Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. május 3. Ha már törhetetlen... Nyelvtanfolyam a tsz-ben Szokatlan ma még, hogy egy termelőszövetkezet nyelv- tanfolyam elvégzésére ösztön­zi tagjait. Gondolhatjuk: mi szükségük lehet a mezőgaz­dasági üzemben dolgozóknak arra, hogy németül, vagy an­golul beszéljenek. Mi hasz­nát vehetik munkájukban a nyelvismeretnek? A választ Vaján a Rákóczi Tsz-ben ad­ták meg. Egy 94 órás intenzív né­met nyelvtanfolyam költsé­geit fizeti a termelőszövetke­zet, azzal az indoklással, hogy gyarapodnak a kooperá­ciós kapcsolatok, egyre több német nyelvű levél, doku­mentáció érkezik, és gyako­riak a nyugati vendégek. A nyelvismeretre tehát szükség van. A tanfolyamra tizenné­gyen járnak és heti három alkalommal pénteken, szom­baton és vasárnap tanulnak. A termelőszövetkezet a pénzt, a tanuló szabad ideje egy ré­szét adja a nyelvleckéért. A Nyírbélteki Nagyközsé­gi Közös Tanács, a Hazafi­as Népfront és a Vöröske­reszt alkoholizmus elleni in­tézkedési tervet készített. A közigazgatási területen az alkoholisták elleni eljárást többnyire az illetők család­tagjai kezdeményezték. Gond, hogy a mértéktelenül italozók családtagjai csak akkor fordulnak a szakigaz­gatási szervhez, amikor már az otthoni helyzet tűrhetet­lenné válik. Elszomorító, hogy sok nő, köztük családanyák is az alkohol rabságába kerültek. Számos fiatal is italozó élet­módot folytat. Nyírbélteken és Ombolyon 69 veszélyezte­tett kiskorút tartanak nyil­ván. Tavaly 6 esetben kezde­ményeztek alkohológiai gyógykezelést. Egy ember pe- "dig a nagyfai intézetbe ke­rült. Az alkoholizmus elleni küzdelemben a körzeti or­vosokra fontos szerep hárul, de az azzal kapcsolatos 'fel­adatok az egészségügy kere­tein túlmutatnak. Nagy fi­gyelmet szentelnek az álta­lános iskolások felvilágosító nevelésére, valamint a sze­szes itallal való kiszolgálá­suk megakadályozására. A Nyírbélteki Nagyközsé­gi Közös Tanács területén működő gazdálkodó szervek is sokat tesznek a munkahe­lyi alkoholfogyasztás meg- gátlásáért. Az ömbölyi Kos­suth Termelőszövetkezet­ben a munkahelyi vezetők naponta alkoholszondás el­lenőrzéseket tartanak. Az it­tas dolgozót a munkából ki­állítják és felelősségre von­ják. Az intézkedések az üze­mi balesetek számának csök­kenésében is éreztették ha­tásukat. A Ganz művek nyírbélteki gyáregységében 1986-ban al­koholizmus elleni bizottság alakult, amely a Vöröske­reszttel együtt az alkoholiz­mus ellen széles körű propa­gandát fejt ki. A küzdelem­hez a szocialista brigádok is csatlakoztak. Kegyeleti park Nyíregyházán HÁZÉPÍTÉS — SK Másfajta panel Furcsa lény az újságíró: kiszemelt áldozatának nem hagy békét. Még szombat es­te sem, amikor éppen a fő­műsor jelenetei futnak a kép­ernyőn. Még akkor sem, ha tudja, egész nap betont ke­vertek, hordtak a házigazdák, ráadásul a vasárnap is ha­sonlókkal kecsegteti őket. Beszélhetett volna napköz­ben is Filetóth Ferencékkel. Borbányán meg is találta a házat, amit építenek (nem volt nehéz — hogy miért, ar­ról később esik szó), de a csa­ládfő szorgalmasan táplálta sóder-cementebéddel a be­tonkeverő feneketlen bendő- jét. Nem tűnt úgy, mintha egyéb vágya sem lenne, mint abbahagyni a munkát. Élettér a nagy családnak Az épfilő új otthon. Hamvak — vízcseppekkel Ekkor még felülkerekedett a jóérzés a kíváncsisággal szemben. A krónikás csak időpontot és címet kért az újabb találkozóra, s gyorsan körbenézte az épülő házat. Mostanában, amikor a panel nem tartozik a legnépszerűbb építőanyagok közé, önmagá­ban is.