Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

A szocializmus kérdései KONFERENCIA VESZPRÉMBEN A szocializmus építésének időszerű elméleti kérdései címmel kezdődött nemzetközi tudományos konferencia ked­den Veszprémben. A külföl­di résztvevők és előadók többsége szovjet, NDK-beli, lengyel, bolgár műszaki egye­temekről érkezett. Az érdek­lődés előterében a gazdasági és politikai élet összekapcso­lódása, kölcsönhatása áll. A vitaindító előadást An­dies Jenő kandidátus, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának rek­torhelyettese tartotta A gaz­dasági és politikai megújulás összefüggései címmel. Törté­nelmi áttekintésben elemezte azt a gazdasági és politikai modellt, amely a szocialista országokban kialakult és amely most átfogó megújí­tásra szorul. ________ Szent István és kora TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK Szent István és kora cím­mel kétnapos tudományos ülésszak kezdődött kedden az MTA Történettudományi In­tézete, a Magyar Történelmi Társulat és a magyar kato­likus püspöki kar rendezésé­ben. A konferenciát Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Elöljáróban emlékezte­tett arra, hogy minden kor­szak, minden kormányzat, minden irányzat tisztázta vi­szonyát I. Istvánhoz, megad­ta a maga értelmezését. Szent István elevenen él a magyar történelem évszáza­daiban, s jelenünkben is. Mindenkor kiindulásnak, el­ismertetése forrásának, refe­renciának tekinti, amelyhez meg kell határoznia a viszo­nyát. A szentisváni hagyaték ezzel nemcsak történelmünk múltbeli értéke, hanem a mindenkori jelenben anyagi erővé váló, élő értékteremtő erő is — mondta Berend T. Iván. A tudományos ülésszak szerdán újabb előadásokkal folytatódik. XLV. évfolyam, 148. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. június 22., szerda A SZOT új főtitkára: Nagy Sándor Az átrendezésből fakadó feladatokat vállalni kell —mondta Grósz Károly a szaktanács ülésén Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke és Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai. A tanácsülés első napiren­di pontként személyi kérdé­sekben döntött. Az országos tanács kéré­sükre, nyugállományba vo­nulásuk miatt, érdemeik el­ismerésével, eddigi munká­jukat méltatva és megköszön­ve felmentette Gáspár Sán­dort a SZOT elnöki tisztségé­ből, elnökségi és titkársági tagságából; Baranyai Tibort a SZOT főtitkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tag­ságából. Az országos tanács dr. Nagy Sándort, a SZOT titká­rát megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkárává. A tanácsülés a továbbiak­ban megvitatta a bérpolitikai reform szakszervezeti kon­cepciójáról szóló előterjesz­tést, amelyhez Nagy Sándor főtitkár fűzött szóbeli kiegé­szítést. Rámutatott, hogy a szak- szervezetekre jelentős szerep hárul a társadalmi-gazdasági megújulási folyamatban. Egy­felől erős, határozott gazda­sági vezetésre, a munkában világos és szigorú követel­ményekre, másfelől erős, ha­tározott, felelősen politizáló szakszervezetre van szükség ■— mondta. Nem az a szak- szervezet nehezíti a dolgokat, amelyik felelősen vitatkozik, követel vagy elutasít, hanem az, amelyik nem hallatja a szavát, amelyik sem jelző szerepét, sem érdekvédelmi funkcióját nem képes meg­valósítani. A szakszervezetek tagsága érdekeit, törekvéseit szem előtt tartva kell szolgálnia a társadalmi haladás ügyét. Részletesen szólt az or­szág gazdasági helyzetéről. Ma romló jövedelemviszo­nyok mellett kell számotte­vően javuló teljesítményeket elérnünk ahhoz, hogy a je­lenlegi nehéz helyzetből ki­lábaljunk — mondta. Mindez a szakszervezeti mozgalomtól is azt kívánja, hogy alternatívákat, szociál­politikai programokat dol­gozzon ki, s ez egy szakszer­vezeti törvény megalkotását is igényli. Szükséges, hogy a szakszervezeti mozgalom ala­pos elemzőmunka, a tagság széles rétegei véleményének megismerése után alakítsa ki magatartásának fő irá­nyait, és nézzen szembe azok­kal a kihívásokkal, amelyek mind a gazdaságban, mind a szakszervezeti mozgalomban felgyülemlett problémák formájában nap mint nap éri. Ezután arról szólt, hogy a bérreformmal kapcsolatos munkálatok hosszabb folya­matot igényelnek, a bérrefor­mot nem lehet egyik napról (Folytatás a 4. oldalon) Hétfőn kezdődik Nyíregyházán Szervezéstudományi Nyári Akadémia Fő témák: munkaerőgazdálkodás — Menedzserképzés — Tanácsi ügyfélszolgálat szervezése Tekintsük át a kétoldalú viszony valamennyi