Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. június 16. Hég egyszer a diákok adózásáról Ha alkalmi... Lapunk legutóbbi két számában is foglalkoztunk a diákok nyári munkával szerzett jövedelme utáni adózással. Ehhez kaptunk további kiegészítést Be- reczky Károlytól, a me­gyei adófelügyelőség ve­zetőjétől. — A diákok nyáron szerzett jövedelme akkor minősíthető alkalminak, amennyiben az illető nem áll munkaviszonyban az őt foglalkoztató vállalattal, vagyis nem kötnek vele munkaszerződést. Ekkor a június 14-i számban kö­zölt szempontok szerint kell adózni. Ha viszont ilyen szerződést kötött a munkáltató és a munkát vállaló diák, úgy az adó megállapításához a mun­kaviszonyban állókra vo­natkozó jogszabályok ér­vényesek. Szálláshelyek Szatmáriban, Szabolcsban Két csillag a felső határ Budapest — belvárosi pillanatok. (Elek Emil felvételei) \ Jöjjön a vendég, minél több — nem titkolt célja ez a megye idegenforgalmának is. Nézni-, csodálni valót ta­lálnak bőven ezen a tájon, fejlődget a kereskedelmi el­látás, a vendéglátás is, de vajon hol hajthatja álomra fejét az idegen? Négyezer-háromszáz úgy­nevezett kereskedelmi szál­láshelyet rögzít Szabolcs- Szatmárban a statisztika. (Ebbe a kategóriába tartozik szálloda, fizető vendégszol­gálat, turistaszálló, fogadó és kemping.) Hetvenkét válla­lati üdülő fogadhat egyszer­re kétezernél több pihenni vágyót, s a kollégiumok több mint hatezer ágya is a turis­ta szolgálatára állhat nyár­időben. Mintegy háromezer hely van a magánüdülőkben, de itt leginkább csak a tu­laj és családja, barátai száll­nak meg hosszabb-rövidebb ideig. Négyszer több A számok nagymérvű fej­lődést jeleznek: 1985-höz ké­Pedagógis-szakszervezet: elébe menni a szükségszerűnek ■■ — A törvény szándékával ellentétben a személyi és tár­gyi feltételek sajnos évről évre romlanak. A fenntartók, a tanácsok tudják ugyam, mire lenne szükségük az is­koláknak, de saját erőből képtelenek előteremteni az ehhez szükséges pénzt. Ezért most különösen fontos, hogy rangsoroljuk a feladatokat. — Céltámogatásképpen tavaly 55 millió forintot kapott a me­gye a Művelődési Minisztéri­umtól. Ez sem segített? — Ezt a pénzt a hátrányos helyzetben lévő települések iskoláinak fejlesztésére köl­töttük, kilenc községnek ju­tott belőle. Csepp a tenger­ben. A „gyepűn” a határ kö­zelében, tehát a megye leg­távolabbi részein lévő falvak vannak a legnehezebb hely­zetben. Nem kapnak pedagó­gust — lényegesen nagyobb fizetésért sem. — Milyen tapasztalatai van­nak az óvodavezetők, iskola- igazgatók megválasztásával kapcsolatban? — Erről külön tanulmányt lehetne írni ... A mi me­gyénk javasolta először ezt a formát. Kprábban ugye az volt, hogy az iskolaigazgató akár élete végéig a helyén maradhatott, csak arra kel­lett vigyáznia, hogy jóban legyen a járással, a falu nagyságaival. Ezért néha még a tantestületet is felál­dozta. Most viszont a tan­testületen áll vagy bukik, hogy megbízatása után is marad-e az igazgató. Ez nö­veli a tantestület önérzetét, felelősségét. — Arra gondol," hogy az egyes pedagógusok érzelmei, szemé­lyes szempontjai olykor elfe­dik a tantestület, az iskola valódi, hosszú távú érdekeit? —- Pontosan erről van szó. Csak egy példát mondok. Ha valaki magas színvonalú, „szuper” programmal pályá­zik, esetleg épp emiatt nem választják meg, mert külön­ben vége az addigi kényel­mes