érdekes, hogy valakik családi, házat húznak fel be­lőle. Ez a szürke panel per­sze egészen másfajta. Köny- nyebb, olcsóbb, jobb minősé­gű, s nem daru, csak néhány erős kéz és némi ügyesség kell az összeszereléséhez. A részletek este kerültek jegyzetfüzetbe, miután fiata­los szabadidőruhában ajtót nyitott a régi lakásban. Nyír­egyháza másik végén Filetóth Ferenc. Vékony, inas, magas férfi. Karakteres, kissé fáradt arc, hosszúra hagyott, őszes fürtök. Felesége — nyílt te­kintetű, hatgyermekes csa­ládanyának megdöbbentően fiatal, szőke asszony — ká­vét ajánl. Az újságíró szabó- dik (fél, nem tud majd alud­ni), de látja, Filetóthéknak most nem árt a frissítő, s ő is kér. A srácok esti programjá­nak vége, illedelmesen elvo­nulnak. (Csak időnként le­selkednek az ajtófélfa mel­lől.) , Letelepszünk a nagyszobá­ban. (A lakás magán viseli az építkezés nyomait. Látszik, a család minden szabad percét Borbányán tölti. Mégsem ez, hanem a meghittség, az ott­honosság érzete árad belőle.) Sorra vesszük a nagy vállal­kozás lépcsőfokait. Amúgy gombhoz a kabátot módra kezdődött. Tervezgették már vagy két éve,1 hogy valami­képp nagyobb lakáshoz kell jutniuk, hiszen nyolc ember­nek bizony szűkös a hatvan- egynéhány négyzetméter. Fő­ként, hogy a hat fiú közül a nagyobbak lassan már fel­nőttszámba mennek. Ákos ta­valy végzett villanyszerelő­ként, Tamás harmadikos, Hu­ba másodikos ugyanabban a pesti iskolában, ugyanazon a szakon. (A kicsik, Feri, Ágos­ton és Ádám még általános iskolások.) Ötlet a BNV-n Azt tudták Filetóthék, hogy a gyerekek tőlük aligha kap­hatnak nászajándékba lakást, akkor legalább a család háza legyen olyan, amiben majd elférnek eleinte akár a fele­ségekkel is. A terv tehát meg­volt. Cserével, eladással-vé- tellel, bárhogyan, de több négyzetmétér kell! Történt, hogy a családfő tavaly a BNV-n járt, s meglátott egy érdekes ajánlatot: a ráckevei' Architektúra ■ Szövetkezet • „ház-egységcsomagának” propektusát. 130 négyzetméte­res > ház legfőbb tartozékai, mindössze 400 ezer forintért! Gyors kalkuláció, családi ku­paktanács — belevágnak. Szerencsére hamar találtak telket Borbányán, s vevőt is erre a lakásra. Megvolt az alaptőke, következett az OTP ... Szeptember legvégén ala­pozás, október 10-én fel le­het tenni a betongerendát a pincére. Azaz fel lehetne... December közepéig vártak, csak akkor kaptak végre. Se­gített az enyhe tél. Január másodikán, harmadikén és ötödikén (a családfő ponto­san emlékszik a dátumra) csinálták a födémet. Az már csak apró kellemetlenségnek számított, hogy két hétig ríem haladhattak, mert nem került kétszázas szeg. A külső falak megvoltak két nap alatt, a belsőkkel már több gond akadt, de két-három heti tiszta munkával állt a ház. Természetesen nem értenek mindenhez, az egyes munka- folyamatokban szakember se­gítette őket, a falak összeál­lítása viszont, sőt még a tető- szerkezeté is, tulajdonképpen egyfajta összerakósdi a szere­lési utasítás alapján. „Nem hisztizimk... ” Azóta már kész a belső víz- vezetés, működik a központi fűtés, kipróbálták. (Használt kazánt vettek, olcsón. Bíznák benne, hogy egy-két éven be­lül valóban ideér a gázveze­ték.) Májusban