Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. június 18. Itt a nyár! A nyír nem kis gond a szülőknek. A legtöbb gyermek nagyot nőtt a télen, minden kiesi lett nekik. Nem könnyű minden helyett újat vásárolni. Bt ügyességgel viselhetővé tndjnk tenni a kinótté vált ruhákat. 1. Több színű fodros nyári ruha. Így lehet alakítani a ki­nőtt ruhát. A szoknya és aa eleje betét egyszínű. A felső­rész oldala és a középső fodor egy harmadik szín. Hűvösebb időben kis egyszínű blúzt vagy pólót adhatunk a ruha alá. 2. Szabályozható, vállpánton nyári ruha az alján és a felső részén dúsan ráncolt fodorral. A mai lakásokban minden talpalatnyi helyre szükség van. Így a konyhában vagy fürdőszobában is jó szolgá­latot tehet egy keskeny polc, A polchoz két hosszabb és* négy rövidebb deszkára van szükségünk. Legjobb a mű­anyag borítású farostlemez. bői is. *** X Három sarából alakítható A fis egy kis ruha a legif­jabbaknak. Elütő szína felső­rész. csipkefodorral a karöltő körűi. A bűzött szoknya és az atal gumis bugyi azonos anyagból készült. Villányi Zsuzsa Az elemeket ragasztással ál­lítjuk össze, és két tiplibe erősített csavarra akasztjuk. Konyhában fűszereket, ap­róbb felszerelési tárgyakat, fürdőszobában kéztörlőket, kozmetikumokat tarthatunk rajta. Rajz és szöveg. Bányai Katalin Szíves szóval a brokkoliról A brokkoli a karfiolra emlé­keztető ízű, de annál mégis zsengébb zamatú főzelék. Ide­haza nem tartozik a legkedvel­tebb főznivalók közé. A brokkoli múltja az ókorig nyúlik vissza. Már Plinius is megemlékezik róla A természet históriája címú müvében. A VIII—IX. században a frank bi­rodalomban j.ócskán termesztet­ték. Amerika felfedezése után tűnt fel Olaszországban, és a XVIII. században kezdték árul­ni a magyar piacokon, ősanyá­ink hamar felismerték, hogy ez a szerény kis növény levesnek éppúgy beválik, mint salátának vagy önálló ételnek, amit bizo­nyítanak a következő receptek is. Fogyókúrás brokkoli leves: Fe­jenként 10—15 dekányi brokko­lit csont- vagy erőleves lében, kevés hagymával, sóval, mogyo­rónyi fokhagymakrémmel vagy gerezd fokhagymával teljesen puhára főzünk és indáit, virág­ját szűrőkanálon áttörjük. Egy deci tejfölben simára kavarunk kávéskanálnyi lisztet és a lével felhígítva a többihez keverjük, habját elforraljuk. Tojásos brokkoli: Személyen­ként 20—20 deka brokkolit és l-l tojást számítsunk. A megmosott és összedarabolt brokkolit fél fej apróra vágott zöld- vagy vö­röshagymával, kevés kakukkfü­vei, késhegynyi őrölt köménnyel két evőkanál olajon, megsózva, fedő alatt puhára pároljuk. (Tíz perc alatt megpuhul.) Villával összetörjük. A felvert tojások­hoz 1-2 evőkanál tejfölt teszünk és a brokkolira öntjük, ügyelve, hogy a tojás csak megkössön, de ki ne száradjon. Ajánlatos azonnal tálalni. Rakott brokkoli maradék hús­sal: Fejenként 15 dekányi brok­kolit, 5-5 dekányi rizst és a meg­maradt pörköltet vagy sült húsl vegyük számításba, s legyen fél pohárnyi tejföl, amivel majd nyakonöntjük. A megmosott, összedarabolt brokkolit kanálnyi olajon, megsózva, fedő alatt meg­pároljuk. A rizst a szokásos módon megpuhítjuk. A tűzálló tálat olajjal vagy margarinnal kikenjük, morzsával megszórjuk, erre egy réteg rizst, arra a meg­darált húsmaradékot, majd a brokkolit, aztán megint rizst, újabb brokkoliréteget terítünk, és a tetejét tejföllel meglocsolva sütőbe tesszük. 