tempónak, az igényes igazgató nyilván többet kö­vetel a tantestülettől is. De én bízom benne, hogy a tan­testületek ki fogják nőni ezt a szűklátókörűséget. — Feltételezem, a jövőben a pedagógusok szakszervezetének is többet kell majd foglalkoz­nia tagjai mindennapos, a ne­hezedő életkörülményekből fa­kadó gondjaival. — Kétezer nyugdíjasunk van. Akinek a nyugdíja 3500 forintnál kevesebb és egyéb körülményei is indokolják, annak felemeljük ezt az ösz- szeget. Megszaporodtak a se­gélykérelmek is. Sajnos, na­gyon szerények a lehetősége­ink. Az üdülőjegyek száma is egyre csökken, a 16 200 . ta­gunk öt százalékának kapunk Olykor a kíméletlenségig szókimondó, nem kerüli meg a konfliktusokat, és persze azok sem kerülik el öt. Saját megfogalmazása, de valóban úgy ismerik, mint aki „ölre tudna menni a pedagógusokért”, azzal együtt, hogy tökéletesen tisztában van gyarlósá­gaikkal is. Oláh Gáborról van szó, aki nyilván épp az imént felsorolt ■ tulajdonságai mi­att — vagy azok ellenére? — immár két évtizede titkára a pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottságának. — Nagyon érdekel a véleménye, hogy tapasztalatai szerint a napokban befejeződött tanévben mi foglalkoztatta a tantestületeket, jutottunk-e előbbre mindabban, amit az 1985- ben megszületett oktatási törvény körvonalaz? SZOT-jegyet. De utánajárunk minden lehetőségnek, ennek háromszorosát kerítjük elő. Január elsejétől 104 forintról 140-re emelkedett az étkezés egy napi térítési díja. Ezt is magunkra vállaltuk, más­képp sokan már nem tudná­nak elmenni üdülni. — Nem tart tőle, hogy a tag­ság egy része elpártol a szak- szervezettől? S mindjárt egy másik kérdés: a közéletben, így a szakszervezeti mozgalom­ban is megindult pezsgés ve­tett-e már buborékot itt a me­gyében? — Nálunk 98 százalék fö­lött van a szervezettség, el­enyésző volt a lemorzsolódás, amikor áttértünk az új tag- díjrendszerre. Ami pedig a, szervezeti, szerkezeti átala­kulást illeti — egyenesen ösztönözzük. Ez alapvetően két dolog függvénye. Egyrészt a mozgalomnak tartalmában meg kel! újulnia. Másrészt legfelsőbb politikai döntésre van szükség, amely megadja a szakszervezeteknek a va­lódi önállóságot. Vissza kell térni a gyökerekhez, önszer­veződő közösségekre van szükség — ne az apparátus mondja meg, mit csinálja­nak. Nincs is szükség ekkora apparátusra. S persze ahol a munka folyik, ott kell len­nie az ehhez szükséges esz­közöknek is. Most például a csengeriek hiába alakítanák meg, mint tervezik, a maguk területi szervezetét, a tagdí­jaknak ezután is csak a fe­lét fogják megkapni, holott úgy 70—75 százaléknak ott lenne a helye. Tehát a gazda­sági struktúrát is át kell alakítani. A két főiskola, a mezőgazdasági és a tanár­képző egyébként már a nyáron csatlakozik szakszer­vezetünk egyetemi-főiskolai tagozatához. — A pedagógus-szakszerve­zetnek hány függetlenített munkatársa van itt a megyei székházban? — ^z adminisztrátorral együtt négyen vagyunk. Most fogjuk összesíteni a szerkezeti-szervezeti válto­zásokkal kapcsolatban a tag­gyűléseken elhangzott véle­ményeket. Ezt eljuttatjuk a központi vezetőséghez, hogy kialakítsák álláspontjukat. Szeretnénk elébe menni an­nak, ami úgyis szükségszerű. Szakmai és területi szerve­ződést egyaránt lehetséges­nek tartok, természetesen ésszerű határig. A lényeg az, hogy a szakszervezet újra mozgalom