költözni sze­retnének. Látva a házat, cso­dálkozom. Ja, persze; ennek nem kell száradni, vakolni sem kell, csák homlókzatfes- tékkel lekenni. Ha úgy vesz- szülk, mindössze az utómun­kálatok vannak hátra. Egy kis betonozás, parkettázás, tapétázás. Leírva milyen egy­szerű az egész, pedig azért Filetóthék munkaidő után és hétvégeken szinte állandóan találnák elfoglaltságot ma­guknak az új portán. Ritka­ság, hogy most egyik nagy­fiú sincsen itthon szombat— vasárnap, mert bizony őik is alaposan kivették részüket az építkezésből — és még vár rájulk feladat ezután is bő­ven. Próbálom panaszkodásra bírni a házaspárt, de seho­gyan sem megy. Nem olyan vészes ez az építkezés, sok­kal keményebbnek mondták — állítják Filetóthék. Egyet­len egy bajuk volt, az anyag- beszerzés. Hitetlenkedem: ennyivel higgadtabbak, nyu- godtabbak lennének többsé­günknél, vagy nagyobb a fi­zikai és lelki erejük? A fe­leség adja meg a választ: nem hisztizüinlk... Pedig még azt sem lehet mondani, hogy annyira hozzászokhat­tak volna a fizikai munka-' hoz, hiszen a családfő üzem­vezető, mérnök, felesége pe­dig számítógéppel dolgozik, anyagnyilvántartó. Igaz, a családban hozzá­szokhattak, hogy mindig van cél, mindig van feladat — hat gyermeket nevelni ma­napság! ... Szerencsére sok örömük telik a srácokban. A kicsikben azért, mert ki­csik. A három nagy pedig nemcsak sokat segít, de jól tanul is. Ákos végső célja a diploma, nemhiába nyerte sorra a tanulmányi verse­nyeket. Tamás és Huba pe­dig a sportban,, leli örömét, nem is akármilyen szinten. Szívesen maradnék még, annyira jól érzem magam Filetóthéknál, de azért az újságíró látogatásának is van határa. Későre jár, múlóban az esti kávé hatása, rájuk fér a pihenés. Vasárnap én ki- aludhatom magam, ők vi­szont akkor is hatkor kelnek, s irány megint Borbánya. Mert ugyan könnyen, gyor­san épül ez az újfajta ház — de csak a többihez képest. Papp Dénes Mátészalkán evek óta mű­ködik a vasúti felüljárón túl, a Petőfi téri 1 klubkönyvtár­ban a „Harmónia” nyugdíjas­klub. — Lehetne idős korban is ^közösséget teremteni? — kér­deztük Bihari Zoltánná klub­vezetőt. — Feltétlenül. Az élet rendje, hogy a gyerekek ki­röppennek a családi fészek­ből, s mi aiklkor döbbenünk rá, hogy elszaladt fölöttünk az idő. Házaspárok jönnek klubunkba, de olyanok is, akiknek a társuk távozott el váratlan, akanaitlanul is meg­szegve az örök hűséget. Akik eljönnek, állítják a közössé­get. Társaságra, emberi me­legre vágynak. Tagságunk 41 fős, a foglalkozásokon (min­den hétfőn) a látogatottság 80—90 százalékos. 1981 januárjában alakult a klub 19 fővel. Igény volt, mi­vel a sok idős ember már nehezen birkózott meg a re- pülőihíddal. Ezt megértve és méltányolva a városi műve­lődési központ a klubkönyv- ■tárban teremtett működési lehetőséget. — A programok? — Elég változatosak. Ha­vonta egy szabadfoglalkozást tartunk. A többi foglalkozási napokon videofilmét nézünk, ismeretterjesztő előadásokat hallgatunk, vetélkedünk, üze­meket látogatunk. Féléves programunk van, ám ne­gyedévenként bontjuk,le, s ilyenkor minden jó, megvaló­sítható elképzelést tagjaink részéről szívesen veszünk. Kiemelt programjaink is vannak. Ilyen a kirándulás és az együtt - ünneplés. Negyed­évenként a névmapköszöntő ilyen, vagy legutóbb március A városi tanács megbízá­sából kegyeleti parkot épít a