Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. május 10-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1988. májns 10-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emléke­zett meg a közelmúltban elhunyt tagjáról, Herczeg Károly elvtársról. I. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta Berecz János és Lukács János elv­társ előterjesztésében a Po­litikai Bizottság jelentését az MSZMP országos értekezle­tének előkészítő munkájáról. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az országos pártértekezleit előkészületei az 1988. márciusi ülésen el­fogadott határozatának meg­felelően, rendben haladnak. A nyilvánosságra hozott ál­lásfoglalás-tervezetet a párt alapszervezetei és a pártbi­zottságok, valamint a felkért szervezetek és intézmények vezető testületéi megvitatták. Észrevételeiket, javaslatai­kat eljuttatták a Központi Bizottsághoz. A felelősség- teljes, nyílt vitában elhang­zottak jól szolgálják a párt­értekezlet előkészítését. A Központi Bizottság, a vita tapasztalatait haszno­sítva, jóváhagyta az orszá­gos pártértekezlet elé ter­jesztendő állásfoglalás ter­vezetét. A Központi Bizott­ság és a Központi Ellenőr­ző Bizottság szükségesnek tartja a párt vezető testüle­téinek megújítását. Ennek elősegítése céljából java­solja, hogy a párt országos értekezlete válassza újjá a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottsá­got. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a felkészülés to­vábbi tennivalóit, és úgy határozott, hogy az 1988. május 20-án összeülő orszá­gos pártértekezlet napirend­jére az alábbiakat javasolja: 1. Állásfoglalás a párt fel­adatairól, a politikai in­tézményrendszer fejlesz­téséről. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. Személyi javaslatok. Elő­adó: a jelölő bizottság elnöke. II. A Központi Bizottság Né­meth Miklós elvtárs előter­jesztésében megvitatta ás el­fogadta a Politikai Bizottság javaslatát a gazdasági-társa­sági törvény irányelveiről. Szocialista gazdaságunk alapja az állami és a szövet­kezeti tulajdon. A legfőbb cél ennek hatékonyabb működé­se és gyarapítása. A szocia­lista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszá­ban az alapvető termelőesz­közök társadalmi tulajdona mellett a gazdaság fejleszté­sében létjogosultsága, fontos szerepe van a különféle ve- gyiestuiajdonú formáknak és a magánvállalkozások megfe­lelő keretek között tartott működésének. Társadalmunk érdeke, hogy a gazdálkodásban a vál­lalkozási formák • változatos kombinációi alakulhassanak ki. Az új gazdasági-társasági törvény megalkotásával elő kell mozdítani a szabadabb tőkeáramlás feltételeinek megteremtését, a vegyestu­lajdonú társas vállalkozások létrehozását, a külföldi mű­ködő tőke bevonását. Az új törvény bővítse a lakossági megtakarítások gazdaságfej­lesztési, közösségi célokat is szolgáló befektetési lehetősé­geit. A Központi Bizottság tudo­másul vette, hogy a kormány a gazdasági-társasági törvény javaslatát az Országgyűlés őszi ülésszakára beterjeszti. Záhonyig jár a Hajdú Expressz — Nyíregyházáról közvetlen vonat Várnába, Varsóba Az új vasúti menetrend­ről sajtótájékoztatót tartott kedden Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyet­A nemzetközi forgalomban kedvezően érinti az utasokat,-, hogy a Lehár expressz Bu­dapest és Bécs között úgy­nevezett Eurocity vonatként közlekedik, azaz rövidebb idő — két óra 48 perc — alatt, s az eddiginél na­gyobb kényelmet nyújtva te­szi meg a két főváros közöt­ti utat. Európában már csak­nem 70 Eurocity vonat köz­lekedik. Ezek közös jellem­zői : légkondicionált kocsik, több nyelven beszélő sze­mélyzet, legalább 90 kilomé­teres óránkénti sebesség. Mészáros András azt is elmondta: a két vasút már korábban megegyezett arról, hogy a Lehár és az Arrabona expresszre 50 százalékos ked­vezményt nyújtanak, ami azt jelenti, hogy a két főváros között a korábban bejelen­tése. Elmondta, hogy a sze­mélyszállítás új menetrend­je május 29-én lép életbe. tett áremelés ellenére is ol­csóbban lehet megtenni az utat. A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra, hogy a Bu­dapest Keleti pályaudvar át­építése miatt számottevően megváltozik az itteni forga­lom, érdemes az utasoknak indulás előtt a menetrendet tanulmányozniuk. Az új hivatalos menetren­det 130 ezer példányban ké­szítették, ára a tavalyihoz hasonlóan 100 forint. A könyv árusítását május 16- án kezdik meg a MÁV kö­zönségszolgálatánál, az - uta­zási irodákban és a pálya­udvarokon. Az új menetrendben több, a szabolcs-szatmárí utazók kényelmét szolgáló változta­tás is van — jelentette a tá­jékoztatóról munkatársunk, Lányi Botond. — így például bővült a Nyíregyházán átha­ladó nemzetközi gyorsvona­tok köre: ezentúl nyári idő­szakban átszállás nélkül le­het eljutni a bolgár tenger­partra, Bukaresten át Várná­ba — a Varsóból induló, me­gyénket érintő gyorssal. Több hálókocsival közlekednek a moszkvai vonatok, változat­lan a közvetlen összekötte­tés Belgráddal, Torinóval, il­letve Rómával. A főváros és Szabolcs- Szatmár vonatösszeköttetésé­(Folytatás a 4. oldalon) KISZ-vezetők Tizenkilenc megyei KISZ- bizottság gazdaságpolitikai témákkal foglalkozó titkárai tanácskoznak május 10-től, Nyíregyházán a KISZ Sóstói Politikai Képzési Központjá­ban. Jókay László, a KISZ megyei bizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket, s Már termelnek az új szalagokon. (Elek Emil (elvétele) Kállósemjénből több mint ezer ember jár el dolgozni más településekre. Az Üj Élet Tsz és a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetke­zet kedden átadott új üze­me közülük sokaknak te­remt helyben munkaalkal­mat. A 11 millió forint ér­tékű beruházásból korszerű cipőfelsőrész-gyártó sort lé­tesítettek, ahol hatvan dol­gozóval megindult a terme­lés. Egyelőre a Budapesti Bőrdíszműipari Szövetke­zet megrendelésére dolgoz­nak, a cipőfelsőrészek ké­szítésére a közeljövőben áll­nak ót. A tervek szerint szeptembertől — ha bein­dítják a második műszakot — újabb hatvan dolgozó­nak adnak munkalehetősé­gei. Gyorsabb alkalmazkodást az új követelményekhez Ülést tartott tegnap Nyír­egyházán a Szabolcs-Szat- már megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének küldött- közgyűlése. A tanácskozást Héri László, a szövetség el­nöke nyitotta meg, részt vett az eseményen Bálint Csaba, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának közgaz­dasági főosztályvezető-he­lyettese, és Gaál Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tője. Áz országos átlagtól sze­rényebb volt megyénk ter­melőszövetkezeteinek fejlődé­si üteme — állapította meg Boné Lajos titkárhelyettes szóbeli kiegészítésében, me­lyet a közös gazdaságok tava­lyi eredményeit összegző írá­sos anyaghoz fűzött. Különö­sen érvényes ez az elmara­dott és hátrányos helyzetű térségek termelőszövetkeze­teire, melyek közül változat­lanul sok van kritikus hely­zetben. Pedig éppen itt kell a földnek a legtöbb embert eltartani, és egyre nehezeb­ben tesz eleget az elvárásnak a térség savanyú talaja. Csökkent 1987-ben a gye­pek és a gyümölcsös terüle­te, emelkedett viszont az erdőé. A romló közgazdasági hatások következményeként speciális tájkultúráink jöve­delmezősége még kisebb lett. Az alma esetében mindenki előtt ismert a helyzet, de tanácskozása vázolta röviden Szabolcs- Szatmár megye, gazdasági helyzetét, maid Szórádi Sán­dor, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről beszélt, összefoglalva az ifjú­sági szövetség véleményét, ja­vaslatait is. ugyanilyen a dohány és a burgonya ügye is. A szerve­zettség javult a gazdaságok­ban, és bizonyos szakmában a szakemberek száma is emelkedett. A tavalyi esztendő a mező­gazdaságban szomorú rekor­doké. A súlyos fagyok után belvíz gyötörte a vetéseket, majd pedig aszályba fordult a természet szeszélye. A 117 közös gazdaságból nem ke­vesebb, mint 103-ban kelet­kezett ebből kifolyólag kár, melynek összege 1,3 milliárd forint volt. Ennek is követ­kezménye a romló jövedelme­zőség. Beszédes az összeha­sonlítás: 1986-ban 100 forint után 6,24 százalék volt a nye­reség, tavaly viszont csak 5,20. Növekedett a különbség a gyenge és az erős gazdasá­gok között. A két szélsőség: a legnagyobb nyereség 51 millió forint volt, ellenben a legtöbb „mínusz" 63 millió. 18 gazdaság fordult veszte­ségbe, ebből 11 saját tartalé­Sorrendben hatodszor nyer­te el az élüzem kitüntető cí­met a Mezőgazdasági Terve­ző és Élelmiszeripari Beruhá­zó Vállalat nyíregyházi iro­dája. A kitüntetést kedden Kancz Imre vezérigazgató ad­ta át Nyitrai Miklós igazgató­nak. Az Agrober nyíregyházi irodája tavaly a megye gaz­dálkodó szerveinek 933 millió forint értékben adott kiviteli dokumentációt. Ezen kívül 1 milliárd 452 milliós beruhá­zási lebonyolítást végeztek.' A mezőgazdaság és az élelmi­szergazdaság „kiszolgálója­ként" többek között elkészí­tették a Nyírlugosi Állami Gazdaság húsüzemének, a kaiból rendezte a dolgot, hét­ben viszont állami szanálást folytatnak le. Mindössze ket­tőben végeztek eleddig. A veszteségrendezés példátlan elhúzódása óriási bizonyta­lanságot szül, és tovább ne­hezíti a kibontakozást. Az idei év feladatai között kiemelte a küldöttközgyűlés, hogy növelni kell a gazdasá­gok alkalmazkodását a gyor­san változó körülményekhez. A tagi érdekeltségre épülő új szövetkezeti vállalkozási for­mák bevezetése nagyon jó eszköz. A TESZÖV maga is tevékenysége megújítására törekszik. Fokozza az érdek­feltáró, -egyeztető, és -érvé­nyesítő munkáját. A küldöttközgyűlés a to­vábbiakban korábbi határo­zatainak megvalósítására tért vissza, valamint bizottsági beszámolókat hallgatott meg. Szavaztak a küldöttek a szö­vetség működési költségeinek fedezésére történő tsz-befi- zetések emeléséről is. (ésik) Kemecsei és Tiszalöki ÁG tehenészetének, a kölesei té- esz szárítójának tervét, be­kapcsolódtak a Szamos me­liorációjába, valamint részt vettek a Világbank program­jában. Az iroda munkatársai készítették el a szabolcsbákai almalésűrítő tervdokumentá­cióját. A nyíregyházi iroda idén is jelentős részt vállal a hűtő- házak, szarvasmarhatelepek tervezésében. Ebben az év­ben készítik el a Nyírlugosi ÁG mélyhűtő rendszerének tervét, bekapcsolódnak a Má­tészalkai Tangazdaság aszep­tikus programjába és a ter­vek között szerepel az integ­rált állattenyésztési program megvalósítása is. Hatodszor élüzem az Agrober XLV. évfolyam, 111. szám ÁRA; 1,80 FORINT 1988. május 11., szerda ij ■ /' ____ ft 1 Új üzeni Kállésemjénbeír i Május 29-étol menetrendváltozás

Next

/
Thumbnails
Contents