20 perc múlva ftálalható. Sajtos brokkoli halmok: Fe­jenként 15 dekányi brokkolit számítsunk. Ezenkívül 4 deci tej. 5 deka reszelt sajt, 1 evőkanál margarin, 2 tojás és 4 púpozott kanál liszt kell hozzá. A brok­kolit olyan kevés sós vízzel te­gyük fel és főzzük a forrástól számított öt percig, hogy a víz elforrjon alóla. Ami a lábosban maradt, azt leöntjük. Ha már annyira kihűlt, hogy hozzá tu­dunk nyúlni, akkor megkent tűzálló tálban kis koszorúkba tekerjük. A margarint megol­vasztjuk, összekeverjük a liszt­tel és egy perc után a hideg tejjel felöntve, sima vastag pép­pé főzzük. Ha kicsit kihűlt, hoz­zákeverjük á felhabart tojáso­kat és a reszelt sajt felét. Só­val, borssal az ízét megadjuk, és a brokkoli koszorúkba tölt­jük. Tetejét megszórjuk a sajt másik felével, és a megforrósí- tott sütőben addig sütjük, amíg a sajt meg nem pirul. NY. Á. r Minden helyre szükség van A konyha rangja megnőtt, mivel nagyon sok család ott étkezik. A dolgozó asszony­nak nincs mindig ideje a szobában teríteni, tálalni. Az ügyes háziasszony — jó ötle­tekkel — a konyháját széppé varázsolhatja, hogy ott min­denki kellemesen érezze ma­gát. Az ízlésesen berende­zett konyhában még vendé­geket is fogadhatunk, ott kí­nálhatjuk meg őket ebéddel vagy vacsorával — ha elég helyünk van erre. Hogyan tegyük széppé a konyhát? Első követelmény természetesen a rend és a tisztaság. Akármilyen szép a konyha berendezése, felsze­relése, nem érvényesül esz­tétikai hatása, ha a mosogató tele van szennyes edénnyel, ha a szeméttárolóban „illa­tozik” a szemét, ha a konyha kövezete szennyezett, ha a konyhabútoron, ajtón ott „díszeleg” a kézjegyünk. Ha elég hagy a konyhánk, rendezzünk be barátságos ét­kezősarkot. Székek helyett hasznosabb a sarokpad, amelynek ülődeszkája alatti ládikában tárolhatunk kü­lönböző holmikat. A padra tegyünk ízléses huzatú ülő­párnákat. Az étkezősarkot elválaszthatjuk a konyhától egy hangulatos függönnyel, ugyanabból az anyagból a? ablakra is tegyünk függönyt. Ha kevés hely van a kony­hában, akkor okosan kell ki­használni a rendelkezésünk­re álló területet. Jó megol­dás, ha az egyik sarokrész falára felszereltetünk egy csapóasztalkát. Szerezzünk be hozzá összehajtható szé­keket. így a felszerelés nem foglal el nagy helyet, mert étkezés után a csapóasztalt felhajtjuk, a székek össze­hajtva kis helyen elférnek Kis konyhában nagy szere­pet kapnak a falra szerelhe­tő apróságok, amelyek a fő­zéshez szükségesek, például fűszerpolcok, lábasfogók, fa­limérleg, fóliatartó stb. Jól kihasználhatók a falra Sze­relt kisebb-nagyobb polcok is, amelyekre darálót, teás­kannát, kávéőrlőt, szifont, turmixgépet, keverőtálakat, tálcákat helyezhetünk el. A konyhai munkaasztal fölött elengedhetetlenül szükséges egy világítótest