legyen, ne hivatal. Gönczi Mária A tárgyalóteremből Ketten választottak elnököt Egy cserhátsurányi terme­lőszövetkezet szakcsoport­jának elnökhelyettese. Né- gyesi Béla miskolci lakos el­határozta, hogy önálló szak­csoportot hoz létre. Neki ma­gának ugyan sem készpénze, sem munkagépe nem volt a szakcsoport alakításához, de úgy gondolta, talál majd egy termelőszövetkezetet. ahol szívesen fogadják. így is tör­tént, két ismerőse révén el­jutott a nyírbátori Új Ba­rázda Tsz elnökéhez, akitől a szakcsoport létrehozására előzetes engedélyt kapott. Az alakuló tagértekezletet 1985. december 4-én tartot­ták, amelyre az elnököt nem hívták meg. Érdekes tágérte­kezlet _ lehetett ‘ egyébként, mert ,a- jelenléti' íven 'felso­rolt tizennégy ' tagból' mind­össze hármán'úöltáfc'jelen. Elnöknek a két résztvevő a harmadikat, Négyesi Bélát választotta' • meg. A -tagoktól vagyoni hozzájárulást nem kértek, úgy kötötték meg a termelőszövetkezettel az együttműködési megállapo­dást, hogy a szakcsoport be­indításához a tsz 500 ezer fo­rintot biztosít. A MODUL néven alakult szakcsoport pedig arra vállalt kötelezett­séget, hogy ezt az összeget legkésőbb 86 június 30-ig visszafizeti, továbbá év vé­gén legkevesebb 1 millió fo­rint általános költségtérítést fizetnek. Négyesi Béla Mis­kolcon bérelt egy lakást iro­dának, de megtartotta a bu­dapesti IBUSZ-szobáját is, mert állította, hogy üzleti te­vékenységének jó részét a - fővárosban bonyolítja le. Az üzleti tevékenységből — an­nak , ellenére, hogy. az or­szágban több céggel folyta­tott tárgyalást — nem sok 'minden lett, mert mindössze két munkát végeztek el, 47 ezer forint értékben. A pénzt azonban tíégyesi egjhré-mas- ra vette fel a tsz-től. Ezek­ből az összegekből 70 ezer forintot meg is tartott ma­gának, s csak 1987 december közepén fizette vissza a ter­melőszövetkezetnek. A szakcsoportból 1986 ele­jén tíz tag kilépett. Emiatt rendkívüli tagértekezletet kellett összehívni, ahol kér­ték Négyesi Bélát, hogy szá­moljon el, ez azonban ké­sett, így egy ellenőrzés kö­vetkezett, ahol kiderült, hogy a szakcsoport nem folytat érdemleges munkát, vállalko­zói szerződést nem köt. a ta­gok száma mindössze négy­re rúg. Az elszámolás alkal­mával pedig 40 ezer forint hiányzott, így a miskolci ügyészség Négyesi Béla ellen végül 38 622 forintos sikkasz­tás bűntette miatt emelt vá­dat. A sikkasztás bűntettének ügyében a Nyírbátori Városi Bíróság folytatta le a tár­gyalásokat. a büntetlen elő­életű Vádlottat, két, ,éy.. pró­baidőre, , felfüggesztett 1 év .börtönbüntetésre ítélték; s kötelezték. 15 ezer forint pénzmellékbüntetés megfi­zetésére. A megyei bíróság az - ítéletet helyben hagyta, így a • napokban jogerőssé vált. B. A. pest a kereskedelmi szállás­helyek száma megnégyszere­ződött — tájékoztatott a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője, Takács József. A nyíregyháziakon kívül szálloda csak Fehér- gyarmaton, Vásárosnamény- ban és Mátészalkán találha­tó. Ez bizony kevés. Nem csak a férőhelyek számát tekintve, hanem azért is, mert teljesen hiányzik a mi­nőségi fokozatú. (A legmaga­sabb minősítésű is csak két­csillagos a megyében, s bár nem vagyunk a luxusutazá­sok célpontja, a három-négy csillagos szállodákra már igen nagy szükség lenne.) Nem igazán kiépített a fi­zetővendéglátás hálózata, hi­ányoznak újabb motelek, fo­gadók, olyan magánnyaralók, amelyeket idegen is igénybe vehet, s netán még az étke­zését is meg tudja oldani. Üjdonság a gátőrházak nyúj­totta lehetőség, vagy az, hogy a SZAVICSAV minden egyes strandján felverheti sátrát az utazó. Különösen ellátatlan terület viszont Szatmár és Bereg, ahol főként az ifjú­sági turizmus céljait szolgá­ló olcsóbb szállókból kellene több. Kollégiumi helyok Megmozdult, legalábbis mozdulóban van a magán- szektor: a Vígvándor fogadó már működik, s mellette kempinget is kívánnak ki­alakítani a tulajdonosok. Fontos lenne, hogy egyre többen kapjanak kedvet (és lehetőséget) hasonló vállal­kozásokra. A helyi tanácsok­nak módjuk van arra, hogy különböző kedvezményekkel (például olcsó telekkel) se­gítsék ezeket a vállalkozáso­kat, ha a közösség is profitál a fejlettebb szolgáltatásból. A kollégiumokat kétféle módon hasznosíthatja az ide­genforgalom. Amint azt Bár­dos Erzsébettől, a megyei ta­nács művelődési osztályának munkatársától megtudtuk, néhányat külön kijelöltek szálláshelyül, s ezek névso­rát közzéteszi évről évre a tárca közlönye. Nyíregyházán a Bessenyei, Fehérgyarmaton a Móricz Zsigmond. Máté­szalkán pedig a Bajcsy-Zsi- linszky kollégium fogad így vendégeket, egyszerre közel ezer turistát, előzetes beje­lentés alapján. Mindezen túl, ha bárki akar túrázni Sza­bolcsban, Szatmárban, és megkeresi a művelődési osz­tályt, minden bizonnyal tud­nak segíteni. Olcsó szállás­hoz jutnak így elsősorban a diákcsoportok — legutóbb például Körmendről érkeztek vendégek. (A többi kollégi­um sem kihasználatlan szün­időben, szinte mindenütt ren­deznek táborokat.) Utazási irodáknak is segítenek időn­ként a diákotthonok, pótolják a hiányzó moteleket, fogadó­kat. Rangos rendezvények Csak két példa arra, hogy miért kellene több szállás­hely a megyében: különösen Nyíregyházán merül fel a bővítés igénye, hiszen, ha át­adják a városi sportcsarno­kot, akkor megteremtődnek a lehetőségek magas szintű sportversenyek, országos vagy akár nemzetközi esemé­nyek, konferenciák rendezé­sére — a vendégeket azonban valahol el kell helyezni. Vagy vehetjük Máriapócsot. ahol egyre rangosabb fogat­hajtó versenyeket tartanak — egyelőre csak hazai .spor­tolók részvételével —, amik vonzzák az érdeklődők sere­geit, és ugyanez a község, mint- nagy búcsú járó hely is .szerepet kap az, idegenfor­galomban. A szálláshely azonban kevés. És nem csak Máriapócson. Papp Dénes MEGYEI LAPOKBAN OLVASTUK mozgássérültek ÜDÜLŐPARKJA A mozgássérültek Borsod-Aba- új-Zemplén megyei egyesülete, a tagság és az őket támogató vál­lalatok, szervezetek társadalmi munkában építették fel az or­szág egyetlen rehabilitációs park­ját Műhibán. Egyszerre 24 ven­déget fogadhatnak a faházakba, a felnőttek napi száz forintért, a gyerekek — tizennyolc éves ko­rukig — térítésmentesen száll­hatnak meg egy éjszakára. Reg­geliről és vacsoráról maguknak kell gondoskodniuk, de ebédre előfizethetnek a Muhi csárdá­ban. Ez háromfogásos és mind­össze 29,50-et kell fizetniük ér­te. A szabadidő hasznos eltölté­sére különféle sporteszközöket is beszereztek. Tervezik, hogy a nőknek varrógépeket, a férfiak­nak faesztergát vásárolnak. A mozgássérültek életét egyedi ké­szítésű bútorok könnyítik. A to­lókocsival közlekedők részére emelhető magasságú ágyakat és a szabványosnál szélesebb ajtó­kat építettek. Lépcső az egész területen nincs, és a