közterület-fenntartó vállalat Nyíregyházán, az Északi te­metőben. A terveit a Nyír- tervvel közösen készítette. A létesítmény a Magyarorszá­gon új, korszerű temetési el­járások, szertartások megho­nosítását, elterjesztését szol­gálja. — A kegyeleti park „lel­ke” egy 77,5x30 méter, a te­repszinthez viszonyítva kissé süllyesztett parkosított terü­let közepén, a környezetéből jól kiemelkedő üvegoszlop lesz — mondja Vas Béla, a közterület-fenntartó válla­lat üzemvezetője. — Abban olyan szerkezetet helyeznek el, mely az elhunyt hamvait a levegőbe szórja, de egy­ben vízsugarakat is bocsát ki magából. A hamvak a vízcseppekkel együtt érkez­nek a talajra. E módszert — tudtommal — az országban egy helyen. Budapesten al­kalmazzák. A halott nevét — akinek hamvait itt szór­ták szét — az oszlopra he­lyezendő emléktáblára írják. — A szertartásteret a kü­lönleges eseményhez illően parkosítjuk — hallom Bar- tha Istvántól, a Köztér ter­vezőjétől. — Díszcserjéket és virágokat ültetünk. Igyek­szünk, hogy a kegyeleti parkban az év túlnyomó ré­szében legyen nyíló virág. A kivitelezés megkezdő­dött. a park várhatóan ez év szeptemberére elkészül, az oszlop felállításának idő­pontja még nem tisztázott. (cs. gy.) (csgy) 7-én, a nőnapon klubunk fér- fiitagjai köszöntöttek miniket. Került az asztalra saját ké­szítésű sütemény, itókának Ikóla. Ám a zene sem volt hi­ánycikk.-—Nagyon szene tűnik kirán­dulni. A megyében voltunk már szatmár-beregi körúton, Nyírbátorban, Nyíregyházán, Kisvárdán. De jártunk a Ké­kesiéin, Egerben, Miskolcta­polcán és Sárospatakon. Az idén kétnapos budapesti ki­rándulást tervezünk. Tudjuk, nagyon kevés két nap Buda­pest megtekintésére és a sok- sok látnivalóra. Ám két dol­got bizonyosan megnézünk: a Dunát és a Parlamentet. (budaházi) A tárgyalóteremből Az üveg útban volt Ha az az ital nem volna! A büntetlen előéletű K. István debreceni lakos komoly baj­ba keveredett október kö­zepén Nyíregyházán, mert túlságosan mélyen nézett a pohár fenekére. A munkáhélye ugyanis itt - van a fiatalembernek. Este kilenc tájban éppen az állo­más felé tartott, amikor olt- hatatlan vágyat érzett, hogy valami olvasnivalót szerez­zen — ezért betörte az Arany János és Szarvas ut­ca sarkán álló pavilon üve­gét és némi újságot, köny­vet vett magához. Annyira ittas volt azonban, hogy le- csüccsent a bódé mellé, ma­ga köré szórta az elemeit holmit és csak ült, bambán a kövezetre meredve. Éppen arra ment egy ismerőse, aki jó útra szerette volna térí­teni,-de hiába, mert csak egy kemény horogütést szerzett az álla alá. K. István betért az Arany Szarvasba, ahol a pincérrel támadt nézeteltérése. A számlát végül kiegyenlítette, de fejbe vágta egy kólás- üveggel azt a fiút, akit meg­hívott egy italra. Emiatt me­nekülnie kellett az étterem­ből, s üldözéstől tartva be­menekült egy lépcsőházba. A lakók azonban észrevették, hogy ott van és értesítették a rendőrséget, A fiú meghal­lotta a telefonálást, megijedt és kiugrott... a csukott lép- csőházajtón keresztül. A viszontagságos este után mégis a rendőrségen kötött ki, majd a bíróság elé került. Súlyos testi sér­tés kísérlete és garázdaság vétsége miatt ítélték el, 7200 forint pénzbüntetésre. Az ítélet jogerős. B. A. Komorén új orvosi rendelőt építettek szolgálati lakással, (e) Az alkoholizmus ellon Szálkái Harmónia

Next

/
Thumbnails
Contents