Hasznos dolog az étkezőasz­tal fölött elhelyezett olvasó­lámpa is. Amíg az édesanya főz, a gyermek ott írhatja a leckéjét, vagy olvashat, ké­zimunkázhat, barkácsolhat. Az étkezősarok és a kony­harész díszítésére sokféle ol­csó és mutatós holmit hasz­nálhatunk fel. Mindig ízlé­ses, díszítő hatást érhetünk el népművészeti tányérok­kal, parasztkancsókkal, egyéb hasonló tárgyakkal. Díszítik a konyhát, étkezősarkot a piros cseresznyepaprika-fű- zérek, lopótökök, dísztökök, falra akasztható színes lá- bosalávalók. Kellemes han­gulatot varázsol a konyhába, ha van egy kis rádió, ame­lyet munka közben szívesen hallgat a háziasszony. A fal­Inycsiklandozó illata, csodála­tos zamata van a nyárson vagy roston sült csirkének, amit egészben szokás sütni. Annak is van egy kis fortélya, hogy a csirke jól és szépen megtartsa formáját. íme: 1.) A szárnyalta háta mögé hajtjuk. 2.) Erős cér­nát vagy zsineget fűzünk egy nagy zsákvarrótübe, és a szálat — az ábra szerint — a két com­bon keresztülhúzzuk. 3.) A zsi­ra akasztható, emlékeztető jegyzetpapír se hiányozzék a konyhából. Erre naponta ír­juk fel, mi fogyott el, mit kell másnap vásárolnunk. A jegyzet kerete lehet népmű­vészeti kézimunka, amelyben csak a betelt jegyzetpapírt cseréljük ki. A régi konyhabútorokat frissítsük fel. Fessük át vagy tapétázzuk be. Még az étel is jobban ízlik szép, újszerű környezetben. A felújítások nagy munkájában segítsenek a családtagok is. Mindenki­nek lehet megvalósítható öt­lete, barkácsoljon hát kedve szerint. A közös munka ered­ménye: szép konyha, hangu­latos étkezősarok, ahol jól érzi magát a család apraja- nagyja. Fási Katalin neget a tűből kihúzzuk, és a két végét a csirke hasa fölött szoro­san összefogva, jól megkötjük. 4.) A hasa nyílását fogvájókkal vagy kis hurkapálcadarabokkal összetűzzük, és a zsineggel, mint a zsinóros pruszlikot jól össze­fűzzük. így előkészítve' szúrjuk fel hosszában a nyársra, vagy rakjuk rá a rostra, és süssük piros ropogósra. Finom falat a csirke — nyárson „ÉVA JELIGÉRE”, Kisvárda: Elég régóta férjnél vagyok. De úgy érzem, a férjem nem iga­zán szeretem már. Talán azért, mert mindketten nagyon meg­változtunk. Férjem mindig sze­rette meginni a magáét, és ahogy telik az idő, egyre job­ban teszi ezt. Ilyenkor ocs- mány szavakat használ velem szemben. Ügy érzem, már csak szánom, vagy sajnálom, de nem szeretem ez biztos. És én azért vagyok megváltozva, mert szerelmes vagyok egy másik férfiba. Ügy érzem, ő is szeret, de ezt soha nem be­széltük meg. így még soha nem néztem férfira, mint őrá. Ha nem látom, vagy aznap nem találkozunk, még jobban érzem, hogy hiányzik nekem az a másik férfi. Mindig ő jár az eszemben. Tudom, hogy szeretem, de hogy ő is így érez-e, vagy csak szeretne egy alkalommal megszerezni, nem tudom. Ezt nem tudnám elvi­selni. . . Mit tegyek? Mondjam meg neki, hogy hogyan érzek iránta, vagy várjam ki, míg ő próbálja elmondani a szándé­kát?. . . Nemrégiben adtunk már ha­sonló ügyben tanácsot. Java­soljuk, közeledjen a férfihoz, és kérdezze meg, van-e szán­déka önt illetően. A