mozgásuk­ban korlátozott vendégek közle­kedését kapaszkodók segítik. Az üdültetésből származó bevétel egy részét az új létesítmények építésére költik. (Déli Hírlap) DZSESSZKASZINÓ A Petőfi Művelődési Központ és az ifjúsági ház közreműkö­désével Hódmezővásárhelyen, a Fekete Sasban dzsesszkaszinó lét­rehozását tervezik. Alapvető cél­ja. hogy a Vásárhelyen működő együtteseknek bemutatkozási le­hetőséget nyújtsanak, és bevon­ják a fiatalokat a zenebarátok táborába. A Fekete Sas vezető­sége ebben az időben mérsékelt áron vacsorát is kínál. A ter­vek szerint szeptembertől ha­vonta rendszeresen tartanának zenei összejöveteleket. (Csongrád Megyei Hírlap) DAMVADAK A BAKONYBAN Dámszarvasokkal gyarapítják a nagyvadállományt a Bakony­ban. A korábbi években Tapol- ca-Sümeg térségében engedtek szabadon más vidékről származó dámvadakat, az idén a Bakony északkeleti térségébe telepített a vcszprémvarsányi Jó- Barátság Tsz 120 Gyulajról származó dám­vadat. A lapátos agancsú szarva­sok a Veszprémvarsány-Sikátor közötti erdőségben egy bekerí­tett vadaskertben kaptak he­lyet. A termelőszövetkezet, amely üzemi ágazattá fejlesztette a vadgazdálkodást. olyan állo­mányt tervez kialakítani, amely a vadászati lehetőségek javítá­sán túl. alkalmat ad a jó export- lehetőségekkel biztató intenzív vadhústermelésre. (Néplap) TRÓPUSI FÁK Másfél hónapos hajóút, illetve vasúti szállítás után megérkezett Bajára Malaysiából az a tízféle fafajtát tartalmazó mintakülde­mény, melyet a Home Art Közös Vállalat rendelt meg. Az egyes vállalatok kiválasztották a gyárt­mányaikhoz legalkalmasabb anyagot, és elküldték Budapest­re. vizsgálatra. Itt megállapítot­ták tulajdonságaidat. A szakvé­lemény beszerzése után megkez­dődik a gyártás. A Bácska Bú­torgyár szakemberei a Meranti és a Mersawa nevű fákat vá­lasztották: ezek hibátlanok. és jól megmunkálhatok. Mindkettő nyers hús színű, az egyik masz- szív, nehéz, a másik könnyebb és világosabb árnyalatú. A nagy mennyiségben érkező faanyag csupán szárítást igényei. (Petőfi Népe) GURULÓ SZŰRŐÁLLOMÁS A napokban adtak át Békés­csabán egy 200-as Ikarus csuk­lósbuszt, amely olyan berendezé­seket szállít, amelyek a nemzeti egészségmegőrző program része­ként a lakosság egészségügyi ál­lapotának javítását szolgálja. Tti- dőszürés mellett egyéb vizsgála­tokat is végeznek. Ezek alkalma­sak tömegesen előforduló beteg­ségeket korai szakaszban felis­merni. A ..guruló. szűrőállomás” létrejöttéhez számos - Békés me­gyei vállalat és -á ’megyéi tanács járult hozzá mintegy 1.8 millió forinttal. (Békés Megyei Nép­újság) A GARADNAI PISZTRÁNG Kihelyezték az, ivadékokat, s ezzel most már befejeződött a tavaszi pisztrángositás. A Garad- na patakba 2500 egynyaras iva­dék került. A zempléni része­ken lévő. kristálytiszta, hideg vizű patakokba és a kőkapui tóba 40 ezer sebes- és szivárványos pisztráng, valamint egymúzsányi ?8'y- és kétnyaras ivadék ke­rült. Érdekes adat. hogy a garad- nai pj$2trángivadékokért még a Dunántúlról -is eljönnek. I-gy pél­dául az itt keltetett .ivadékok­kal telepítik be a Viszló-patakot Ts.’ melyet a legjobb pisztrángo- zóhelyek között tartanak* számon. A visszamaradt ivadékokat a te­lepen iévó törendszerben 'nevelik tovább, s későbbi‘telepítésre, il­letve értékesítésre használják majd. (Észak-Magyarország) „Ösztönözzük az átalakulási...”

Next

/
Thumbnails
Contents