Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

SIKEREINK, FEJLESZTÉSEINK, JÖVÖNK címmel rendeztek termékkiállítást * hét végén a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának abroncsjavító üzemében. Képünk a Taurus tevékenységét bemutató kiállításon készült... a főbejáratnál a Tau- rus-szakit láthatták az érdeklődők, (cs) HÚSIPAR, KEMÉV LEÁNYVÁLLALAT, POBTA Elismerés a jó munkáért Bérreform és gazdasági kibooifcakozás címmel hétfőn háromnapos tanácskozás kezdődött az ÁiUami Bér- és Munkaügyi Hivatal rendezé­sében Budapesten, a Nemzet­közi Kereskedelmi Központ­ban. A résztvevők — köz­gazdászok, vállalatvezetők, társadalmi szervezetek kép­viselőd és meghívott külföldi szakemberek — a bérreform előkészítése során felvető­dött egyelőre nyitott, vagy még vitatott kérdésekre ke­resnek választ a tudományos és a gyakorlati tapasztalatok segítségével. A tanácskozáson Med- gyessy Péter miniszterelnök­helyettes szólt arról, hogy a gazdasági reform lényeges eleme a költségekkel való ra­cionálisabb vállalati gazdál­kodás, s azon belül a munka- vállalók megfelelő érdekeltsé­gének kialakítása. Ehhez azonban már nem elegendő a bérszabályozás jelenlegi gyakorlatát tovább alakít­gatni, hanem alapvetően új megoldásra, az eddigiektől merőben eltérő bérszabályo­zási rendszer működtetésére van szükség. A bérreform olyan lépés, amely elsődlege­sen a bérmechanizmus re­formját. a piaci, gazdasági feltételek megteremtésével párhuzamosan a bérgazdál­kodás kötöttségeinek oldását jelenti — szögezte le. A vitaindító előadások so­rában elsőként Halmos Csa­ba államtitkár elmondta: a műhelymunka során megkü­lönböztetett figyelemmel ele­mezték az elmúlt húsz évnek Tizenkettedik alkalommal rendezik meg Sóstón a Nem­zetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelepet, amely tegnap nyitotta meg kapuit. Mint ismeretes, a me­gyeszékhely alkotótáborát 1970-ben hozták létre. Az az­óta eltelt csaknem húsz esz­tendő alatt született alkotá­sok bizonyítják az elgondolás sikerét, eredményességét. A művek közül jónéhányat Nyíregyházának ajándékoz­tak a művészek, mintegy cse­rébe a vendéglátásért, az al­kotómunkához teremtett fel­tételekért. A művésztelep éle­tében fontos változás követ­kezett be 1977-ben: „szakoso­dott”, azaz szobrász- és érem- iművészek alkotótáborává vált. Mivel hazánkban, sőt Kö- zép-Eur apában nincs a sós­tóihoz hasonló alkotótelep, ezért a műhely hamarosan nemzetközi érdeklődés fóku­szába ikerült. Töretlen jó híre annak is köszönhető, hogy Győrfi Sándor szobrászmű­vész, táiborvezető ötlete alap­ján felelevenítették, kikísér­letezték a régebbről már is­mert, ám elfelejtett, úgyne­vezett viaszveszejtéses eljá­Űjabb kollektíváknak ad­tak át elismerést a munká­ban elért .kimagasló eredmé­nyekért. A húsipari vállalatok kö­zött a Szabolcs Húsipari Vál­lalat az 1987-es esztendőben elért kimagasló eredményei alapján a szocialista munka­versenyben miniszteri dicsérő oklevelet kapott. Tavaly a szabolcsi húsipariak gazdál­kodási eredménye az előző rést. Ez az öntési technológia új lehetőségeket teremtett a művészeknek, akik így „csor­bítatlanul képesek visszaad­ni a felszabadult érzésekből született formák frissességét”. Az idei alkotótelep iránt is­mét nagy érdeklődés mutat­kozik. A június 12-ig tartó alkotótáborba öt magyar mű­vészt hívtak meg, rajtuk kí­vül Bulgáriából, Csehszlová­kiából, Lengyelországból, az NDK-bál és a Szovjetunióból érkeztek vendégek. Az Egye­sült Államiakból is várnak egy látogatót, sőt, valószínű­leg wales-,i vendége is lesz a művésztábornak. Az NSZK tóól május 3-án megyénkbe érkező kulturális delegáció is hosszalbb időt szándékozik a telepen tölteni. A nyugatnémet szobrászok éppen a tábor ideje alatt ren­dezik meg Nyíregyházán, a Pál Gyula Teremben kis­plasztikái kiállításukat. A XII. Nemzetközi Érem- művészeti és Kispűasztikai Alkotótelep művészei itt szü­letett alkotásaikat egy június 10-én nyíló tárlaton mutat­ják be, szintén a Pál Gyula Teremben. (bodnár) két esztendő együttes sikeré­nek a duplája volt, vagyis meghaladta a 100 millió fo­rintot. A vállalatnál az egy főre számított termelési érték 1 millió 800 ezer forint volt, 20 százalékkal több az előző évek átlagánál. A Szabolcs Húsipari Vállalat 1987-ben jelentősen gyarapodott terme­lési eszközökben is, a hús­üzemi rekonstrukcióval va­gyona 200 millióval növeke­dett. A dolgozók anyagi elis­merésében is jelentős előre­lépés történt, 1987-ben az egy főre eső kereset 11 százalék­kal növekedett. A vállalat mind a szocialista, mind a tő­kés exporttervét túlteljesítet­te, amelyben kimagasló ér­demeket szerzett a 40 szocia­lista brigád csaknem 700 dol­gozója, akik ezért több mint 500 ezer