elemét Közlemény a magyar és a román párt levélváltásáról A XV. Szervezéstudomá­nyi Nyári Akadémia ese­ménysorozata amelyet a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság — az MTESZ tagja — rendez (június 21-én) hétfőn kez­dődik Nyíregyházán a Bes­senyei György Tanárkép­ző Főiskola épületében. Négy székei óban tanács­koznak a szakemberek. A központi témák a következők: a munkaerő felhasználásá­nak szervezése; az új (vál­lalkozói típusú) szervezeti formák kialakítása a me­zőgazdaságban ; a műszaki fejlesztés szervezése. A ne­gyedik szekció speciális ál­lamigazgatási kérdéseket tag­lalja. A Szervezéstudományi Nyári Akadémiát hétfőn 11 órától három, egymáshoz kapcsolódó előadás nyit­ja, amelyek időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről, a közigazgatással szembeni ki­hívásokról szólnak orszá­gos, illetve megyei össze­függésekben. Az első nap programjához tartozik még a KSH—SZÜV számítástech­nikai bemutatója, vala­mint a szervezési szakkönyv­kiállítás és -vásár. A programban további köz­ponti előadások is lesznek, amelyek a népgazdaság munkaerő-felhasználásának esélyeivel, a vállalkozói tí­pusú szervezeti formákkal, a műszaki fejlesztés és a gazdaságpolitika kapcsola­taival, valamint a mened­zserképzéssel foglalkoznak. A szekcióüléseken sokol­dalú eszmecserére nyílik lehetőség. A huszonöt kor- referátum elsősorban gya­korlati tapasztalatokat is­mertet, egy-egy résztémát elemez. Az akadémia új­donsága, hogy nemcsak jó eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, hanem sikertelen szervezési tapasz­talatokról, különböző kor­látokról is szó lesz. Az államigazgatási szek­cióban a tanácsi ügyfélszol­gálati irodák szervezésének tapasztalatait ismertetik, majd külön előadás foglalko­zik a tanácsi szervezet új működési feltételrendszeré­vel. A Szervezéstudományi Nyári Akadémiára ugyan már korábban lejárt a hi­vatalos jelentkezési határ­idő, a rendezők — tekintet­tel a sok közérdekű előadás­ra és rangos előadóra — lehetővé teszik, hogy me­gyénk érdeklődő szakembe­rei széles körben részt vegyenek a programokban, első kézből hasznosíthassák az értékes információkat. (ms) A Román Kommunista Párt ez év májusában leve­let intézett a Magyar Szocia­lista Munkáspárthoz. Az ed­dig követett politika szelle­mében román részről megis­métlik, hogy Magyarorszá­gon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia ered­ményeit, a román párt nem­zetiségi politikáját, amelyet valamennyi állampolgár jog- egyenlőségének megvalósu­lása jellemez. Kezdeménye­zik, hogy mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok átte­kintése céljából találkozzék a két párt főtitkára. A ko­rábbi magyar javaslatokra a- levél nem tartalmaz utalást. Az MSZMP válaszolt a ro­mán pártnak. A válasz meg­erősíti, hogy a gondok érde­mi, építő jellegű megvitatá­sában és megoldásában, a kétoldalú kapcsolatok ki? egyensúlyozott fejlesztésé­ben az MSZMP-re a Román Kommunista Párt mint konstruktív partnerre számít­hat. Azzal együtt, hogy a Román Szocialista Köztársa­ságban élő magyarok igé­nyeinek kielégítése Románia ügye és felelőssége, a ma­gyar nemzetiség általános helyzetének egyéni és kol­lektív jogainak alakulása, aktív részvételének lehetősé­ge a hazánkkal folytatott együttműködésben, rokoni kapcsolataik akadálytalan ápolása számunkra változat­lanul fontos kérdés. Elvi alapokon nyugvó erőfeszíté­seinket a jövőben is határo­zottan, folytatni kívánjuk. Az MSZMP javasolta, hogy mielőbb kerüljön sor a két párt Központi Bizottsága külügyi titkárainak megbe­szélésére, amelyen ismételten áttekintenék a magyar—ro­mán viszony valamennyi elemét. E tárgyalások ered­ményessége alapot teremthet a kormányfők s a későbbiek­ben az MSZMP és az RKP főtitkárai találkozójának elő­készítéséhez. Egyenletesebb, gazdaságosabb műtrágya-ellátás * Automata lárolóbázist adtak át Euerjeskén SZAKMAI VITÁN A TERVEZET Korszerűsítik a szakmunkásképzést Az ipari szakmunkáskép­zés korszerűsítéséről volt szó azon a tanácskozáson, amelyet tegnap tartottak Nyíregyházán a megyei ta­nácson a munkaügyi osz­tály és a Magyar Gazdasá­gi Kamara ' Észak-Alföldi Bizottságának szervezésé­ben. Az eszmecserén a szakmunkásképzésben érintett oktatási intézmé­nyek és a szabolcsi válla­latok képviselői vettek részt. A jelenlévők a Magyar Gazdasági Kamara által ké­szített előterjesztést vitatták meg. Mint Badacsonyi Ist­ván, a Kamara osztályveze­tője