Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

2

Kelet-Magyarornág

1988. május 11

TISZRVnSVfiRIBBN

Áfész-iti/ár

’88

Megnyitották a város keleti szélén az újjáalakított, megszépített halászcsárdát, ahol az Áfész speciális Kal- és birkaételekkel várja a vendégeket. A csárdában különálló söntésrész is helyet kapott, százszemólyes nagyterme pedig kitűnő lehetőséget biztosít családi és más ünnepi események rendezésére. Többek között ez is indokolta az Áfész döntését, hogy 4,5 millió forintot költött erre a felújításra — tájékoztatta lapunkat Porkoláb Árpád kereskedelmi főosztályvezető.

Baloldalt az újjáalakított csárda, mellette az új élelmiszer, háztartási bolt.

Minden bizonnyal a nyári vendégek közül is sokan felkeresik az új csárdát. Az idegenforgalmi szezonra azonban másképpen ' is felkészült az Áfész. A város hat pontján árusítanak fagylaltot, a melegkonyhás éttermek egész napos nyitvaitartással. tájjellegű ételekkel csábítják a turistákat, és a húszférőhelyes fogadó is várja őket. A központi ABC pénteken bevásárló napot tart, a strand területén pedig szerződéses üzlet kínál egytálételeket, hűtött italokat, fagylaltot.

Helyben hivathatják elő színes és fekete-fehér filmjeiket az üdülők, a kirándulók az Áfész és az Ofotért közös szaküzletében, ahol fényképezőgépeket, filmeket és. optikai cikkeket is árusítanak.

.... hogy videomozi lesz a Mesterek Házában.

Ez azért még nem biztos. Ami tény: az engedély iránti béreimet támogató véleményével megerősítve küldte tovább a tanács.

... hogy kár volt behozni a központba a gyermekorvosi szakrendelést.

Bár a a lakóteleptől valóban messzebb van így a rendelő, a város többi részéhez közelebb esik. A döntés mellett szól az is, hogy a fizikoterápia (amely várhatóan nyár közepén kezdi rendelését) így jut — a lakótelepi egészségügyi komplexumban — megfelelő helyiséghez, akárcsak a bőrgyógyászat.

... hogy az építkezők nem kapnak engedélyt olyan lakásra^ amelynek a garázsbejárata az utcára néz.

Foglalkoztatás, nyilvánosság, vezetői alkalmasság

Program a kibontakozásra

Közérdeklődésre számot tartó beszámolót készített a közelmúltban az MSZMP városi bizottsága a társadalmi-gazdasági kibontakozási program végrehajtásának tapasztalatairól Tiszavasváriban és körzetében.

Az ellátás színvonalának, a munkahelyi körülményeknek a fokozatos javulása, az infrastruktúra bővülése kedvezően hat az itt élők és dolgozók hangulatára. Ugyanakkor továbbra is kritikán aluli a közrend, a, közbiztonság, s kevés eredménnyel jártak a javulást célzó eddigi erőfeszítések — olvashatjuk a beszámolóban.

Nagyobb nyilvánossággal

Az adó- és árreformmal összefüggő intézkedések vegyes érzelmeket, indulatokat váltottak ki. Az emberek többsége többletmunkával igyekszik tartani az életszínvonalat.

Munkahelyi tanácskozások, falugyűlések, vároákörzeti tanácskozások, a párttagok egyéni 'elbeszélgetései mind azt jelezték, hogy erősödött a döntések előkészítésébe való beleszólás igénye — összhangban a társadalmi nyilvánosság szélesítését célzó vezetési törekvésekkel.

Tiszavasváriban és térségében a gazdasági kibontakozás érdekében elsősorban a jövedelmező termelés fokozása a feladat, nem a minden áron való szerkezetátalakítás. Akadnak törekvések a tevékenység bővítésére is. A VASÉP kisszövetkezet importot helyettesítő kisgépek gyártását tervezi, a tiszalöki vegyesipari kisszövetkezet elkezdte a fabrikett gyártását, a Munka téesz alkatrészgyártásra készül, az Alkaloida új gyógyszereket, hoz forgalomba, és folyamatosán szünteti meg a gazdaságtalan termékek gyártását. (Utóbbinál gondókat okoz viszont a tőkés importkeret szűkítése.)

Nagyobb teret kaptak a mezőgazdaságban az ipari növényiek, terjed a fehérje- 'takármánynövényék termelése, kezdeményezik az öntözhető területek növelését, s ugyancsak az ágazat jövedelmezőségét szolgálja az állattartó telepek rekonstrukciója, bővítése.

Fontos feladat az irányítási, működési mechanizmus korszerűsítésének ösztönzése. Belső, szervezeti korszerűsítés valósult meg az Alkaloidáiban, a Királyéri Vízgazdálkodási Társulásnál, az állami gazdaságban és a Táncsics téeszben, a két ipari szövetkezet pedig kisszövetkezetként működik tovább. Ösztönzőleg hat a gazdálkodásra

az érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a teljesítményelv következetesebb érvényesítése.

Csak egyedül?

Jelentős tartalékok rejlenek a kistérségi összefogásban. A kölcsönös előnyökre 'épülő, magasabb szintű együttműködés érdekében ez- évtől a térség nyolc mezőgazdasági nagyüzemének társulásával létrejött a Tiszaimenti Agrárgazdaságok Egyesülete. Nem sikerült azonban előbbre lépni a tanácsok együttműködésében, a településfejlesztést, az ellátás javítását szolgáló esetleges közös beruházások megvalósításában, mert még érezhető a bizalmatlanság, az önállóság féltése.

Fontos politikai feladatként kezelj a városi pártbizottság is a foglalkoztatottság szinten tartását. Eddig a létszám stabilizálása volt érezhető, s jelentős leépítéssel idén sem számolnak az üzemek. Gondot jelent, hogy tovább nő a munkaképes korú, nem keresőik aránya; a fiatalok és az alacsony képzettségű munkahelykeresők száma. Tudatosan készül a térség új üzem, üzemek telepítésére, a

meglévők bővítésére. Segít a gondokon az a kezdeményezés, hogy az ideiglenesen vagy véglegesen felszabaduló munkaerőt a térség más gazdaságaiba irányítják, közös megegyezés alapján. (így helyezett át női dolgozókat az állaimi gazdaság véglegesen a Tiszafához, a Munka téesz pedig egy évre vett át építő- munfcásoíkat Tiszadadáról és a Zöldmező téeszből.) Észlelhető a törekvés a dolgozók képzésének, átképzésének kezdeményezésére is — például az Alkaloidában, a Hódikötnél.

Konzervatív szemlélet is

Kulcskérdésnek tekinti a városi pártbizottság a kibontakozás személyi feltételeinek biztosítását. Tavalyi vizsgálatuk alapján megállapítható, hogy a vezetők nagy részének megfelelő a szakmai és politikai felkészültsége, né- hányuknál érzékelhető az új iránti fogékonyság, az alkal- imazkodókészség. Van azonban, ahol a szakmai konzervativizmus, az elhamarkodott döntések, a szubjektivitás, a túlzott humánum, a nem kellő határozottság, a munkafegyelem lazaságainak elnézése, vagy éppen a szerénytelenség is jellemző. A hiányosságok kiküszöbölésére minden vezetővel szemben konkrét elvárásokat fogalmazott meg a pártbizottság.

AZ ÜSZASOKTATAS MEGYEI PROGRAMJÁBA a tiszavasvárl oktatási intézmények is bekapcsolódnak. Május közepétől július közepéig folyik majd a fiatalok oktatása, meghatározott ütemterv szerint, kisebb csoportokban. (Képünkön: a hamarosan átadásra kész iker gyermekmedencében úszni ugyan aligha tanulnak meg a kicsik, de első lépésként itt szerethetik meg a vizet.)

Bal oldalt a régi nagy kanyar, Jobbra a formálódó új szakasz a 36-os út Polgár felőli végén. Ha elkészül, lényegesen csökken a zsú. foltság és a balesetveszély.

Ez igaz is meg nem is. A megyei főépítész irányelve valóban tartalmazza ezt a tiltást. Egyedi elbírálás alapján azonban — ahol a meglévő beépítésre jellemző ez a forma — megkapják ilyen terveikre is az engedélyt. (Az elmúlt évben egyébként csak néhány ilyen tervet utasított el a szákigazgatási szerv.)

... hogy az ABC-ben néhol nem tüntetik fel az árakat.

A szúrópróbaszerű ellenőrzés nem talált ilyen hiányosságot. Néhány termékre valóban nem írták fel külön- külön az árat, de ezeknél alkalmazták a „csoportos árfeltüntetést”.

... hogy rosszul van beállítva a közvilágítás, gyakran égnek feleslegesen a lámpák.

A közvilágítást úgynevezett alkonykapcsoilók vezérlik, s ezek működése a napszakok váltakozásától függ. Az energiatakarékos megoldásokra például nátriumégők felszerelésével törekszik a Titász és a tanács.

... hogy sűrűbb rendőri ellenőrzésre lenne szükség a közutakon, a parkokban, a boltok környékén, a szórakozóhelyeken.

Hozzáteszik hogy újabban késelés a divat a diszkóban, s ez ellen nemcsak a rendőrség tehetne. A város vezetői is egyetértenek azzal, hogy nem megfelelő Tiszavasváriban a közrend-közbiztonság. Történt előrelépés, hiszen nőtt a rendőri létszám, s megalakult, működik az ifjúságvédelmi akciócsoport is. A művelődési ház diszkójában egyébként eddig egyszer történt rendbontás, tehát divatról — szerencsére — nem beszélhetünk. Felvetődik ezzel kapcsolatban a szülők felelőssége, a rendezői gárda szervezettsége, munkájának hatékonysága, a vendéglátóhelyek dolgozóinak hivatástudata és a lakosság esetenkénti közömbössége is.

Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES

Családsegítő a gólyafészek alatt

Több, mint ezren keresték fel egy év alatt az úgynevezett gólyás házat, ahol a családsegítő központ működik. Vezetője Markóczi Mária védőnő, akit a központ fennállásának egyéves évfordulóján gyors számvetésre kértünk.

— Nem vagyunk hatósági jellegű intézmény, ezért csak segítséget, tanácsot nyújthatunk a hozzánk fordulóknak. Azzal azonban büszkélkedhetünk, hogy az esetek nyolcvan százalékában találunk valamilyen megoldást. A nyilvántartott csökkent munkaképességűek közül éppen a napokban sikerült nyolcnak munkát szerezni a nyíregyházi Start kisszövetkezetnél.

— A legtöbben anyagi gondok miatt fordulnak hozzánk) segélyért. Vannak azonban olyanok is, akik valamilyen lakáslehetőséget keresnek,

vagy elhelyezkedési probléma nehezíti életüket. 115 családról vezetünk dossziét, ők az állandó gondozottaink. Kedvezőtlen szociális körülmények között nőnek fel az itteni gyermekek, az apa általában alkoholista — rajtuk mindenképpen segítenünk kell. Sok köztük a cigány, ezért velük külön szociálpolitikai referens foglalkozik.

— Népszerű a hétfő délutáni jogi tanácsadásunk, ahol gyakran arra van szükség, hogy hivatalos leveleket fogalmazzunk a jogban járatlan embereknek. Most fejeztünk be két tanfolyamot, az egyiket kismamák részére szerveztük, a másikat házi szociális gondozónőknek, akik a házi betegápolás fortélyaival ismerkedhettek meg, Szeretnénk egy gyógytorna- kört is szervezni a Kabay János Általános Iskolában.

(ba)

A várostörténet lapjairól

Leltárba vett hűség

Legutóbb paraszti vallomások alapján idéztük fel a XVIII. század végi állapotokat, a büdiek, szentmihá- lyiak hétköznapjait. A föld igazi tulajdonosairól, urairól nem szóltunk, csak a Dessewffy családot említettük. A XVIII—XIX. század fordulóján tűnik fel Bűdön egy új birtokos, a Dogály família. Vajon kiket rejt a név, és hogyan emelkednek Szabolcs megye nemeseinek rendjébe?

A várostörténetben lapozgatva először 1799-ben találkozhatunk Dogály Jánossal és Konstantinnal. Akkor Ferenc király Bűd határának öthatod részét minden hasznával „jobbágyi hűségükért örökös joggal” nekik átadja. A fennmaradt adatok arra utalnak, hogy örmény kereskedőkről van szó. Görög és örmény marhakereskedőkről más alföldi falvak esetében is tudunk. A töröktől visszafoglalt nagy kiterjedésű pusztákat bérelték, azon állatokat tartottak. A Dogály család példája azt mutatja, igyekeztek földhöz jutni, ilyen módon a társadalomban feljebb emelkedni. Bűd birtokába jutva vállalták a falu megerősítését, görög katolikus vallá- sú kárpát-ukrán telepeseket hoztak frissen kapott birtokukra.

Milyen szolgálatokkal érdemelték ki a király és a nemes vármegye jóindulatát, támogatását a Do- gályak? Hunyadi József könyvében részletesen idézi Dogály János 1816-ban a megyéhez írt levelét. Mindjárt az első sorokból kiderül, hogy a család két nemzedékkel korábban telepedett meg ezen a vidéken, mielőtt a budi birtokhoz jutott volna. Élvezték a vármegye kegyességét és pártfogását, amit igyekeztek is meghálálni. Különösen a napóleoni háborúk alatt a nemesi seregek felállításánál nyílt erre gyakran alkalmuk. Közcélra pénzt ajánlottak fel abban a reményben, hogy az a „Tekintetes Nemes Vármegye Kegyes emlékezetében” tartósan megmarad, s annak írásos nyomai a levéltárban szintén fellelhetők. Dogály János nem szerethette a

bizonytalan üzleteket, a meglepetéseket, ezért utal a kezében lévő írásos bizonyítékokra. Minden alkalommal a kölcsönök és ajándékok átadásakor írásbeli bizonyságot kért, vagy sza- vavehető szemtanúkról gondoskodott.

Az elismervények alapján könnyűszerrel összeállíthatta azt a több mint 23 ezer rénes forintról szóló listát, melyet említett leveléhez csatolt. Egy ötezer forintos tétel 1797-ből való, a pénzt a vármegyének kölcsön adta minden felszólítás nélkül, hogy költsék a regimentek „tzafrangra”. Katonaköpenynek való posztóra is több ízben adott pénzt, sőt 1809-ben Pesten pisztolyok vásárlására 2 ezer 400 forintot nyújtott át. Hogy hűségét tovább bizonyítsa, 13 lovat ingyen átengedett a hadba indulóknak. Nem tudjuk, mi vezette Dogály Jánost 1816 nyarán az ismertetett levél megírására, hűsége megannyi jelének leltárba foglalására. Lehet, hogy birtokjogát támadták? Vagy egyszerűen csak azt akarta a szabolcsi nemesek tudomására hozni, hogy a nemtelenből földesúrrá lett Do- gályak keményen megvetették lábukat a büdi határban, a nemes vármegyében.

(rg)

0