forint jutalomban ré­szesültek. Tavaly a vállalatnál jelen­tősen csökkent az üzemi bal­esetek száma is. A Miniszteri Dicsérő Ok­levelet május 2-án ünnepsé­gen adta át a MÉM és az ÉDOSZ elnöksége nevében Halmai Dénes, Tamás Imre igazgatónak. A KEMÉV Gépkölcsönző és Szolgáltató Leányvállala­ta három év alatt háromszor nyerte el az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az ÉFEDOSZ elismerő oklevelét. Herman György, a KGSZV igazgatója többek között el­mondta, hogy elhatározásaik­nak a változó, nehezedő gaz­dasági feltételek között is si­került eleget tenni, Záhonytól a Dunántúlig szinte az ország valamennyi térségében dol­goznak. A kollektíva a múlt évi tevékenységével 18,3 mil­lió forint nyereséget ért el, az összes árbevétele pedig 187,8 millió forintra rúgott. Az idei tervük hasonló a tavalyihoz, de a nyereségterv az adó­rendszer változása miatt va­lamivel szerényebb, 14 millió forint. A leányvállalat egyre na­gyobb népszerűségnek, elis­merésnek örvend. Az évek során a tevékenységi körüket jelentősen bővítették, s ma már a gépkölcsönzés mellett többek között alkatrész-érté­kesítéssel, sőt hidraulikacsö- vek gyártásával is foglalkoz­nak. A piac követelményei­nek árban és minőségben is igyekeznek megfelelni — si­kerrel. Az ünnepségen Szabó Ben­ce János ÉVM-főtanácsos méltatta a KGSZV eredmé­nyeit, s kiemelte a gépköl­csönzés hasznát éS az abban rejlő gazdasági előnyöket. Szerinte a jövőben a gépköl­csönzési igények növekedésé­re kell számítani. Ezután az ÉVM és az ÉFEDOSZ elisme­rő oklevelét átnyújtotta Her­man György leányvállalat­igazgatónak. Az eseményen Kelemen János főgépész Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetést kapott. Kiváló hivatal lett a nagy­hal ászi posta. A kitüntető cí­met 1987-es eredményes tevé­kenysége alapján nyerte el a község postahivatala. Hasonlóképpen Kiváló Hi­vatal címet kapott a fehér- gyarmati posta. A 16 milliós árbevételi tervet 1 millióval túlszárnyalták, eközben az engedélyezett létszámkeretet nem lépték túl. Elismerő oklevelet kapott tavalyi eredményes munkájá­ért a Tiszalöki Nagyközségi Tanács V. B. költségvetési üzeme. Az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium, vala­mint a HVDSZ elnöksége ok­levelét pénteken vette át a kollektíva nevében Marázi Sándor igazgató, aki egyben Kiváló Munkáért kitüntetést is kapott. Több dolgozó jó munkáját ismerték el Kiváló .Dolgozó kitüntetéssel, juta­lommal. Gép és alkatrész K ét alapvető oka lehet annak, ha a mező- gazdasági üzemek a tavalyitól- kevesebb új erö- és munkagépet vásárolnak. Vagy pénz nincs, vagy gép nincs. Ma inkább a pénz­hiány az igaz, erre utal az is, hogy az ország mezőgaz­dasági üzemei 15 milliárd forint értékben terveztek 1988-ra gépberuházást. Ez­zel csak részben tudják megújítani, korszerűsíteni az elhasználódott géppar­kot. Szabolcs-Szatmárban még az országostól is kedvezőt­lenebb a helyzet. A terve­zett gépvásárlásoknak a duplája sem volna elég ah­hoz, hogy a nullára leírt, a műszakilag és erkölcsileg megkopott eszközöket újra cseréljék. Dolgozni viszont kell és nem is azon a szin­ten, mint tavaly, vagy az­előtt. A mezőgazdasági ter­melésnövelés idei irány­száma 5—6 százalék. Ha nincs új gép, ha a ré­gieket, az elhasználtakat kell újra és újra üzemeltet­ni, akkor nyilvánvaló, hogy több lesz a javítás, gyako­ribbá válik az alkatrész- és fődarabcsere. Erre felké­szült a kereskedelem. Pótalkatrészből a mezőgaz­dasági üzemek annyit sem igényeltek, mint egy éve. Természetesen hiánycikk is akad, például az NDK- gyártmányú takarmány­betakarító gépek csereda­rabjait hiába keresik a vá­sárlók és nincs elég gumi­abroncsokból, csapágyakból sem. A mezőgazdasági üze­mekben lassan már a nyári betakarításhoz készí­tik elő a gépeket. A nyá­riak közül első nagy mun­ka lesz -a fűkaszálás. Jó termés várható, nagy erőre lesz szükség, hogy az első és legértékesebb jövedéket az üzemek hiánytalanul és jó minőségben begyújtsák. Ehhez és az aratáshoz, úgy kell a gépeket felkészíteni, hogy nagymértékű meghi­básodás sehol sem legyen. E z utóbbit azért volt szükséges megje­gyezni, hogy ha már új gépekre, eszközökre nemigen telik, akkor a meglévő géppark felkészí­tése legyen tökéletes. Az alkatrész-felhasználás csök­kenése viszont utalhat ta­karékosságra, de arra is, hogy a javításban helyen­ként háinyzik az igények szerinti alaposság. S. E. (Folytatás a 4. oldalon) Megnyílt az éremművészeti alkotótábor A nyíregyház Ságrvári Tsz-nek 140 hektár gyümölcsöse van János-bokorban. Az ötven hektárnyi almát harmadszor permetezi Greksza András, István László és Magéra Mihály (J. L.) Nemzetközi tanácskozás Űj bérszabályozásra van szökség

Next

/
Thumbnails
Contents