elmondta, országszerte vitára bocsátották ezt a ter­vezetet. Az elhangzottak fi­gyelembevételével készül majd el az a javaslat, ame­lyet a Kamara az egyes szakminisztériumoknak szándékozik átadni további hasznosításra. A Kamara úgy ítéli meg, hogy a gazda­ságban remélhetőleg bekö­vetkező struktúraváltás, a feltehetően jövőre életbe lé­pő társasági törvény, a vál­lalkozási adó bevezetése, a költségvetés reformja, a bérreform egyaránt indokol­ja, hogy mielőbb sor kerül­jön a szakmunkásképzés korszerűsítésére. Az iparban egyre inkább a magasan képzett szakmun­kásokra lesz szükség, és a képzésnek is ehhez a köve­telményhez kell igazodnia. Mindenekelőtt korszerűsítés­re szorul a szakoktatás tar­talma, amely a hazai techno­lógiai színvonalhoz képest is másfél-két évtizedes késés­ben van. Több terület — mint például a mikroelektro­nika, a biotechnológia — nem, vagy alig kap helyet a képzésben. Rugalmas, folya­matosan korszerűsíthető tan­tervekre van szükség. A ter­vezet szerint az elméletigé­nyes szakmákban megma­radna a négyéves szakközép­iskolai képzés. A szakmun­kásképzőben az első két év­ben szereznék meg a tanulók az alapismereteket, a har­madik évben pedig a válla­latok speciális igényeihez igazodó tudást. Egyes szak­mákat célszerű lenne össze­vonni. A vitában felszólalók alap­jában egyetértettek a terve­zett változtatásokkal. De volt, aki kételyeinek is han­got adott. (gönczi) A tervezett költséggel való­sult meg, s már működik az a műtrágya tároló és zsákoló telep, amelyet az AGROTEK Vállalat a MÁV-val közösen létesített Eperjeske átrakó pályaudvaron. A létesítmény átadásán kedden délelőtt ke-‘ rült sor, az érdekelt tárcák és a megyei vezetők jelenlé­tében. Az elkészült létesítmény je­lentőségéről Nacsády Árpád, az AGROTEK vezérigazgató­ja számolt be. A szállítás hul­lámzása és az idényszerű fel- használás megkövetelte, hogy létrehozzák ezt a tároló és zsákoló telepet. A 240 millió forintos beruházáshoz 116 millió forintos költségvetési juttatást adtak, mivel létesí­tése népgazdasági célokat is szolgál. A kiviteli szerződést 1985 decemberében írták alá, a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat fővállalkozá­sában kezdődött meg a mun­ka. Elkészült egy 20 ezer ton­na műtrágyát fogadó fedett tárház, ahol teljesen gépesí­tett a szállítás. Kapcsolódik a létesítményhez egy ötezer tonnás zsákos tároló. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el­mondta, hogy a magyar- szovjet gazdasági kapcsolatok bővítéséhez, az agrokémiai egyezmény megvalósításához kapcsolódik az új létesít­mény, hiszen a nitrogén- műtrágyák felét a Szovjet­unióból szerezzük be. A szál­lítási nehézségek feloldása minden téren fontos, mert s kétoldalú kapcsolatokban a teljes áruforgalom mintegy harmadát, a hatmillió tonnái meghaladja a mezőgazdaság: és élelmiszeripari termékek szállítása. A beruházók olyan, ver­Automata berendezés tölti a zsákokba az ömlesztett mű­trágyát. Váncsa Jenő minisz­ter a gép működésével is­merkedik. (Elek Emil felv.) senyképes technológiát való­sítottak meg, amellyel gazda­ságos lehet az üzemeltetés, amely a MÁV és az AGRO­TEK gazdasági társasága ke­retében történik. Várható, hogy a mai, tízszázalékos szállítási, tárolási veszteség ezzel tizedére csökken. Lé­nyeges az is, hogy a beruhá­zás megfelel a magas környe­zetvédelmi igényeknek is. A jól sikerült beruházás­ban legjobb munkát végzők­nek a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi, a Közlekedési, va­lamint az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium részéről Kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetést adott át Váncsa Jenő. A 12 kitüntetett között van Plesu István, a MÁV Záhonyi Üzemigazgató­ságának osztályvezető-helyet­tese és Szabolcsi János mű- . szaki ügyintéző. A SZÁÉV dolgozói közül Filetóth Béla fővállalkozási irodavezető, Hódi János gépkezelő és Kon- disz Péter szerelő lakatos. Az avatást jelző szalag át­vágása után a miniszter, va­lamint Petrovai László építé­si miniszterhelyettes, Ónozó György MÁV vezérigazgató, illetve a megye részéről Var­ga Gyula a pártbizottság első titkára és Bánóczi Gyula ta­nácselnök és a vendégek mű­ködés közben tekintették meg a műtrágya tároló és zsákoló telepet. Végül rövid üzemlá­togatáson vettek részt a vas­úti átrakókörzetben, amelyen Sipos István üzemigazgató adott tájékoztatást a szállí­tásról. (lányi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents