumbnails
Contents