Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

Szabad út a cselekvéshez i A Központi Bizottság ez év március 23-i döntésének megfelelően ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. Az MSZMP gya­korlatában ez nem szokványos pártfórum, hiszen az utóbbi 31 évben mindössze egy alkalommal, 1957 júniusában volt pártértekezlet, a maihoz hasonlítva teljesen más körül­mények között és más feladattal. A szocialista építőmunka az utóbbi 2—3 évben a várt­nál nehezebb, bonyolultabb körülmények között folyik. A gazdaság jövedelemtermelő képessége a kívánatosnál las­sabban nő, ami azzal jár, hogy a XIII. kongresszuson el­határozott célok a VII. ötéves tervben nem teljesíthetők. A reformfolyamat lelassult és ennek kedvezőtlen hatása a politikai közhangulat romlásában érzékelhető. A gaz­dasági és politikai életben szükséges változások elodázha­tatlanná váltak. A párt elmúlt évi gazdasági kibontakozá­si és a kormány stabilizációs programja csak úgy valósít­ható meg, ha a politikai intézményrendszer működésében is bekövetkeznek azok a módosulások, amelyek demokra- tikusabbá, ésszerűbbé, rugalmasabbá teszik azt annak ér­dekében, hogy ne fékezze, hanem erőteljesen segítse a gaz­daság élénkülését. A form különböző elemei (gazdasá- ; <íi. politikai, kultu- >, szociális stb.) közötti összhang j megteremtése és a megújulási folyamat felgyorsítása nél- j k'i’özhetetlen ahhoz, hogy a szocialista társadalmi fejlő- I í i a kor követelményeihez igazodjék. Az országos pártértekezlet arra a feladatra vállal­kozik, hogy megnyissa azt a kaput, amely a gyorsabb fej­lődés útját pillanatnyilag elzárja előlünk. Ezen az úton el­indulva nagyon sok nagy horderejű feladatot kell meg­oldanunk viszonylag gyorsan. Érzékelhető változásokra van szükség a párt- és az államélet központi irányító szer­veinek munkájában annak érdekében, hogy erősödjék a társadalmi demokrácia, a politikai és gazdasági közéletben szélesedjék a demokratizmus, hogy kibontakozzék az em­beri alkotóerő, szabad utat kapjon a kezdeményezés, a job­bító szándék, az értékteremtő cselekvés. A pártértekezle­ten elhatározott feladatokat alig két esztendő alatt, a párt XIV. kongresszusáig kell megvalósítani, hiszen az azt kö­vető évek programjának kidolgozására már a kongresszus hivatott. A párttagság és a reálisan gondolkodó állampolgárok jól tudják, hogy a pártértekezlet egyik napról a másikra nem fogja megoldani a magyar társadalom égető gondjait, amelyeknek fő forrása a gyenge teljesítmény, a jövedelem- hiány, a pénztelenség. Arra vállalkozik — és ez nem ke­vés —, hogy a párt vezető, kezdeményező erejét mozgósít­va megteremtse a gyorsabb fejlődési ütem gazdasági, po­litikai, szervezeti, személyi feltételeit. A Központi Bizottság azt ajánlja a pártértekezletnek, hogy , vitassa meg és fogadja el azt a dokumentumot, amelynek tervezetét a párt tagjai és szervezetei áprilisban megismertek és véleményeztek. A tervezet feletti vita mélyrehaó, szenvedélyes és igen kritikus volt. Ennek során sok-sok észrevétel, javaslat és módosító indítvány érkezett a Központi Bizottsághoz. A javaslatok jó részét a vezető testületek beépítették a dokumentumba, így az tükrözni fogja a párttagság általánosíthaó véleményét és szándékát. A több ezer konkrét észrevétel mindegyikét persze nem lehetett figyelembe venni, hiszen azok között több, egy­másnak ellentmondó is szerepelt, másrészt olyanok is, amelyek megvalósításának reális feltételei ma még hiá­nyoznak. Felelős, jobbító szándékú javaslatokkal éltek a tömegszervezetek és -mozgalmak, az érdekképviseleti szervek központi vezető testületéi és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia. Az említett testületek és a budapesti, a megyei és megyei jogú pártbizottságok állásfoglalásai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek nemcsak a pártér- tekezle, de — a későbbiek során — a kongresszus előké­szítésénél és azt követően is jól hasznosíthatók. A dokumentum feletti vita természetesen nem fejező­dött be, hiszen arról, hogy mit tartalmazzon a végső állás- foglalás, a pártértekezlet joga dönteni. Nyilvánvaló, hogy ezen a fórumon is alkotó, szenvedélyes és felelős vita lesz a hogyan tovább kérdésről. A budapesti és megyei kül- döttesoportök elmondják az általuk képviselt kommunis­ták véleményét, de elhangzanak a küldöttek egyéni észre­vételei, kritikai megjegyzései és javaslatai is. Az MSZMP több mint 800 ezer tagját 860 küldött kép­viseli, akiket — a Központi Bizottság határozatának meg­felelően — a budapesti pártbizottság, a fővárosi kerületek pártbizottságai, illetve a megyei és megyei jogú pártbizott­ságok választottak meg. A kiválasztáshoz a Központi Bi­zottság semmiféle szempontot nem írt elő. Azt kérte a vá­lasztásra jogosult pártbizottságoktól, hogy vitaképes, a párttagság véleményét képviselő küldötteket jelöljenek, illetve válasszanak. Rajituk kívül szavazati joggal vesznek részt a pártértekezleten a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagjai. Meghívást kapott a párt­értekezletre mintegy 150 neves közéleti személyiség, kö­zöttük párttag és pártonkívüli tudósok, művészek, politi­kusok, akik — tanácskozási joguknál fogva — szintén részt vehetnek a vitáiban. Az országos pártértekezlet második napirendjének ke­retében — ami zárt ülésen történik — személyi ügyekben dönt. Ennek során a megválasztásra kerülő jelölőbizottság, amelyben minden küldöttcsoport képviselteti magát, ja­vaslatot tesz a Központi Bizottság és a Központi Ellenőr­ző Bizottság felfrissítésére, megújítására. A testületekből történő felmentés és a felmentettek pótlása egyaránt titkos szavazással történik. A megújított testületek feladata lesz, hogy kidolgoz­zák a pártértebezlet állásfoglalásában elhatározott feladatok gyakorlati megvalósításának részletes te­endőit. Megvalósításuk során beépülnek a politikai és ál­lamigazgatási munkába azok az elemek, amelyek a fejlő­désünknek új lendületet adó társadalmi demokráciát, a nyíltságot és a nyitottságot, a törvényes állampolgári jo­gok és kötelességek érvényesülését garantálják. Mindezek a feladatok azonban csak a párttagok és pártonkívüli ek, minden hazájáért, annak sorsáért felelősséget érző állam­polgár jószándékú és cselekvő közreműködésével valósít­hatók meg. Petrovs'zki István az MSZMP KB osztályvezetője MA Kulturális körkép 2. oldal Érzékenyebb lett a vásárló 3. oldal II kormány ülése A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről Bányász Rezső, a kormány szóvivője a követ­kező tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Grósz Károlynak az Egyesült Királyságban tett látogatásá­ról szóló beszámolóját. A kormány jelentést hall­gatott meg az 1987. évi nép- gazdasági terv végrehajtásá­ról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről. A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta a pénz­ügyminiszter jelentését az 1987. évi költségvetés végre­hajtásáról, valamint a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság ezzel kapcsolatos ész­revételeit. A kormány az ál­lami költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentést az Or­szággyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoz­tatót hallgatott meg az ipar szerkezet-átalakítási felada­tairól, és úgy határozott, hogy a beszámolót az Országgyű­lés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal határozott a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról. A szóvivő foglalkozott az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával, illetve a magánszemélyek jö- vödelemadójával kapcsolatos törvény végrehajtási rende­letének korrigálásával is. Emlékeztetett: jól ismert, hogy az általános forgalmi adó bevezetése után a felnőtt és a gyermek ruházati cikkek árai között létrejött arányta­lanságokat érte a legélesebb lakossági kritika. A kormány a viták, illetve a vizsgálatok alapján két megoldási javas­latot terjeszt az Országgyűlés illetékes bizottságai, a Par­lament elé. Az egyik változat szerint: gyermekenként to­vábbi 100 forinttal kell nö­velni a családi pótlékot. A másik javaslat a csecsemő­ruházati cikkek általános for­galmi adójának 25 százalék­ról nullára való csökkentését tartalmazza. A kormány szerint félő, hogy a forgalmi adó megszüntetése csak át­menetileg idézné elő az árak csökkenését, ezenkívül a kül­földieket is kedvezményezné, ugyanakkor a családi pótlék emelése a nagyobb gyerme­kek nevelését is segítheti, könnyítheti. A családi pótlék 100 forintos emelésnek éves költségvetési kihatása 2,8 mil­liárd forint, illetve erre az év­re július 1-jei bevezetésével számolva 1,2 milliárd forint. Az általános forgalmi adóval kapcsolatban a Miniszterta­nács több más módosítást is indokoltnak tart. Elutaztak megyénk küldöttei Csütörtökön délben a me­netrendszerinti gyorsvonat­tal elutaztak Nyíregyházáról azok a küldöttek, akik Sza- bolcs-Szatmár megye párt­tagságát képviselik az MSZMP ma kezdődő 3 napos értekezletén. A megyei kül­döttcsoportot Varga Gyula első titkár vezeti. A küldöt­tek : Aranyosi László, dr. Ba­logh Árpád, Baly János, Bá- nóczi Gyula. dr. Berecz Ist­ván, Diczkó László, Gálné Kárpáti Ágnes, Guthy Lajos, Harbula István, Huszti Lász- lóné, Jókay László, Juhász Jenő, Kalinák József, dr. Ko­vács Géza, Kovács Lajos, Lengyel Ferencné, Nagy Sán­dor, Nehéz Rudolfné, Puskás Attila, Saliga László, ^Sárdi Sándor, Soltészné Pádár Ilo­na. Szabó István, Szabó Sán­dor, dr. Szemerszki Miklós, Szécsi Ferenc. Szűcs András, Tóth Géza, Valerit Sándorné, Varga Sándor, Várnai János- né, dr. Veres János. A kül­döttcsoporttal együtt meghí­vott vendégként utazott a fő­városba Kői Tibor záhonyi MÁV-pályamester. A megyei küldöttcsoport munkájában vesz részt az MSZMP Köz­ponti Bizottság tagjai közül Berecz János, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Tóthné Kiss Mária, a Nyír­bátori Cipőgyár személyzeti vezetője. Megyénk küldötteinek egy csoportja a nyíregyházi pá­lyaudvaron. Üzleti tárgyalások a BNV násodik napjáé Látványos a papíripar kiállítása, köztük a nyíregyházi gyár termékei. A MEZŐGÉP Vállalat felújított esztergákat sorakoztat (el. A 87. Budapesti Nemzetkö­zi Vásár nagydíjait ezúttal nem a BNV előtt, hanem köz­ben, május 24-én adják át. A díjbizottság a nagyközön­ség érdeklődését is figyelem­be véve dönt. A tervek sze­rint jövőre a külföldi termé­kek is nevezhetnek BNV- nagydíjra. Megyénk egyetlen nagydíjvárományosa a Tau­rus nyíregyházi gyárának sorközművelő abroncsa. A BNV első két napján egyelőre szemlélődnek a szakemberek, ismerkednek a termékekkel, szerződések kö­tése a hét elején várha­tó. A legnagyobb sláger a robottechnika és a számítás- technika. A nagyközönség egyébként ezeken kívül első­sorban a technikai újdonsá­gok és az autócsodák körül nyüzsög. / A szabolcsi kiállítók közül a nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat a Polip kiskotró gép forgalmazásáról tárgyal az Építőipari Gépesítő Vállalat­tal. Ezen kívül 350 futómű­re tett árajánlatot az In­dustrial Coopnak. Azt, hogy a gyártók a cso­Saját fejlesztésű gépeivel rukkolt ki a nyíregyházi AG- ROGÉP Vállalat a tavaszi BNV-n. A folyékonyműtrá- gya-szállító nyerges félpót­kocsi szippantó felépítmény, szállítótartály mellett elhoz­ták a Neptun szabadtéri zu­hanyozókat is. magolóanyagon szeretnének spórolni, most érzi igazán a nyíregyházi papírgyár. Új­donságuk, a vízálló papírcso­magolás, amely iránt igen nagy az érdeklődés. A nyírteleki AGROGÉP standján a Neptun zuhanyo­zó iránt a kereslet óriási, sajnos az eladással csak a Sió Áruház foglalkozik. A nagykállói Vasipari Szövet­kezet terménydarálóját a győri AGROKER szakembe­rei vizsgálták, második fél­éves megrendelés reményé­ben. A Fémmunkás nyíregy­házi gyárának balkányi gyáregysége a HY—LO áll­ványrendszere szerepel az ér­deklődés középpontjában. Kár, hogy a kerítés mellett eldugott helyen látható. (máthé) I XLV. évfolyam, 119. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. május 20., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents