Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. június 13. Sok a panasz az építőipari vállalatokra, mert a lapos tetővel fedett lakások beáznak, legyen az bár neacid vagy fordított tető. A végleges megoldást a magastető jelentené, amelynek építése során új lakások is kialakíthatók a tető­térben. vetkezet Olaszországból pró­bál beszerezni hidraulikus felvonót, de ha onnan nem sikerül, akkor cseh gyárral működnek majd együtt. Olcsóbban A SZÁÉV-vel közösen ka­rolta fel a tetőtér-beépítés gondolatát a nyíregyházi la­kásszövetkezet. Szeretnék or­szágos programmá kibővíte­ni, s ennek érdekében már felvették a kapcsolatot a SZÖVOSZ-szal és több la­kásszövetkezettel. A techno­lógia szabadalmazása folya­matban van, s nemsokára megkezdődhet a prototípus elkészítése Nyíregyházán, a Kórház utca 9—11. sz. há­zon. A tetőtér-beépítés tulaj­donképpen nem újdonság, hiszen az Arany János ut­cán az IKSZV már alakított ki így lakásokat. A szakem­berek szerint azonban az ál­taluk használt technológia igen drága volt, az építés során több lakót ki kellett költöztetni, s felvonót sem építettek. Tervezik a 10 szintes há­zak tetőtér-beépítését is, de a magas házaknak minősített épületeknél a tűzvédelmi előírások szigorúak, s lakás helyett szárítókat és egyéb helyiségeket alakítanának ki. M. Magyar László A beázás megszüntetése és az új lakások építése ér­dekében a Lakás-, Garázs-, Udülőépítő és Fenntartó Szövetkezet Nyíregyházán a szövetkezeti lakásokat eme­letráépítéssel szeretné bőví­teni. A házban lakó szövet­kezeti tagoknak nem kerül pénzbe a tető felújítása, hi­szen az új lakások értékesí­tése révén a tetőátfedésre fordított öszeg megtérül. Tapasztalat- csere Prágában A nyíregyháziak egy prá­gai lakásszövetkezettel vet­ték fel a kapcsolatot, mert ott 'már megkezdődött az emeletráépítési program: korszerű, jól kivitelezett és berendezett lakásokat építe­nek előre gyártott elemek­ből. Vizes burkolatot nem visznek be az épületbe, s az alkalmazott technológia le­hetővé teszi, hogy az épület­ből nem kell kiköltözni az ott lakóknak. Diczkó József, a lakásszövetkezeti igazgató­ság elnöke elmondta, Nyír­egyházán 170 szövetkezeti épületen 700 lakás alakítható ki, sőt a társas és állami la­kásokat is figyelembe véve a tetőtérben kialakított la­kások száma 2 ezerre növel­hető. A tetőtérbeépítés elő­nye, hogy nincs szükség új területre, s mivel a közmű­vesítés már biztosítva van, a terület-előkészítési költség megmarad, amelynek értéke napjainkban 200 ezer forint. Nagyobb lakások A technológia szerint a magas tető fedése 2—3 hét alatt elvégezhető, s utána a belső szerelési munkák 3—4 hónapot vesznek majd igény­be. A régi alapok, falak az előre gyártott könnyűszerke­zeti elemeket megbírják, s a panelek bárhová állíthatók, így nagyobb alapterületű la­kások is kialakíthatók, mint amilyenek az eredetiek. Az emelet-ráépítéseknek feltéte­le, hogy mivel már az 5. vagy 6. szintet jelentik, az előírások szerint felvonót kell biztosítani. Az elképze­lések szerint kívülre, a lép­csőház elé lehet esztétikus felvonót építeni. A lakásszö-. A lakásszövetkezet országos programja ÚTKORSZERŰSÍTÉS TISZAVASVARIBAN. Naponta 6—8 ezer gépkocsi és egyéb jármű halad át a 36-os számú űt tiszavasvári szakaszán. A most folyó rekonstrukció során a leg­veszélyesebb részt a főtértől a benzinkútig részben új vonalon építik meg, levágva több kisebb és egy hajtűkanyart. A korszerűsített, teljesen közművesített két oldalt kerékpár­únál kiegészített szakasz csaknem 40 millió forintos beruházásból készült, (elek) A tárgyalóteremből Főszereplő: a pénz Emeletráépítés felvonóval Kilenc vádlott büntető ügyében hozott — még nem jog­erős — ítéletet a nyíregyházi bíróság. A vádlottak mis­kolci lakosok, az ottani bíróság azonban elfogultság miatt kérte az ügy más városban történő tárgyalását. Előzmények Az elsőrendű vádlott, Sle- zák László a miskolci tanács műszaki osztályának vezető­jeként, majd 1984 februárjá­tól az építési és közlekedési osztály csoportvezetőjeként dolgozott. A másodrendű vádlott, Kavecsánszki Gyula szintén a műszaki osztályon dolgozott főelőadói beosztás­ban. Slezák László feladata volt a műszaki osztály veze­tőjeként az elsőfokú építés­ügyi feladatok ellátása, vá­rosrendezési csoportvezető­ként a városrendezési ter­vek elkészíttetése, az egyes előírások alóli eltérések en­gedélyezése, a telkek tartós használatba adása, s a hasz­nálatbavételi díjak megálla­pítása. Kavecsánszki Gyulá­nak engedélyezési, kötelezési és egyes szakhatósági felada­tokat kellett ellátnia, mun­kája során főképp a nem la­kás céljára szolgáló építmé­nyek engedélyezésével fog­lalkozott. A hét további vád­lott mint kérelmező fordult a tanácsi ügyintézőkhöz, az engedélyezési eljárásuk so­rán. Valami bűzlik Egy állami tulajdonban lé­vő területen kért engedélyt kisvendéglő létesítéséhez ö. Szil vesztemé. Az elvi épí­tési engedélyt Kavecsánszki Gyula kiadta, a kivitelezési munkákat azonban a végre­hajtó bizottság felfüggesztet­te, majd visszautasította a telek tartós használatba adá­sához történő hozzájárulást. Az asszony a felmerült költ­séggel kapcsolatban összesí­tést készített, amelyet be­nyújtott a tanácshoz. Elszá­molta az alapozási, felvonu­lási és tervezési költségeket, melyek kifizetését Slezák en­gedélyezte. Nem vizsgálta meg a kérelmező jó- vagy rosszhiszeműségét, s enge­délyt adott az építéssel kap­csolatos költségek kifizetésé­re is, annak ellenére, hogy erre nem volt joga. Cselek­ményével 15 915 forint, va­gyoni hátrányt okozott a ta­nácsnak. Butikok építési engedélye iránti kérelmet nyújtott be Slezák László feleségének az unokatestvére, valamint Ka­vecsánszki Gyula sógornője. Slezák a beérkező kérelme­ket kollégájára szignálta, an­nak ellenére, hogy az beje­lentette: az egyik kérelmező neki rokona. Mivel a végre­hajtó bizottság a terület hasznosításáról még nem döntött, azt a határozatot hozta, hogy a pavilonok en­gedélyezését egyelőre fel kell függeszteni, ez alól csak azok képeznek kivételt, ame­lyek építését már megkezd­ték. Kavecsánszki Gyula só­gornője nevében - hogy a butik engedélyezés. ne kell­jen felfüggeszteni — valót­lanul azt állította: már meg­kezdték az építkezést, s áll az acélszerkezet. Ugyanilyen bejelentés érkezett Slezák László rokona nevében is. Az engedélyezéssel kapcsolar tos ügyintézést ténylegesen nem a kérelmezők, hanem azok nevében a két tanácsi dolgozó végezte. Kavecsánsz­ki Gyula anyagilag is érde­kelt volt a pavilon felépíté­sében, sógornője helyett kö­rülbelül 110 ezer forintot fi­zetett ki az építkezés során, azzal a szándékkal, hogy az elkészült butikban majd a felesége fog dolgozni. Súlyos eljárási hibákat vétettek, s azáltal, hogy saját, illetve ro­konaik részére jogtalan előnyt akartak szerezni, hi­vatali kötelességüket meg­szegték, hivatali helyzetük­kel visszaéltek. Vesztegetések Magán ifjúsági tábor Lilla­füreden, tejbüfé a miskolci kórház előtt — mindezek en­gedélyezéséért Slezák László három darab festményt; 3000 forintot, valamint 4000 osztrák schillinget fogadott el. A nyolcadrendű vádlott; dr. Bajáki Péter dohányáru­pavilont akart létesíteni, s mert az engedélyezési eljá­rás elhúzódott, megkérte Kavecsánszki Gyulát, hogy gyorsítsa fel az eseménye­ket. Ennek érdekében 10 ezer forintot adott át. A heted- rendű Jaczinkó István divat)- áru-kereskedő 4000 forinttal köszönte meg a segítségét, amiért egy kirakatszekré­nyekkel kapcsolatos vizsgá­latot az ő javára döntött el. A negyedrendű vádlott, Pus­kás Péter építészmérnök 3000 forintot adott át Kavecsánsz- kinak, amiért engedélyezte a Pátria üzletház előtti vitri­nek elhelyezését, melyeket ő tervezett. Egy másik magán- tervező, Hódi Zoltán 5000 fo­rintot ajánlott fel Slezáknak azzal, hogy engedélyezze egy ismerőse presszója alapterü­letének megnövelését. A pénzt azonban Slezák nem vette át. Dísztőrért számítógép? Ausztriai társasutazásra készült Slezák László, s Hó­di Zoltán előtt megemlítettó, hogy dollárra lenne szüksé­ge. A tervező az autóbusz indulása előtt kilencven dol­lárt adott oda a tanácsi dol­gozónak azzal, hogy hasz­nálja fel az utazás során. Ausztriából Slezák egy szá­mítógéppel tért vissza, mely­nek vámkezeléséhez nem volt engedélye a Magyar Nem­zeti Banktól. Engedély nélkül pedig a számítógépet fel kell ajánlani a magyar államnak megvételre. Slezák ismét Hó­dihoz fordult segítségért, hogy megtarthassa a beho­zott árut, s Hódi felajánlot­ta, hogy menjenek el egy is­merőséhez, aki a Pénzügy­minisztériumban dolgozik. Slezák dísztőrt vitt ajándék­ba, ennek ellenére a minisz­tériumi ismerős kisujját sem mozdította, így a számítógé­pet el kellett adni. Slezák Lászlót hivatali visszaélések, hűtlen kezelé­sek, vesztegetések és devi­zagazdálkodás megsértése miatt másfél évi fogházbün­tetésre ítélték, s kötelezték, hogy fizessen meg az állama nak 32 734 forint elkobzás alá eső értéket. Kavecsánsz­ki Gyulát hivatali vissza­élés, valamint többrendbeli vesztegetés miatt két év próbaidőre felfüggesztett 1 évi börtönre ítélték, vala­mint 10 ezer forint pénzmel­lékbüntetésre, s neki 17 ezer forint elkobzás alá eső érté­ket kell megfizetnie. Hódi Zoltánt hivatali befolyással üzérkedés bűntette és hiva­tali vesztegetések vétsége miatt egy év próbaidőre fel­függesztett hathónapi börtön­re, valamint 20 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A többi vesztegető is pórbaidő- re felfüggesztett szabadság- vesztést kapott, s jelentősebb összegű pénzmellékbünte­téseket. Bariba Andrea A leégett művelődési ház Valahol izzat! a parázs... Délután négy óra tájban, amikor a művelődési báz dolgozói hazamentek, még nem mutatkoztak a tűz je­lei. Pedig valahol már biz­tosan izzott a parázs, hi­szen az egy órával később megérkező, a szokásos esti előadásra készülő mozigé­pészt gomolygó füst fogad­ta. Azonnal riasztották a tűz­oltókat, a hodászi művelődé­si ház nagyterme azonban — a színpaddal, a széksorokkal, az álmennyezettel együtt — így is teljesen kiégett. Tör­tént mindez négy hónappal ezelőtt, egészen pontosan február 18-án.- — A ház természetesen azóta is zárva, a tetőszerke­zetet betakartuk, hogy leg­alább ne tombljon 'tovább az épület állapota' — mondja Angyal Dániel, a nagyközségi közös tanács vb-titkára. — Ezek szerint van remény a helyreállításra. — Remény az van, pén­zünk viszont annál kevesebb. A mi tanácsunk is szegény, mint a templom egere. Az Állami Biztosítótól 1 millió 200 ezer forint körüli kárté­rítésre számíthatunk, ebből 800 ezret már át is utaltak a számlánkra. De a biztosí­tás összege és a mi lehetősé­geink együttesen sem elegen­dők a helyreállítás több mil­liós költségeinek fedezésére. Társadalmi munkára is szük­ség lesz, a falugyűléseken er­re ígéretet is kaptunk a la­kosságtól, az egyházak is fel­ajánlották segítségüket. És támogatást remélünk a me­gyei tanácstól is. Annál is inkább, mert a. 25 százalékos általános forgalmi adó na­gyon megnöveli a költségeket'. Az idén legalább á tetőszer­kezetet . szejretpépk megcsi­náltatni, A többit majd egy másik nekifutásra, közösen a másik károsulttal, a . megyei moziüzemi vállalattal. 260 telek, strand, étterein és kemping Csábít a Tisza A városi ember alig vár­ja, hogy kiszabaduljon a kőrengetegből, fel a he­gyekbe, vagy le a vízpart­ra. Ha az utóbbira vágyik, egyik legközelebbi jó hely a nyíregyháziaknak a tisza- löki Tisza-part. Ennek jelentőségét korán felismerték a nagyközség­ben, s a tanács komoly erő­feszítéseket tesz ennek érde­kében. Tavaly ősztől már há­rom üdülőtelepük van, s az utóbbit, amely a legközelebb van a településhez, az óriási­ra duzzadt igények hozták létre. A helyi termelőszövetke­zettől átvettek húsz hektárt, ezen a területen alakítottak ki 260 telket. Ezeket már az Országos Építésügyi Szabály­zatnak megfelelő méretekben mérték ki, így átlagosan 420 négyzetméter egy telek. (Vagy ha valakinek úgy többet mond: 120 négyszögöl.) Ka­tona Gábor, a nagyközségi tanács főelőadója elmondta, a telekárban — négyzetmé­tere 143 forint — benne van a villany és a vezetékes víz ára is, valamint a főgyűjtőút megépítése. Régi igényként jelentkezik — Vagyis egyhamar nem lesz művelődési ház, mozi Ho- dászon? — Nem egészen, mert ke­restünk és találtunk is át­meneti megoldást. Van egy eredetileg tornaszobának épült helyiségünk, amire ma már nincs szükség. Itt elfér vagy száz ember. A mozi­üzemi vállalattal ebben a he­lyiségben alkítunk ki mozit, diszkót is tarthatnak itt a fiatalok. A művelődési ház dolgozói pedig a községben, az iskolában adódó lehetősé­geket igyekeznek kihasznál­ni. — A szakemberek nyilván vizs­gálták, mi lehetett a tűz oka. Milyen eredményre jutottak? — Szóba került előbb a ké­mény, aztán a villamos veze­tékek hibája... Végül ez utóbbit valószínűsítették, de egészen határozottan nem le­het tudni, hiszen a gamesz azelőtt ellenőrizte a hálóza­tot,. .találtak is kisebb hiá­nyosságokat, de nem olyano­kat, amelyek ilyen tűzhöz vezethettek volna. Nekünk most már az a legfontosabb, hogy elkészüljön a, helyreál­lítási terv, mert csak ennek birtokában lehet kalkulálni a 'költségeket. ... (gönczi) a helyi lakosok és a már ott épített üdülők tulajdono­sai részéről egy szabadstrand megépítése. Éppen kapóra jött, erősíteni kell a folyó töl­tését. Ehhez a földet az ár­térről viszik, s oda engedik a Tisza élővizét. Ennek már megvan a kiviteli terve, két éven belül elkészítik, a he­lyébe 84 ezer köbméter víz kerül. A strand megépítése újabb lökést adhat az idegenforga­lom fellendítésének, hiszen akkor már helye lesz a par-, ton egy kempingnek is. Mi­vel három megye — Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén — tartozik a vonzáskörzetébe, a nyíregyháziakon és környék­belieken kívül nagyon sok debreceni, leninvárosi és még ki tudja hol lakók vásárol­tak itt telket, az áfész is ter­vezi egy étterem és bolt épí­tését. Emellett már épül ma­gánerős beruházásban egy fagylaltozó és egy vendéglő. Kétszázhatvan telket ala­kítottak ki tavaly, amelynek a nagy része már gazdára talált, néhányra még várják a jelentkezőket. Ezen a he­lyen természetesen a Tisza a vonzerő, kiváló hely a hor­gászoknak. (sípos) Nyelvrontó Ü j nyelvrontó szokás terjed napjainkban — és mint minden rossz, ez is viharos sebes­séggel. Főként lakótelepeken hallani gyakran, ahol a gye­rekek a torony házak tövéből kiábálnak a felső emeletek­re: „Anyaaa” „Apaaa”. De halljuk így gügyögni a kis­gyermekes szülőket is: „Ezt majd odaadjuk, elmondjuk stb. . . . „anyának”, „apá­nak”. Haragszom erre az elszegé­nyítő nyelvi jelenségre. A ré­gi szép „édesanyám”, „édes­apám” féle megszólítási for­mák lassan eltűnnek és félő, hogy kitörlődnek a gyermek- szókincsből a meghitt „anyu­kám”, „apukám” és az eh­hez hasonló bizalmasabb vál­tozatok. Holott az „apa”, „anya” féle alakoknak sem­mi értelmük — maga a szó egy főnév, egy puszta szó­tári alak, nem derül ki belő­le a személyes viszony, nem tudni, hogy az apa, anya kinek az anyja, apja. Ha az apa, anya következetes, ak­kor a logika szerint neki a gyermekem, kisfiam, kislá­nyom helyett * xizt kellene mondania megszólításként: „gyerek”, „fiú”, „lány”, márpedig az valami 'borzasz- . tó lenne.. , , . * „ Vigyázhatnánk jobban, ro- | ■ hahó, égymástól élidé^enítő világunkban á -'személye« kapcsolatainkra — a nyelv­használatban is. L . . - (b. e.)

Next

/
Thumbnails
Contents