házassá­gával kapcsolatban azonban engedjen meg egy megjegy­zést: talán helyes lenne, ha elválna a férjétől, mert leve­léből úgy látszik, házasságuk soha sem volt jó és a közös (valószínűleg anyagi) érdeke­ken túl más nem köti önöket össze. „RIÓI STRAND” jeligére. Nyíregyháza: Kétéves házasok vagyunk. Kislányunk nyolc hónapos. Születése óta vala­hogy megváltozott a feleségem. Mivel annyira nehéz volt a szülés, hogy kis híján bele­halt, megértettem, fél a ter­hességtől. Én szeretnék gye­reket még, ő nem. Nem enge­dem, hogy gyógyszert szedjen, az én anyáin se szedett. Meg- szakításos módszerrel védeke­zünk, és használjuk a naptár­számítást is. Hiába telt el majdnem egy év a szülés óta, a feleségem elutasítja a köze­ledésemet. Ha engedi, akkor sem okoz örömöt neki, fáj, pedig a szülés előtt nagyon jó volt a szexuális életünk. Arra gondolok, azért fáj neki, mert már nem szeret ugyanúgy, mint régen, ö ezt titkolja, de bennem napról napra erősödik a gyanú. Helytelenül. Több dolog mi­att felül kellene vizsgálnia a gondolkodásmódját, változtat­ni a rég elavult látásmódján, ön nem engedi modern asz- szonnyá lenni a feleségét, ö érthetően retteg attól, hogy terhes lesz, és még mindig na­gyon elevenen él benne a szü­lés emléke, a fájdalom okozta trauma. Helyes, ha nőgyógyász is megvizsgálja, de meglátá­som szerint a terhességtől való félelem okozza azt, hogy nem jó számára a szexuális élet, aktus közben fájdalmat érez. Engedje, hogy modern és biz­tonságos módon védekezzen, gyógyszerekkel, mert az ön ál­tal említett módszerek közül egyik sem megbízható. Ha a felesége önfeledten átadhatja magát a szexuális életnek, nem kell örökösen tartania a nem várt teherbeeséstől, fel­szakadnak benne a lelki gá­tak. öröm és nem kényszerű kötelesség lesz a nemi* aktus. „ELETTARS” jeligére: öl évig élettársi kapcsolatban él­tem egy férfival. A közelmúlt­ban csúnyán összevesztünk, el­költözött a házamból. Akkor költözött, amikor én dolgoz­tam a téeszben, mert ha ott­hon vagyok, rendőrt hívok. Teljesen kifosztotta a lakáso­mat, elvitte a szőnyegeimet, a függönyeimet, a fazekaimat. A barátnőmmel együtt elmentem a lakására, felelősségre von­tam, kértem, adja vissza amit ellopott. Tetszik tudni mi volt a válasz? Az jár neki munka­bér fejében, mert dolgozott a földemen! Ilyen önző, pénz­éhes férfival még nem talál­koztam. . . Mondják, mindenki olyan társat kap, amilyet megérde­mel. Bocsásson meg ezért a nyíltságért, de ez a vélemé­nyem az ilyen kapcsolatokról, önök soha nem akartak egy­mástól szeretetet, érzelmeket. Azért létesítettek élettársi kap­csolatot. mert így kívánta az érdekük, ön kapott munkást a földjéhez, a férfi meg szakács­nőt, mosónőt, szexuális part­nert egyszerre. Aki ilyenfor­mán létesít kapcsolatot, vagy köt házasságot, az ne várja el, hogy önzetlenséget, önfeláldo­zást. valódi érzelmeket kap a partnerétől, házastársától. Re­mélem. következő kapcsolatál nem anyagi érdekből létesíti, hanem igaz érzelmekből. Tegyük széppé a konyhát! KM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents